Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-05 / 29. szám
nia« műsorok; RADIO KOSSUTH 8.20 Mezők, falvak éneke 8.41 Harsan a kürtsző! 8.16 Donizetti: Don Pasqual«. 3 felv. opera 12.20 RÍ nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 14.05 Éneklő ifjúság 15.10 Rádió iskola 16.05 Hová tűntek az ipari tanulók? 16.24 Szűcs Lóránt zongorázik 16.49 Szatíra dalban 17.05 Fiatalok 'stúdiója 37.30 Korusmüvek 17.44 Hol járt, mit csinált? 17.59 Lemezek közt válogatva 18.30 A Szabó család 19.25 Sanzonlexikon 20.10 Nótacsokor 21.03 Esti beszélgetés 21.33 Áriák 22.30 Kamarazene 22.45 Az ötödik esztendő 23.05 Marira grófnő. ttészL 0.10 Éji zene PETŐFI 8.05 Beethoven-művek 9.03 Lenin meghalt. Kantáta 9.11 Fúvósátiratok 9.30 Könnyűzene 11.53 Könyvek, tájak, emberek 12.00 Magyar előadóművésziek 13.03 Törvénykönyv 13.25 Beszélgessünk zenéről. Kettőtől hatig ... Zenés délután 18.10 A tudomány-technikai forradalomról. L 18.59 Népzene 19.35 Hangversenykörv. a Zeneakadémiáról 21.30 Tánczenc 21.45 A színhártörténé** mondja 22.00 Verbunkosok 22.45 Kantáta 83.15 Debussy, és Raveí-mflvek Szolnoki Rádió Alföldi krónika Népdalok Üres polcok Andy Williams 6netMt Az újságíró jegyzetfüzetéből Szerkesztik a hallgatók Üttöröhlradó Td MAGYAR 8.09 ITV 17.07 Hírek ' 17.15 FTC—TUlburg jégkorong EK-mérk. (A IL és I1L harmad.) 18.50 Játék a betűkkel 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Kalandozás kétezer év színpadán. Égi színpad § földön. 20.50 Munkások-vezetők egymás közt. Vitaműsor it s1 VB. Női lesiklás 21.40 Alpesi 22.40 Tv-híi híradó POZSONYI (»,3« Hely a házban. Tv-«orozat 18.30 A Szövetségi Bűnügyi Központ nyomoz 18.80 Híradó 20.00 A fekete város. Magyar tv-sorozat 21.45 Zenés műsor Qjós-e a medve? A TERMÉSZETBEN élő ember sok plyan jelenséget figyelhet meg, amelyekből az időjárás változására következtethet. A nép megfigyeli az eget, a csillagokat, a napkeltét, a naplementét, a felhők járását és az évezredes tapasztalatok alapján szelet, zivatart, esőt, szép időt jósok De észreveszi az állatok viselkedésében beállott változásokat is, amelyekből szintén az időjárás megváltozására következtet. A nép sok állatnak tulajdonít időjós tehetséget. A megfigyeléseiből levont megállapításait tömör regulákban, néha rigmusokban fogalmazza meg. Mit mond a tudomány? Az állatok időjós képességét a tudomány sem tagadja, sőt, sok népies megállapítás helyességét igazolja. Az idő megváltoztatását bevezető légnyomás- és páratartalomváltozást, valamint elektromos feszültséget sok állát hamar érzékeli és azokra élénken reagál- Az így bekövetkezett, a szokásostól eltérő magatartás teszi az állatokat időjósokká. Ezek tehát valóban jelzik az idő megváltozását. Persze, a sok népies mendemonda között akadnak olyanok is. amelyeknek semmi tudományos alapjuk nincs s így a babonák világába tartoznak. Ide kell sorolni a medve jóstehetségéről elterjedt hiedelmet is.- Sajnáljuk, ha ezzel a megállapítással egy kedves illúziótól fosztjuk meg az olvasókat, de ez a valóság. Mackónk bizony nem ért az idő jósláshoz, csak a maga módján alkalmazkodik a mindenkori időjárási viszonyokhoz. Abból pedig nem lehet következtetni arra, hogy soká tart-e még a téL Hogy is szói a jóslás? GYERTYASZENTELŐ napján a medve kijön a barlangjából. Ha azt látja, hogy szép, enyhe az idó, visszatér odújába, mert még hosszú, kemény tél következik. Ha viszont zord hideget talál kint, már nem megy vissza, mert tudja, hogy ez a tél Utolsó erőlködése és rövidesen vége lesz a zimankó* időnek. Az igazság ax. hogy az Európa hegységeiben. így a Kárpátokban is élő barna medve, a tél beálltával barlangjába húzódik és téli álomra szenderül. Alvásra nem mély, nem igazi téli álam, inkább csak szundikálás. Minden gyanú* zajra felfigyel, de csak ritkán hagyja el rejtekhelyét. Rendszerint akkor, ha az idő megenyhül De gyorsan visszahúzódik odújáMIHAIL HLEBNYIKOVt ba, ha keményebbre fordul az idő és folytatja téli alvását. Tehát nem a naptárhos igazodik, hanem a hőmérséklethez. Megtörténik, hogy enyhe teleken egyáltalán nem tér téli nyugovóra. Bizony nem törődik ő azzal, hogy az emberek naptára Pál fordulót vagy gyertyaszentelőt mutat, ha zord az idő, nem bújik elő barátságosabb vacka ból. A tudomány a medvének semmiféle időjós képességét nem tudja kimutatni. Honnan ered akkor a magyar nép körében annyira elterjedt hiedelem? Fehér Jenő szerint forrását erdélyi testvéreinknél, a székelyeknél kell keresnünk, A magyar népcsoportok közül ugyanis csak ők figyelhetik meg a medvék életét, hiszen más magyarlakta területeken nem élnek ezek az állatok. Tudnunk kell, hogy ez i néphit eredeti magyar termék, más népeknél ismeretlen. Elterjedését minden valószínűség szerint Jókai Mórnak köszönheti. Nagy mesemondónk ugyanis „Az új íöl- desúr” című népszerű regényében ír a „filozófus" időjós medvéről úgy. ahogyan az ma is él a köztudatban. Ö gyertyaszentelő napjához köti a medve ki jövetelét a barlangjából. Jókai meséje terjedt el a kalendáriumok és más írások révén szerte az országban és így lett belőle ma is elevenen élő néphit. Hogy Jókai honnan vette ezt a „medvefilozófiát”, nem tudjuk, csak sejtjük, székely eredetét AZ IDŐJÁRÁS alakulása és a medve ki jövetele között annyi összefüggés mindenesetre van, hogy — amint fent már említettük — a medve enyhe időben jön ki téli barlangjából. Időjárásunkban pedig elég szabályosan ismétlődő ritmus tapasztalható, amikor is a hidegre enyhülés következik és f *• dítva. A január végi és február eleji kemény hideget így több hetes melegebb idő követheti, ami már rendszerint a tavaszba torkollik. Viszont ha a január vége enyhe,. akkor februárban még erős lehűlés várható. Erről azonban a medve mit sem tud, csak alkalmazkodik a mindenkori időjárás alakulásához. Azért ha valaki február 2-án Pesten tartózkodott, elmehetett az állabkert- be, megnézni, mit csinál a medve, kijött-e barlangjából Nem történt semmi baj, ha a mackók nem jöttek elő és így nem tudtunk időt jósolni. A tél úgyis a saját törvényszerűségei szerint alakul. Hobtyák János TMSZ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és este 8 érakor Elefántktrály Színes, szinkronizált amerikai fűm. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor Mese Szaltán cárról Színes, szinkronizált szovjet film. Du. fél 6 és fél 8 érakor: Áldd meg az állatokat és a uyermekeket Színes, szinkronizált amerikai film. GYÖNGYÖST PUSKIN Du. fél 4 és este 1 érakor: Csendesek a hajnalok I—IL rész. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A rendőrség megköszön) HATVANT VÖRÖS CSILLAG Némé kapitány és a víz alatti város HATVANT KOSSUTH Búcsúzz a tegnaptól HEVES A szerelem határai FÜZESABONY plsztolypárbaj + ORVOSI [ ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reg- ; gél 7 óráig, a Bajcsv-ZsiUnszkv ! utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). ; Rendelés gvermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a siókat utca 41. tsÁm alatti rendelőben. (Telefon: Hí-27.) ...... ....... H a még nem tuän&k, ttú az a TMSZ, akkor megmagyarázom: tudományos munkaszervezés. Régebben, amíg hivatalunkban a munka nem, volt tudományosan megszervezve, már reggel megkezdődtek a termelési viták. A szoba egyik sarkából ez hallatszott: — Kivel játszik a következő héten a Dinamó? — A Szpartakkal. — No majd ad nektek a Szpartak. És aztán kivet? — A jereváni csapattal. — Majd ad nektek Jereván. És aztán? — Bakuval. — Majd ad nektek Baku. A másik sarokban a kutyabarátok fontos kérdést vitattak meg: — Csak az a fajtiszta juhászkutya, amelyiknek a füle égnek áll, a farka meg nagy, bozontos és lefelé lóg. — Apámnak volt egy kutyája, barátom! Ha azt mondta neki: „Milka, látod a nyalat?” — hát rafölelte: „Látom...” A termelési beszélgetések csak akkor szakadtak meg, amikor kinyílt az ajtó és egy ünnepélyes hang beharsogott: — A zöldségboltba konzervuborka érkezeti! A munkatársak egy pillanat alatt felkapkodták íáskájukat, cekkeHZket, kinek mi volt és eltűntek. A termelési viták ebédidőben is abbamaradtak. Egyesek ebédelni mentek', mások kártyázni kezdtek. Ez utóbbiak az ebédszünet után mentek ebédelni. Mindez, ismétlem, a munka tudományos megszervezése élőt történt. Am egyszer csak gyűlést hívtak ösz- sze. Az osztály vezetője közölte, hogy életbe lép a tudományos munkaszervezés. A TMSZ segítségével munkánk termelékenyebbé válik. Valóban, hamarosan új asztalokat kaptunk és speciális székeket. Az ülések állíthatónk és forgathatóak, le-fel, kinek-kinek igénye szerint. Rendkívül kényelmes. A falakat kifestették rózsaszínre, világoskékre és sárgára. A polcokra cserepes virágok kerültek. Mit mondjak, még az ablakot is lemosták, a parkettát, pedig fellakkozták. És eljött a nap, hogy derűsen, jó hangulatban újra elfoglaltuk az átalakult szobát. Csak úgy égett bennünk a munkaláz. Egy kicsit hallgattunk, gyönyörködtünk, aztán valaki elkezdte: — Láttad tegnap az Anna Karenyinát? Jól játssz Krjucskov Vronszkijt. ■— De hiszen Vronszhijt nem Krjucskov játssza. Of) Attoc rr rrri!rri7onalrrfr A K1SZ Központi Művészegyüttesén U AViJlSJlSIvCIÍ belül működik a Rajkózenekar. A most 20 éves együttes 1973-ban Magyarországon 382-szer, külföldön pedig 120-szor lépett fel. Képünkön: az utánpótlás nevelése. (MTI foto: Balaton József felvétele — KS.) Családjogi törvényünk módosítása és a magyar „asszonynevek” Hónapok óta folynak hazánkban az 1952. évi családjogi törvény módosításának vitái. Decemberben az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő főosztályán értekezlet keretében fejtették ki az oda meghívott nyelvészek és jogászok — felerészben nők, felerészben férfiak —, hogy mi a véleményük a férjes nők névviselésének engedélyezhető formáiról. Talán hasznos lesz, ha az értekezleten előadott véleményemet itt a Népújság „vitafórumán" is elmondom. Induljunk lei abból a példából, hogy Tóth Katalin férjhez megy Kovács Mihályhoz. Mi legyen a feleség neve a házasság megkötése után? Az eddigi vitákban javasolt névviselési módokat négy alaptípusba lehet sorolni: 1. a feleség továbbra is a leánykori .nevét viselje (Tóth Katalin, 2. férjének nevét használja a -né képzővel (Kovács Mihályné), 3. férje nevének -né képzős alakját viselje saját nevével együtt (Kovács Mihályné Tóth Katalin), 4. férjének családi nevéhez saját keresztnevét csatolja (Kovács Katalin). Ügy hiszem, az 1, számú névforma a legdemokratikusabb (jóllehet vitatható, hogy a legcélszerűbb-e az asszonyok számára), mert e szerint a nőknek éppúgy nem kell nevet változtatniuk a házasságban, mint a férfiaknak, és saját nevükről sem egészben, sem részben nem kell lemondaniuk a férjük „javára”. Tóth Katalin miért ne tarthatná meg asz- szany korában is a Tóth Katalin nevet? Személyi igazolványában benne lesz, hogy „családi állaipota: férjes;házastársnak neve; Kovács Mihály”, s így — nem hivatalosan — Kovácsáéként is emlegethetik őt, bár hivatalosan egész életében a saját nevét viseli. Ezzel szemben a 4. számú, felemás névforma (Kovács Katalin) csak látszólag demokratikus, igazában pedig megfosztja a nőt saját nevének fontosabbik felétől. S amellett a magyar névviselési hagyományokkal is ellenkezik az a javaslat, hogy a nők saját keresztnevüket a férjük családi nevének rendeljék alá. Ennék a típusnak magyar hagyományú „megfelelője” a 3. /számú asszonynévforma (Kovács Mihályné Tóth Katalin), de kétségtelen, hogy ez nagyon hosszú, s éppen ezért választják oly kevesen ezt a négyelemű névtipust. (1952 6ta szabadon választható a házasságkötéskor az 1„ a 2. és a 3. számú névforma.) — Hát kit játszik Krjucskov? — Krjucskov egyáltalán nem is játszik. — Én meg tegnap megnéztem a Saslik olasz módra című filmet. Óriásit alakít benne Marcello Mast- roianni. — Es Krjucskov ott mit játszik? — Egyáltalán nem játszik. — Fele meg, aszongyák, már nem játszik. — Hát Bobby Fisher? — Ügy hallom —, Petével fog játszani. — Hát a Dinamó kivel játszik a következő héten? — A Szpartakkal. — No majd ad nektek a párták. És aztán kivel',’ — Bakuval. — Majd ad nektek Baku! — Különben csak az a fajtiszta juhászkutya, amelyiknek égnek áll a füle, a\ farka meg bozontos és lefe-\ lé lóg. — Apámnak volt egy ku-J tyája.- Az volt a kutya, ba-i rútom! Ha azt mondta neki:> „Milka, látod a nyalat?” —> hát ráfelelte: „Látom...” < A termelési vitát váratlant kiáltás szakította f^lbe: — Megjöttek az új lcöny-j vek a könyvesboltba! Az osztály dolgozói az aj-i tó felé rohantak. Csak ént maradtam ott egyedül. Eni meg a termelési vitákban sei veszek részt, minden perceit kihasználva, erőmet megfe-i szltve dolgozom. Hiszen most < végzem levelezőn az egye-\ temet, nyakamon a vizsgáki és meg kell csinálnom. uz> összes írásbeli feladatot. s Ford.: Z. Hering Margit í Van azonban ennek egy rö- videbb, háromelemű változata (Kovácsáé Tóth Katalin), amely mind a négy alaptípus előnyeit egyesíti magaban. Magyarországon nemcsak a saját női név megtartásának (Szilágyi Erzsébet, Zrínyi Ilona stb.), hanem a -né képzős asszonynév fölvételének is nagy hagyománya van. Ezzel számolnunk kell, és nem szabad maradinak bélyegeznünk a ' -né képző híveit, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a férjes nő az illető családhoz való tartozását is kifejezze a nevében. Persze, a 2. számú (Kovács Mihályné) névformával szemben a 3. számúnak előbb említett módosított változatát kellene propagálnunk (Kovácsáé Tóth Katalin: az. első elem után vessző nélkül írva, ' mert Kovácsáé és Tóth Katalin nem két személy, hanem egy). Ezt a Kovácsné, Tóth Katalirí névformát nem hivatalosan már régóta igen sokan használják; „A magyar helyesírás szabálvai”- nak 223. pontja is utal rá. Ha a -né képzőt a férj teljes nevének keresztnévé részéhez tesszük (Kovács Mihályné), akkor ez a névforma nem a családra, hanem csak a férjre utal (Kovács Mihályné Kovács Mihály neje). Ha viszont a házasságkötésükkel alakult új család nevéhez toldjuk ezt a képzői (Kovácsáé), akkor ennek a nőnek egyre inkább az lesz a valóságos tartalma, hogy nem csupán a férjnek a feleségéi, hanem az illető családnak az asszonyát — tehát a gyermekek édesanyját is — fogja jelenteni. E névelem után a feleség teljes leánykori neve következik, 6 így lesz az. új neve Kovácsné Tóth Katalin. Nevének három eleme közül az utóbbi kettő egész életén végigkísérné a feleséget, s az új családjára utaló első elemet (Kovácsné) a nem hivatalos névhasználatban — példa uál egy tudományos cikk aláírásában — él is hagyhatná vagy kezdőbetűvel rövidíthetné. Egy ilyen kis országban aligha lenne helyes, hogy négy-öt különböző asszony- névformát engedélyezzen a törvény. Ügy vélem, a jövőben a háromelemű, Kovácsné Tóth Katalin névtípust kellene általánossá tenni, azzal a variálási lehetőséggel, hogy a -né képzés első névelem viselése csak a híva talos használatban légy' kötelező. Olvasóinknak vajon, -mi r véleményük erről a Kovács né Tóth Katalin névformáról? Dr. Pásztor Emil 1974, február 5., kedd
