Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-28 / 49. szám

‘ IdldMiA'ittuk, jeUtMÁifcs 8.30 8.13 11.32 12.20 12.35 13.40 >4.00 14.05 14.40 15.10 15.20 16.04 17.05 17.28 18.10 18.35 19.25 19.35 20.01 21.10 21.40 22.10 22.46 23.00 23*30 ftJO KOSSUTH Fogytán au energia? Verái: A trubadúr. Negyfelv. opera. Fejedelmi Játékszerek. Rádiójáték. KI nyer ma? Melódiákoktól. Fogadóórán, Mikrokantáta. Nepdalcsokor. Iskolarádió. Kamarazene. Operettrészletek. Iroszobám. Gulyás! Kisbojtár. Az MHV új Mozart- lemeze. Szemünk fénye«, Áriák. Kritikusok fóruma, A pódiumon Barbara Streisand. Műsor Zágrábból. Háttérbeszélgetés. Nóták. Operettrészletek, Könyvismertetés* Tánczene. Sosztakovicss I. szimfónia. Népi muzsika. PETŐFI (.OS Barokk zene. 8.45 Dixieland-fel*. 9.03 Nóták. 9.30 Gazdaságról mindenkinek. 11.50 Jegyzet. 12.00 Zenekari muzsika. 14.00 Rádiónapló. 18.10 Csak fiataloknak! 19.10 Nóták. 19.33 Latin-amerikai históriák, 20.28 Ifjúsági Rádiószlnpad. 21.13 Dal. 21.19 RádióhangversenyekrdL 21.49 Könyvismertetés. 21.50 Schubert: A szép molnár­lány — dalciklus, ».15 Kórusművek. 23.30 Könnyűzene. Szolnoki rádió Alföldi krónika. Vlrágénekek. Kezek és emberek, LassU léptekkel. Bayer Ilona riportja. A Midié of the Road együttes lemezeiből. Várószoba. Sporthíradó. MAGYAR 8.10 17.18 17.25 17.45 18.15 19.15 19.30 20.00 20.35 21.30 22.10 22.20 Iskola-tv. Hírek. Term észetbarát. Óvodások műsora. Kőzv. Dunaújvárosból Esti mese. Tv-hiradó. Házi kenyér. Magyarul beszélő francia film. (16 éven felüli.) Ki mit tud 7 klub. A Tv Galériája. Tv-híradó. Férfi kézilabda VB. POZSONYI 10.1« Alfa 1. NDK film. 10.45 A Jégkorongozás hireL 18.10 Autó- és motorrevli­19.00 és 21.25 Híradó. 20.00 Bosszúság. Jfv-Játék. 21.50 Vizkereszt, vagy amit akartok. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Hét tonna dollár Színes magyar fllmvlgjáték. Főszereplő: Kabos László. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-ot.) Du. fél 4, fél 6 és asts fél 8 érakor Fogják el Oichit, élve vagy holtan Színes Japán kalandfilm GYÖNGYÖSI FUSION Du. fél 4, háromnegyed 8 és este 8 órakor Némó kapitány és a víz alatti város GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Elefántklrály HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nyílhegy és aranyöv FÜZESABONY Az Anderson magnószalagok LŐRINCI Butjeska Egerben, esté 7 órakor: A víg özvegy (Bérletszünet) 4 ORVOSI | ÜGYELET _____ E gerben: 19 órától péntek reggel 7 őriig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcái rendelőben. (Te­lefon: 11-10.1 Rendelés gyerme­kek részére is* \ Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 órá^g. a Jókai utca 41. ■zam alatti rendelőben. (Tele­fon 117-27.) Gyöngyösről A Megyei Művelődési Köz­pont szervezésében Gyöngyö­sön, a városi-járási könyv­tárban került sor a megyé­ben működő természettudo­mányos szakkörök vezetői­nek módszertani továbbkép­zésére, tanácskozására. A vendéglátó a gyöngyösi csillagász szakkör volt. A tanácskozás első részében a résztvevők a kör három tag­jának, valamint vezetőjének a rövid kiselőadását hallgat­ták meg. Bállá Lajos a Ket­tős csillagok, Zombori Judit A Nap és a csillagok ener­giatermelése, Sturmann László A fényjelenségek je­lentősége című előadásával méltán aratott elismerést a vendégek körében. Zombori Ottó — az Uránia Csillag­vizsgáló munkatársa — a Galaxisok vdága című elő­adását diakepekkel színesí­tette. A foglalkozásokat a kör­vezetők módszertani tanács­kozása követte, ahol Zomibo- ri Ottó vitaindítójában be­szélt a szakkörvezetés mód­szertani, szervezeti és peda­gógiai problémáiról. Dr. Pat­kó György a Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola adjunktu­sa —- a Megyei Művelődési Központban működő Ifjú Fizikusok szakkörének a ve­zetője — korreferátumában a tudományos szakkörök és a művelődési intézmények kapcsolatáról, a szakkörök tartalmi tevékenységéről, a vezetés módszereiről szólt Beszélt a világnézeti nevelés érdekében kifejtett tevékeny­ségéről, annak fontosságáról Is. A tanácskozáson Boldog, Szűcsi, Petőfibánya, Eger, Gyöngyös szakköreinek a ve­zetői vettek részi. A közel­jövőben az egri ifjú Fiziku­sok egy foglalkozásán talál­koznak a módszertani klub tagjai, a szakkörök vezetői. Baranyi Imre Egerfarmosról Korszerű, új kulturális lé­tesítménnyel gyarapodott Egerfarmos lakossága. Több éves munka eredményeként, a községi tanács irányításá­val és széles körű társadalmi összefogással elkészült a két­szintes, távlati igényeket is kielégítő klubkönwtár. A si­keres műszaki átadás után itt tartotta meg az Arany­kalász Tsz zárszámadási köz­gyűlését és ezzel a község lakossága birtokba vette az új művelődési objektumot. Felszereléssel és berende­zéssel együtt kétmillió fo­rintba került ez az intéz­mény. A községi tanács több éven át erre fordította a fej­lesztési alapját, pénzeszköze­it, ezenkívül a körzeti ÁFÉSZ, a helyi termelőszö­vetkezet és a M ozi üzemi Vál­lalat is hozzáadta a maga fo­rintjait. A megyei művelő­désügyi szervek, intézmé­nyek a könyvtár és a klub- helyiségek berendezését biz­tosították. A presszóval, mozival, könyvtárral és pinceklubbal rendelkező klubkönyvtárban a munka megkezdődött. Az ízlésesen berendezett könyv­tárban három és fél ezer kö­tet könyv áll a lakosság ren­delkezésére. Az intézmény ad helyet az úttörő-szakköri lo.’ alkozásoknak, az ifjúsági klubnak és a nyugdíjasok közösségének egyaránt. Császár István Kompoltról A közelmúltban a Bács- Kiskun megyei Harta község termelőszövetkezeti kórusa az egyik központi napila­punkban tett közzé egy olyan közleményt, miszerint sze­retnének megismerkedni az! ország más részében műkö­dő falusi kórusokkal. A hartai felhívást a kom- ’ polti Hámán Kató női kórus tagjai is elolvasták és levél- ; ben megkeresték a Béke Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet kórusának vezetőjét és jelezték, hogy szívfesen vennék, lia sikerülne kétol­Télí utazás Amerika szabad földjén dalú kapcsolatot kialakítani. A napokban a hartai vegyes­kórus képviselői Kompoltra látogattak, s részletesen meg­tárgyalták az együttműködés, a kölcsönös látogatások le­hetőségeit. A hartai kórus képviselői éá a kompolti kó-1 rus tagjai között megállapo- * dás jött létre, melynek ér­telmében már április végén a kompoltiak utaznának el arra a kórustalálkozóra, me­lyet a termelőszövetkezeti partner rendez; Hartán. A vendéglátók szeretnék, ha a Heves megyeiek megismer­kednének szőkébb környeze­tükkel és az alföldi látniva­lókkal is. Az áprilisi Duna menti programot október kö­zepén a kompoltiak viszo­nozzák majd, s igyekeznek megismertetni a távoli ven dégekkel a Tama menti rész nevezetességeit Varga Gyula Hevesről A Hazafias Népfront járási elnöksége legutóbbi ülésén azzal foglalkozott hogy a nagyközségbe bejáró mun kasokat miként vonják be a helyi közéletbe. Juhász Ferenc népfrontelnök töb­bek között kiemelte, hogy .Heves a településhálózati fejlesztési terv szerint kö­zépfokú központ szerepét tölti be, s fokozatosan ha­lad a városiasodás felé. Eb­ből adódik, hogy — első­sorban az iparfejlesztés miatt — bejáró dolgozóik létszáma állandóan emelke­dik, s csökken azok száma, akik másutt keresnek mun­kalehetőséget. A népfront­elnök elmondotta azt Is, hogy a tanácsi és a nép­frontvezetők több alkalom­mal konzultáltak az eljáró munkásokkal. Azt is ki­emelte, hogy közülük több mint ötszázan rendelkeznek olyan szakképzettséggel, amit Hevesen is tudnak ka­matoztatni. A bejárók közül 25-en vá­lasztott, illetve kinevezett part-, gazdasági és tömeg­szervezeti vezetők, vagy tes­tületi tagok. A beszámoló értékelte a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet segít­ségét azt, hogy 99 bedolgozó részére gépkocsival szállít­ják ki az anyagot, s ugyanúgy gyűjtik össze a késztermékeket is, megkí­mélve ezzel őket a felesle­ges utazástól. Juhász Fe­renc liangsúlyozta, hogy a nagyközségi Hazafúj Nép­front egyik fontos feladata ez, hogy az eljárókat meg­győzze arról, hogy otthon keressenek munkalehetősé­get, Tóth Mária 3. rész Könnyebb az iskolát a tanulók helyébe vinni Békében, de forradalmi módszerekkel. Ezt sokszor hallottam Kubában, lett, lé­gyen szó az egészségügy, vagy az iskoláztatás meg­szervezéséről, a lakásépítési programról, vagy éppen a cukornádaratásról. megfo­gadtam, hogy nem fogok ha- sonlítgatni, de nem állhatom meg. Mennyi tanulmány je­lenik meg nálunk, mélyreha­tó elemzések sora — mond­juk — az oktatásügy re­formjáról, az ifjúságról. Ar­ról, hogyan lehet békeidőben forradalmi gondolkodásra nevelni, nagy tettekre, helyt­állásra sarkallni fiataljain­kat. Ennek egy módját, nagy reményekre jogosító, máris lelkesítő eredményeket pro­dukáló útját tapasztaltam Kubában. Lemásolnunk nem kell, nem is lehet. De azért némi figyelmet érdemel. Már a követségünkön fel­hívták a figyelmemet, feltét­lenül nézzem meg az új ku­bai iskolatípust. Jó — mond­tam, különösebb lelkesedés nélkül. Aztán az újságíró szövetség főtitkárával beszél­getve újból előkerült a té­ma. Kérdeztem, mit ajánla­nak a programot illetően. O is az iskolát mondta először. Idézem a gondolatait: „Az ország lakosságának 40 szá­zaléka 14 éven aluli. Ez egy olyan adat, amit a szocializ­mus építésének terveiben el­ső helyen kell figyelembe venni. Ez a generáció fogja nálunk a szocializmust fel­építeni. Ehhez magas kép­zettséget kell adni nekik. A tanítás terhét azonban a szülők, általában a munka­képes lakosság nem tudja viselni. Ezért a fiatalokat — miközben felkészítjük a munkára, azonnal be kell vonni a termelésbe is. Sa­ját munkájukból az iskolák részben, vagy egészben el kell hogy tartsák magukat. Azután azon is elgondolkod­tunk: ők lesznek a jövő me­zőgazdasági és ipari szak­munkásai. Erre kell tehát megtanítani őket. Ezt lehet úgy is, hogy behordjuk őket a városokba, meg vissza. És lehet úgy is, hogy az iskolát visszük a helyükbe. Ez az utóbbi a helyes. A fiatalok ott kapják az általános és szakképzést, ahol majd az életüket le is élik. Hetven, vagy nyolcvan ilyen új isko­lát építettünk 1971 óta.” Igen, ők még hetven- nyolcvanat tudtak. A Ma­gyar Népköztársaságról el­A legfiatalabbak — jövőte már ők is iskolások tesznek. nevezett középiskola igazga­tója, ahol magam is jártam, úgy tudta, hogy- amikor né­hány hete avatták, talán a kilencvenedik volt az övé­ké. Végül is megkérdeztem az oktatásügyi minisztérium­ban. Nevettek. Ezt 6zinte nem is lehet pontosan tudni, olyan gyorsan épülnek. ír­junk nyugodtan százat, mi­re hazaérünk és a cikk meg­jelenik, felépül a századik ebből az új iskolatípusból. ★ Nem szeretem a számokat, de vannak helyzetek, amikor nem lehet kikerülni. Az ok­tatásügyi minisztérium hi­vatalos adatai szerint az 1958—59-es tanévben 7600 is­kola volt az országban. Az 1972—73-as tanévben 38 700. Nem tévedés, másfél évtized alatt több mint 30 ezer isko­la épült! Itt, ennél az adat­nál írom le először: Kubai elvtársaink a békeidő fel­adatait is képesek forradal­mi módon, ha úgy tetszik: amerikai tempóban megolda­ni. Lehet, hogy talál valaki majd erre jobb kifejezést, de én e pillanatban csak így tudom jellemezni azt a len­dületet, tervszerűséget, kö­vetkezetességet, ahogyan egy- egy dolgot elkezdenek, és azt hallatlan gyorsan megvalósít­ják. ★ Nos, milyen az élet egy ilyen ötszáz hallgatónak épült „típus"-iskolában. Át­adom a szót Manuéla Ramos „diáktanítónak”, s Itt mind­járt egy fogalom, amit élőbb meg kell magyarázni. Az 1972—73-as oktatási évre hatszorosára nőtt 1958—59- liez képest a pedagógusok száma. De ez is kevés. Ezért a pedagógusjelöltek is taní­tanak, rendszeresen, s nem­csak úgy, mint nálunk, gya­korló iskolában, néhány órát. Hogyan, kérdezhetik, hogy oldják meg a főiskoláról az utaztatást naponta? Sehogy. A pedagógiai főiskolát vit­ték ki falura. Nyolc-tíz ilyen TONO*s A főnökre lőni tilos! Ebéd után kávét ittunk Ss egy kupica kitűnő diólikórt. — Don Felippe, mesélje el nekünk egy vadászkalandját! — javasolta valaki a társa­ságból. Valamennyi vendég csupa fül volt. — Egyszer nyálra vadász­tam. .. — kezdte volna, de Elvira, a feleségem közbevá­gott: — Tudod, hogy nem szere­tem, ha nyálra vadászol. Olyan szelíd, kedves kis ál­lat, minek megölni? — Ez a szokás, drágám — folytattam. — Szóval, fent voltunk a hegyekben... Nyilván tudják, hogy nyálra a legszórakoztatóbb a he­gyekben vadászni. •Spanyol humorista. — Nem érdekel, hogy hol történt! — szakított félbe is­mét hitvesem. — Százszor megmondtam, hogy ne meré­szelj nyálra vadászni. Meg­értetted?! — Jól van szivem, de ez még az esküvőúk előtt tör­tént — próbáltam védekez­ni. — Nincs jelentősége — torkolt le. — Ismételten fel­hívom a figyelmedet: nem tűröm, hogy nyulakat öldöss! — Megértettem, életem. — És úgy próbáltam folytatni elbeszélésemet, hogy ne in­gereljem vele az asszonyt. — Szóval, egyszer, amikor NEM VOLTAM nyál- vadászaton ... — Hát akkor, hol voltál? — kérdezte hitvesem. — A munkahelyemen, drá­gám, az irodában — vála­szoltam habozás nélkül, és közben a vendégekre kacsin­tottam, hogy így adjam tud- tukra: mégiscsak nyúlvadá- szaton voltam. — No, ha az irodában voltál, akkor folytathatod. Engedékenységétől egé­szen fellelkesülve mondtam tovább a történetet: — Hirtelen felbukkant előttem egy nyúl... — Micsoda? Nyúl az iro-< áában?! — ugrott fel Elvira. < — Ö, csak nyelvbotlás} volt, szívem. Azt akartam < mondani, hogy váratlanul< belépett a főnök... Kaptam \ a puskát, megcéloztam a.fe- / jét... — Kinek a fejét céloztadí meg? — csattant fel Elvira} hangja. — A főnökét — vágtami rá, s újból odakacsintottam} türelmes hallgatóimnak. — És aztán ...?! — Agyonlőttem. — Kit?! A főnöködet?! — Igen. Van ellene valami} kifogásod? — Méghogy kifogásom! —< kiáltott fel. — Nyalat ölnís még csak hagyján, no de fö-\ nököket?! Csak nem kép-< zeled, hogy egy fedél alatt} fogok élni egy gyilkossal?< Azonnal takarodj a házam-} bál! És a vendégekkel együtt} kipenderített a lakásból. A legmelegebben tanácsa-} lom mindazon férjeknek,< akiknek izgága feleségük$ van, hogy egyszer s minden­korra felejtsék el vadászka-} landjaikat. Fordította: Eahemszky László típusú iskola körzetében van egy pedagógusképző. így már érthető, hogyan tud a 17 éves Ramos délelőtt ta­nulni, ugyanakkor rendes tanerőként minden héten háromszor, délutánonként történelmet tanítani az álta­lános iskola 7—8 osztályá­ban. „Emellett mi is elvégez­zük — mondja — ugyanazt a munkamennyiséget a föl­deken, mint más diákok. Másodikos, harmadikos ko­romban már a 9—10 osz­tályban is fogok tanítani. Egyébként az iskola, ahol gyakorló tanár vagyok, a tíz osztályos rendszer felső négy tagozata, a középiskolának felel meg. Spanyol nyelvet, matematikát, fizikát, törté­nelmet/ biológiát, kémiát, angol nyelvet, földrajzot ta­nítunk. Ugyanakkor a tan­terv részeként megtanítjuk a fiatalokat a fizikai munka alapelemeire, mint a fa- és fémmegmunkálás, műszaki rajz, elektrotechnika, gépek kezelése. — Azonkívül rend­szeres termelőmunkát vé­geznek, narancsot, citromot termelnek a gverekek. Napi három órát dolgoznak... ” ★ Még egy séta az iskolában: Az egyik szárnyban a tanu­lótermek, szakmai kabine­tekkel. Könyvtár, láborató­riumok, politechnikai termek. Az internátusi szárnyban kü­lön a fiúk és a lányok lakó­szobái, klubhelyiségekkel. Itt van az orvosi rendelő, a női és férfi fodrászat, játékter­mek, filmvetítő, televízió­szoba. A két épületszárnyat az ebédlő köti össze. Az is­kola mellett kosárlabda- és röplabdapálya, baséballpálya, atlétikai pálya.- Itt élnek és tanulnak minden hétfőtől péntek estig a gyerekek, tel­jesen ingyenes ellátást — ruhát is, minden felszerelést beleértve — élvezve. És a szülők mit szólnak •— kér­dem? Most már örülnek. De bizony eleinte nem volt könnyű őket meggyőzni ar­ról, hogy itt lesz jó a gyere­keknek. Sajnálták, hogy ki­esik a ház körüli munkából, (Mintha ismerős lenne a probléma.) ★ így alakult ki a tanulás éa munka koordinálásának tö­megesen alkalmazható mód­szere. Mint mondják, a" élet igazolja helyességét. Máris tapasztalható, hogy jobbak a tanulmányi eredmények, ha­tékonyabb a forradalmi tu­datformálás. Mutatkoznak a módszer gazdasági eredmé­nyei is — amelyről egyéb­ként elmondják, hogy idővel a szükségszerűség megszű­nik, de a rendszer pedagógiai előnyei, szocialista ember­formáló hatása miatt meg­marad. Ilyen a jövő szocialista emberének kohója. Ott, ahol a forradalom előtt a 12 éves kisgyerekek fele nem is lá­tott még iskolát, ahol — mint még ma is a többi la­tin-amerikai országokban — a lakosság jelentős hányada analfabéta volt. Ahol az idén már a tanköteles gyermekek 99 százaléka elvégzi a 10 osztályt. Varga József (Folytatása következik.) Mmsrn Q 1974. február 28.. csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents