Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-27 / 48. szám
RADIO KOSSUTH 8.20 Operarészletek, a.oü A. 22-es csapdája. 13. rész. 0.21 Musicalekből. 10.05 Nyitóikéit. 10.40 Két szimfónia. 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenc. 13.20 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 13.40 Népi muzsika. 14.29 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.44 A Gyermekrádió új zenei felv. 15.10 Harsan a kürtszói 15.45 Fúvószene. 10.05 Díáktarisznya. 16.35 Az élő népdal. 16.45 Zongoramüvek. 17.20 Áriák. 17.45 Munkássíüdió. 16.00 Örökzöld dallamok. 19.25 Népi zene. 20.03 Gondolat. 20.51 25 év budapesti ha nverseny élből. 22.20 Nóták. 22.50 A Dunánál. 23.10 Palestrina: Mareelitss pápa miséje. 23.36 Haydn: G-dúr vonósnégyes, o.io Rhoda Scott orgonák PETŐFI 8.05 Fűvósművefc. 8.14 Slágermüzeum, 9.03 Zenekari muzsika. 9.50 Riport. 11.55 Néhány perc tudomány,. 12.00 Nóták. 12.30 Caruso, a nép énekese, III. 13.03 Kamarazene. 13.40 Orvosi tanácsok. Kettőtől — hatig... Zenés délután. Közben; 15.00—15.55 Az MNK labdarúgó- mérk.-ről. 18.20 Fiatalok hullámhosszán* 19.49 Kis magyar néprajz. 20.28 Made in Hungary. 22.00 Mendelssohn-hangverseny, 23.15 Operettmuzsika, Szolnoki rádió Alföldi krónika» Mezei szőttes. Zenés autóstop. Vezeti: Forró Tamás* MAGYAR 8.05 Iskola-*». 9.30 Delta. 10.00 Slágerlista, 11.00 Maigret felügyeld .Zl 11.50 Játék a betűkkel. 16.55 Irány az egyetem! 17.38 Hírek. 17.45 Bolgár rövidfilm. 18.05 Nyitott boríték. 18.45 Sió — mi — szó 13.10 Az 5 RT közöliség- ;■ •.ole--' lata. 10.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Feltámadás. Magyarul beszélő szovjet film. H. 21.40 Beszélgetés Szlnetár Miklós rendezővel. 22.10 Tv-híradó. POZSONYI 18.15 52. komikus. 19.00 és 21.30 Híradó. 19.30 A Pirnagó-csúcs alatt. 20.00 Alfa 1. NDK fűm. rész ’ ram vörös csillag (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és esté 8 órakor A rendőrség megköszön! Színes, szinkronizált olasz— NSZK bűnügyi film ÍGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor Lázadás a Bountyn. 1—II. Színes amerikai kalandfilm. Este fél 8 órakor A sárga Fiat három utasa Színes, szinkronizált lengyel film GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4. háromnegyed 6 és este 8 órakor Hét tonna dollár GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Malomkő HATVANI VÖRÖS CSILLAG Este fél 6 órakor Kopernikusz ' Este fél 8 órakor Filmklub! HATVANI KOSSUTH Magányos farkaskutya + ORVOSI ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajesy-Zsi- linszky utcai rendelőben, (Telefon: 11-10.1 Rendelés gyermekek részére is. gyöngyösön: 19 órától csütörtök a^gel 7 óráig, a Jókai utca 41 muam a’atti rendelőben. (Tele- ♦fto: 117-27.) OütáétkéóK Fö dosztás Kápolnán Pataky Dezső „Földosztás Kápolnán” című cikkéhez szeretnék néhány szót fűzni, őseim, minden ági rokonságom a Károlyi-féle hitbiz»- mányon voltak cselédek, sommások. Érthető, hogy a kápolnai esemény, amelynél ők is jelen voltak, új reményekkel töltötték el a föld után vógyakozókat. A földosztás valóban úgy zajlott le, ahogy Pataky Dezső megírta. Ezeket a szavakat hallottam gyermekkoromtól fogva emlegetni, főleg a nagyapámtól, aki 19 esztendős fiát elküldte a Vörös Hadseregbe, s aki több mint ötven esztendeig élt cselédsorban. De a szavak igazi értelmét csak akkor fogtam fel, amikor már magam is részt vettem az új földosztásban. Éveken keresztül szenvedélyesen kutattam a kájx>l- nai beszéd szövege után. Valóban úgy mondta el „Károlyi Miska” — a nép ajkán így el a neve, valamilyen belső melegséggel így emlegették egykori cselédei — ahogy a cikkben is idézve lett. Csak azzal kapcsolatban szeretnék némi kiegészítést tenni, amit a zászlóról mondott. Károlyi azt mondta az akkor összegyűlt csefédek- nek, „most aztán kezetekben van a zászló, amelyen felírva ragyog: Főidet, kenyeret, jogot a népnek! Ennek a nyelét erősen markoljátok, magasra tartsátok és vigyázzatok, ki ne csavarják a kezetekből, mert akkor a nyelét a hátatokon verik szét” így volt-e? Ma már mindenki tudja Azóta azonban sok esztendő lepergett, a kívánság 1945-ben teljesült, a zászlót végérvényesen kezükbe vették, s kicsavarhatatla- nul a magasba tartják az egykori cselédek unokát Sályi János Eger A község nyolc százaléka vért adott Istenmezején az elmúlt években is nagyon szép eredményeket hozott egy-egy önkéntes véradó nap. Ezeket az eredményeket tovább erősítette az idei februári véradás. A kiváló nevelőmunka eredményeként a község lakóinak nyolc százaléka jelentkezett önkéntes véradásra. Ez eddig a legmagasabb : számú jelentkezés volt a; véradásszervezések során. Az ; orvosi vizsgálatuk során 167 ; jelentkezőt találtak alkalmasnak véradásra, s ők ösz- szesen 57 liter vérrel járultak hozzá a betegek gyógyításához. Molnár Gábor *» Öregek napja Tótaíun Az öregekről való gondoskodás régóta társadalmi ügy hazánkban. Ezt a tradíciót ápolják a helyi termelőszövetkezet vezetői, amikor minden évben megrendezik az öregek napját. Ez az esemény az idén egybeesett a farsanggal. Közel százan jöttek el a termelőszövetkezet munkában megfáradt idős nyugdíjas tagjai, hogy részt vegyenek a Művelődési Házban az ő tiszteletükre : megrendezett ünnepségen. A termelőszóvetkezet elnöke nyitotta meg az ünnepséget, köszöntve a megjelent tagokat, s megköszönve azt a sok-sok évi fáradhatatlan munkát, amit a szövetkezetben végeztek. Ezután az út- i törők színes, kedves műsor- ral szórakoztatták az idős embereket. A jó falatok, s egy kis tüzes bor után a zene pattogó i ritmusára táncra perdültek a i fái'ad t öregek. Kívánjuk, hogy jövőre mindannyiukkal újra találkozzunk. Farkas Csaba Tófalu Takarékszövetkezeti küldöttek tanácskoztak Három község, Pély, Tnr- naszentmiklós és Hevesveze- kény küldöttei hallgatták meg a pélyi gyűlésen Kácsor Géza beszámolóját a takarékszövetkezet munkájáról. A szövetkezet elnöke beszámolt arról, hogy a részjegyalap 48 ezer forinttal növekedett, de állandóan nő a betétek összege is. A tervet 101 százalékra teljesítették. Az eredmények ismertetése után rátért azokra a feladatokra, amelyeket a szövetkezetek VIII. kongresszusára készülve meg kell oldani. A célkitűzéseket — hangsúlyozta, — melyek valameny- nyi tag érdekét is szolgálják — igyekszünk maradéktalanul teljesíteni. A beszámoló után a MÉSZÖV, a helyi tanácsi és pártszervezetek képviselői is felszólaltak. A három község küldötteinek értekezlete jó munkát végzett Kádár Pál Pély Tavaszi csoda Szívesen olvasok az újságban évente arról, hol és mikor jelentek meg az első hóvirágok, ibolyák, mint a tavasz első himökei. De közkedveltségnek örvendenek azok a hírek is, amelyek költöző madaraink m (jelenéséről tájékoztatnak bennünket, s sokszor örvendezve olvassuk azokat a híreket is, amelyek a hosszú, szép meleg őszt jelentő késői vi- rágfakadásokról szólnak. * Az idei korán beköszöntött tavaszon, az én kertemben is ritka természeti jelenségnek lehettem tanúja. Laskagom- ba-termesztésre leásott farönkjeim, amelyeket annak idején gomba-micéliummal oltottam be. máskor minden év októberében és novemberében hozták a termést, most „megtáltosodtak”. Talán a február közepén tapasztalt rendkívül meleg időjárás hatására szép csokros gomba- termést hoztak. Dr. Várady Tibor Egerbakta Téli utazás Amerika szabad földjén 2, rész Egy darab tere|>8zínű selyem Hogyan élnek az emberek Kubában? Egészen természetes, hogy ezt mindenki megkérdezi. A válasz nem egyszerű, nem könnyű. A magam tapasztalta igazság: Elégedett, vidám és boldog nép él Kubában, olyan emberek, akik mérhetetlenül szeretik a hazájukat, akiknél természetes életfonna, hogy elsőbb a közösség érdeke, csak utána jöhet az egyéni érdek. Mindez az én összegezésem. De ha rákérdeznek, hogy ez az elégedettség hány kiló hús, vagy gyümölcs fogyasztásából. milyen divatcikkek viseléséből, a magángépko- csi és a hétvégi telkek milyen elterjedtségéből tevődik össze — zavarba jövök. ★ Kedves emlékként őrzök egy darab terepszínű ejtőernyőselymet. Havannai újságíró barátomtól kaptam. Harcban. szerezte. Ismert, hogy 1961. április 15-én amerikai bombázók támadást intéztek Havanna és Santiago ellen. Két nap múlva az USA-ban kiképzett CIA-ügynökök, lenforradalmi banditák s? tak partra Playa Gironná’ \ népi erők megsemmisítő reséget mértek rájuk. C ott harcolt. Ennek emlék kaptam a selyemdarabkát. A történetet pedig Dupont egykori birodalmában, volt tengerparti villájában ebédelve hallgathattam meg. A tengerpart, ahol a kis birodalom „meghúzódik”, egyike a legszebbeknek a világon. Ezt minden túlzás nélkül lehet mondani. Maguk az amerikaiak is állítják, hogy szebb mint a közeli Florida. Hadd hívjam segítségül Heming- wayt, aki itt szeretett élni ezen a vidéken, itt épült háza volt a legkedvesebb tartózkodási helye: „A ház az öböl és a nyílt tenger közt elnyúló keskeny földnyelv legmagasabb pontján épült, mint egy hajó. Passzátszéltől megdőlt szálas kókuszpálmák árnyékolták, s az óceán felől az ember kisétálhatott az ajtaján, le a szírien, át a fehér homokon, bele a Golf-áramba. Az áramlat vize általában sötétkék volt, ha az ember a szárazföldről nézte, és ha nem fújt a szél. De ha az ember belegázolt, a lisztfehér homok fölött csak a víz világoszöldje csillogott, s az ember a nagy ha’ árnyékát márj ó- val azelőtt észrevette, hogy az odaért volna a part közelébe ...” Nemcsak ennek a paradicsomi szép üdülővidéknek, Félfog&dá& Életbevágóan fontos ügyben beszélnem, kellett egy bizonyos hivatal vezetőjével. Halkan, illedelmesen kopogtattam a titkárság ajtaján. Szigorú tekintetű, fekete csontkeretes pápaszemet viselő, középkorú nő ült az íróasztal mögött. Sajnos, jól ismerem a titkárnőknek ezt a típusát. Halait megvető bátorsággal, ördögi furfang- gal védelmezi a főnökét mindenféle ügyféltől, betolakodótól. De én is elszántam magam a végsőkig. Keményén harcolni fogok, hogy tűzzenek ki egy konkrét dátumot. amikor a hivatal nagy tekintélyű vezetőjével beszélhetek. — Tessék.^Mit óhajt? — kérdezte a nö udvariasan, de ón tudtam: alig várja, hogy elüldözhessen. Minden erőmet összeszedtem, és igyekeztem ércesen, határozott hangon beszélni. — Rendkívül fontos ügyben, személyesen kell beszélnem a főnök elvtárssal. — Tisztelettel meghajoltam a párnázott ajtó felé. — Szíveskedjék előjegyeztetni kérésemet. .. A titkárnő, a legnagyobb bámulatomra, kedvesen elmosolyodott, es így szott: — Parancsoljon befáradni1 Nagyon furcsa képet vághattam, mert a hölgy megkérdezte: — Valami baj van? Rósz- szül érzi magát? — Nem. Semmi bajoin. Tehát a jövő hétr melyik napja n szabadna alkalmatlankodnom? Hűvös tenyerével megsimogatta a fejemet: — Fáradjon be a főnökhöz. Azonnal. Nálunk éjjel-nappal van ügyfélfogadás. Még ebédidőben is, mert a főnök töpörtyűt eszik stanicliból, és közben is szirtesen tárgyal az ügyfelekkel. Tehát, gyerünk csak befelé... — Kérem, nekem ez olyan szokatlan... össze kell szednem a gondolataimat, ugyebár. meg miegymás — nyögtem idegesen és hátráltam a kijárat felé. A titkárnő biztatóan inte-, getett: — No, jöjjön szépen. Nem kell félni. Egy perc múlva már ott ülhet a főnök előtt. Félszegen gyűrögettem a kalapomat. Hogyan legyen bizalma az embernek egy olyan hivatali főnökhöz, aki még Csak meg sem várakoztatja az ügyfelet? — Kérem tisztelettel, momentan nekem ez az időpont de Havannának, egész Kubának ilyen szerepe volt a múltban. Az USA gazdagjainak szórakozóhelye, nyilvánosháza volt. Egész városnegyed van Havannában, ahol a legrafináltabb luxussal és kényelemmel rendezkedtek be — arra, hogy „átugorhassanak” néhány napra. Az ilyen negyedekbe a színes bőrűek még mint szolga sem léphettek be. „Bennünket nemcsak kizsákmányoltak, nemcsak természeti kincseinket vitték el, hanem legmélyebb emberi érzéseinkben is megaláztak. Szolgának termett népként kezeltek bennünket, lányainkat meg fillérekért megvásárolható ágyasnak . ..” Így fogalmaznak ma a kubaiak. így érthető a Playa Giron jelkópe. ök ide többé semmilyen úton-módon nem jöhetnek vissza. ★ Hogyan élnek ma a kubaiak? A mai gyári munkás bizonyára nem olyan színvonalon, mint egykor az amerikai villákban a fökomor- ny ik. De szabad-e így merni ? Különben minden mérics- kélés helyett álljon itt egy élettörténet. Egy egyszerű emberé. „... Sokat nyomorogtunk, vidéken éltünk. Én kitanultam a gépkocsivezetést,- meg a szerelést, de sokáig csak kocsit mosni engedtek oda. Sokan voltunk, mindenki féltette az állását. Havannába mentem. Ott is úgy éltem, mint eddig, meg mint a többiek sokan. Itt-ott egy kis alkalmi munka. Aztán egyszer nagy szerencsém lett. Beajánlottak egy úrhoz. Gépkocsivezető, háziszolga lettem. A kocsit reggel hatkor elő kellett állítani a ház elé, s várni,. akar-e az úr valahová menni. Közben a házban, mint szolga végeztem a munkát. Este kilencig, tízig kellett dolgozni. Ez nagyon jó munkahely volt. Igaz, csak úgy tudtam megkapni, hogy beleegyeztem, a munkakönyvembe írják be a 70 pesót, annyi volt a legkevesebb munkabér, de csak 35-öt fizessenek ki. Így is elfogadtam, mert kaptam egy kis szobát is, megnősültem. A feleségem ugyanott volt cselédlány. Egyszer üzentek, hogy az anyósom haldoklik, kórházba kellene vinni, nagyon sürgős. Gondoltam egy merészet és oda- álltam az úr elé, engedjen el. Nemhogy az autót kölcsönadta volna, de bennünket sem engedett el. Az anyósom estére meghalt. Másnap mind a kettőinket kirúgtak. Megmondta a főnök, neki olyan cselédség nem kell, akinek ilyen kívánságai vannak.. Ott kellett hagyni akis szobánkat is. Utána már nem tudtam elhelyezkedni, mert mindenhol azt kérdezték, miért kellett elhagyni a munkahelyemet. Újból jött az alkalmi munka, a nyomor, amíg Castro be nem vonult Havannába. Most már minden más. A forradalom után még tovább is tanultam. Százötven péso a fizetésem. A feleségem is dolgozik. Van lakásunk. Most már érti, hogy mit jelentett nekünk kubaiaknak a forradalom?” ★ Értem. Es azt is értem, hogy az emberek sorsának ez az alapvető változása, az elemi létbiztonság megteremtése, a nemzeti önbecsülés lobogó lángja mind ez ideig kitöltötte a kubai nép gondolatait, érzéseit. Elegendő volt a legnehezebb időkben is ahhoz, hogy elégedettek, vidámak legyenek — mindaddig, amíg a legnehezebb éveken úrrá lettek. Amíg a forradalomnak egy új szakaszához el nem értek. Ahhoz a szakaszhoz, ahol már az életszínvonal folyamatos emelkedése is táplálja, erősíti majd e nagyszerű nép elégedettségét. Fidel Castrót idézem, 1973 novemberi beszédét: „A kubai forradalom a gazdasági fejlesztés intenzív szakaszába lépett. Megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a szocialista társadalom elosztási alapelve érvényesüljön: mindenki a képességei szerint dolgozzék és a munkája szerint részesüljön a megtermelt javakból.” Varga József (Folytatása következik.) Tavasz előtt a káli csemetekertben (Tudósítónktól): Kaiban a budapest—miskolci vasútvonal mentén közel 17 hektárnyi homokos talajon terül el a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csemetekertje. Működésének nem alkalmas. Tetszik tudni,5 a feleségemet éppen ma vit-S tele be a klinikára... A fő-] orvos úr szerint ikreket vár-] hatunk! — kiáltottam már aj folyosóról. — Akkor mikor lesz szerencsénk önhöz? — kérdez-\ te ketségbeesetten a titkár-$ nő. — Mondjuk két hét múlva, szerdán, tíz és tizenkettő között. De előbb hívjanak fel'i telefonon, mert nem biztos.] hogy ez az időpont alkalmas\ nekem — kiáltottam zavar-] tan, és pánikszerűen elro-\ hantom. Galambom Szilveszter huszadik éves jubileumát ünnepli az idén ez a kis kertgazdaság, amely minden évben sok százezer facsemetét nevel az erdészetek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek számára és a városok, községek fásítására. Teljes a műszak ezekben a napokban is, hiszen a tavasz közeledtével ismét százezres nagyságrendű igényeket kell kielégíteniük. Itt található a megye egyik legnagyobb fenyőfacsemete-neve- lő telepe: mintegy négymillió fenyőcsemetét nevelnek az úgynevezett hidegágyakban. A kis csemeték ültetését, ápolását szakszerű, hozzáértő munkával végzik az itt dolgozók. A gazdaság állandó dolgozóin túl Szezonidőszakban 30—40 szerződött dolgozó végzi itt a növényápolást, a nyesést, a vegyszerezést és permetezéseket. A számtalan faféleség között itt láthatók a vörös tölgy, az úgynevezett ezüstfa, a juhar, a hars és a nyár több változatának képviselői. Nevelnek még itt többek között vad- gesztenyét, madárberkenyét, tölgy- és fűzcsemetéket Ezekben a napokban a nagy tavaszi fásítási időszak előtt a suhángok kiemelését csomagolását végzik az itt dolgozók. A közeli napokban nagy mennyiségben szállítják innen, a különböző su- hángokat a megrendelők részére. Császár István NémsM Q 1974. február 27, szerda
