Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

HLMTUKM1X... ULM TÜRMIX.:. FTLMTCRMIX F1LMTUKM1X. .. FILMTURMIX.:; FTLMTÜRMIX;:j Merénylők Színes, francia—olasz—NSZK film A film már forgatara idején szenzációt keltett, a fran­cia rendőri szervek megpróbálták megakadályozni a külső felvételeket. A történet alapja egy Franciaorszagban való­ban megtörtént politikai gyilkosság, de a film nem ennek a rekonstruálása, hanem általánosabb érvényű. Az Yves Boisset rendezte alkotás hiteles adatokra és személyekre támaszkodik. A rendező célja nem az volt a film elkészítésével, hogy mintegy megtörtént tényt tárja fel a Ben Barka-ügyet. Célja ennél több: a kegyetlenség, mint a politikai eljárás elemzése. A rendező krimi formájában mutatja be a politika szolgálatában álló gyilkos gépezetet, a hatalom gengszterei­nek portréja döbbenetes. A cselekmény alapjául szolgáló politikai gyilkosság közismertsége, az izgalmas bűnügyi feldolgozás, a neves színészek, a megvalósítás művészi színvonala a filmnek minden korosztály és közönségréteg körében sikert biztosít. Főszereplői: Jean-Louis Trintignant, Michel Piccoli, Gian Maria Volonte és Jean Seberg. ... FILMIT/RMTV FILMTTtmtX:” fTLMTriWrX.íJ 5 A locsolókocsi Jelszó: | Színes magyar film A pUSZták angyala \A i «íj 3 Z * Szovjet bűnügyi film Egy külföldi kémszolgálat megbízza ügynökeit, hogy térképezzék fel a Szovjetunió polgári védelmi bázisát. A három megbízott ügynök: Edwards, Salge és Neuhold semmiféle eszköz felhasználásától sem riad vissza, hogy bejuthasson az országba. Egyikük turistaként, a másik mint újságíró, a harmadik tudományos szakértőként pró­bál kapcsolatot teremteni a szovjet polgároklcal, s konkrét terveket szőnek két egykori hadifoglyuk felkutatására. A kémeknek sikerül összeköttetést teremteniük egy orvossal, beszerveznek egy fiatal festőt is, aki művészi hamisítványokat készít külföldiek számára. Ö lesz az ösz- szekötő, a jelszó pedig egyik „festményének" címe: A pusz­ták angyala. Az Igor Goszetyev rendezte szovjet bűnügyi film bővelkedik izgalmas fordulatokban és e műfaj kedvelői­nek érdeklődésére számíthat. M M x » H Mándi Iván regényéből A felső tagozatosok életé­be némi mozgalmasságot, változást hoz, hogy a 6/a-ba új kislány érkezik. Král Bo­ri, okos is, szép is, érdekes is, és hallatlanul eleven. Ném csoda, ha az osztály vezérének, Omasicsnak azon­nal megtetszik a leányka. A fiú barátját, Totyit bízza meg hogy hozza össze őket. Borinak azonban inkább a félénk, visszahúzódó Totyi tetszik, s nem hajlandó tu­domásul venni Oma kama- szos, olykor támadó közele­dési törekvését. A Kezdi Kovács Zsolt fr- w ta és rendezte színes film rendkívül plasztikusan mond el a gyermekek életéből egy olyan történetet, amelynek bármelyik hasonló korú fia­tal részese lehet. A felnőt­tek számára bepillantásten­ged a gyermekek külön vi­lágába, hozzásegít az adott korosztály problémáinak fel­tárásához, gondolkodásmód­juk és gondolatviláguk jobb megismeréséhez. Külön fel kell hívni a fi­gyelmet a bájos gyermek- szereplők játékára, a képze­let és a valóság elemeinek mesteri ötvözésére, valamint Brody János versszövegeire és nagyszerű zenéjére. Ömasics szerepében Már­kus András. Král Borit. Maretics Erika, Totyit Len-' gyei Péter játssza. A diktátor Amerikai film írta és rendezte, főszerepét játssza: Charlie Chaptin „Chaplin vagyok, komikus figura, aki megnevetteti az egész világot. Ez az én erőm. A tragédia valóban nagy dolog, de nem az én ügyem. Nem haladok azokon az uta­kon, amelyeken Szophoklész és Racine járt. Az én tehet­ségem: megmutatni és kifejezni a sors csapásait, éspedig úgy. hogy a keserűség, ami eltölt, a nézők számára vidám­ság legyen, szomorúságom mosolyra derítse az embereket, de ne vegyék eszre, hogy a nevetés, amely mozdulataim nyomán támad, az emberiség örök szenvedéseinek reflexe. Annak idején, amikor csak pusztán azért forgattam filmeket, hogy pénzt keressek, nem ismertem még a fe­lelősség érzetét és egymás után készítettem az akkortájt dívó szabályszerű vígjátékokat. Aztán hirtelen egészen váratlanul rádöbbentem: híres művész lett belőlem. Es ettől kezdve, legalábbis attól a pillanattól kezdve, amikor tudatára ébredtem, hogy van vesztenivalóm, felismertem a felelősségei''. A Chaplih-sorozat második filmjében Tománia ál­lamfője Hynkel. a világuralmi álmokat szövögető diktá­tor, aki még diktátortársa. Napolom fölött is uralkodni vágyna. Egy náci egyenruhában szökni próbáló borbélyt azonban összetévesztenek az Oszterlich elfoglalására ké­szülő Hynkellel. s a behódolt ország lakossága döbbenten hallgatja a „diktátor” humanizmustól és szabadsageszme- töl áthatott szónoklatát. Sut j esket Monumentális színes jugoszláv film Főszereplő: Richard Burton Részlet a Politika című lap kritikájából: ... A Sutjeska egy legenda, bár semmi mitikus es misztikus sincs benne. Teljesen egyszerű, reális alkotás, amely bemutatja a rosszat, azt az elképzelhetetlent és mégis valóságost, amit nácizmusnak nevezünk. Az ilyen nem mindennapi hősi tettek ábrázolása a patetikusság ve­szélyeit rejti, súrolja a mitomániát. A Sutjeska mentes ettől, hősiessége méltóságos és természetes ... Tulajdonképpen nincs is hőse, mint a hasonló epo­szoknak ... Hőse az ember, csak az EMBER. Hőse, aki el- jusztult, elégett, azok a sebesültek, akik Száva „száza­dában” menetelnek. A Sutjeska nem háborús, hanem háborúellenes film. Emberszerető és nemes alkotás arról a korszakról, amikor 943-ban néhány ezer partizán szembefordult Sutjeska legyeiben és völgyeiben a sokszoros fölényben levő el- íenséggeL A hatalmas költségvetéssel, nemzetközi szereposztás­sal, a helyi erők összpontosításéval készített film siker­rel mutatja be azt a szenvedést és szinte hihetetlen mé­retű erőfeszítést, amellyel a Tito vezette partizánhadsereg győzni tudott a nagy fölényben levő ellenseggel szemben. Rendezte: Stipe Delic. Kabaré Színes amerikai filmmusical Homályos, torz tükörbe• élesedő kép, egyre erösbödő zene, csevegés-hangzavar, a torz tükörben mozgó-im­bolygó alakok: a Kit-Kat Club közönsége. A tükörben váratlanul felbukkan a Ce­remóniamester kifestett ar­ca. Köszönti a műsor részt­vevőit: „itt bent a jókedv, az örpm, a nevetés, akármi van is ott kint. Jöjjenek a kabaréba, gondjaikat hagy­ják kint”. S a nagyérdemű közönségnek — prostituáltak, elyemfiúk, homoszexuálisok, élveteg, kiélt hölgyek és urak —, bemutatja a csupa elhízott, „csinos” nőből álló zenekart, majd a tánckar kétes hölgyeit. Elkezdődik • klub erotikus műsora. Bob Fosse filmje igazi In­telligens remekmű. Ritkán sikerül olyan rajzot adni egy társadalmi és politikai hely­zetről, niint ebben a filmben, ahol a kabaré mikrokoz­mosszá válik, amelyet a né­ző szenvedélyesen fedez fel. A harmincas évek Németor­szágának légkörét egy kitű­nően hangszerelt színpadon, Bowles számaiban, szerelmi kapcsolataiban, valamint á játékvezető sanzonjaiban fe­dezteti fel velünk a rendező. A zenés szuperprodukciók hagyományával szemben a Kabaréban a dalok és tánc­számok nemcsak a külön­böző szereplők életének folytatásai, hanem a világo­san meghatározott történel­mi periódus dekadenciájá­nak metaforikus átültetései. A Kit-Kat Club előadásá­nak világa nagyítótükör, az egyéni és a társadalmi de­kadencia. különböző formái­nak könyörtelen és stilizált feltárója. Mivel az egész film erre az alapelvre épül, a szatíra nem a könnyű gú­nyolódás szintjén, hanem sokkal inkább az irónia leg­felső szintjén érvényesül. Főszereplők: Liza Minelli, Michael York és Joel Grey. CfILMTURMIX«,; FlLOmJRMIX.iS StLMIUaMIX«;: EiLMHJitAU.X .. FILMUIKMIX HLMlttmiX,.« CILII! 1 Ilii ül X FILM 1UKMIX,,, CILIM! LtiüoX,.i fi 9 a 5# Ü5 — m 3 9 3 'A 3 r 9 3 M 3 3 9. a> a iA M •_ X 3 1 é* 9 3 z á M

Next

/
Thumbnails
Contents