Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

Ülést tarlóit l-S&wa (folytatás az 1. oldalról) dást, amely a gyakorlatban már eddig is sok eredményt hozott — állapította meg a második napirendi pontként szereplő téma értékelő be­számolója Mudriczki János, az SZMT vezető titkára ki­egészítésében elmondta, hogy ez az együttműködés ered­Fekete Győr Endre. ményezte többek között a tanácsi vállalatok szociális ellátottságának gyors fejlő­dését; a IV. ötéves terv so­rán 47 millió forintot fordí­tanak erre a célra az -illető vállalatok. A szolgáltatások helyzetének folyamatos vizs­gálatába szintén bekapcso­lódnak a szakszervezetek, s javaslatokat tesznek az ész­szerű pénzátcsoportosítások­ra. A vendéglátó egységek­nél folytatott vizsgálatok so­rán 34 esetben tapasztalták, hogy nem az osztálynak megfelelő a kiszolgálás. Kö­zös intézkedésekkel érték el, hogy pillanatnyilag már csak négy ilyen vendéglátó egy­ség van a megyében. A legnagyobb érdeklődést és vitát természetesen a har­madik napirendi pont, az 1013-as kormányrendelet vég­rehajtásának tapasztalatait elemző beszámoló váltotta ki. Megyénkben 176 ezer nő él, a népesség 51,6 százalé­ka: a kereső nők száma 1973. január 1-én 67 ezer volt. A legnagyobb arányú növeke­dés a hevesi járásban és Hatvan városban követke­zett be. Egyes területeken, főleg az egri járásban még nem megoldott a nők ál­landó foglalkoztatottsága, ezért sokan járnak el idény­munkára az ország különbö­ző vidékeire. Célszerűnek látszik ennek megoldásában az ipari üzemek és a tsz-ek összefogása, mint ahogy ez a gyöngyösi járásban már tapasztalható. Az utóbbi időben sokat javultak a munkakörülmé­nyek; gépesítéssel, műszaki Tanácsa fejlesztéssel könnyítettek az üzemekben a nők helyzetén. Példa erre az Egri Dohány­gyár és a Hatvani Konzerv­gyár. A hozzászólók városi és járási tanácstagi csoportok felméréseinek tapasztalatait mondták el a testület előtt: a csoportok végiglátogatták a megyeszékhely üzemeit és több nagy vállalatot a me­gye területén. Általában mindenütt kedvező tapasz­talatokat szereztek, a rang­sorban azonban jelenleg is utolsó helyen állnak az ipa­ri szövetkezetek és a mező- gazdasági termelőszövetkeze­Mudriczki János tek. Itt még egyáltalán nin­csenek kihasználva a lehető­ségek. Felszólalt e témában VI- rágh Károly, a megyei párt- bizottság titkára is, aki el­mondta, hogy nem annyira a lehetőségek hiányoznak, hanem elsősorban szemlélet­beli akadályai vannak, hogy a nők helyzete még mindig nem változott kellő mérték­ben, sem munkájuk megbe­csülése, sem az irányításban való részvételük terén. Sza- lay István, a megyei tanács elnökhelyettese, a napirend előadója összefoglalásában hangsúlyozta: nem általános elvi megfogalmazásokra van szükség, hanem konkrét ese­tek felülvizsgálatára és vál­toztatásra. A felszólalók ja­vaslatait is külön-külön elemzik és ennek alapján gyorsan intézkednek. A vita után befejezésként bejelentések, interpellációk következtek. Az elmúlt idő­szakban hat helyi választó- kerületben üresedett meg a tanácstagi hely. s az időközi választásokat április 21-én tartják. A tanács — a KNEB és a végrehajtó bizottság javasla­ta alapján — egészségügyi minisztériumi államtitkárrá vplő kinevezése miatt dr. Zsögön Évát felmentette a Népi Ellenőrzési Bizottság A NEB-ülésiől jelentjük Kevés a lakás építési támogatás A Gyöngyösi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap tartotta ülését Gerháth Jó­zsef elnökletével, amelyen foglalkozott azokkal a ta­pasztalatokkal, amiket a vállalatok és az ipari szövet­kezetek gyakorlatából gyűj­töttek össze a dolgozóik la­kásépítésének támogatásáról. A jelentést Czéhmester La­jos, vizsgalatvezetö terjesz­tette elő. összesen 18 gazdasági egy­ségnél vizsgálták meg ho­gyan hajtják végre az ide vonatkozó rendeletet. A vég­eredmény nem valami szív­derítő. Megái'apították, hogy csak a nagyobb vállalatok el­tek a rendelet adta lehető­séggel mindjárt a kezdet kezdetén, így például a ki térőgyártó üzem, amely 840 ezer forintot, a Mátraalji Szénbányák, amely 474 ezer lerintot biztosított erre a feladatra. Mellettük még az Izzó, a Gagarin Hőerőmű, a Ruházati Ipari Vállalat és a Heves megyei Áilami Építő­ipari Válllat adott kisebb összeget. 1972-ben már a fel­soroltakon túl az Élelmi­szer Kisker., a Gyöngyösoro- szi ércbánya, a húsipari vál­lalat, a Vas- és Fémipari Vállalat, valamint a Mátra Ruhaipari Szövetkezet is kép­zett lakásépítési alapot. Hét olyan gazdasági egység van még ma is, amelyiknél erre a célra egyetlen forint sem áll rendelkezésre. A lakásépítések elősegíté­sét nem serkenti az olyan tény, hogy a kisebb vállala­toknak nagy gondjuk az üze­mi feladatok megoldása, s ezért a részesedési alapból a dolgozók lakásépítkezésére nagyon nehéz pénzt biztosí­taniuk. A megvizsgált vállalatok­nál a kollektív szerződésben található meg a lakásépítke­zések támogatása,. s megye 14 5 millió hektoliter Nagyobb lesz Földosztás tagsága alól és egyidejűleg megválasztotta dr. Záray Gabriellát, a gyöngyösi KÖJÁL vezetőjét a NEB új tagjának. Elfogadta a testü­let Oláh György megyei ta­nácstagságáról való lemon­dását is. Ezután a korábban be­nyújtott interpellációkra ad­tak választ: elrendelték ala­kosság panaszai alapján az egri Hadnagy úti lakótelep lakásaiban a gázfűtésű víz­melegítők szabályozását, s bejelentés alapján pillanat­nyilag is foglalkoznak Ecséd, Gyöngyösoroszi és Gyöngyös­pata vízellátásának megol­dásával. Mátrai Gézáné, me­gyei tanácstag, a gyöngyösi Mérges úti lakótelep óvoda- gondjainak ügyében emelt szót: a tavaly novemberre ígért óvoda átadása a mai napig nem történt meg és sok szülő tartózkodik fizetés nélküli szabadságon pillanat­nyilag emiatt, mert az ígé­Szalay István, retek hatására gyermekgon­dozási segélyről időközben újra jelentkeztek munkáheT lyeiken. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy az indokolatlan elmaradás miatt a vállalatnál fegyel­mi felelősségre vonásokra kerül sor. a tejfogyasztás Csaknem 14,5 millió hektó tej lesz a termelők idei kí­nálata — ennyire számíta­nak a MÉM szakemberei, akik az MTI munkatársának elmondották: ebből a meny- nyiségből az ipar minden te­kintetben zavartalan, a vá­laszték és a minőség tekin­tetében is jó ellátást bizto­sít. A termelést ösztönző anyagi érdekeltség hatására a termelői kínálat idén az elmúlt évhez képest várha­tóan 8—9 százalékkal növe­kedik. Várhatóan nem nő majd ilyen arányban a bel­kereskedelmi értékesítés, ez a szakemberek szerint 6 szá­zalékkal fokozódik az el­múlt évhez képest, s ezért a felesleg nagyobbik részéből tejport, takarmányai apanya- got készítenek és kisebb mennyiségű tejterméket ex­portálnak. Az egy főre jutó tejfo­gyasztás nagyobb lesz a ta­valyinál; erre annál is in­kább számítanak, mert az ipar jó minőségű termékeket küld a fogyasztóknak, és to­vább bővítik a választékot. Az eddiginél nagyobb arány­ban kezdik meg a tartósított tej- és tejtermékek forgal­mazását Idén új tejüzemet adnak át Elkészül a főváros leg­korszerűbb üzeme, a kelet­budapesti. A Balaton-part ellátását javítja majd az új keszthelyi tejüzem, Balaton­szárszón pedig kereskedelmi lerakat létesül. Több üzem­ben befejeződik a rekonstruk­ció, így például Nagykani­zsán, Dombóváron, Hajdú­böszörményben és Marcali­ban. 1974-ben üzembe helyezik a zalaegerszegi és a repcelak! tejporgyárat. Az országban 12 új hengeres szárítóberen­dezéssel napi 240 000 liter tej feldolgozását teszik le- tővé, ezekkel a berendezé­sekkel tejport állítanak elő. (MTI) Kápolnán Ötvenöt évvel ezelőtt, 1919. február 23-án történelmi jelentőségű esemény színhelye volt Kápolna: gróf Károlyi Mihály, köztársasági elnök, a földreform végreliajtus;.:a a földosztást saját birtokain megkezdte. Az országos ünnep­ségre több ezren gyűltek össze, s nemcsak Kápolna népe vonult fel a honvéd emlékműhöz, de ott voltak a környező községek parasztküldöttségei is. Károlyi Mihály beszélt az egybegyűltekhez. „Nagy- nagy igazságtalanságokat kell itt most jóvátenni — mon­dotta. — Alapkövét rakjuk le az új Magyarországnak, amely­re fel lesz építve az új, független, demokratikus Magyar- ország... Űj Magyarország fog a régi helyébe jönni, a nép uralmára felépített, új Magyarország. Az egész forradalom első zászlóbontása a mai napon történt. Ma érték el a vár­fokot, s ma tűzhetik ki arra a lobogót, amelyre föl van ír­va: földet, kenyeret, jogot a népnek. Ezeket a jogokat foly­ton követelték, folyton beszéltek róluk, s ma elérkeztünk oda, hogy nem szónokolni, hanem cselekedni jöttünk... A birtokreform alapján most az a föld, amely egyesek ke­zén volt, most fel lesz osztva... Ha megkapják a földet, szövetkezzenek egymással és egymást támogassák, akkor egy kis darab földön is lehet olyan eredményt elérni, mint a nagybirtokon... Létesítsenek termelő-, beszerző és ér­tékesítő szövetkezeteket így megnyerik azt az ütközetet, amely megindításának ünnepét ma ülik... Nem kézigránát és puska a fegyverünk, hanem ásó, kapa és eke, ezekkel döngessük az ércfalakat Ezekkel hódíthatjuk meg a vilá­got Megmutatjuk, hogy az új Magyarország új tartalmat tud adni a hazafiságnak, s ez a tartalom a munka...* S aztán sor került a történelmi pillanatra, az ünnepé­lyes földosztás pillanatára. Az első igénylő nevét maga Károlyi Mihály írta be az összeíró ívbe. Antal János, 30 éves kápolnai rokkant katona, három gyermek apja, az egri érseki uradalom földmunkása volt az első ember, aki a földosztásban részesült Károlyi Mihály haladó és demokratikus cselekedete után mindenütt megindult a földosztás előkészítése. Leg­döntőbb fordulatot a Tanácsköztársaság időszaka hozta, mi­kor elrendelték az összes nagybirtok szocializálását A Ta­nácsköztársaságot véresen eltiporták, s csak az 1945-ős fél­szabadulás teremtette meg annak lehetőségeit hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Teljesedhetett Károlyi Mihály 1919. február 23-án elmondott gondolata: ott, ahol keskeny parcellák voltak, megszűntek a mezsgyék, az emberek szö­vetkeztek egymással, egymást segítik. Ásóval, kapával, eké­vel nyerték meg azt az ütközetet amely 55 esztendővel ez­előtt indult eL a kápolnai földosztással. feafciky) Gyöngyösi csőépítők a Szovjetunióban Hatszáz kilométeres sza­kaszon, Harkov térségében kerül a földbe az a csőve­zeték, amelyet a Mátraalji Szénbányák dolgozói heg ész­tének össze. Méghogy gyöngyösi válla­lat kapott megbízatást a Szovjetunióból? Hogyan le­het ez? A következőképpen. A háromezerből hatszáz Eddig is kaptunk gázt a Szovjetuniótól, ezután is kap­ni fogunk. Hogy mennyit és hogyan, azt szerződések sza­bályozzák. Csupán azt kel­lett eldönteni, akarunk-e rö- videbb idő alatt hozzájutni további mennyiségű fűtő- és nyersanyaghoz1’ Ha igen. mondta a szovjet fél, akkor segítsünk a feltételek meg­teremtésébe Nemcsak ró­lunk, magyarokról van szó, hanem a környező baráti or­szágokról is, amelyek szin­tén az új hálózat révén jut- hatnak hozzá a következő ötéves terv első felében a gázhoz, ha...! Tavaly a KGST végrehaj­tó bizottságának az ülésén jött létre a megállapodás. Az elveket rögzítették, a rész­letekről viszont most már­ciusban döntenek majd a tagországok meghatalmazott képviselői. De a feladat vég­rehajtására a készülődés már folyik. Ennek a felkészülésnek a jegyeben tevekenykedik a IVIátraalji Szénbányáknál Rejtényi Ferenc, létesítmé­nyi főmérnök. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Oren­burg és Ungvár között léte­sítendő háromezer kilométe­res csőhálózatból hatszáz ki­lométert mi készítünk el. Külön üzemet szerveznek Néhány száz embernek ott kell majd dolgoznia közel három éven át. Ezt a mun­kát nem lehet rövid idősza­kokra szóló kiküldetésben elvégezni. Új üzemet szer­veznek majd, amely odakint teljesen önelszámoló lesz, csupán az elvi irányítást kapja a szénbányák köz­pontjától. Hogy milyen mó­don, erre még pontos meg­oldás nem áll rendelkezésre. Kiépítenek majd egy köz­pontot az építési területen, ahol ERDÉRT-faházakből ál­lítják össze az üzemi és a szociális létesítményeket. Mind teljes összkomforttal ellátva, hiszen három évig kell ezeknek a házaknak a „kintiek'’ részére mindent megadniuk. Valószínű, hogy ötven-hatvan család is lete­lepül itt, a magányosokon kívül, mivel az egyes mun­kaköröket nőkre kell majd bízni. Hogy ki mennyit kereshet, milyen bérezést tudnak al­kalmazni, még nincs eldönt­ve. Az sem, hogy a vállalat részére mennyire „üzlet” ez a munka. Kijelölte a fel­adatra a szakminisztérium, tehát még mérlegelni sincs joga. éh űSa, Két mozgó építésvezető­ség látja el majd a helyszí­ni teendőket a csővezeték mentén. Ez is eldöntöttnek látszik. Új gépek kellenek Ilyen nagy méretű, kere­ken 1400 milliméter átmérő­jű, ráadásul nagyon nagy szilárdságú acélcsöveket még nem szereltek össze a gyön­gyösiek. De nemcsak ők. Hogy milyen a feladat, né­hány dolgot címszavakban: a csöveket a Mann es Mann- cég gyártja, az automata he­gesztő berendezést az USÁ- tói vásároljuk, a szükséges, nagy teljesítményű munka­gépeket úgy kell külön erre a célra megvenni, a munká­sokat már most több mint tíz tanfolyamon készítik elő a teendőkre. Aztán sorban a többi dolgozót is. A gépek egy részét a Szov­jetunióban már ismerik és használják. Elképzelhető, hogy a munka befejeztével az új gépek ott is maradnak, de nem kizárt a másik le­hetőség sem: itthon segíte­nek majd a hazai feladatok végzésében. Egyszóval: az elűkés.z/íés fontosságát alig lehet fel­mérni kívülállóként. Azt is mondja Rejtényi Ferenc, hogy általában sokat javult már az előkészítő tevékeny­ség nálunk, de még nem hiánytalan. Egy fázissal le vagyunk még maradva, mert az igények gyorsabban nö­vekednek, mint a tervezett. Amit ma elhatározunk, an­nak már ma meg kell len­nie. Ellenpólusként hozzáteszi: most fordult elő első ízben, hogy a következő tervidő­szak kereteit már nagy vo­nalakban felvázolták, ismer­tetik. 1975-től 78-ig öt ország fog hozzá a csővezeték építéséhez 1975- ben, és el akarják érni, hogy az ungvári elosztóállomáshoz a gáz 1978-ra megérkezzék. Innen a Tiszai Vegyi Kom­binátig, majd onnan Vecse- sig tart a hazai szakasz. Megkérdeztük: a mostani energiaválság nem okoz-e majd esetleg nehézséget en­nek a programnak a végre­hajtásában? A válasz egy­szerűen így hangzott: nem. Szerződések biztosítják a mennyiségeket, az árakat is ötéves időszakra állapítják meg. Ez a mostani vezeték újabb bizonyítéka annak, hogy a baráti szocialista ál­lamok együttműködése egy­re szilárdabb és hatéko­nyabb lesz. Következéskép­pen: az összefogás további növelése a létérdekünk. G. Molnár Ferenc tfpn/7/f ff ff C\ 1974, február 31» szombat /

Next

/
Thumbnails
Contents