Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-20 / 42. szám
RADIS KOSSUTH 8.19 A tudományos-technikai forradalomról. II. rész 8.44 Népdalok 8.5íí A 22-es csapdája. 9. folytatás 9.14 Hallgassuk együtt! 10.05 Nyitnikék! 10.40 Szimfonikus zene 31.30 A Szabó család 42.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.30 Népi muzsika 13.51 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.06 Gyertek, gyerekek, énekeljünk! 14.30 Nőkről, nőknek 15.30 Harsan a kürtszó! 15.50 Régi fúvószene 36.05 Az élő népdal 16.15 Hogyan látni Paksról? II. rész 16.25 Operettrészletek 16.43 Gitármuzsika 17.20 Áriák 17.45 Az üzemszervezésről 18.00 Nóták 18.18 Kritikusok fóruma 19.25 Mindenki könyvtára 19.55 Mozart: D-dúr hegedűverseny 20.20 Magnósok, figyelem! 21.08 A közoktatás fóruma 21.28 Emlékezés Grabócx Miklósra 22.20 Egy óra dzsessz 23.20 Operettmuzsika 0.10 Régi olasz zene PETŐFI 8.05 Táncdalok 8.25 Musicalekből 9.03 Kiváncsiak klubja? 11.55 Néhány bérc tudomány 12.ÖG Zenekari muzsika 13.40 Orvosok a mikrofonnál 14.00 Klubrádió 17.00 ötórai tea 18.20 Hangjáték Rózsa Ferencről. Ií. rész 19.08 Magyar táncokról 19.2« Bach: 4. kantáta 20.28 Kis magyar népraj* 20.33 Orosz forradalmi dalon 20.40 Az üzemszervezésről, ül. rész 21.00 Puccini: A Nyugat lánya. Háromfelvonásos opera 23.40 l iszt: Az ébredő gyermek himnusza Tűi MAGYAR 8.#S Iskola-W 9.35 Látta e már Budapestet nappal? H. rész 10.05 Kalandozás kétezar ér színpadán 10.55 Játék a betűkké* 11.20 Maigret felügyeld • é-3 ' 16.40 Irány az egyetemi I 17.20 Hírek ■ ! 17.25 TTT-magazln ... 17.50 A nő három szerepbe» I 13.00 Útkeresés. Riportíilm ia.35 Rólad van szó! 19.10. Az MRT közönségszolgálata 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 23.00 Az utolsó szó. H, rész 20.55 ötszemközt. . . Kocsis Zoltánnal 21.55 Tv-híradó ;GRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és esté * órakor Pókháló Goigóezi Erzsébet regényének filmváltozata. K.UR! BRÖDY (Telefon: 14-07) Du, 3 órakor Pókháló Fél 6 és este fél 8 órakor Megvárom, míg ölsz Izgalmas csehszlovák film GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4, háromnegyed 8 és este 8 órakor Kő a szájban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Márta, a skótok királynője HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 6 órakor Mackenna aranya Este fél 8 órakor Filmklub! HATVANI KOSSUTH Sauta Viuoria titka [színházi Egerben, este 7 órakor Siratófal (Bródy-bérlet) ♦ orvosi I ÜGYELET g Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsi- linszkv utcai rendelőben. (Telefon: u-30>. Rendelés gyermekek részére is. «vöngvösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Teleiül: ti 7-27). > j 4« urjanhajok földjén (2.) utánuk, vtgvtenl S*Q a mocsaras talaj miatt. Hiedelmek, szokások Az urjanhajok már hajnalhasadáskor felkeltek, apróbb munkákat végeztek, vagy elvonultak vadászni. Nagyon hűvösnek tűnt a hőmérséklet, tűz melegített a lábamnál, de inkább a füstölő szerepét töltötte be. Hamarosan kibújtam a sátorból, legnagyobb meglepetésemre napsütés ide, napsütés oda, fagypont alatt van a hőmérséklet. A sátrak előtti pocsolyát jég borította, pedig a nyár közepén járunk. A kisgyerekek mezítláb sétálgattak a befagyott pocsolyák jegén, szemlátomást örülve a meleg, napsütéses nyári időjárásnak. Pedig legalább mínusz hat-hét fok volt! Előballagott a tegnap esti ismerős is egy dombon levő sátorból, Ceveg a neve, valahol közvetlenül a főnök mögött állhat a „ranglistán”. Megragadom az alkalmat és a Tén6zarvasállomány felől érdeklődöm, mivel rengeteget látok a környéken és sátrak között legelészni. Szerinte 600—700 darab lehet, de pontosan nem tudja. A bikáikat személyszállításra használják, ritkán teherhordásra. Vadászni is rénszarvasháton mennek, mivel ez könnyen mozog a mocsárban is, széles terpesztésű páros patája miatt Ceveg még elmondta azt is, hogy az elkövetkezendő naplókban to~ vábbvonul a törzs, új legelőterületre. Egy-egy helyen a terület minőségétől függő ideig tartózkodnak. Ha az egyedüli táplálékként emlegethető rénszarvasmoha elfogy, a rénszarvasok elkóborolnak, nagyon nehéz összetartani a rudlit Ceveg letelepszik méném, majd előveszi méteres pipáját, megtörni, egy parázs segítségével rágyújt — Mi történt régen, amikor itt valaki meghalt? — törtem meg hallgatásunkat — Ha valaki meghalt, még azon a napon tábort bontottunk, elmentünk nagyon messzire. A sátrakról csak a bőröket vettük le, faváz maradt a helyén. A halott ember maradt a sátraváza alatt ruhában. Mellé tettünk háncsedényben tejet ennivalót. Oda vissza nem tértünk utána, ott éjszakázni nem szabad. — Miért nem? — Ha valaki ott alszik, akkor a halott szelleme eljön vele, kíséri, és rosszat hoz a többi családra. Az emberek betegek lesznek, a rénszarvasokat sokszor támadják meg a farkasok. Akkor nagyon nehéz lesz az életünk! — Ml lesz a halottal? — Megeszik a farkasok, rókák, medvék, ragadozó madarak, ha gyorsan eszik meg, akkor befogadja az ég — válaszolta vállat váltogatva. — Most is ezt teszitek halottal tokkal? — Nem, Darga, most már nem szabad. Baj lesz belőle. Most a földben kell csinálni mélyedést A halottat bőrökbe rakjuk, beletesszük a mélyedésbe és köveket teszünk rá Sokat. Ügy a farkasok, rókák nem tudnak enni belőle! — Ceveg! Mikor van ünnepnap nálatok? Olyan nap, amikor jókedve van. mindenkinek és senki nem dolgozik? — kérdeztem. Meglepődve, értetlenül néz rám, majd élneveti magát. — Nem, nem tudok ilyen napot! — Ha van valami problémátok, akkor hogyan tárgyaljátok meg? Kik döntenek? A nők beleszólhatnak? — Az Erekszel-darga sátrában beszélgetünk, ba van ott nő, az csak hallgat, vagy teát főz, dolgozik. De mtért is szólna? Azt nekünk kell megbeszélni. Sok munka van, nagyon sok. Megjött Erekszel-darga is, valahol vadászhatott, de minden különösebb eredmény nélkül. A pislákoló tűz mellé letelepedett, pár ágat rakott rá, amitől pillaCeveg kíséretével natok alatt olyan füst lett bent, hogy a nyílást félre kellett libbentem. Az öregnek adtam egy csomag kockacukrot, amit rögtön átadott a feleségének. ö pedig egy gyereket elküldött a többi asszonyért és szépen elosztotta közöttük. Minden család kapott egy-egy részt! A sátor alja körben rénszarvaskofferokkal van rakva. Ott hevernek meg a többi használati tárgyak is, az öreg törzsfőnök puskái (mert kettő van), acélcsapdái, s a kis nyírfaháncsból készült edények. Érdekes, íjhoz hasonló fegyvert is látok, tjesapda! Ismeretlen előttem. Fiatal gyerekek már terelik össze a, környéken legelésző rénszarvasokat, a sátrakhoz hajtják. Újabb területre vonul a törzs, ahol jó legelőt találni. Erek szel vezeti a törzset nyugat felé. Óvatosan lépteMtndenki megáll, a sátrak helyét kell most kiválasztani. Először a törzsfő választ. Az övé Lesz középen. Jobbjára a sámáné (Ceveg), baljára az első vadászé kerülök az alvezérek. A maradék négy család két oldalra építi sátrait. Ceveg először a tűz helyét rakta ki szikladarabokból. Felszerelését kör alakba helyezte, mintegy 4 méteres átmérőjű kört alkotva. Asá- •tor bejárata keleti irányba néz. Leoldozta a sátor rúd- jait, kiválasztott egy villában végződött. Két kézzel belesulykolta a földbe. Amíg a másik oldalon egy egyágú rudat vert le, addig a felesége tartotta. Felső végüket összeillesztették, majd a többi rudat is hasonló módon helyezték eL Gyorsan berendezkedtek, majd felrakták a borítást szolgáló bőröket. Nem borítják be teljesem a sátrakat, csúcsos végződésétől szabadon hagyják, ott száll el a füst Tisztára olyan, mint egy indián tipli Döbbenetes a hasonlóság! Elmentem még a törzsfőnökkel, újabb fuvart bonyolítottunk le. Felszerelésének fele még az előző táborhelyen maradt Ceveg felesége már elővette a kivájt fatörzsdara- bot, valami teafüvet tett bele és a hosszúkás törőkővel döngölte. Oda se nézett, minJtuMzaMfc hit UtSnakho: igazodik. Nyáron elegendő a mongol készítésű esszm;. amit hóolvadás után cserélnek valami közeli települé sen prémekért. Néhányat) felpakolják rénszarvasra a tél folyamán gyűjtött értékes prémeket levonulnak valamelyik településre. Ott becserélik lőszerért, puskáért, ruházatért, sóért. Mindez gyorsan bonyolódik le, amilyen hirtelen megjelennek, olyan hamar tűnnek le el. A mongolok csak sejtik, merre lehetnek! Téli öltözetük rénszarvas- bőrből készült nagy kaftán. Szőrével befelé fordítva! Ha beáll a nagy hideg, előveszik rénszarvasbőr csizmájukat. Jóval a térd fölé ér, vagy az övhöz kell erősíteni, vagy bőrszíjjal megkötni Ezt melegnek mondják, de hamar elázik. A törzsfÓnök gumicsizmával is felszerelte magát. A többiek csizmájának talpa rég elkopott, de maguk javították meg: vastag bőrtalpat varrtak fel érdekes eljárással. Szótlanok, de szokatlanul jókedvűek minden apró eseményen derülnek. Egy Cooper-világ elevenedik meg! Ez maga a valóság! Még egy pár évig. Aztán ök is eltűnnek a térképről! Az edények mosogatását teafőzőkben végzik, óvatosan, két ujj segítségével. Aztán előkerül valami kétes tisztaságú törlőruha. De nem szabad ilyen apróságokon megütközni. Mi sem csinálnánk másként, ilyen körülmények között. Az eredetükre vagyok kíváncsi, hogyan nevezik őket igazán. Honnan jöttek az őseik? Ez még rejtély a tudomány előtt! — Ceveg! Hogyan nevezik népeteket helyesen. Már sokat hallottam rólatok. Sok évvel ezelőtt egy magvar ember járt ülaan U; mellett, ott találkozott népetek egyik törzsével. — Népünknek sok neve van. A mongol emberek azt mondják, hogy csatan, hallottam az ujgur névről is. Az orosz emberek mondják, hogy olenycsik, de a saját nyelvünkön Ibiiig a hevünk. Holnap majd az öregek mesélnek. Visszaballagok, a sátorban még a tűznél melegszenek, mintha elfeledkeztek volna a lefekvésről. A törzs fAn ok felesége újságpapírt forgat kezében. a betűk függőlegesen altnak. Budai Attila dig pontosan beletalált (Folytatjuk.) Állásfoglalás a mér;éken felüli ingatlanok elidegenítésének egységes értelmezéséről Asszon) névviselés — tetszés szerint A közelmúltban megjelent a Népújságban. dr. Pásztor Emil írása a magyar asz- 6ZonynevekrőL Mi tagadás, eddig nem is tudtam arról — bizonyára sokan mások sem —, hogy már 1952-ben megjelent az a rendelet, amely három névviselési formát engedélyezett a férje- zett asszonyok részére. A magam részéről elhatárolom a véleményemet dr. Pásztor Emil gondolataitól. Megítélésem szerint minden házasságnak a legfőbb értelme a gyermek. Az eddigi gyakorlat szerint —, hogy _ dr. Pásztor Emil példájánál maradjak —, ha Tóth Katalin férjhez ment és ßzült, már úgy szült, mint Kovács Mi- háíyné, s nyilván senkiben sem merült fel az a gyanú, hogy esetleg leányanya és nem volt kitéve az ilyenkor szokásos véleményeknek, furcsa pillantásoknak. Éppen ezért kérdezem én, ha ezentúl Tóth Katalin férjezett korában is viseli leánykori nevét, hogyan nevezik el születendő, vagy megszületett gyerf ' ;>ket? A ma megszokott a> bevált névhasználat esetében ilyen aggályaink nem lehetnek. A kettős név, amely négy tagból tevődik össze, szerintem semminemű praktikumot és különösen fontos megkülönböztetést nem tartalmaz, s mivel megengedett forma volt eddig is, hogy ki milyen nevet használ, ám legyen továbbra is az, s akik akarják, viseljék szerencsével „kombinált” nevüket... 1 (Zárójelben szólva: azt hiszem, hogy leánykori nevüket leginkább az asszonyok nem akarják viselni házasságkötésük után. Erre legjobb bizonyíték, amikor egy házasság felbomlik, a legtöbb elvált asszony ragaszkodik volt férje nevének viseléséhez.) Varga Gyula Kál A nyugdíjasok kimaradnak?... Igen jó szokást vezettek be a kereskedelmi szervek, amikor bevezették a februári téli szezon végi kiárusítást. Hogy itt milyen minőségű árucikkeket árusítanak, azt nem vitatom. Ellenben azt nem értem, hogy miért nem lehet ezt a kiárusítást abban az időpontban csinálni amikor nyugdíjfizetés van? A nyugdíjasok talán leginkább rá lennének szorulva, hogy olcsón hozájussanak kevéske pénzükből valamilyen szükséges ruházati cikkhez, de a vásár mindig csak 16- ig tart, s a nyugdíjfizetés pedig 20-án van. Nem lehetne ezen változtatni a jövőben? Horváth Lajosné Gyöngyös Sorban állás — kétszer is Az utóbbi időben a hatvani vasútállomáson is kapható üveges sör az Utasellátó büféjében. Jó ez a kezdeményezés, csak a sorban állókat tekintve van egy kis hiányossága: a korábbi jó szokások ellenére nem poharakban adják ki az italt, hanem üvegben, természetesen felszámítva a betét költségeit is. Aki aztán nem kíván üvegtulajdonos lenni, újra vágigvárhatja a hosszú sorban, amíg a pénztárhoz kerül. Ezzel a „kezdeményezéssel” csak növelik az egyébként is nagy zsúfoltságot; nem lehetne rajta változtatni? Szűcs Ferenc . Hatvan Az Építésügyi és Váro*feJl«6ztési Minisztérium es az Igazságügyi Minisztérium közös közleményben foglalt álla** a mérteken felüli telek-, lakas- és üdülőtulajdon elidegenitesének es tanácsi értékesítésének egységes értelmezéséről. Előfordulta.: ugyanis olyan félreértések, ecetenként félremagyarázások, amely szerint elegendő lehet a megállapított mértéket meghaladó telek-, lakás- és üdülőtulajdon egy reszenek ertekesitese, vagy átruházása másra, mert akkor a fennmaradó mértéken felüli rész elidegenítése nem kötelező. A közlemény azonban hangsúlyozza, hogy a többlettulajdon egy részének eladása, átruházása nem jelenti az elidegenítési kötelezettség teljesítését, mert a jogszabályok szerint a mértéken felüli tulajdon teljes egészétől kell megválni. Ezzel az egységes f ;yakorlattal lehet megakadá- yozni olyan visszaéléseket, amelyeknek célja, hogy a tulajdonos az elidegenítendő egész telkéből egy rész értékesítésével továbbra Is megtarthassa a többlettulajdon megmaradt részét. Sok vitára adott okot a tanácsi értékesítés elrendelésénél az a helyzet, amikor a tulajdonos közvetlenül két szomszédos telekkel rendelkezik, s amíg az egytken áll a lakóháza, vagy Üdülője, addig a másikon — a mértéken felülin •*— különböző melléképületek vannak. A jogszabályok szerint ugyanis beépítetlen lakóteleknek számít az a földrészlet is, amelyen csak szükséglakás, vagy lakás céljára használt olyan helyiség helyiségcsoport — van, amely még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg. Kétségtelen, hogy a mértéken felüli szomszédos telken állő melléklétesítmények sem tekinthetők szükséglakásnak. A közlemény szerint azonban a tanácsi értékesítés elrendelése se* rán figyelemmel kell lenni arra, hogy a kijelölt telken milyen létesítmény áll. Ha ugyanis a tulajdonos közvetlenül szomszédos, de mértéken felüli telken a lakóhazának, illetve üdülőjének rendeltetés szerinti használatához szükséges melléképület található — feltéve, hogy építési engedély alapján, vagy tíz évnél régebben épült —, s az építésügyi szabályoknak megfelelően nem helyezhető át a ház üdülő — telkére, avagy az áthelyezés jelentős kiadással és érdeksérelemmel jár, akkor nem indokolt elrendelni a tanácsi értékesítést. Ebből az értelmezésből kitűnik tehát, hogy a melléképülettel, melléképítménnyel beépített lakó-, illetve üdülőtelek beépítetlennek számit. Értékesítése adott esetben a tulajdonos jóhiszeműen szerzett Jogait sértené, sok kiadással és érdeksérelemmel Is járna, s így a tanácsi értékesítés elrendelése mindaddig nem indokolt, amíg ez a helyzet fennáll. Hasonló a helyzet akkor is, ha a tulajdonos házának, ugyancsak saját tulajdonban álló szomszédos telkén melléképületnek nem minősülő épület — kisipari műhely, műterem, üzlet stb. — áll, mert ebben az esetben sem minősül ez a földíész beépítetlen lakó-, illetve üdülőteleknek. Tehát telektulajdon tekintetében beépítetlen lakó-, vagy üdülőtelekként nem lehet számításba venni mindaddig, amíg fennmaradnak azon az említett önálló rendeltetésű épületek. (MTI) 1974. február Z0.. szerű*
