Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-19 / 41. szám
KOSSUTH 4% urjanhnjoU földjén (I.) Irány — az Ulaan-tajga 1.20 9.07 9.42 AU.üa 1U.30 11.14 12.20 12.35 14.00 14.27 14..M 15.10 10.05 16.20 lb.40 17.05 17.25 17.35 18.00 18.30 19.25 20.10 21JI3 22.30 2.7.13 0.10 Mtuulelssohii*mtiVek llarsan a kürtszói Kórusmüvek lsUolarádiú Opcrnrészietek Emlékezés Győri , Dezsőre Ki nyer ma? Melódiákoktól V. Askenazi zongorázik Rádiójáték gyermekeknek Éneklő Ifjúság Rádiói« kola I uvóseszirád Két országgyűlés között Verbunkosok Fiatalok stúdiója Kórusfelvételek Az üzemszervezésről Zenekari muzsika A Szabó család A zongoraművészet első aranykora, v, rész Népdalest Kilátó Slágennúzeum Opera részletek Régi magyar dalok PETŐFI 8.05 Csinom Palkó. Daljáték 9.32 Könyvek, tájak, emberek 12.00 Zenekari muzsika 12.40 Hang játék 13.03 Törvénykönyv 13.20 Kamarazene 14.00 Kettőtől — hatig . * * Zenés délután 18.10 A tudományos-technika! forradalomról. IT. rész 18.35 Caruso, a nép énekese. II. rész 19.09 Galgóczi Erzsébet: Hálóban. Rádió változat 20.28 Szabó: Ludas Matyi. Szvit 21.00 A rock mesterei, XVII. rész 21.30 NótucsoKor 22.10 Gondolatok filmekről 22.25 Schubert: d-moll vonósnégyes 23.15 Könnyűzene Szolnoki Rádió HiUffli hullámhosszunk. Zenés aktuális riportulösor. Sícrkcszü: petri Percbe MAGYAR 9.03 17.2H J7.35 18.00 18.40 19.10 19.30 20.00 20.50 21.55 Iskola-tv Hírek Pillantás a sportvilágba : l. Pápua—ÜJ-Guinea. Dokumentumfilm Játék a betűkkel Esti mese Tv-h íradó Kalandozás kétezer év színpadán Az utolsó fízó. Magyart beszélő NDK tv-íilmsorozat. 1. rész Korok és bútorok, VI. rész POZSONYI i tj At ünnep első napj» to.so A Szövetségi Bűnügyi Központ nyomoz jn.ou A fekete város. Magyar tv-ítlmsoro/.at. tv, rész ■VI Ti az én Moszkvám ■' 53 Ejt zcuq mozi Hajnalban mar felnyergeltünk. Egy búcsúpillantást, vetettünk a kis településre, vidáman vágtára ser- kenlettük a lovakat: irány az Ulaan-tajga. Elértük az erdőt, a fenyőfák között nehéz, sziklás terepen botladoztunk előre, amíg egy korántsem bizalomgerjesztő patak állta utunkat. — Khohe! Menjünk feljebb. át a patakon, ott köny- nyebb lesz. itt erősen örvénylik a víz! — ajánlottam. — Nem lehet, ott jobb átkelni. de mellette teljesen aihatolhatatlan mocsár van. Ez az egyetlen járható út. Khohe beleugrat a nyergéig érő vízbe, s óvatosan léptet előre. Szerencsésen átjutott, s a túloldali meredek partra akar felkapaszkodni, de a lova megbotlik, elesik és a következő pillanatban elmerülnek. Nyeregtáskája lecsúszik, úszni kezd, de nagyszerű mozdulattal elkapja; végre sikerült a kis oldal- patak zuhatagán felléptetni. A mocsaras részen átvergődött, s szilárd talajra jutva leszállt lováról, megveregette, majd egy kis fenyőhöz kikötötte. Vegyes érzelmekkel beleugratok én is, az átkelés jól sikerült, de a vízesés után következő mocsaras területen lovam elzuhan, jómagam lebukva a mocsárba zuhanok. Fejjel! Khohe húz ki, lábamnál fogva. Nemim nevetve figyeli „szórakozásomat”, amikor pedig az iszapos ábrázato- mat meglátja, még inkább felnevet. — Várjál csak, klskomám, te még nem jöttél át! Mi mér a túloldalon vagyunk. A te lovad pedig a legkisebb az összes között. Abbahagyja a nevetést, leszáll lováról, megigazítja csomagját, hevedereit. Nekiugrat ő is, de jól sejtettem, alacsony lesz a lova, ugyanis a következő pillanatban eltűnik az örvénylő habokban, sodorja lefelé a viz. Lóra ugrunk és vágtatunk a patak mellett, segíteni. Elsőnek Khohe ér el a kanyarhoz, szó nélkül beugrat a vízbe, ón utána. No, most pecázunk egy kicsit, ha ugyan sikerül elkapni őket. Nagyon ajánlatos lesz, mert különben faraghatjuk a gyerek fejfáját. Pár pillanat múlva felbukkannak, Khohe a sodródó ló kantárját kapta el, megrántotta. A nyeregbe kapaszkodó fiút elkapom és rákiáltok a lovamra, mtre az vadul erőlködött kijutni. Párszor hátba vágjuk a gyereket. egy kis pálinkát kap bufelej tőnek. Nekivágunk a patak melletti mocsárnak. Az öreg Khohe megy előre, korbácsával serkentve a botladozó lovat. Nem lehet egy pillanatra sem megállni, mert akkor a ló már ifem indulna el. Megfogja a mocsár. tár maradványait lehet látni. Már esteledik, sietni kell. Egy újabb hágó felé haladunk, a lovak fáradtan kapaszkodnak felfelé. A figyelmem egy apró ponton akad meg. Előveszem a távcsövet, jobban megnézem: egy fiatal gyerek ül rénszarvason, szerencsém. Meglett etnográfusok, régészek ölnek belé éveket, hogy valahogy találkozzanak ezzel a paleoli- tikumi néppel és ez idáig még csak dr. Gábori Miklósnak sikerült. Egy félig letelepített Ulaan-Ul melletti törzset lelt fel, ahol Ajur- szet a törzsfőnök. Ahogyan közeledünk, látom, az egész törzs kivonult a sátrak elé és kíváncsian figyelnek bennünket. De amikor 400—500 méternél közelebb érünk és a távolság fokozatosan csökken, először a gyerekek tűnnek el, majd a felnőttek. Az állatbarátok barbárságnak tartják biztos a korbácsot, de nélküle itt nem boldogulunk. Csak ezen a kis sávon tudjunk valahogyan boldogulni, pillanat alatt kell mindent megfontolni. Tovább haladva egy rúd- 6átor vázét pillantom meg: ez az első jelzés, hogy reménykedhetek az urjanha- jokkal való találkozásban. Egyre feljebb kellett a lovaknak kapaszkodniuk. a fák is ritkultak, haladunk már a felső fahatár felé. Az utunkat megint patak keresztezi, majd egy vizenyős, 6üppedős területen hullatott, naptól fehérre szívott rénszarvasagancsot pillantok meg. Feszülten figyelve lovagolok előre, itt kell valahol lennie a többi sátorváz- nak is. Egyre több agancsot lehet látni, zömét a farkasok, rókák összevágták. Az egyik sátorban egy kis béklyót találok, majd egy elkalapált vasszöget. Vajon mire használhatták ezeket? Itt hát család lakhatott, de tavasszal elvonultak magasabb területekre, új legelőt keresve a rénszarvasaiknak. Egy fa tövében széttépett, rénszarvasbőrből készült kabátot, néhány csontdarabot. valamilyen nyfrfaháracsból készült sajBarátkozás... bennünket figyel kíváncsian, Vajon ki lehet, aki a tajgá- ba bemerészkedik ? Megvárta, amíg 800—900 méter közeire érünk, megfordította rénszarvasát, és villámszerűén eltűnt. Nem tudtam elképzelni, hogyan lehet ilyen Egy idősebb szakállas férfit üdvözlünk messziről, felemelt jobb kézzel. — Szajn bajna ú —$ hangzik a mongol köszönés. — Cileikkedur! — a felelet. A sátor legjobban védett helyére ültettek le, a bal oldalamon egy szakállas, szelíd tekintetű ö regember ül, csendesen figyel. Elmen** dóm mongolul, ki vagyok, honnan jöttem, miért jöttem hozzájuk, a tűz fényében megvillanó sötét arcok felderülnek, a bizalmatlanság feloldódik. Egy másik szakállas férfi Kezd beszélgetni velem, ak; fogadott bennünket, főleg a személyem érdekli. Nagyon csodálkozik, hogy fiatal vagyok és már ekkora szakállam van. A főnököt Erekszel Khém- dzsiJc-nék hívják, a fiatalabb szakállas férfi neve: Ceveg. Róla már hallottam, ő, Itt a sámán. A főnök után az első! — Darga. milyen sátor van nálad? — kérdi Ceveg. — Csak egy vékony lap de az csak meleg időben jó — válaszoltam. Már eljött a lefekvés ideje. 12 óra felé járunk, s ráadásul 17 órát voltunk nyeregben, ami legalább 90—100 kilométert jelent. Le a kalappal a lovak előtt, nem feltételeztem volna bennük ennyi erőt. A főnök sátrában kapok helyet, közvetlenül rrtellet- te. A hátizsákból előveszem a gumimatracomat és a hálózsákot. A matrac felfújása a bentlévőkből nagy csodálkozást vált ki, mindenkinek meg kell tapogatnia ezt a „csodálatos” tárgyat, a szemükben ez valóságos kincset jelent. Az öreg Erekszel is lefekszik. egy nagy bőrrel takarózik. a matrac szerepét egy leterített rénszarvasból’ tölti be, ezen alszik, lábbal a tűz felé fordulva. A sátrak mellett rénszarvasok matatása, nyögése, hörgése hallatszik, de hamar álomba merültem a fáradtságtól. Valóra vált álom az ur- janhajok földjén. Budai Attila (Folytatjuk.) MEJERHOLD A SZOVJET színháztörténet hőskorának egyik igen jelentős egyénisége, Vsza- volod Me jer hold 1874 februárjában, éppen 100 éve született. Változatos, érdekes életpályát futott be, kezdetben jogot tanult, majd színész lett. A színművészet alapelemeit a világhírű Nyemiro- vics—Dancsenkó iskolájában sajátította el. Először a patinás Moszkvai Művész Színházban lépett fel, később, 1902-ben vidéken turnézó társulatot hozott létre, amely még lényegében a hagyományok szellemében működött. Az Októberi Forradalom győzelme után Mejerhold azonnal a szovjethatalom mellé állt, s mint színházi rendező, a szocialista avantgarde élvonalába került. 1920-ban önálló színházat hívott életre, amely izgalmas művészi kísérleteinek otthont adott. Szakított az úgynevezett „átéléséé” színházzal és az agitatív-politi- kai, egyértelműen publicíszta színház megteremtését tűzte célul maga elé. Gazdag szecessziós múltja és merész, meghökkentő újításai nagy figyelmet keltettek az 1920— 30-as években. Mejerhold legfőbb törekvése az volt, hogy összekapcsolja színházát a forradalmi valósággal. Elképzeléseinek megvalósításához a futurista esztétika formai elemeit gyakran felhasználta A függöny nélküli színpadon a szereplők már külső megjelenésükkel, ruházatukmm vörös csitLAO (Telefon: 22-33) Du. fél 4. fél 6 és este I ölékor pókháló ci«gócul Erzsébet regényének < flimvaliozata. tiani brody (Telefon: 11-07) Du. 3 érakor filmklub! tel 8 és osle fél 8 órakor KO a »zAJImn színes olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4. háromnegyed 6 és este < (i órakor Macii bet (3YÖNOYÜSI SZABADSÁG MAria, a akótoh királynője HATVANI VÖRÖS CSILI.AG Mackenna aranya HATVANI KOSSUTH Santa Vittoria titka HEVES Felszarvazzák őfelségét FÜ2ESABONY Csendesek a hajnalok. T—II. , [színház] Estiben, esté 7 órakor Siratófal (Déryné* bérlet) NAHM LABKOVSZR1J? Pontos emberek Fserben. 19 örät-M szerda reggel 7 órálf a Bajc»y-2stlinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gvermokek részére iS.' Gyahgvi'sBrr: 10 órától szerda reggel T óráig a fóka! utón 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 117-21). Antikor végre magkaptam a lakáskiutalást, kivettem a Szabadságom és minden erőmet a költözködésre és a berendezkedesre fordítottam. Eszre se vettem, hogy milyen gyorsan repül az idő. Csak akitor döbbentem rá, amikor egyik este megszólalt a telefon és egyik munkatársam kellemes basszusa dörmögölt bele a kagylóba: — Mi a fene, már két hete új lakásba költöztél és ezt mástól kell megtudnunk'! Nem járja, hallod. Szombaton megyünk hozzád, az egész részleg. Ne készíts semmit, ' mindent viszünk. Pontosan este hétkor nálad leszünk. Élresteltem magam. , Milyen rendes gyerekek, igazán. En meg szinte teljesen elfelejtkeztem róluk. Szombatig négy teljés napom volt. Rendkívül szervezetten és okosan kellett mindent megterveznem, hogy akkorra kész legyek. Tehát keddre kihivattam a szerelőt, hogy felszerelje a csillárokat. Szerdára „Mindent az otthonért" takarítóvállalattol a padi ókét élőket., Csütörtökre ugyanettől a cégtől ae ablakmosókat. Péntekre az egyik első osztályú étteremből egy szakácsot és egy kuktát. Szombatra ugyanonnan néhány pincért. No, és vasárnapra, hogy helyreállítsam a status quot, sopatólány és a takarítónő. Kimostak a tiszta edényt és kitakarították a lisza lakást. Szerdán teljés konyhafelszereléssel, szervizzel és két kosárral megjött a szakács és a kukta. Gyorsan és rendkívüli szakértelemmel különleges salátáiéul, sültekét készítettek. Csütörtökön megérkezett két ügyes pincér. Kifinomult művészi ízléssel megmegrendeltcm egy mosogatólányt és egy takarítónőt Ezután innr ment minden, mint n karikacsapás. Kedien megjelent a moterltették az asztalt húsz személyre. Pénteken kora reggel már ott voltak a padlóké f élők. Mindketten hivatásuk magaslatán álltak. Amikor elmentek, a padló ragyogott, mint a tükör és a fele kaja hiányzott. Egész éjjel dolgoztam es átterítettem az asztalt tíz személyre. Szombaton, alighogy pir- fcadí, már csengettek a szerelők és az ablakmosók, ök is hivatásuk magaslatán álltak, erős, izmos fickók voltak és mellesleg eltüntették a maradék kaját és piát. Pontosan este hétkor megjöttek a vendégek. A padló ragyogott, az ablaküvegek vakítóan csillog tak, a csillárok ontották a fényt az asztalon levő romhalmazra. A vendégek feltúrták az ingük ujját és nekiláttak a mosogatásnak. Azután kibontották a magukkal hozott csomagokat. A vacsora remekül sikerült. Milyen kedves gyerekek ezek a kollégák ás milyen pontosak! Teljesen clcrzéke nyültcm. Ok bezzeg pónto «an akkor jöttök, amikorra, megígérték, szombaton tizenkilenc óra nulla perckor. Ez igen, ez pontossági A vezetőség mégis mlndip elégedetlen velük. Mondtam is legközelebb a főnöknek. O meg valahogy furcsán nézett rdm: — No és, ha pontosak? Mit csodálkozik? Nem mun- Lzrí Ke -ryiayx lek. Fordította.- ^ Z. Hcriiyj Margit kai jellemeztek az alakított ftgurát. Ez a külső jellemzés igen gyakran karikatúrasze- rü volt. A groteszk kiélezés, a jelzéses megoldások. a szimbolikus általánosítások adták meg sajátos rendezői stílusának alaphangját. Kerülte a színtér túlzott dísz- letezését. viszont a zene rendezéseiben gyakran fontos funkciót töltött be . A NEVE VÉL fémjelzett színházában sok kitűnő szerző darabja került színre jellegzetes rendezői felfogásában. Majakovszkij. Oaztrovdz- kij, Csehov. Dumas müveivel nagy sikereket aratott. Mejerhold egyik legkülönösebb elvét — jogosan — nagyon sokan bírálták. Szerinte az írói alkotás nem szent és sérthetetlen és a rendező — céljai érdekében — megváltoztathatja az egyes jeleneteket, sót, a szöveget is. Ez a túlzott és megengedhetetlen szabadosság esetenként ritkán látható, fura jelenetek alapjául szolgait a színpadon. Művészt tevékenysége nem merült ki színháza vezetésével és a rendezéssel, elméleti tanulmányok frácával, hanem az új. kialakulóban levő szovjet művészet irányításából is részt vállalt. A húszas években az Oroszországi Színházi Főbizottság igazgatója volt. Bár a 3Ö-as évek vége felé számtalan támadás érte személyét és szokatlan művészi stílusát, elveihez mindig hű maradt. A MEJERHOLD Színház áz egyik legtöbbet vitatotté* legproblematikusabb színház volt, de egy — a színházművészetben is — uj korszak jelentős alkotói műhelye lett, a művészi rpegol- dáeok keresésének laboratóriuma. Mejerhold rendezői és szervezői munkássága, minden hibaja ellenére, korszak- nyitónak számít, amelynek nyomai még a mai színházakban is fellelhetők. Dr. Hekll József kmm 0 Mi. február 19,. kedd
