Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

üj MsmamaruhäK i Január végén bemutatót tartott á Ruházati Szövetke­zetek Szövetsége a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat­tal karöltve, ipari szakembe­reknek és újságíróknak bemutatott kismamán ih talános tetszést arattak, méljük a boltokban is szontláthatjuk majd a j került modelleket. Érdekes megoldást Java- némi igazítással tovább hord- soltak a tervezők ahhoz, hogy ható legyen, szülés Után a kismamaruha Kockás kiskabát — kis- Az ingruha változata — mamák részére. kismamáknak. Dísznövények ápolása — télen Növényeink szakszerű téli ápolásával könnyűszerrel el­érhetjük, hogy azok nemcsak „valahogy átvészelik” a telet, hanem károsodás nélkül szé­pen díszítik lakásunkat, s nem bosszúságot, hanem örö­met okoznak. Sajnos, a modem lakások jelentős részének — a gáz-, központi és távfűtés követ­keztében — a növények szá­mára rosszak az adottságai. A fűtőtestekre feltétlenül helyezzünk nagyobb felületű vízpórologtatö edényeket es rendszeresen töltsük fel víz­zel. Öntözéshez csak szoba­hőmérsékletű vizet használ­junk, mert különben a növé­nyek megfáznak, és leveleik sáraulni kezdenek. ' Kevésbé meleg lakásban elég 2—3 napúnként. öntözni, de köz­ponti, vagy gázfú'^s esetén sse»-< A laza szer­kezéül föld gyorsabban, a kötött iassa'~van szárad ki. A cscén a'att azonban, — kivéve a vizmálmát, fokföl­di ibolyát stb. — ne álljon a víz. Meleg helyiségben a vé- maas és puhalevelű növé­nyek (Diffenbachiák, Philo- dendronok stb.) gyorsan és többet párologtatnak. Ezeket tehát gyakrabban öntözzük. A bőrszerű, keménylevelű növények párologtatása las­súbb, ezért az ilyeneket (az Aspidistnát, Cliviát, Sansa- vierákat stb.) kevesebbet lo­csoljuk. Mivel a vastag, hú­sos növények és a kaktuszok télen alig párologtatnak, csak ritkán — kéthetenként — adjunk nekik vizet. Előfordulhat, hogy elfeled­kezünk az öntözésről, vagy kevés vizet adunk és a növé­nyek gyökérzete, földje telje­sen kiszárad. Ezen könnyen segíthetünk: állítsuk a nö­vényt cseréppel együtt egé­szen langyos vízbe és hagy­juk, néhány óráig benne áll­ni, hogy a földlabda jól • te­leszívódjék vízzel. Az erősebb hőingadozástó! meg kell kímélni a növénye­ket, mert ha „meghűlnek”, könnyen levélsárgulás lép fél, vagy elhullajtják leve­leiket Lehetőleg minél tá­volabbi, vagy felső ablakot nyissalak ki szellőztetéskor. Gondolatok a szexuáletikai \ nevelésről Napjainkban alig van a nevelésnek olyan új terüle­te, amely jobban foglalkoz­tatná a hazai és nemzet- köri pedagógiai kutatást és az egészségügyi szakembere­ket, mint a szexuális neve­lés. Tudományos szintű ki­dolgozását sürgeti a népese­déspolitikai kormányhatáro­zat, amely a demográfiai helyzetünk javítását célzó szociális intézkedések mel­lett, kötelezően írja elő 1974. szeptemberétől a sze­xuáletikai nevelés bevezeté­sét. Ez a tény azt Igazolja, hagy valóságos társadalmi igény e területen az égető és sürgető problémák vizs­gálata, a jelenleginél ked­vezőbb megoldás megközelí­tése. Az ifjúság szexuális neve­léséről szólva, központi kér­désként a házasság előtti nemi élet szokott szerepelni. Erkölcsi szabadossággal, fe­lelőtlen. szexuális gyakorlat­tal vádoljuk a fiatalokat. A vitában pró és kontra, szen­vedélyes érvek, indulatok' és érzelmek csapnak össze, a tények pedig az érvektől függetlenül azt bizonyítják, hogy a házasság előtti nemi élet, az egész világon tény­leges gyakorlatként jelent­kezik, azt brutális tiltások­kal, eljárásokkal megállítani nem lehet. Ezzel egyenes arányban, évről évre szapo­rodnak a fiatalok között a korai és felelőtlen kapcso­latok következményei, amit a terhességmegszakításra je­lentkező, házasságon kiéül élő fiatalkorú nők statiszti­kája is mutat. 1972-ben 20 ezer 14—18 éves korú nőnél végeztek terhességmegszakítást, amelynek maradandó követ­kezményei távlatokban az egész társadalom jövőjére kihatnak. Mint az orvosok tapasztalatai mutatják, a fia­talkorú nők terhességmeg­szakításának következményei (meddőség, gyulladásos meg­betegedések) az esetek 7,68 százalékánál, későbbi kö­vetkezmények (spontán ve­télés, koraszülés) az esetek 11,7 százalékánál jelentkez­nek, nem beszélve az átme­neti és a maradandó lélek­tani következményekről. A művi vetélésen átesett anya sokkal nagyobb valószínű­séggel hoz koraszülöttet a világra. Még egy megdöb­bentő adat: hazai és kül­földi statisztikák bizonyít­ják, a koraszülötteknek csak 40 százaléka tekinthető tel­jesen egészségesnek. A jelenlegi helyzetfelmé­rések és a felsorolt tények vizsgálata alapján célunk a nemi neveléssel az, hogy tu­dományosan megalapozott pedagógiai eljárásokkal és célkitűzésekkel irányítani tudjuk a fiataloknak a ne­miséggel összefüggő társa­dalmilag kívánatos és egyé­ni boldogulását is elősegítő megoldását. A szocialista etika érték- rendszeréből következik, hogy erkölcsileg értékes kapcsolatnak, csak egyenjo­gú partnerek, szabad, ön­ként és felelősségtudattal vállalt kapcsolatát tartjuk, amely figyelembe veszi, vagy legalábbis nem sérti a társadalom lényeges érdeke­lt. A fiatalok felelősségtu­dattal vállalt kapcsolata fel­tételez olyan magasabb ren­dű pszichológiai érettséget, az egyén olyan fejlettségi állapotát, amelynek jellem­zője a tartós kapcsolat ki­alakítására alapozott párke­resési törekvés, az egymá­sért érzett felelősségtudat. A nemi nevelés legsürgetőbb feladata tehát az, hogy az ösztönélet jelentőségéről az emberi felelősségérzet kiala­kítása felé irányítsuk a fia­talok figyelmét, a nevelés minden eszközével, s a ben­nük levő fiatalos energiát úgy alakítsuk át alkotó energiává, hogy azt az élet­re való felkészülés számta­lan programjának teljesíté­sére fordítsák. A fiatalkorúaknál végzett művi abortuszok számszerű statisztikáját vizsgálva, elem­zést kíván a fiatalok nemi életében bekövetkező szem­léletváltozások oka is. Szám­talan hatásnak, biológiai és társadalmi vonatkozású át­alakulásnak következménye­ként értékelhetjük ezt a fo­lyamatot. Tudományos kutatások iga­zolják, hogy az emberiség fejlődésének felgyorsuló fo­lyamatában az emberi létet befolyásoló élettevékenysé­gek társadalmi es biológiai vonatkozásban egyaránt gyorsabban változnak. A meggyorsult biológiai érés korábbi nemi érést eredmé­nyez, így az aktív nemi élet iránti érdeklődés is, előbb je­lentkezik. Míg régebben a nemi érés és a családaiapí- tas időpontja egészen közel volt egymáshoz, most e ket­tő között szinte egész évti­zed van. Továbbtanuló fia­taljainknál 20—24 éves kor­ra tolódik ki a társadalmi érettség kora, amikor gaz­daságilag önállósulnak, s a társadalmi együttélésbe való beilleszkedésük megtörtén­het. A korai biológiai érett­ség és a társadalmi érettség ilyen mérvű eltolódása' el­lentmondásossá teszi a2 if­júság szexuális nevelésének problémáját. Ezt a problé­mát tovább fokozza, hogy a nemi kapcsolatok új, szocia­lista szemléletű erkölcstanát még nem dolgozták ki meg­nyugtatóan, A szocialista átlakulás út­jára lépett társadalmakban a hagyományos polgári, val­lási értékrend megrendült, s mind jobban kibontakozik és terjed az új szocialista ér­tékrend. De amíg e folya- ,mat tart/ sok átmeneti for­mával találkozunk. A társa­dalmi mobilitás és egyéb tényezők hatására szembe­tűnő értékrendszerek sokfé­lesége, különösen a fiata­lok számára nehezíti meg a választást és alkalmazko­dást. Társadalmunkban biztosí­tott, hogy az életünkkel, lé­tünkkel összefüggő kérdé­sekről nyíltan, demokratikus szellemben mondhassunk véleményt. Azáltal. hogy nyíltabb lett a társadalmi kérdésekről alkotott vélemé­nyünk, őszintébb lett a sze­xuális kérdések megtárgya­lása is, bár ennek üteme nem volt egyforma. Másho­vá jutott el a fiatalság, mint a felnőtt generáció, Ennek következtében állt elő olyan helyzet, hogy a fiatalok más normák sze­rint kívánnak élni. mint amilyet a felnőtt társadalom számukra előírna. A korai biológiai érés, a nemi élet­tel összefüggő kérdések sza­badabb kézelése, a fiatalo­kat érő külső információ­áradat szexualitásra utaló vonatkozásai, az ifjúság ma- gáramaradotteága szexuális életének alakításában, mind­mind okozója, a sok idő előtti, minden felelősséget nélkülöző, a következmé­nyekkel nem számoló nemi kapcsolatnak és az ifjúság bizonyos köreiben jelentkező káros szexuális szélsőségek­nek. A szexuáletikai nevelésnek tehát olyan felelősségteljes feladatra kell vállalkoznia, amely a szexuálpedagógia pedagógiai aspektusának szem előtt tartásával a szo­cialista értékrend alapján vállalja az emberré nevelés folyamatában az ifjúságnak a szerelemre, a felelős nemi életre és a házasságra való felkészítését. Dr. lllényi Domokosrté, az egészségnevelési csoport főelőadója Horgolt ruha farsangra Szintetikus fonálból 2 és feles, vagy 3-as tűvel hor­goljuk; kb. 700 g fonalat igényel. Mintája: 8 lánc­szemből gyűrűt zárunk. 2. sor: 3 láncszem után 23 egy- ráhajtásos pálcát öltünk a gyűrűbe és kapcsoljuk a kez­dő 3. láncszemhez. 3. sor: 2 láncszem (ez egy rövidpálcá­nak felel meg), egy rövid pálca 3 láncszemből pikó, 2 rövidpálca így haladunk kör­be, s végül kapcsolunk a kezdő 2. láncszemhez. A csillagokat a három láncsze­mes pikó középső láncsze­mével kapcsoljuk egymás­hoz. Fél csillag: 6 láncszem­ből gyűrűt zárunk. 3 lánc­szem után 11 egyráhajtásos pálcát öltünk a gyűrűbe. Fordulunk, 2 láncszem, egy rövidpálca, 3 láncszemből pikó, ismételünk. A modellt a szoknya alján kezdjük és minden varrás nélkül körbe horgoljuk. Befejezésül mint­egy 3 méter hosszú és 2 és fél cm széles bársony sza­lagot fűzünk be a minták között. A ruhát alábéleljük Báli ruhának hosszan, egy­szerű alkalmi, táncruhának röviden, egyaránt nagyon szép. és divatost ,, ., ..... , A félévi Síülői értekezletek után Lezajlottak a félévi szülői értekezletek, amelyek sorúit a szülők és pedagógusok ér­tékelik az első félév eredő Lé­nyeit, s igyekeznek leszűrni a tapasztalatokból a tanulsá­gokat. Általános tapasztalat, hogy a szülők szinte min­denütt felvetették, miért nem számolják ki az átlag- osztályzatokat, hiszen csak ezek alapján lehet úgymond rangsorolni- a gyermekeket az osztályközösségben. Egyik­másik szülő így fogalmai,a, meg: amikor a felnőtteknél is egyre többet beszélünk a differenciált értékrendszer­ről, mindinkább különbséget akarunk tenni anyagiakban is a jól és rosszul dolgozok között, miért töröljük el a gyermekeknél az átlagszámí­tást. Hadd emlékeztessük a gya­korló szülőket, különösen az idősebbeket arra. hogy soha nem volt ilyen tizedekig me­nő átlagszámítás az iskolák­ban, mégis, a jegyek alapján mindenki tisztában volt az­zal. mennyit ér a gyermek értesítője. Mint minden tudomány, a pedagógia is keresi az új utakat. Egyre szélesebb ko­rú ismeretekkel rendelkező új nemzedéket kell felnevel­ni, s az új követelmények szintjének eléréséhez újabb módszerekre van szükség. A. pedagógia módszereinél nem szabad egyetlen pillanatra sem elfeledkezni arról, hogy érző szívű gyermekekkel kell mindezt elérni. A ne­velésnél előtérbe kell ezert kerülnie a humánusabb el­bírálásának. Ennek érvénye­sülnie kell az osztályok, rendjében is. Az átlagosz­tályzatok kiszámításának el­törlése tulajdonképpen utat nyit ahhoz, hogy a gyermek valóban a képességeinek leg­jobban megfelelő irányba' fejlődjék. Ha egy gyermek adottságai szerint a kéz­ügyességet kívánó, úgyneve­zett készségtantárgyakban rosszabb, de ugyanakkor más tantárgyakban jobb, az át­lagszámítás már nem is ad megfelelő képet a gyermek általános tudásáról. Egyik gyermeknek a reál tantár­gyakhoz van több készsége, másiknak a humán tantár­gyakhoz, míg a harmadik gyermekcsoport az úgyneve­zett készségtárgyakban mu­tat kiváló előmenetelt. Az át­lagosztályzásból nem tűnik ki, hogy a gyermek melyik csoportba tartozik, s így pá­lyaválasztását sem lehet va­lóban a készségeinek a leg­megfelelőbb irányba terelni. Előfordul nem egy esetben, hogy a gyermek torna, gya­korlati vagy rajz jegye süly- lyesztette az átlagosztályza­tot, s méltatlanul került hátrányos helyzetbe esetleg nála rosszabb képességű, de átlagszámítással mégis jobb eredményt felmutató gyer­mekkel szemben. Az új osz­tályozási módszer. pontosab­ban az átlagértékeléstől való eltérés lehetővé teszi, hogy a pedagógus és a szülő egy­aránt arra törekedhessék, hogy a gyermek igazi képes­ségeinek legjobban megfe­lelő tantárgyakra irányítsa a figyelmet. Ha igaz az, hogy mindenkit a számára leg­megfelelőbb helyre szeret­nénk állítani, — s ez így igaz —, akkor a gyermekben mar most ki kell bontakoz­tatni azt a készséget, hogy az őt legjobban érdeklő tan­tárgyakra fordítson nagyobb energiát, a tizedekért folyó harc helyett. Ezt kell megérteniük a szülőknek, s máris könnyeb­ben el lehet fogadni, hogy az értesítő aljáról hiányzik az a bizonyos átlag, s a je­gyek alapján fel lehet mér­ni, milyen irányba hasznos fejleszteni a gyermek érdek­lődését, készségét. András Lajosnc

Next

/
Thumbnails
Contents