Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

Kik voltak az egri vár hős asszonyai? Egy 105 évvel ezelőtti sajtóvita A HEVES MEGYEI és Eger Vidéki Jótékonysági Nőegylet 1868-ban megvásárolta Szé­kely Bertalan Egri nők c„ nagy méretű, s azóta országos hírűvé vált olajfestményét. A képet 1868. áprilisában a Lí­ceum, a mai tanárképző főis­kola dísztermében állították ki s mutatták be az egriek­nek. Ez a képbemutató azon­ban még az akkori korban is feltűnést keltő sajtóvitát váltott ki az egri történészek, történelemkedvelők körében. Tudnunk keli ugyanis, hogy a kép — mely ma a Nemzeti Galéria becses darabja — a várfalakon 1552-ben harcoló nőket ábrázolja. A termékeny és tanulságos vitát Mártonffy Károly azzal a jó meglátásé, s ma is helyt­álló cikkével indította el, melyben szembeszáll Vachot Imre 1854-ben megjelent írá­sával, mely szerint az ötven főre tett nők elén név szerint Homonnay Gábornét emeli ki a „díszkoszarú” élén. Már- tonffy ezzel szemben így vé­lekedik: „Az én véleményem szerint az egri hősnők nem az úri rendhez tartoztak, hanem azon, szám szerint 42 nő, vagy ezek közül valók voltak, kiket Dobó főző-sütőkként a várba bevitt, kik női foglalkozásukat a veszély percében félre téve, a védelemben tőlük telhető módon s eszközzel részt vet­tek, és így A KÖZÉP ASZ- SZONYA1 S LEÁNYAI le­hettek." Mártonffy adatokkal bizonyítja, hogy Homonnay Gáborné személyesen nem szerepelt az egri vár védőinek sorában, csupán valamelyes segédcsapatot küldött Dobó fegyvere alá az egri várba. Mártonffy írásaiból megtud­juk, hogy ekkor egyesek nem Homonnay Gábornét, hanem annak sógornőjét, név szerint Homonnay Katalint állították az egri hősnők élén lenni. A derék egri szerző bebizonyít­ja ennek a meseszerű állítás­nak a valótlanságát, kimutat­va, hogy a hölgy 67—70 esz­tendős volt 1552-ben — ha akkor egyáltalában még élt, megtoldva azzal az ironikus megjegyzéssel, hogy „kinek már akkor főispán unokája volt, oly kalandra, hogy egy vár védelmében önként részt vegyen, magát bajosan hatá­rozta eí!” Mártonffy igen szellemesen, megragadta az alkalmat, hogy tájékoztassa az egri olvasókat a csak hat évvel korábban frenetikus sikerre] bemutatott színmű­ben szereplő Dobó Katica ki­talált személy voltának lelep­lezésére. DE MÁRTONFFY KA­ROLY valójában józan és tár­gyilagos cikke nem maradt válasz nélkül, rövidesen a je­les pap-történész: Balásy Fe­renc éles hangú „észrevéte- lek”-ben támadta meg az Eger c. lap hasábjain. Terje­delmes és maró gúnnyal meg­írt, tudományos forrásmun­kákon alapuló, de természe­tesen alapjában hibás követ­keztetésekre épülő értekezé­sében védelmébe véve az „úri rend”-et, így írt: „Én tehát ezek nyomán azt állítom, hogy ama negyven nő nem a köznépből való volt, hanem az előkelő úri és polgári osz­tályhoz tartozott, következő­leg ama hőstetteket, amelyek­kel az egri vár védelmében a nők magukat és nemöket kitüntették, történelmünk ezen lapján a magyar nők bá­torságának és hősiességének emlékét megörökítették, na­gyobbrészt ezen nők vitték végbe.” Állításának hitelét Gorové László híres-neves értekezéséből vett idézettel is alátámasztani igyekszik, idéz­vén őt imigyen: „...mert a dicsőséget a várban volt 14 sütőasszonynak bizonyosan nem lehet tulajdonítaniBa­lá&sy, kora uralkodóosztálya politikai súlyának nyomaté­kos alátámasztására es veze­tő szerepe történelmi hitelé­nek ál tudomány os köntösbe öltöztetett következtetésével, így fejezi be két folytatásban közölt tanulmánycikkét” „ ... mind arra mutatnak, hogy ama hőstetteket a régi hagyomány vagy vélemény is az előkelő úri nőknek tulajdo- nitotta” Az agilis Mártonffy nem marad adós a replikával es ő is egy terjedelmes, két folyta­tásból álló cikkben válaszolt „földi”-jének, Balássy főtisz­telendő úrnak, szilárdan ki­tartva álláspontja mellett és a történelmi forrásanyagot he­lyesen és tárgyilagosan értel­mezve bizonyította be az ol­vasók táborának, hogy „AZ EGRI NEVET RÉSZÜKRE (tudniillik a nők részére) NEM AZ ŰRI, HANEM A KÖZÉP ASSZONYAI VÍV­TÁK KI- Felderítette Ba­lássy Ferenc téves okfejtésé­nek magyarázatát, hogy ugyanis a Tinódy által a 14 sütőasszonyon kívül említett további 40 nőt ő nemesi szár­mazású nőnek tulajdonítja — minden hitelt érdemlő alap nélkül. Bátran odavág Goro- vé Lászlónak is, mivel ő „a nők által elkövetett hőstette­ket a pórnőktől egészen meg­tagadván, azokat (tudniillik a hősi magatartást) a várba menekült nemesek, sőt ezeken is túlmenve, a vezérek asszo­nyainak tulajdonítja." Mártonffy Károly nap­jainkban is helytálló megálla­pításának és érvelésének nem csekély mértékben az értékét az is aláhúzza, hogy jómaga bár nem paraszti származású nemes ember volt, de függet­leníteni tudta e fontos és alapvető történelmi következ­tetés megvonásában magát osztálya korlátáitól. MIVEL AZ EGRIEKET nem kevéssé érdeklő és érintő vitára igen élénken reagált a közvélemény és az Eger c. lap olvasótábora, Balássy Fe­renc magának vindikálta az utolsó szó jogát a sajtó ha­sábjain, s bár egyetlenegy újabb érvet sem tudott a vár­védő nők nemesi, vagy éppen főnemesi származásának iga­zolására felhozni, tovább esürte-csavarta a témát S éppen ő, a tudó6 történész, aki vitathatatlanul alulmaradt a saj tőcsatározás mezején, mintegy bűnbánó mea culpá- zással imigyen visszakozott: „... meggyőzettetésem eseté­ben is megvan az a vigaszta­lásom, hogy a tudománynak kérdésbe hozott állítása fel- vílágosittatot, s annak iro­dalma egy értekezéssel gyara­podott. Különben is a főcél, melyre történelmi nyomozá­sainkban _törekednünk kell: A VALÓSÁG, VAGYIS A TÖRTÉNELMI IGAZSÁG .. .** E történelmi becsű és érté­kű sajtópárbajnak a jelentő­sége s a tanulsága napjaink­ban is megvan, mert fénye­sen bizonyítja, hogy múltunk­ban mindig akadtak, bátor és szókimondó férfiak, akik a történelmi tényeknek és hitelt érdemlő adatoknak reflektor­fényével világítottak be a ma- radiság, a feudális osökevé- nyek s a reakciós visszahúzó erők gyakorta nem is megve­tendő erejű dzsungelébe. S HOGY EZ A VISSZAHÚ­ZÓ erő milyen erős volt ép­pen az 1552-es egri várostrom hős aszonyainak, leányainak kérdésében Egerben, mi sem bizonyítja fényesebben, hogy ebben a tárgyban minő éles polémia bontakozott ki ké­sőbb az író Gárdonyi Géza és a történész Szederkényi Nándor között, melyről majd legközelebb számolunk be kedves olvasóinknak. Sugár István Egyre törékenyebb az emberek csontja Bgyr# több ember szenved eső ntritkulá.sb*n, unit » protein- szeeénytér és s csont mésztartsl mének csökkenése okoz. Emiatt a csont törékenyebbe válik, fogékonyabb a reumlrs, ég könnyebben törik. Előfordul, hogy nagyön szigorú, tej és tejféleségeket nélkü­löző diéták Idézik elő a esontrtt kullst, de nem egy esetben a hor­monéiig telenség is hozzájárulhat kialakulásához. A csontritkulás másik oka a D-vitaminhiány. Nem elhanyagol­ható Ok azonban az ülő életmód sem, mert megakadályozza, hogy a csont kálclumionokra tegyen szert. A csontritkulás okai kö- S5tt megemlíthetjük még a cukor bajt, a gyomorhurutot, a bé'hu­rutot, a görcsoldó gyógyszerek használatát és a G-vUarsiia-fci- ény* is. . j _________________—_____...----------­K ellemetlen meglepetés Los Angeles egyik bank­jában két fiatalember csek­ket akart beváltani. Kelle­metlen meglepetésben volt részük: amikor a pénztáros- nő, Marta Autery rápillan- tott a csekkre, azonnal hív­ta a rendőrséget. A csekk­ben ugyanis sajátjára is­mert. Kiderült, hogy a két fiatalember röviddel azelőtt lopta el a gépkocsiját és csekk-könyvét „Biztonsági" pálinkáspohár Az NSZK-beU szsáOodatn- lajdcmosok szövetsége erede­ti eljáráshoz folyamodott, ne­hogy vendégeik ittas álla­potban üljenek kocsijuk vo­lánjához, s nehogy útközben valami baj érje őket A be­csípett vendégeknek gépko­csijuk kulcsáért cserébe in­gyen italt ajánlanak fel. A vendégek boldogan lehajta­nak 1—2 pohárka potya italt, s ez megteszi hatását A vendég ott maradt a szál­lodában, t így nem kell tar­tani tőle, hogy útközben ka­tasztrófái okoz. A tzá üodaiulajdonosok mindig megtalálják a mód­ját, hogy a számla valame­lyik rubrikájába belefoglal­ják a „potya" ital árát, a kijózanodott vendégtől más­nak reggel visszakapják pén­züket NESZE NEKED GYENGÉBB NEM! Az Egyesült Államok Szö­vetségi Nyomozó Irodáját, az FBI-t az utóbbi időben rend­kívül nyugtalanítja a női bűnözés növekedése. A nők által elkövetett bandita táma­dások száma különösen a legutóbbi öt évben 80 szá­zalékkal emelkedett A „gyengébb nem" képviselői áldozataikkal szemben alap­jában véve... férfiasán vi­selkednek­GALI AS! HlhJOSa Ölelj szorosan Szikla légy, melyheg horgonyozva orkánban Is biztos a hajó. Átlátszó, mint egy tiszta szem. s mint mély hegyek között a tó. Gyors patak, tüzes napsugár, fölleg, mi puha gyolcsként simogat, ballagj mellettem, ha fáradok, röpülj ha kell, mint a gondolák Ha megéhezem, válj kenyérré, borrá, álmok riadjanak nyugtalan testedben. Ha alhatnám, mint viola-illat, vagy harangszó, tűnj el esti csendben. ölelj szorosan, mint apró fészek öleli a búvó verebet, égbolt legyél, ha szárnyal a sas, tág, mint a lelkiismeret FORGÁCS KAROL! Ébredé» reccsenve tört össze a tél cserepeit jőszagú szél sodorja felszikkadt utak homlokán barázdát von az ébredés kék tölcséren önti a Nap a fák közé a friss mosolyt melled dombjai hajlatán Ibolya bontja szirmait a mélybe süllyedt világ felkiált rálép a felfelé vezető útra rongyait ledobja sápadt testéről és tisztára fürdik szemed ragyogásában hívd vissza tekintetedet a hegyekről a völgyekről az utakról mert a mindenség fényességébe» fekete árnyék borit be engem csak reám nézzen a szemed az én boldogságom csillogása bevilágítja a világot. SASS ERVIN 3 Ahogy ott ül szép kevélyeu csillag nem függ úgy az égen a szemében Ingaóra tiktakkolva int a jóra a föld barna bőre barna a világot kezén tartja szikla,tömbből fénytelen szülte meg a végtelen. LESZOKJAM Azt mondták ne­kem, hogy egészsé­ges, kulturált ember, aki egészségesen, kulturáltan és soká­ig akar élni, az szok­jon le a dohányzás­ról. Miután önmaga­mat kulturált em­bernek, életcélomat pedig egészséges kul­turáltság példájának tekintem, s az élet­tel is úgy rogyok, hogy jobb több be­lőle, mint kevesebb — elhatároztam, hogy leszokom a dohány­zásról. Letettem a cigarettát, odaaján­dékoztam az ön­gyújtót és ellenáll­tam minden további kisértésnek, hogy egészséges, kulturált és hosszú életű le­gyek. Időnként ugyan elájultam a nikotinéhségtől, ki­sebb hisztériás roha­maim is voltak, de végeredményben is a cigaretta és a közöt­tem folyó ütközetből én, az egészséges, kulturált és hosszú életű ember kerül­tem ki győztesen. Már kezdtem meg­nyugodni, hogy éle­tem hosszabb lesz, mint egy Shakes- peare-tragédia, ami­kor azt mondták, és nekem mondták, hogy ha egészséges és kulturált ember akarok lenni, aki egyben hosszú életű is ezen a földön, hagyjak fel az ivás- saL Az alkohol öl, tésztáktól, s * ser- téssiütektől, a papri­kás zafttól és a tan­kolástól, kerüljem a pecsenyekacsát pá­rolt káposztával, mint a bűnre vezető alkalmat, s ne mu­lasszak él soha éhen- szomjan lefeküdni, mert ez a legegész­ségesebb és legbizto­sabb eszköz a hosz- szú élethez. Így tet­tem. Két amolett- keksz között egy szá­raz pirítás, némi sós víz — ez volt az ebédem. Vasárnap két csepp olívaolaj hozzá, hogy jól ki- dőzsöljem magam ezen a hét végi pi­henőnapon. De se­baj: egészséges és kulturált emberhez méltóan, hosszú éle­tű leszek á földön. Amikor barátaim és ellenségeim már mind a túlvilágon falják nem létező szájukkal az örökké ízetlen paprikás csir­két, én még vidá­man futkosom a nők után, itt lent... Azt Is mondták, hogy egy egészséges és kulturált ember, aki hosszú életű akar lenni, az nem fut­kos a nők után. Az egyáltalán nem. Se­hol. Az egészséges és kulturált ember, ha hosszú életű akar lenni, akkor óvato­san kikerüli a csípő­ket és a mosolyokat, és nem is gondol mindarra, ami a nő utáni futkosás ered­ménye lehet Ezen tűnődtem és a hosz- szú élet értelmében, miközben megtar­tóztatva akartam le­venni tekintetem egy előttem haladó em­ber ama pontjáról, amelyből ' messzire ringott a tény/ hogy az ember, női em­ber, aki után nem is szabad futkosnom.., 'De leléptem a jár­dáról, azt szabad,.. Még láttam, hogy a nő riadtan fölém hajol, aztán csend­ben meghaltam. Iga­zuk volt: hosszabb lett volna az életem, ha nem futok a nő után és az autó elé. Még az a jó, hogy leszoktam a > dohány­ról, az evésről, az ivásról... Már csak a futkosásról kellett volna leszoknom és örökéletű lettem vol­na. Hát nem pech: egy lépéssel az örök­kévalóság előtt meg­halni? , (egri) 160 ember él 100 éven túl Azerbajdzsánban, Nem ritka a 130—140 éves sem a hegyi lakók között. „Visszafogott színek...”(?!) A tompít, mérsékel jelen­téstartalmakat hordozó visz- szafog ige gyakran kap nyel­vi szerepet szóban és írásban. Különösen gyakran hallhat­juk és olvashatjuk visszafog­ja a hangját nyelvi formát. Ez a kifejezés jól illeszkedik bele a következő rokon értel­mű nyelvi képletek sorába: mérsékelt hangon beszél, tar­tózkodik a hangoskodástól, halk, finom hangnemben köz­li gondolatait. A visszafog Igéből képzett visszafogott szóalak újabban igen gyakran és sokszor fe­leslegesen jut nyelvi szerep­hez. Ma már nemcsak a szak­cikkekben,, hanem' az újsá­gok hasábjain .is gyakran ta­lálkozunk a következő pél­dákkal: a visszafogott színe­ket kedvelte, visszafogott rendezésben állította színre a darabot, visszafogott modor­ról tett tanúbizonyságot, visz- szafogott hangon kezdte kriti­káját, visszafogott hangne­mével fegyelmezte a vitát stb, stb. A, közölt példatár arról árulkodik, hogy a visszafogott szóalak több jó magyar szó helyét bitorolja. Figyeljük meg az alábbi szavakat, kife­jezéseket: halk, finom, mér­téktartó, tompított, fegyelme­zett, tartózkodó, óvatos, tapin­tatos, megnyerő, pallérozott, finom modorú, elővigyázatos, higgadt, körültekintő, józan, szerény, kevéssel is beéri stb, stb. Azoknak a fogalmi érté­keknek tehát, amelyeket ma kényelmesen egyesek csak a visszafogott szóalakkal ne­veznek meg, igen gazdag ro­kon értelmű szósorral adha­tunk kifejezést, csak válogat­ni Ikell belőle. A visszafogott szóalak is elsősorban azért ve­szélyes, mert gondolkodásbeli renyheségünket segíti elő, s az árnyaltabb kifejezésekre való törekvés útját állja. Üjabban a visszafogottság képzett forma is egyre terjed írásban és szóban egyaránt. Hallottuk már ezt az egészen furcsa nyelvi képletet is: „önmaga visszafogottságában példát szolgáltatott társainak is.” Az önuralom, az önmeg­tartóztatás, a mértéktartó vi­selkedés nyelvi formák egy­értelműbb közlést eredmé­nyeztek volna. A Visszafogott- <ság, az önmaga visszafogott­ság szóalakok inkább meg­hökkentenek benünket, s nem alkalmasak arra, hogy higy- gyünk a nyelvi formák befoí lyásoló erejében is. Dr. Bakos József butit, s ha nyomor­ba nem is dönt, mert, ha teljesen hü­lye leszek tőle, le­százalékolnak, és fi­zetik a táppénzt, ám mégis egy egészsé­ges és kulturált em­ber megtartóztatja magát az alkohol él­vezetétől. Így tettem. Halál­ra ítélt barátaim kö­rében én szörpöt it­tam, zsíros ebédre szódabikarbónát a fröccs helyett, nyári, gutaérlelő hőségben könnyeim,en át szem­lélve a bús sör hab­ját fagylaltot nyal­tam, de nem pun­csot, csak citromot, s ha a tél hidege mart testembe, dide­regve toltam félre a konyakos-, vagy a pálinkáspoharat és egy kis frissen for­ralt tejet kértem. Hogy kulturált, egészséges és hosszú életű legyek. Már kezdtem meg­nyugodni, hogy igv s ennyi lemondás után megindultam azon az úton, amely a matuzsálemi kor­hoz vezet, amikor figyelmeztettek, hogy az evés gyönyöre nem éppen a leg­praktikusabb és leg­célravezetőbb esz­köz egy egészséges életmódot élni aka­ró kulturált ember hosszú életéhez. Egyem keveset, tar­tózkodjam a zsírok- tói, a cukroktól, «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents