Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-16 / 39. szám

Bulgária: Tizenegy éves zeneszerző A Nadja Boulanger vezeté­se alatt álló fontainebleau-i konzervatórium legfiatalabb növendéke a 11 éves Emil Naumov. A párizsi Figaró­ban Claude Pascal úgy irt róla. mint a jövő zeneszer­zőjéről. Ot esztendeje — amikor a hatéves Emil először lépett a közönség elé — mindenki számára világossá vált, hogy új csillag tűnt fel a zene egén. Nyolcéves korában a szófiai zeneiskolán adott hangversenyén Bach, Bee­thoven, Schumann, Csaj­kovszkij művei mellett mar saját szerzeményeit is ját­szotta. Ezután került Pá­rizsba, ahol Nadja Boulan­ger, a párizsi zenekonzerva­tórium zeneszerző szakának tanára és a fontainebleau-i konzervatórium igazgatónője így nyilatkozott róla: „Ebben ez évben először tanul ná­lunk egy kis bolgár fiú. Meg ’•agyok arról győződve, hogy rendkívüli tehetség.” Három év múlva pedig ezeket mond­ta: „Emil Naumov elképesztő eredményeket ért el a tanul­mányaiban és egyre több je­lét adja tehetségének. A gyermek utolsó szerzeményei hatalmas fantáziáról tanús­kodnak. Mindezeknek alap­ján joggal jósolhatunk a kis Emilnek nagy karriert.” A 11 éves Emil Naumov már hangversenyeket adott Budapesten, Berlinben. Ró­mában, Párizsban. A Német Szövetségi Köztársaság tele­víziójában Sztravinszkij etűdjeit játszotta, nem sokkal később Yehudi Menuhinnal lépett fel egy koncerten, amikor korunk legnagyobb hegedűművésze első zenekari művét vezényelte. Emil Nau­mov repertoárjában Bach, Beethoven, Chopin, Debussy, Sztravinszkij... és Emil Naumov művei szerepelnek. A gyermek zeneszerző 1969- ben kezdett hozzá a Hazám ciklus komponálásához, amely a következő részekre oszlik: „Csendes utca Trjav- nában”, „A háború balladá­ja”. 1970-ben szerezte a Pre­lúdium g-mollban”-t és a „Hangverseny-preludium”- ot, 1971-ben három partitú­rát fejezett be: „A madárpi- ac”-ot, a „Három bolgár t^nc”-ot, valamint a „Kon­cert l”-et. Emil Naumov jelenleg a „Partizánballada” című ora­tóriumon dolgozik. Mongólia: $sir»;alzsut és a Salgartsut üdülőhely 350, különböző vegyi összetételű és hőmérsékletű forrásra épül. Máj betegek, látó- és hallószervi bántalmakban szenvedők, reumások, gyo­morbetegek érkeznek ide gyógy üdülésre. A fürdőkön kívül a betegek olyan külön­leges kezelésben részesülnek, ahol a természetes hőmérsék­let megközelíti a 90 fokot. A helyi szanatóriumban éven­te 1100—1200 beteget gyógyí­tanak. Mongóliában egyébként na­gyon népszerűek a sargal- zsutihoz hasonló gyógyüdülő­helyek: a Terlics, a SZongi- no, a Szugnugur és a Hara. Évente több mint 60 000 em­ber tölti szabadságát ezek­ben a gyógy- és üdülőkom­binátokban, és az ország többi szanatóriumaiban. Lengyelország: Kzakkói nyugdíjasok klubja A lengyelországi Krakkóban működik egy nem min­dennapi művészegyüttes: tagjai kizárólag nyugdíjasok és járadékosok. Az együttes 1971. óta áll fenn, tagjai esküsz­nek rá, hogy a műkedvelő színjátszás az örökifjúság legjobb elixirje. / Csehszlovákia: KNDK: (»yümölesüskerteL — Diesel-mozdunyolk J A gyümölcstermesztés « Koreai Népi ^Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságá­nak egyik legfontosabb ága­zata. A gyümölcsóskertek el­sősorban a hegyek és dom­bok lankáin, speciálisan ki­képzett teraszokon helyez­kednek el; területük éven­ként átlagosan 20—30 000 hektárral nő. A legszebb és legnagyobb gyümölcsöskerttel Dél-Ham- gem tartomány büszkélked­het. Itt a Sarga-tenger part­vidékén találhatók az ország legnagyobb gyümölcsszállítói — az állami gyümölcster­mesztő gazdaságok és mező- gazdasági szövetkezetek. A tartományban a legutóbbi tíz év alatt csaknem há­romszorosára nőtt a gyümöl­csöskertek területe. ★ A népi Korea vasútvonala­in a gőzmozdonyokat folya­matosan nagy teljesítményű villany- és Diesel-vontatók váltják fel. Az ország vasútvonalam jól ismerik a vorosilovgrádi „Októberi Forradalom” Moz­donygyár „M—62” típusú Die­sel-mozdonyait. A sajátos ko­reai viszonyok között — a vasúti pálya tudniillik gyak- 'ran nehéz, éles kanyarokkal és hosszan tartó emelkedők­kel tarkított hegyi szakaszo­kon halad — az „M—62”- esek jól vizsgáztak. Háztűznézőben Bunda a divat Szőrmefeldolgozó kombinát Csehszlovákiában NDK: Működik a Nord... Az első blokk üzembe he­lyezésével a múlt év végén bekapcsolták a Nord-atom- erőművet az NDK energeti­kái rendszerébe. Az új atom­erőmű teljes kapacitása — az utolsó, azaz a nyolcadik ener­giatermelő blokk üzembe he­lyezése után — eléri a 3 520 kilowattot. A „Nord” Európa egyik legnagyobb atomerőműve. Az új energetikai komple­xum szovjet segítséggel, szov­jet tervek alapján épül. Az erőmű szerelési munkálatai­ban több mint kétszáz szov­jet, valamint sok magyar, lengyel és csehszlovák szak­ember és munkás is részt vesz. Az erőmű berendezéseit mintegy 50 nagyvállalat szállítja. Az új atomerőmű egyetlen blokkjának kapacitása 440 ezer kilowatt, ami hatszorosa az ország első, 1966-ban lé­tesített atomerőműve teljes kapacitásának. A Német De­mokratikus Köztársaság je­lenlegi legnagyobb beruhá­zása, a Nord atomerőmű a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programja meg­valósulásának egyik nagysze­rű példája. A Nord atomerőmű első blokkjának üzembe helyezé­sével egyídőben ünnepelték az NDK-ban a Barátság-olaj­vezeték üzembe helyezésének 10. évfordulóját. Ez a kő- olajvezeték, amely a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Magyar Nép- köztársaság ipari üzemeit köti össze a szovjet kőolaj­forrásokkal, egyedülálló lé­tesítmény a világon — csak­nem háromszor olyan hosszú, mint a legnagyobb amerikai kőolajvezeték. A nyersanyagokban és ás­ványi kincsekben egyáltalán nem dúskáló NDK számára a Barátság-vezztéken érkező nagy mennyiségű olaj lét- fontosságú1 A Barátság-olaj­vezeték e<?és7 gazdasági ága­zatok szülfetését eredményez­te. A vegyipar például a Né­met Demokratikus Köztársa­ság gazdasági életében kü- löiúeitt. szerepet játszik, a bruttó ipari termelésben va­ló részesedése 17,6 százalék — több, mint a világ bár­mely országában. Az NDK fejlett vegyipara nagy ne­hézségekkel küzdene, ha csak a hazai barnaszén-nyers­anyagforrásokra kellene tá­maszkodnia. Annál is inkább, mert az olajfeldolgozó-ipar- ban például, a munka ter­melékenysége 12—14-szerese a barnaszén-feldolgozás ter­melékenységének, továbbá 4,8 millió tonna kőolaj 98 millió tonna barnaszénnel egyenértékű. A Német Demokratikus Köztársaság a Barátság-olaj­vezeték második vonalának üzembe helyezésével, 1975-től kezdődően évente egyhar- madát kapja majd annak a szovjet kőolajmennyiségnek, amely a Barátság olajveze­ték fennállásának tíz esz­tendeje alatt összesen érke­zett az országba! Tizenháromezer házinyúl, 4000 bárány, juh es 5000 vadallat bőre — eZ a leg­nagyobb csehszlovák szőr­mefeldolgozó vállalat, a Ka­ra Szőrmefeldolgozó Kombi­nát napi produkciója. Az észak-csehországi Trutnov városban működő vállalat a világ minden tájáról vásá­rol szőrméket a nemzetközi aukciókon. Juhbőröket Olasz­országból, Görögországból, Argentínából és Szíriából, róka-, coboly- és fókapré­meket a sarkköri országok­ból, Grönlandból, Szibériá­ból és Észak-Amerikából. Találunk itt afrikai, ausztrá­liai és dél-amerikai állatok szőrméit- is. A Kara Válla- ; lathoz a Szovjetunióból éven­te .50 000 perzsa bőr, a kara­kul juh szőrméje érkezik. E Szovjetunió: Állatbarát munkások Kellemes kikapcsolódást nyújt a jniniállatkert az ebédszünet perceiben. (Foto: APN—KS — V. Mihajlicscnko felvétele) A Szovjetunió déli részén, a Berdjani Közlekedési Gép­gyárban nagy figyelmet for­dítanak a műhelyek és rész­legek, az üzem területének esztétikus kialakítására, vi­rágoskertek és fasorok tele­pítésére. Az üzem területé­nek minden egyes hektáré­ért különböző műhelyek, vagy reaiáeíiéli felelnek* Az üzem szépítéséért folyó mun­kákat a kertészetkedvelő munkásokból alakított ta­nács hangolja össze. Szabad idejükben az üzem természetbarátai galambo­kat, papagájokat, dísztyúko­kat tenyésztenek. Gyűjtemé­nyük újabban tengerimalac­cal, teknősbékával gyarapo­dott. A nümállutkerti eétu a munkások egyik kedvenc időtöltése. A hideg beköszöntével a kis állatkert lakóit téli szál­lásukra, a vadgazdaságba, az ifjú természetbarátok hazá­ba, vagy az üzem egyes dolgozóinak lakására viszik, akik télre sem akarnak meg­válni kedvenceiktől, juh nevétől kapta a válla­lat a Kara elnevezést. Bókák, nyéicek — farmokon Csak a házinyúl hazai ter­mék. A falvakban és kisvá­rosokban majd minden ház­tartásban nevelnek nyulat: Húsából jó ebédet készíte­nek, a bőrét eladják a Ka­ra Vállalat begyűjtőjében. A kistenyésztők egész éven át ellátják a vállalatot nyúl- bőrrel. Néhány róka- és nyércprém is Csehszlovákiá­ból származik. A Kara Vál­lalat saját farmjain ezüst-, kék-, platina- és kereszte­zett rókát, továbbá fekete-, fehér, barna, rózsaszínes, vagy kékes színben játszó szőrméjű nyércet tenyészte­nek, összesen 10 000 darabot. A tenyészállomány felújítá­sára tenyészállatokat hoz­nak be Svédországból és a Szovjetunióból. Az évi termelésnek mint­egy a felét a világ 19 or­szágába exportálják. , Csehszlovákiából szárma­zó bundát hordanak a hol­land, az angol, a svájci, a német, az olasz nők, sőt az olyan szőrme-nagyhatalom­nak számító országok asszo­nyai is, mint Kanada és Svédország. A termelés má­sik fele Csehszlovákiában marad, hiszen itt is hosszú a tél, a hőmérő mélyen nul­la fok alá süllyed, s olyan­kor jói jön a bunda, a szőrmesapka, a kesztyű, vagy a szőrmegallér. Hoayan mossák a bárány bőrt? Trutnov felé egész úton előre örültünk a szép, puha szőrméknek De az első bő­rök, amit a Kara Vállalat­nál láttunk, nedves, formát­lan. csúnya nyersbőrdarabok voltak, amint azokat a mo­sógépből kiszedték. Éppen báránybőröket mostak. A nyersbőr feldolgozása ugyan­is mosással kezdődik: Utána a bőrökből eltávolítják a zsiradékot és a hártyákat, szárítják, kefélik azokat, egyszóval még további ti­zenöt műveleten mennek keresztül. A Kara Vállalat­nál „világszínvonalon” dol­gozzák fel a nyúl-, a bá­rány- és a juhbőrt. Űj tech­nológiai eljárást dolgoztak ki és használnak fel a gyár­tásban, amivel az e^ész fo­lyamat időtartamát 48 órá­ról 24-re csökkentették. Mégis majdnem két hétig tart — sőt a vadállatoknál húsz napig Is —, amíg a bő­rökből olyan szőrme lesz, amilyet a szó valódi értel­mében elképzeltünk. Nyúlból — tigris A bűvész nyulakat húz ki a cilinderből, de a Kara Vállalatnál ennél nagyobo varázslatra is ' képesek. A házinyulat nyérc-, coboly-, szkunksz-, vadmacska-, vid­ra-, nutria-, hód-, hörcsög-, fóka-, cibetmacska-, sőt leo­párd-, vagy tigrisbőrré ké­pesek átváltoztatni. Ehhez persze nem .elég a bűvész­pálca. A nyúlbőrt nyírják, festik és különleges gépeken mintát nyomtatnak rá. Min­den változás több műveletet igényei. Viszont a lányok, asszonyok így — anélkül, hogy a családi költségvetés csődjét okoznák — minden évben új „nyércbundát” vá­sárolhatnak, amit a laikus nem képes a valóditól meg­különböztetni. Varrótű és kalapács , A konfekciós műhelyek­ben a szőrmékből női és fér­fibundákat, mellényeket, ka­bátkákat, sapkákat, kalapot, kesztyűt varrnak. A Kara kollekciójában 300 féle szőr­megyártmány szex-epei. A konfekciós műhelyek­ben dolgozó szűcsök mun­kájához, éppúgy, mint a szabóéhoz, varrótűre, cérná­ra és varrógépre van szük­ség, de ezen felül kalapács­ra és szögekre is. A bunda egyes — több darab bőrből összeállított — részeit még nedvesen a szabásminta sze­rint kifeszítik a munka­táblára, és szögekkel erősitik fel, amelyek megakadályoz­zák, hogy a száradó bőr ösz- szezsugorodjon. Az egyfor­ma színű bőrök kiválasztá­sa, összeállítása és ezekből a bunda megvarrása érzéket és sok éves tapasztalatot kö­vetel. Éppen ezért a kon­fekciós műhelyekben, külö­nösen azokban, ahol a bun­dák drága prémekből ké­szülnek, igazi szűcsezermes­terek dolgoznak. Művészetüket bizonyítják a Kara Vállalat minden év­ben megismétlődő. sikerei a legnagyobb nemzetközi szőr­mevásáron Frankfurt Mainbuu.

Next

/
Thumbnails
Contents