Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.2u Ariálc, 9.00 Egy veseátültetés története. S.3U Nóták. 10.05 Iskolarádió. 10.00 Zenekar* muzsika. 11.89 Mindenki könyvtára. 18.10 KJ nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 14.80 Kórusmű. 14.88 Könnyűzene. 14.58 Cimbalommuzsika. 15.15 Gulyás: Első szerelem. 15.30 Élő holttest. Lev Tolsztoj színmüvének rádió, változata. 17.05 MikrofonközelbeiM Sacha Distel. 17.40 Körmikroíon. 18.35 Régi csárdajelenet. 18.33 Verdi: Falstaff. Három, fclvonásos opera, 31.12 Arany-versek. 81.24 Népi muzsika. 22.30 Könnyűzene. 82.47 Versek. 28.00 Zenekari muzsika, 0.10 virágénekek. * PETŐFI 8.05 Német népzene. 8.30 Jegyzet. 8.40 Könnyűzene. 9.03 Chopin-zongoraművek. 9 so A ói, 05, ól Jelenti. 11.50 Jegyzet. 12.00 Balettzene, 13.03 Szolnoki stűdió. 13.20 Operarészletek. 13.33 Ifjúsági krónika. 14.00 Bemondók műsora. 18.10 Csak fiataloknak! 19.10 Beethoven-kórusművek. 19.25 A Marx család történetéhez. 19.35 Népi zene. 80.23 Ifjúsági zenekarok műsorából. 80.40 Hangjáték Rózsa Ferencről. L rész. 81.28 Rádióhangversenyekről. 28.00 Kamarazeneest. 23.15 Operettrészletek. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Cigánydalok. Üzemek és orvosok. Beruházáspolitika 1971. Sporthíradó. Cliff Richard felvételeiből. V MAGYAR 17.23 Hírek. 17.30 A Bakonytól as Amazonasig. I, 18.05 Térábrázolás a festészet« ben. 18.35 Jugoszláviai képek. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradö. 20.00 A Televízió kívánság- műsora. 21.35 Az én csatornám .. i 22.05 Tv-híradó, POZSONYI 10.10 Apa és lánya. Francia film. 19.00 és 21.45 Híradó, 19.30 Csehszlovákia—Svéd­ország jégkorong-mérk. 22.05 Oginszkij polonéz. Szovjet film. í I mozí3 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fé! 6 és este 8 órakor Pókháló Galgóczi Erzsébet regényé­nek filmváltozata. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. 3 órakor: pókháló Du. fél 6 és este fél * órakor: Santa Vittoria ■ titka Színes, szinkronizált amerikai film. c/ÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor: Egy kis hely a Nap alatt GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vadállatok a fedélzeten HATVANI VÖRÖS CSILLAG Felszarvazzák őfelségét FÜZESABONY Érintés PETERVASARA János vitéz LŐRINCI Az utolsó mozielőadás 1 színház Egerben, este 7 órakor: Siratófal (Bemutató bérlet) Egerben: 19 órától péntek reggel 1 óráig. a Bajcsy-Zsi­linszky utcai rendelőben (Tele­fon: 11-10) Rendelés gyermekek részér? is ^vöngyösön: 19 órától péntek •■íQ'eíel 7 "'•ráig a Tókai utca 41. alatti rendelőben. (Tele­in; 117-21.) Automata kifligyár Szegeden A Szegedi Sütőipari Vállalat kifli- és zsemlegyártó auto­mata gépsorokat helyezett üzembe. A 15 millió forint érté­kű — hazánkban jelenleg a legkorszerűbb —, osztrák gyárt­mányú berendezések óránként 14. ezer péksüteményt ké­(MTI-foto: Tóth Béla felvétele) Császármadarak a bükki erdőségekben A bükki erdőségek sokszí­nű állat- és madárvilágának egyik érdekessége a már rit­kaságnak számító császárma­dár. A fogoly nagyságú, szín­pompás tollazatú madarakat a kipusztulás veszélye fenye­gette. A szigorú védelem eredménye, hogy most ismét elszaporodott a ritka erdőla­kó. Az erdészek nyolc-tíz szárnyasból álló császárma­dár-csoportokat figyeltek meg a Bükk-hegységben Lét- rástető környékén, valamint a Bán-patak völgyében. A fészkelőhelyeket a vadászok és erdészek most, a költés előtt fokozott gonddal óvják. Demográfiai felmérés 1600 év múitán A Keszthely melletti Dobo­gó-puszta késő római temetője 133 sírjának folyamatos és ap­rólékos feltárása nyolc esz­tendeig tartott. Ezt követően dr. Sági Károly, a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, a római kor kiváló ismerője, a szaktudományok művelői­nek adta át a „terepet”. A te­mető növénytani anyagát es textilmaradványait a mú­zeum archeobotanikusa vizs­gálta behatóan, majd dr, Ne­meskéri János antropológiai módszerekkel folytatta a munkát, amit dr. Lengyel Im­re a legmodernebb, kémiai el­járásokkal kiegészített vizsgá­latid követtek. A hazai tudósok munkáját a bizonytalan jövő, a szigorú katonaállítási kötelezettség és a magas adóterhek miatt nem vállalkozott családalapí­tásra. A háborúskodásra utal­nak az üres, jelképes sírok. Az ásatások szerint még mos­tohábbá vált a helyzet 330— 340 között, amikor kegyetlen járvány pusztított ezen a vi­déken. A leletanyag — a hazai és a külföldi tudósok, a társada­lom és-a természettudomány képviselőinek megállapításai­val kiegészítve — 1600 év távlatában is teljes demográ­fiai képet ad és tanúsítja a késő római birodalom buká­sának okait (MTI) Lőrinciből Lőrinci nagyközség könyvtára 1971-ben elnyerte a Művelődés­ügyi Minisztérium által meghir­detett kiváló címet. Az el­telt két és fél év során az in­tézmény igyekezett tevékenysé­gével rászolgálni e megtisztelő kitüntetésre és szeretné, ha a kivívott rangot — s vele együtt a kiváló címet — megtarthatná a jövőben Is. A községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a nagyközség könyvtárainak helyzetével, mun­kájuk színvonalával és haté­konyságával. A tanácsi intéz­ményen kívül megvizsgálta és elemezte a selypi, a petőfibá- nyai és a mátravidéki erőműi könyvtár tevékenységét. A könyvtárhálózat Összállomá- nya közel 38 ezer kötet, ami azt jelenti, hogy egy lakosra 3,7 kötet jut. Az olvasók száma 2739 fő, a nagyközség lakosságá­nak 26,4 százaléka, ez a járási átlagtól jobb. 1973-ban 30 000 lá­togatójuk volt a könyvtáraknak és ez időszak alatt 83 000 köte­tet kölcsönöztek ki. Az olvasók számát, összetéte­lét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy eredményes a könyvtáro­sok szervező munkája. Különö­sen örvendetes az a tény, hogy az olvasótábor egyharmada mun­kásokból kerül ki. A könyvállomány mellett as anyagi lehetőségek szerint meg­találhatók a napilapok és a fo­lyóiratok is. Ajánló jegyzékeivel, könyvtárközi kölcsönzéseivel színvonalasabbá teszi a szolgál­tatásait a lőrinci és petőfibá- nyai intézmény. A rendezvények szervezése is jelentős a község­ben. A petőfibányai könyvtár 27, a lőrinci pedig 62 alkalom­mal élt az olvasóvá nevelésnek ezzel a formájával. Külön is di­cséretet érdemel a lőrinci köny v­tár, hiszen a természet- és tár­sadalomtudományi előadások mellett művészeti ismeretterjesz­tő tevékenysége is a járási szint felett áll. A könyvtár működé­sét, tevékenységét az ÁFÉSZ, a gyöngyösi járási TIT, a hatvani Építőipari Ktsz, a Megyei Könyv­tár és a helyi tsz is támogatja. Az ülésen állást foglaltak a lőrinci könyvtár közeljövőben történő felújításáról, 2—5 éven belüli bővítésének lehetőségéről. Baranyi Imre Recskről Ünnepélyes brigádértekez­leten adták át a Magyar Al- lamvasútak és az Autóközle­kedési Tröszt vándorzászla­ját a Recsk—Párád vasútál­lomás brigádjának; a zászlót már másodízben nyerték el az itt dolgozók. Ficsor Mihály állomásfőnök az értekezleten elmondta, hogy az állomás összlétszámának több mint a fele szocialista brigádtag, s nekik köszönhető elsősorban, hogy az elmúlt esztendőben, a hozzájuk tartozó vállalatok gyorsan növekvő szállítási igényeit maradéktalanul ki­elégítették. Jövőre harmad­szor, véglegesen is szeretnék elnyerni az irányító szervek által alapított vándorzászlót, ennek érdekében a szocialis­ta brigádtagok vállalásokat tettek. A zászló átadásakor egyébként a dolgozók egyé­nenként 800—800 forint pénz­jutalomban is részesültek. Szűcs Ferenc Ostorosról Ostoroson hét község dalosai adtak egymásnak találkozót, itt rendeztek meg az egri járás népdalkórusainak fesztiválját. A vendéglátó Ostoros és Novaj éne­kesein kívül felléptek Amlornak- tálya, Kerecsend, Mátraballa da­losai. de itt voltak Istenmezeje és Terpes Pávakörei is. A gazdag és színes műsor zsú­folásig telt nézőtér előtt pergett. Kórusok és hangszeresek, szólis­ták és táncosok produkciói vál­tották egymást, miközben Vass Lajos Erkel-díjas karnagy sorra mutatta be az együtteseket. Ha­mar létrejött a kontaktus a sze­replők es a közönség között, amely legszorosabbá a műsort követő közös éneklésben formá­lódott. Egyetlen ilyen élmény elég lehet azoknak, akik gondo­latban rég eltemették a magyar népdalt, hiszen óriási erő ma is, s legfőbb ereje épp kollektivitá­sában van. A bemutatkozó csoportokat annak idején a televízió vetél­kedője hívta életre. A kórusok tagsága azóta együtt marad, s lelkes vezetőik irányításával egy­re fontosabb szerepet töltenek be falvaik kulturális életében. Külön öröm látni, hogy van utánpótlás, énekelnek, táncolnak a fiatalok is. Az ostorosi KISZ- szervezet táncosai kulturált éne­kükkel, szép mozgásukkal meg­érdemelt sikert arattak. A műsort díjkiosztás követte, majd az együttesek vezetői ré­szére szakmai tanácskozást tar­tottak, Vass Lajos sorra értékel­te a produkciókat. Örömmel ál­lapíthatta meg, hogy egyre több zeneileg értékes anyag hangzik el a bemutatókon, egyre több a hivalkodó külsőségektől mentes tiszta ének. majd a népdalcsok­rok összeállításának „tudomá­nyáról” beszélt. A hazainduló együttesek éne­kétől még sokáig hangosak vol­tak Ostoros utcái, s nekünk akaratlanul is Kodály szavai ju­tottak eszünkbe: „Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalóinak. Aztán mind többen, százan, ez­ren, míg megszólal a nagy har­mónia, amiben mind egyek lehe­tünk.” Ocskay György Gyöngyösről A Heves megyei Vas- és Fémipari Vallalat, a KAEV, MEZŐGÉP, Thorez Bánya, valamint a Félvezető és Gép­gyár GTE vezetői összevont vezetőségi ülést tartottak február 11-én, A tanácskozáson összefog­lalták a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület 25 éves tevé­kenységét, ezen belül a gyön­gyösi szervezet 15 éves mű­ködését. A kettős jubileum alkal­mából érdemes szólni a szer­vezet eddigi tevékenységéről. A gyöngyösi szervezet létszá­ma már meghaladta a szá­zat. A vezetőség a jövő szak­embereinek, a fiatalok mű­szaki érdeklődési körének bővítése érdekében az éven­kénti hagyományos ív- és lánghegesztő, targoncavezető, kazánfűtő tanfolyamok mel­lett vákuumtechnikai gépek, pneumatikus rendszerek, az iparjogvédelem és a műszaki fejlesztés általános feltételei­nek ismertetésével foglalko­zó speciális tanfolyamokat is szervezett. A szervezet az elmúlt 15 év alatt a megyei pártbizottság kérésére az egri és siroki szervezettel közösen három olyan megyei szintű felmé­rést készített, amely átfogó képet adott a megye szak- munkáshelyzetéről, továbbá az anyaggazdálkodás és mű­szaki fejlesztés helyzetéről. A három szervezet 13 éve, rendszeresen megjelenteti a szervezetek életéről, munká­járól, tanulmányairól össze­állított kiadványt, a Műszaki Híradót. Csefán József Hevesről A Hazafias Népfront Heve­si Járási Bizottsága kétnapos továbbképzést szervezett a a községi nőbizottsági veze­tők részére. A résztvevőknek először Páti Jenő megyei népfronttitkár tartott elő­adást a VIII. magyar béke- kongresszus és a békeerők moszkvai világkongresszusá­nak tapasztalatairól. Dr. Je­néi Zoltán rendelőintézeti fő­orvos a népesedéspolitikai kérdésekről, a nöbizottságok ezzel kapcsolatos feladatairól adott hasznos tájékoztatást. A tanácskozáson előadást tar­tott Sramkó László, a járási pártbizottság első titkára is. aki az MSZMP KB 1973. no­vemberi határozatainak vég­rehajtásával kapcsolatos nő­bizottsági tennivalókról be­szélt. Az egyes előadásokat konzultáció követte, amelye­ken a résztvevők kicserélték tapasztalataikat. elmondták véleményüket és elképzelé­seiket a témákkal kapcsolat­ban. Tóth Mária kiegészítették a külföldi szak- £ '*VN/■v'vvv'vvvvv^''vv^^AAAAAAAé\AAAAAAAAAAAAA✓VV\/^/'✓VV^ArV\/^/V^^ tekintélyek vizsgálati ered­ményei, megállapításai. Irma Cremosnik horvát régész, a ; Dobogón talált „tipaföld”- edényekből speciális dalmát ; leletanyagra következtetett. Ezek az edények ugyanis ; szembetűnően eltértek a késő római világ, meglehetősen egyöntetű leletanyagátóL Max Martin NSZK-beli tudós be­ható vizsgálatai után az úgy­nevezett Gala-csoportba so­rolta az itt élt népcsoportot. A ! nemzetközi hírű német szak- tekintély kimutatta, hogy az itt talált nemes-korallokból készült övcsatok csakis az Adriai-tengerből, illetve a Balkánról kerülhettek Keszt­hely közelébe. Az oldalfülkés : sírok — Szmirnov és Vjazmi- tyina szovjet kutatók vélemé- : nye szerint — viszont a Dnyeper és a Volga közötti vidékre utalnak. További ve­remsírokból ugyanakkor ger­mán jellegű leletanyag került elő. Így alakult ki a végső kép. A telepesek Dálmáciából ér- ■ keztek Dobogóra, de korábbi' hazájukban sem számítottak I őslakóknak. Egykor valahol a ' Kárpát-medence és a Fekete- . tenger közötti térségben él- ' hettek. Bizonyos, hogy a dal- ' máciai helyőrségben egy ke­leti s^zannat3^€s germán cso­port teljesített szolgálatot. A ! katonák 20—25 éves szolgálat ! után obsitosként telepedtek le ! a mai Keszthely környékén. Az itteni demográfiai kép hű jellemzője a késő római birodalomnak. Dobogó kör­nyékén több volt a férfi, mint ; a nő, és kevés gyermek szüle- j tett. A népszaporulat — né- : hány évtizedet átölelő lelet­anyag tanúsága szerint — Jó­val alacsonyabb volt a mai átlagnál. Az itt lakók jó része : Az utolsó Symphoniei Csillag nélküli, sötét éj­szaka. A néptelen ország­úton egy Trabant állt. Mo­torháza nyitva; mellette egy bőrkabátos férfi komoran bámulta a járművet. Várat­lanul — valahonné t a szán­tóföldről — magas, ballon- kabátos ember lépett a ko­csi mellé: — Valami baj van? — ér­deklődött barátságosan. — Elfogyott az üzemanya­gom. A legközelebbi falu pe­dig tizennégy kilométerre van innen. — Felajánlom az öngyúj­tómat. Még van benne egy kis benzin. — Uram, nincs kedvem, tréfálni — mondta hidege}i a másik. — Megértheti, hogy ideges vagyok. — Az én életem sem fe­nékig tejfel Ma délután ér­tesültem róla, hogy a fele­ségem megszökött egy mű­anyagkészítő kisiparossal. — Fogadja őszinte részvé­temet ... — Köszönöm. Azóta há­rom csomag cigarettát szív­tam el, s nem maradt sem­mi tartalékom. Félőrültként vándorolok az éjszakában, hogy egy dohányos emberre találjak. Az ég szerelmére! Ugyebár ön is dohányzik? — Igen. — Kínáljon meg egy ci­garettával. S én áldani fo­gom a nevét. — A legnagyobb öröm­mel. De ez az utolsó Sympho- niám. Jómagam is rabja vagyok ugyanis a dohány­zásnak, s ez egy elhagyott — Félreért. Minden áldo­zatra képes vagyok egy ci­garettáért. Ha ön nekem adja ezt a szépséges, gyö­nyörű füstrudacskát, magára íratom a házamat. Két szo­ba. konyha, a verandát nyá­ron befutja a vadrózsa és van hozzá egy kis kertecs- ke is. Gyümölcsfákkal. Nem­sokára érik a meggy, nyílik a kelkáposzta. Van egy sze­vidék. Éjjel negyed kettő van. Ki tudja, mikor talá­lok egy trafikot? Ha ön a tulajdon apám lenne, akkor sem kívánhatná, hogy az utolsó cigarettát magának adjam. A ballonkabátos szemében furcsa tüzek églek. — Higgye el. én minden­re képes vagyok ... — Fenyeget? Nem. ijedek meg! Kövnyús'dyá ökölvi- vóbajnok vagyok. Üdített rigóm. Egész nap fütyörészik. Minek menjek vissza abba a házba, mikor elhagyott az asszony egy müanyagkészitő j kisiparos kedvéért? Nos, nekem adja ezt a cigarettát? A bőrkabátos bizalmatla­nul méregette a férfit; — A villany, vízvezeték be van-e vezetve a házba? — Természetesen. — Jó a közlekedés'! — A ház előtt áll meg az autóbusz és a debreceni gyors. — Nem ázik be a meny- nyezet? — Soha. A ház vízmentes, tűzmentes, adómentes. Aü az alku? — És ha becsap engem? Lehet, hogy csak fondorlatos módon meg akarja szerezni az utolsó cigarettámat? — ön kételkedik egy Ko­vács Lajos szavában? — Pardon. Nem tudtam, hogy Kovács Lajos. Rendben van. Tessék. Az öné az utol­só Syrrtphoniám — legyin­tett szomorúan és reszkető kézzel átnyújtotta a ciga­rettát. A másik mohón elra­gadta és kisvártatva végte­len örömmel, átszellemülten pöfékelt. — Ne féljen, barátom. Holnap elintézzük a hivata­los formaságokat. Szívből gratulálok az új ingatlan- és háztulajdonosnak. A bőrkabátos sóváran bá­multa: — Legalább egy slukkot legyen szíves... — Hogyisne! Ez az utolsó cigarettám és reggel előtt nem találok sehol egy tra­fikot mondta irigyen a ballonkabátos és vidáman, boldogan pöfékelt. Galambos Szilveszter MJmísMQ 1974. február 14., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents