Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-15 / 11. szám
ÖT PERCET BESZÉLGETNI egy fontoskodó buta emberrel, — óráknak tűnik. Két órát beszélgetni egy szerény emberrel, aki mellesleg No- bel-díjas tudós, többfajta tudomány zseniális szintetizá- lója — öt percnek tűnik. Nem azért volt élmény Stzent-G yörgyi Albert portréfilmje, mert a tudomány olyan titkos területére vitt volna el bennünket, ahová avatatlannak eladdig belépni, sőt benézni is fitos lett volna. Ellenkezőleg: minden törekvése az volt, hogy bebizonyítsa, a tudomány a mítosz köntösében legfeljebb csak — áltudomány lehet. Magától értetődő szerénysége, tudásának eleganciája, humanizmusának mélysége, az emberiség holnapjáért — a jelenéért is persze! — érzett elkötelezettsége ragadta meg elsősorban a nézőt a portréfilm megtekintése közben. Emellett alig vettük észre, vagy inkább természetesnek éreztük, hogy Szent-Györgyi Albert élete izgalmas, fordulatos, az egész emberiség, s ezen belül hazánk majd egy évszázados történelmének kalandregénye is. A szó nemes és eredeti értelmében mondva: kaland. Az új megismerésének vágya, a tenni és cselekedni akarás hajtotta új meg új „kalandra” a tunkst egy olyan évszázad gyermekeként, amely a, véres kalandok kifundálásában sem fukarkodott hősei rendelkezésére állni. ' Semmi okunk nincs holmi álszerénységből elhallgatni — őmaga tette ezt a legkevésbé! —, hogy Szent-Györ- evi Albert ugyan amerikai állampolgár, de magyar tuet s: kölcsönösen és büszkén vállalhatjuk egymást. A SÚLYOM nemcsak et- jutqtt a Sasfészekbe, de 'issza is jutott onnan, megszerezve az ellenforradalom, hazai rezidens hálózatának tervrajzát. • A hiteles dokumentumra épülő négy részes „elhárítós-film”, az új magyar hírszerzés hőskorának akart emléket állítani. S hogyan lehet a legkönnyebben (?) megtenni ezt másként, mint hogy e hőskor egy jellegzetes akcióját örökítik meg. Érdekes is, fordulatos is. emlékezetes is lehet egy ilyen visszatekintés, — mint ahogyan valóban heiyenkint érdekes, fordulatos is '’volt a négy részes televíziós film. Szívesen néztük, s akik a felszabadulás utáni időt már felnőtt fejjel élték végig, sok mindent önmagukban is felidézni tudtak. Teljes értékű sikert mégsem hozhatott ez a film. miután rendezői túl sok és lényegtelen, — ma már iskolásán történelmi alapon tudott — cselekményszálat gombolyítottak. A négy részes film lehetett volna inkább két részes, csak mellőzni kellett volna a magyar ellenforradalmi emigráció tagjainak, rétegződésének, céljaik és eszközeik .ilyen részletező kifejtését. Egy ilyen jellegű és szándékú film nem tekintheti feladatának, hogy szinte elemző módszerekkel valamiféle történelmi tablót fessen, — az ilyen filmnek töretlen cselekményvezetéssel, ügyes fordulatokkal és fokozódó izgalomkeltéssel kell magával ragadnia a nézőt a végső kifejlés felé. A túlságos részletezés, az ausztriai „magyarság” bemutatása, a külhoni szervezkedés kicsit leegyszerűsített sablonja azt an elvette az erőt és az időt magától a filmtől, attól hogy például közvetlenebbül és jobban betekintsünk a fiatal népi demokratikus ország elhárításának életébe, módszereibe. Az ellenforradalmárok alakjai tiben Pclrovics Emil operát komponált a Bún es bünhö- désböl. Ezúttal 1970-ben, Lep fitt- lidzsanov rendező és Nyiko- laj Figurooszkij forgató- könyve alapján készült változatot láthatják a nézők, a főszerepben Georgij , Tara- torkinnal (magyar hangja Fiilöp Zsigmondi, a többi szerepekben pedig Innoken- tyij Szmoktunovszkijt (Kautzky József) Tatjana Be - dovát (Detre Annamária) és Jefim Kopellant (Bodor Tibor) láthatjuk. pikusak és markánsak, — jellemek voltak a filmen, a magyar elhárítás alakjai szürkék és jellegtelenek, — csoda, hogy filmbeli szerepüket eljátszani tudták. Sem a televíziós film írói, sem a rendező nem talált rá arra a helyes arányra, amely már emlékállítás és izgalmas cse- lekményű kémfilxn, de amely még nem holmi elnagyolt tudományos elemzése az egykori emigrációnak. > A kettő nem éppen szerencsés összekeverése, — ez lett a négy részes filmből. Vajúdott a sólyom a sasfészekben és egy harcos kis verebet bocsátott útjára. Üj próbálkozás, csak üdvözölni lehet: szombat esti „blokk” a televízióban. Majd három órás igényes „vegyes felvágott”, amelyben majd mindenki megtalálhatja a rendezők szándéka szerint a neki kedvére valót, de amelyet egészében a könnyeden szórakoztatás igénye hat át. Gyárfás Miklós televíziós komédiája kedves, elgondolkodtató volt, az „Erről jut eszünkbe", mint a televízió glossza-rovata, nagy lehetőségeket jósol, — de a műsoridő többi perce, negyedórája is kellemes és könnyed szórakozást szolgált. Korai lenne mérlegre tenni a szórakoztató és zenei főszerkesztőség nászának e gyermekét, — mennyit nyom. Csupán any- nyit kockáztathatunk meg jószerint: a gyermek és a szülők jó egészségnek örvendenek. Az elmúlt hét tízenkét(l) sorozatából — ez bizony kissé már túl soknak tűnik — feltétlenül megemlítésre érdemes a Híres szökések, illetőleg ennek első darabja A gall rabszolga. A francia film pajkos játékosságával, üde mesekönyv-illusztracióként hatott. A helyzethez illő „komolytalansággal”, de nem igénytelenséggel elevenített meg egy állítólagos majd másfélezer év előtti történetet. E derűs, hamiskás történelem a vért mosta le egy vérengző korról. , Gyurkó Géza 20.00: 09b ás blínlmiiés SIQUEIROS A XX. századi művészeti törekvések között egyedülálló szerep jutott a mexikói monumentális falfestészet- nék. A realizmust ily módon Tnegújitani akaró mozgalom három festóóriása, Órozco, Rivera és Siqueiros volt. Utolsónak ment ej ő közülük, aki legifjabban került a mozgalomba. Siqueiros 1898-ban született, s már i 1911-ben részt vett a Képzőművészeti Főiskolán szervezett sztrájkban. A röviddel ezután bekövetkező katonai puccs idején a forradalmi ellenállók seregébe állt, s fegyverrel harcolt 1913—18-ig. 1918-ban Guadalajaraban megrendezték a „katonaművészek kongresszusát’’, s itt számba véve az országban bekövetkezett változást elhatározták, hogy művészetükkel arra ösztönzik a tömeget, hogy szabaddá tegyék Mexikót. Európába jött 1919-ben, s itt megismerkedett Leger- vel, barátja lett Braque- nak/és itt találkozott honfitársával, akivel később vállvetve erősítették egymást a forradalmi festészetért vívott harcban: Diego Riverá- val. Amikor 1922-ben visszatért Mexikóba, megalapította a Forradalmi Festők, Szobrászok és Grafikusok Szakszervezetét.. Az Európából vitt, kubizmus csak strukturális elemeket, a reprezentatív formák térbeli elhelyezését segítette nala, de mint abszolút tendencia, számára nem bírt jelentőséggel. Ekkor készült az első monumentális alkotás: a Nemzeti Előkészítő Iskola egyházi témájú falfestménye. Együtt dolgozott itt a három mester: Rivera, Orozco és Siqueiros. Ám a kívánt hatást nem érte el művük, s ennek okát elméleti megalapozatlanságukban keresték. Ügy gondolkoztak, hogy közösségi művet az új helyzetben, ami a forradalom után kialakult, csak új, közösségi ideológiával lehet alátámasztani. A kommunista párt tanítása vált ideológiai irányítójukká. Tematikájuk is megváltozott: munkásokat, sztrájkokat, . harcosokat festettek. Siqueiros ekkor alkotja A munkás temetése című képét. Ettől az Időtől kezdve állandósultak a rendőrségi zaklatások. Egyes festményeit fegyveresek tették tönkre a nyilvánvaló baloldali agitáció miatt. 1922-ben Sarló címmel kommunista lapot adtak ki, amelyben Siqueiros írt. rajzolt, szervezett a mozgalom előrehaladása, céljaiknak tisztázása érdekében. Siqueiros ekkor még táblaképeket is festett. Politikai tevékenysége miatt azonban 1930-ban emigrálnia kellett az Egyesült Államokba. Ekkor ismerkedett meg Eisensteinnel, a modern filmművészet egyik klasszikusával, s ugyanebben.' az időben fordult érdeklődése a külső falfelületek felé. E külső munkák mind technikai, mind formai újításokat követeltek, s Siqueiros sorra alkotta az új agyagokat, az új eljáráÜj Demokrácia (résziét). 1IM. sokat. A festészet szakmai területén is forradalmár volt tehát. Los Angelesben 1932- ben megfestette a Gyűlés az utcán című falképét, melyet — mivel egymás .mellett ábrázolt fehér és fekete embereket — később leromboltattak. Ezután a Trópusi Amerika című falfestménye következett, amely 30 méter széles, 9 méter magas és 150 méter mélységű térről látható. Emiatt a képe miatt — mivel egy keresztre feszített ember fölött trónoló, amerikai pénzérmékről jól ismert, sast ábrázolt — kiutasították az USA-bol. Elvkor Argentínába, később Kubába, Lengyelországba, a Szovjetunióba, Kínába ment Részt vett a spanyol polgár- háborúban, majd a 30-as évek végén tért vissza hazájába. Hatalmas falfestményein kivétem nélkül politikai agitációt fejtett ki (A burzsoázia portréja, A faji egyenlőség allegóriája, Halál a* támadóra!, Üj demokrácia — mindegyik >100 négyzetméternél nagyobb méretű alkotás!). A negyvenes évek végén így fogalmazta meg Siqueiros a forradalmi festők feladatát: .. a modern élet es technika körülményei között alkossuk meg a művészet monumentális szociális formáit.” Siqueiros elmondotta: művészetét nem az teszi nemzetivé, hogy a múzeumokban azték formák után kutat, hanem az, hogy festészetével egész, nemzetének harcáért dolgozik. S nyíltan vallotta: „A művészet : propaganda”) És valóban olyan nyílt politikai agitációk munkái, hogy 1960- ban két nagy falképe (Diaz diktatúrájától a Forradalomig, és Mexikó társadalmi színházának története — 200 négyzetméter!) mellől vitték ismét börtönbe. Ekkor már hetedszer vették el szabadságát. 10 évre ítélték, de a világ haladó erőinek tiltakozása miatt 1964-ben szabadlábra helyezték, A börtönben több mint 200 kis x'ászonképet. festett, s amikor kijött, töretlen lendülettel folytatta az abbamaradt monumentális munkáit. Aktívan politizált tovább (egy kongresszus alkalmával Magyarországra is eljött), 1974. január 6-án bekövetkezett haláláig. Siqueiros személyében nagy forradalmárt es nagy művészt vesztett a világ, aki megújította a nemzetközi realista művészetet, s akinek modernsége abban rejlett, hogy a legkorszerűbb eszmét a legkorszerűbb eszközökkel igyekezett kifejezésre juttatná, nem egy .kis közösség, hanem az egész mexi- ' kői nép s áttételesen az egész haladó világ javára. Chikán Bálint Magyarul beszélő szovjet Urn 1. részének vetítése. .1 második részt pénteken ít.OO-kor Láthatjuk.) Dosztojevszkij regénye ■‘66-ban jelent, meg először agyarul. $ azóta megszám- ihatatlan kiadást, ért meg. tűnte nincs a világon •'«.( ország, ahol ne adták tolna ki a nagy orosz klasz- kus e kétségtelenül leg- •esebb. s az író éleimü- ■ Vi az első nagyregények számító művet. Az irő- ’ a minap — a Fehér éjszakák című film vetítése rágcsált — utunk e hasd tokon, ezúttal a Bún és bűnhődás filmtörténeti érde- -. -ssiy.-ire hívnánk fel a -igeimet. Haszkolnyikov törteié igen sokszor került ' ; ' •rgtzgra. Már az 1910 rs °vekben filmet for- ■/attak a regényből Oroszor- tzígbun. s Magyarországon is megí l nesítették 1916-ban. Rzszholnyikov címmel. Franciaországban ■— a többi között — lnz5-ben és 1956-ban !■ ’■szült ’’Hm c regényből. I'izká1-} 7 g'dig — Kadzs Kapvrral a főszerepben — 1957-ben, s még sorolhatnánk tucatszám a változatokat. Dosztojevszkij mindén műfajra hatott, csak példaként em'yUvk hogy 1969.Gi’ii. január 13., kedd GERENCSÉR Ezután kevesen látták, mi történik a szélső bitónál. A papokból előtört a sírás és körbe . mind a négy század , soraiból felhangzott a ' re- ' kedl, torz férfizokogás. Tizediknek engem szólítottak. Rángatóztam, a szájamat harapdáltam. Csak akkor vettem erőt soklm- •nhamomon, amikor testi k?>- '■•••'tba kerültem a hala' Egymás után meghall i am a Illene férfi csendes szívét. Csodálkoztam, hogy képes voltam hangot hallatni mélységes némaságomból. — Zászloaljparancsnok űr, az elítéltekben az élet megszakadt ,., ★ Haynau táborszernagy úr őkegyelmessége úgy rendelkezett, hogy a kivégzettek naphosszat a bitófán függjenek, hadd szégyenüljenek meg halálukban is. Megtörtént. Kettőzött őrség vigyázott az áldozatokra, miyel a város lakossága zömmel magyar lévén, nem látszott lehetetlennek a bennünket fenyegető demonstráció. De nem történt semmi incidens. Egészen a sötétedésig sokan jöttek leróni kegyeletüket a vesztőhelyre, ám szelídek maradtak a látogatók és sírva távoztak. Akadtak néhá- nyan a mi híveink közül is. Ezek elégedettek voltak a '.látvánnyal és megnyugodva mondogatták: úgy kellett a Kossuth-ku tyúknak. Késő este a bitó alá temették lovag Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Knézich Károly, Aulich Lajos. Nagysándor József holttestét. Beszélik, itt a várban, hogy a többi tetemet a brün- ni hóhér bocsátotta áruba. Szokásaink szerint ez megengedett, egyfajta hallgató- 'nöos szabály. A szóbeszéd ízerint Damjanich Jánosért és Lahner Györgyért hatszáz forintot. gróf Vécsey Károlyéri ötven. aranyat, gróf Lciningen-Westenburg Károlyért tizenhárom aranyat kapott. Igaz, vagy valótlan, n«m tudhatom. A cáfolatot senki nem tartja fontosnak. Tény, hogy a négy áldozat földi maradványait elszállították a vesztőhelyről. ★ Megérkezett a hír Aradra: Pesten is fekete nap volt október hatodika. Agyonlőtt ték az Újépület . udvarán gróf Batthyány? Lajost, a tavaly márciusban kinevezett felelős magyar kormány első miniszterelnökéi Ez a gyilkosság még érthe-. tétlenebb számomra, mint a katonák kivégzése. Hiszen Batthyányi grófró] köztudott, hogy a dinasztiával való harmonizálásra törekedett. Inkább Kossuthékkal szakított, minthogy vállalja a birodalom végzetes m£g- hasonlását. A hírt még olyanokat is megdöbbentett, akik fenntartás nélkül kívánják a magyarok bűnhődését. Nem tudják mire vélni a, logikával — sem jogászi, sem politikai, sem katonai logikával — meg nem magyarázható szigort. Aggodalmuk.) i áttételes formában juttatja!-: kifejezésre, ahogy ez már lenni szokott a terror lég körében. Érzik, ha nem lesz megállás, egy ponton túl azoknak is félni kell, akiknek a rettegés ébren tartása a feladatuk. , Josef Tichy ómágy ma megszólított az udvaron. Láttam rajta, hogy kedvet érez a beszélgetéshez. Én anná] kevésbé. Mivel vele együtt szolgálatot kellett teljesítenem a kivégzéseknél, cinkosánák érez. És tisztelettel viselkedik irántam a hivatásom miatt. Ismerem ezt a rögeszmét. Mindannyian félünk a reánk leselkedő nyavalyáktól és ha kiválásit bennünket a kór, kincset ér az orvos jóindulata. Mert a laikus mindig több tudást tételez fel bennünk, mint amennyivel valóban rendelkezünk. A látszat kedvéért iparkodtam szívélyes lenni Tichy őrnagyhoz. Megkérdezte, tudom-e, miért éppen október hatodikén álltunk bősz- szút a becstelen lázadókon. Nem tudtam. Valamiféle dátumok egyeztetésére korántsem gondoltam. És arra sem, hogy a jázadók egyszersmind becstelenek lettek volna. De az igenis feltűnt, hogy ez a cseh tiszt oszlrákabb akar lenni az osztrákoknál és erről pajtáskodva óhajt meggyőzni engem, a valóban wztrákot. Az irántam mutatott, enyhén bizalmaskodó tisztelettudása mögött ott feszengett a kisebbrendűségi érzés. A katonai verkli határain túl ügyetlenkedő csapattiszt vágya a. szellemibb érdeklődésű orvos rokonszenve iránt. Boldogan világosított fel, hogy a kivégzések Pesten és Aradon a legméltóbb emlékeztetőül szolgálnak a bécsi forradalom évfordulóján. Tavaly október hatodikén gyilkolták meg a boldog emlékezetű Latour osztrák hadügyminiszter urat. A bécsi csőcselék a magyarok lázadásából merített bátorságot Jellemző az uralkodó és Haynau táborszernagy ti* nagylelkűségére, hogy beér« ték ilyen enyhe figyelmeztetővel. , Így tanított M az össze« függésekre Josef Tichy őrnagy. Hálás csodálkozással nyugtáztam a felvilágosítást Erre még jobbaii neki bátorodott és ajánlotta, hogy ismét vacsorázzunk együtt a Hajó vendéglőben. Kénytelen voltam elhárítani kedvességét. Arra hivatkoztam. rendkívüli elfoglaltságom miatt hátrányba- kerültem rendes napi munkámban. Sok a beteg, ébresztőtől takaródéig dolgom van közöttük, ha lelki- ismeretesen gondoskodni -karok róluk. És valóban, etekintetben a lehető legőszintébb voltam Tichy őr« nagyhoz. * (Folytatjuk)
