Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

Gyöngyös százmilliója Gyöngyös Város Tanácsa 1973. december 29-én tartott ülésén a következő határoza­tot hozta: „A városi tanács 1974. évi költségvetése bevételi forrd- aait, azok mértékét, főbb ki­adásait és kötelező muta­tóit 100 025 000 forint bevé­tellel, illetve kiadással álla­pítja meg." Kereken: százmillió forint­ról van szó. ★ Elkölteni csak azt a pénzt, lehet, amit előbb beveszünk valahonnan, mondja a min­dennapi bölcselet. De hát honnan lehet egy. városnak százmillió forintnyi bevéte­le? A következőkből. A lakos­sági adó 7,5 millió a bor­forgalmi adó 3,3 millió, a termelőszövetkezet befizeté­se 4,2, a miniszteri vállala­toké 34,2 a tanácsi vállala­toké 9,1, az ÁFÉSZ-eké 1 millió, a kisipari szövetkeze­teké 5,3 millió forint, a mű­ködési bevétel 9,8, míg az állami hozzájárulás 25,6 mil­lió forint. Így jön össze a százmillió, Bizony, ez nem csekélység. Mire megy el ez a rengeteg pénz?­A legnagyobb részt, több mint a felét a szociális és egészségügyi feladatok kö­vetelik meg, de a kulturális célokra is közel a negyedét fordítják az idén. Ha jól meggondoljuk, már csak a teljes összeg huszonöt száza­léka marad meg olyan dől gokra, mint a rend- és a jogbiztonsági ágazat, az igazgatási és gazdasági ága­zat, illetve a felújítás. De tartalékra is kell gondolni, hiszen nem várt „meglepe­tések” mindig adódhatnak. ★ Nem árt néhány tétéit kö­zelebbről is megnézni. A kórházban keréken hétszáz ágy található. Egyre-egyre közéi 47 ezer forint jut, ami kétezerrel több, mint a tava­lyi átlag. Egy betegre napon­ta 134 forintot költenek, tíz forinttal többet.., naint egy évvel ezelőtt. És ez .csak a kórházi ellátásra Vonatkozik. Még nem beszéltünk a szak­orvosi, az általános és gyer­mekkörzeti tevékenységről. Tavaly egy orvosi körzet­tel növekedett a város lakos­ságának egészségét védő, gondozó feladatkör. De a felnőtt lakosság mellett a fiatalok is újabb körzetet kanták. A bölcsődei helyek száma- pedig negyvennel emelkedett. Hányán tudják azt, hogy az ezer, óvodásra fejenkénti közel 'kétezer forintot fordít a város évente, ahogy a 391 Sírokban hirtelen és komo­ran magasodik a hegy a falu fölé. Hegymászó legyen a tal­pán, aki az Egri út felőli ol­dalán neki mer vágni a várat tartó csúcsnak. Mert csakis az ősi, sejtelmes titkokat őr­ző várért érdemes felkapasz­kodni még a lankásabb lej­tőkön vagy szerpentinen is a csúcsra. Igen, a vár. Ez a sirokiak régi-régi büszkesége, amely valóban távoli vidékeken is ismertté 'tette a község ne­vét. Ugyanakkor a másik hí­ressége a Mátra és a Bükk vonulatai közé települt falu­nak a gyár, a Mátravidéki Fémművek, vagy ahogyan itt és a környéken nevezik: a Liszkó, amelyre talán még 60kkal büszkébbek a sirokiak, mint a várra. Az ok érthető és természetes: a gyár kenye­ret, munkalehetőséget bizto­sít, több mint háromezer em­bernek, s városi színvonalú lakótelep épült a községben —, hogy csak a fontosabba-, kát említsük. A gyár melett, a szó szoros értelmében, a gyár tövében él és dolgozik egy mezőgazda- sági nagyüzem, egy termelő­szövetkezet is. „Váralla.” Ezt a nevet vi­seli á siroki közös gazdaság, amelynek Irodája (egy régi, kolostorszerű épület) ponto- ttm a vár alatti utca sarkán fk**, szemben az iskolával, panitt üzemel a szövetke­napkőzi otthonos óvodai csoportra is külön-külön 181 ezret? A város általános is­koláiban összesen 113 tanuló- csoport található, rájuk kö­zel 68 ezer forintot kell biz­tosítani csoportonként a vá­rosnak, ahogy az általános iskolai napközi otthonok 27 csoportja is egyenként 170 ezer forintos kiadást igényel a tanácstól. A dolgozók általános isko­lai oktatásában húsz személy, re fejenként 300, a zeneisko­la 380 növendékére szemé­lyenként 1700, a gépíróiskola négy csoportjára külön-külön 32,5 ezer forintot kell bizto­sítaná 1974-ben. ★ Hat utcában újítják fel az aszfaltburkolatot, az itatá­sos hemgerlésű utak közül pedig tizenhatban. A Gárdo­nyi G. utcában a patak mel­lett, a Dózsa Gy. úton a kór­ház előtt és a Verseny u. 10. számú épület mellett autóparkolót létesítenek. Rendbe szedik az aszfalt- járdát a Róbert K., a Körö­si Csorna út és a Bajcsy-Zs. út északi oldalán. Szegélyt építenek a mátra­házi autóparkolóban, támfa­lat a Május 1 u. lépcsőjénél. Közel kilencmillió forint a kiadások végső összege csu­pán ezeknél a munkáknál. De folytassuk a közvilágí­tás hálózatbővítésével: Szurdokparton, a Gárdonyi G. utcai parkolóban, a Kö­rösi Csorna Sándor utca bő vitásénál. A hagyományos lámpahelyek száma is 30-cal nő meg az idén. A város parkjaira, virágos ágyaira és a Vöröshadsereg útján a parkok felfrissítésére is 150 ezer forint az elő­irányzat. 1 Az üdülőhelyek sem ma­radnak ki az idén sem a gondoskodásból. A közösség figyelme rájuk is irány ÜL ★ Miután most a város költ­ségvetési tételeit futottuk át, említsük meg azt is, hogy Gyöngyös fejlesztési alapja 1974-ben meghaladja a 143 millió forintot. Ezt a pénzt, ahogy a neve is mutatja, a különböző beruházásokra, fejlesztésekre fordítja a vá­ros. Így lakásépítkezésekre 72 milliót, a középiskolai kol­légiumra tízmilliót, egyéb beruházásokra 54 milliót, a tartalék több mint másfél millió. A társadalmi munka értéke ötmillió forint a terv szerint. Ez sem akármennyi! G. Molnár Ferenc Kern ieikesi&i&k a tervek Gysngyösorosziban l,Te!Jesftetiéfc-e a kisza­bott feladatokat, vállaláso­kat?” — általában mindig er­re a kérdésre felelnek elő­ször az év végi számvetések beszámolók. Ez a legfonto­sabb, szinte minden egyéb ettől függ; az eredmény, a nyereség, prémium. Az Or­szágos Ere- és Ásványbányák Mátrai Műveinél — ide tar­tozik többek között a gyön- gyösoroszi ércbánya s az is- tenmezeji bentonitbánya — utoljára 1970-ben mondhat­tak megnyugtató igent ilyen kérdésre: % termelési fel­adataikat bizony 1971-ben és 1972-ben is jóval a száz szá­zalék alatt teljesítették. Első évben az ilyesmi még csak kellemetlen meglepetés, ami bizakodással párosul, mondván: „majd csak össze­szedjük magunkat”. De ké­sőbb már fokozódik a nyug­talanság. különösen az irá­nyító gárdában. Így történt ez Gyöngyösorosziban is; nem véletlenül, hiszen ilyen­kor a legkisebb hibából is nagy lesz, a kis tévedések is nagy véteknek számítanak. Ilyen légkörben pedig ne­héz dolgozni. Természetesen régóta ke­resik az okokat. Az országo­san is aggasztó méretű mun- kaerővándorlásit ők immár SPECIALIS 1 EHER AUTÓK Immá-' Mm :*7*V " második esztendeje megfé­kezték, s a munkaerő-fluk­tuáció megszűnőben van. A múlt évi bérfejlesztés jó hangulatot teremtett a mun­kásállományban, összesen 17 százalékkal nőtt tavaly az át­lagbér. Viszont fokozatosan kiöregszik a régi szakember- gárda, utánpótlás pedig még jobb bér ígéretével sem biz­tosított. A kétségtelenül ne­hezedő termelési feltételek mellett még a sok betegség, a kieső munkanapok számának gyarapodása is nehezíti a helyzetet: naponta 40—50 ember hiányzik a munkahe­lyekről. Ezzel szemben a feladatok évről évre na­gyobbak: 1973-ban 118,5 mil­lió forint termelési érték volt a terv, az idén pedig 120 mil­lió. A tavalyelőtti 82, a tava­lyit 90 százalékra teljesítet­ték. Ezek után önkéntelenül is adódik a feltevés: az erejé­hez mérten túl sokat várnak a bányától. Ez-e, vagy más a lemaradás oka? Mire ösztönöznek? A tervkészítés módjairól Flórián Gusztáv igazgatónál tájékozódtunk: — Év közepén kezdünk hozzá a tervkészítéshez, mű­szaki dokumentációink, ter­melési tapasztalataink alap­ján. Szeptember végére ezek­kel készen vagyunk, s no­vemberben, amikor a köz­ponti, vállalati tervtárgyalás­ra sor kerül, visszük ma­gunkkal az elképzeléseinket. Először a kutatási terveket, majd az üzemek beruházási, gépelosztási terveit vitatjuk meg. Ezután következik a termelési feladatok kiszabása. — A helyben kialakított el­képzeléseken módosítottak-e a legutóbbi tárgyaláson? — Igen. Eredetileg 115 millió forint értékű termelést terveztünk, azonban végül is ezt megtoldották ötmillióval, így lett 120 millió az 1974. évi terv. — Milyen indokok alapján emelték .meg? — ;A;:;W^etoyflvántartá*-v ban jobb minőségű érc sze­repel, mint amit ml a mos­tani lelőhelyektől várunk. A másik indok: nekünk is na­gyobb erőfeszítéseket kell tennünk a hatékonyabb, gaz­daságosabb munka érdeké­ben. Azonban hadd jegyez­zek meg ehhez két számada­tot: 1972-ben 95 millió forint volt a termelési értékünk, ta­valy ez 106-ra emelkedett, szinte ugyanakkora létszám mellett Bár elmaradtunk az előírásoktól, 'ez mindenkép- >en jelentékeny előrelépés. A Csepel Autógyár műszaki gárdája kifeji esztette az új speciális teherjárművek családját. Itt készítik egyebek közt az üzemanyagszállitó, cementszállitó gépkocsikat és a mezőgazdaság szá­mára összkerék meghajtású teherautókat. A mezőgazdaság számára készített összkerékmeghajtású, billenő platós teherautó. (MTI Fotó: Kovács Sándor felvétele) Tsz a gyár tövében ... zet tejboltja, zöldség-, gyü­mölcsárudája, amelyek jelen­tősen elősegítik a község ke­reskedelmi ellátását, s külö­nösen kedvező a tej bolt kö­zelsége, az iskolai tízóraizta- tás biztosításához. — A tejet és az almát saját gazdaságunkban termeljük — mondja Lakatos Sándor, a termelőszövetkezet elnöke, akivel a közös gazdaság hely­zetéről, jelenéről és jövőjéről beszélgetünk. ■ — Mit jelent a gyár közel­sége a szövetkezet életében? — Hagyományosan jó a kapcsolatunk a gyárral. A múlt év kivételével szinte minden nyáron — amikor a kézi kaszára szorultunk — se­gítettek a szocialista brigá­dok még az aratásban is Az üzemi pártbizottságon Len­gyel László elvtárs mindig gyors és konkrét segítséget nyújtót és nyújt, ha valami­lyen fontos ügyben hozzá for­dultunk. Ugyanakkor az is tény, hogy a fiatal munka­erőt „elszívja” tőlünk a gyár. *<- Mennyi az átlagéletkor a tsz-ben? —■ Háromszáz tagból 170 már nyugdíjas, s a dolgozó tagság átlagéletkora is meg­haladja az 55 évet Ugyanak­kor az alkalmazottaink — szakvezetők, szakemberek — mintegy 60 fő, 30—35 évesek általában. Közülük legtöbben, a szakmunkások, gépeken dolgoznak. A technika, a kor­szerű mezőgazdasági gépek, a gyárihoz hasonló munkakö­rülmények a termelőszövet­kezethez is vonzzák a fiata­lokat. .. A tagság elöregszik, a kézi erővel végzett, hagyományos mezőgazdasági munka a leg­drágább, a leggazdaságtala- nabb. Arról nem is beszélve, hogy a megfáradt kézi erő nem is győzné sem Sírokban, sem másutt a nagy táblák művelését, betakarítását. így aztán a gépesítés, a kemizá- lás fokozása az egyetlen lehe­tősége, az egyetlen útja a mezőgazdasági termelés bő­vítésének, a gazdálkodás köz- gazdasági értelemben vett eredményességének. — Első dolgunk az volt — mondja az elnök—, amikor a termelés szerkezetét felülvizs­gáltuk és korszerűsíteni akar­tuk, hogy leegyszerűsítettük a vetésszerkezetet. Vagyis, igye­keztünk minden olyan nö­vényt „kiszűrni” a termesz­tésből, amely a mi viszonya­ink mellett az átlagosnál jó­val gyengébb hozamokat és hasznot biztosít. Világossá vált például, hogy kenyérga­bonát csak egészen kis meny- nyiségben szabad nálunk ter­meszteni. A legjobb ered­ményt a takarmánynövények biztosítják. Persze csak ak­kor, ha a. saját állatállomá­nyunk takarmányozásával ér-, tékesítjük. Ezért alakítottuk ki a Liszkó melletti, közpon­ti tanyánkon a 300 darabos szarvasmarhatelepet, amely elsősorban hústermelő állo­mány. Évente le tudunk ad­ni 70—80 hízómarhát. — Hogyan kívánják fej­leszteni az állattenyésztési ágazatot? — Tulajdonképpen ezen be­lül sem kívánunk mindennel • foglalkozni. Elsősorban a szarvasmarha-tenyésztést bő­vítjük, s visszaállítjuk a ko­rábbi években felszámolt ju- hászatot. Szántóterületünk je­lentős részén kukoricát és cu­korrépát termesztünk. Ter­mészetesen a legnagyobb fokú gépesítettség mellett. A cu­korrépa-betakarításhoz már vásároltunk is egy NSZK-be- li, „mindentudó” gépet. Fél millió forintba került, de na­gyon megérte. Lényegében teljesen gépesített a lucerna- és egyéb szálas takarmány- termesztés és -betakarítás is... A zöldségprogramot a siro- ki közös gazdaság is igyek­szik lehetőségei szerint, elő­segíteni. A háztájiban szeret­nék az elkövetkező egy-két év alatt megkedveltetni a burgonyatermesztést. Kedvez­nek az itteni viszonyok ennek a növénynek. Néhány év múl­va — ha megfelelő gépeket sikerül beszerezni — meg­kezdik a nagyüzemi burgo­nyatermesztést is. A közös gazdaság összes te­rületének egyharmada erdő. Jelenleg 400 hektár, csak annyi, mint a szántó. Azon­ban tárlatban eltolódik ez az arány, mégpedig az erdő ja­vára. A művelésre alkalmat­lan szántókat ugyanis fokoza­tosan erdősítik. Az utóbbi 3-4 év alatt, mintegy 100 hektár erdőt telepítettek. A kiter­melt fát részben tűzifaként, részben pedig 6zólőtámkéait értékesítik. Az alaptevékenységek — amelyek az össztevékenység 55 százalékát teszik ki — mel­lett, a kőbánya, a kőfaragás, az építőrészleg és a bérfuva­rozás a legjelentősebb. A várat tartó hegy nem­csak a jó öreg várról hires. Anyaga, a jól faragható riolit- tufa — hozzáértő kezek mun­kája nyomán — eljut legje­lesebb műemlékeink rekonst­rukciójához is. Esztergom és Budavár, hogy csak a legne­vesebb helyeket említsük. így dolgozik, így él egy me­zőgazdasági nagyüzem, egy ipari nagyüzem, a megye egyik legnagyobb gyára mel­lett».. Faludi Sándor Vagyis: a fejlődésben aaért nem álltunk meg... Kevesebb brigád Polgár Aladár, a mátrai művek szakszervezeti bizott­ságának titkára, nem kis lft- hangoltsággal szólt a mun- kaverseny-mozgalom mostani helyzetéről. De mindenek­előtt erről is néhány adat: 1970-ben 39 brigád vett részi, a mozgalomban, 27 nyerte el a szocialista címet 1973-ban 32 indulóból 20 brigád érte el ugyanezt. A legutóbbi bri­gádvezetői tanácskozásra ké­szült beszámolóban pedig ezt olvashattuk: „...a vállalt összes feladatot globálisan 63,3 százalékra teljesítettük.” — Nem reálisak ezek a tervszámok, most már há­romévi eredménytelenség után látnunk kelt — kezdte Polgár Aladár — Ha most ismét értékeljük a brigádo­kat, igen nehéz helyzetben leszünk, mert tudom, egy sor „nem teljesítés” mögött nem hanyagság, vagy rossz munka az ok. De még ennél is nehezebb dolog, amikor a feladatokról beszélünk azok­nak, akik ott lenn a fúrót ke­zelik, vagy a csilléket tolják. Nekik azt kell mondanom, hogy gazdaságosabban, ha­tékonyabban, jobb szervezés­sel menni fog. Pedig tudom: nem fog menni. A túlfeszí­tett tervezés máris rossz ha­tással van a munkafegye­lemre; tehetünk-€ bizakodva, a siker reményében vállalá­sokat? — A vállalati, központi tervtárgyaláson szintén jelen volt.. — Igen, de azt kell mon­danom, hogy nem fogadták el az érveléseinket Lenne jövője... Szabó László, a párt csúcs­vezetőség titkára: — Azt hiszem, érthető, h* türelmetlenkedünk, és igyek­szünk szót emelni a lehető legtöbb fórumon a helyzet megváltoztatása érdekében. A munkások, alkalmazottak közérzete, munkakedve a mi' felelősségünk, s a legnagyobb gondokat - az irányításban dolgozóknál, alkalmazottak­nál látjuk. Miután a terveket nem teljesítjük, égy sor juta­léktól, prémiumtól esik el ez a csoport, és az is ismert, hogy a tavalyi béremelések őket alig-alig érintették. Ha azt mondom,' hogy tavaly 17 százalékkal nőtt a munkások átlagbére, azt is el kell mon­danom, hogy ugyanakkor az alkalmazottak jövedelme az elmúlt esztendőkben 25 szá- zalékkal(!) csökkent Fiatal bányamérnökök, középkáde­rek egymás után mentek el. Tudjuk, hogy van jövője en­nek a bányának, mert a hor­gany, az ólom, a réz, az egész világon hiánycikk és a vár­ható világpiaci árak mellett a nyereség is na gyom kedve­zően alakulhatna. Kiben van hát a hiba? A vállalat veze­tői bíznak bennünk, de a mércét egy kicsit magasra emelték. A helyzeten változ­tatni kell, tovább már nem lehet várni; viszont lényeges változtatásokhoz nekünk itt nincs hatáskörünk. — Ügy tudom, a gyöngyö­si járási pártbizottság előtt is téma volt ez... — Miután beszámoltunk, határozatot hoztak, hogy a jobb összehangoltság érdeké­ben tájékoztatást kérnek a vállalati központunktól is. Onnan még nem érkezett vá­lasz. ★ Nehéz eldönteni —, de e* egyébként is a vezető szak­emberek dolga —, hogy a sorozatos lemaradásokban milyen aránnyal játszik köz­re a szervezettség, a munka­fegyelem hiánya, az elavult gépek, a nehezebb fejtési kö­rülmények, a létszámhiány vagy éppenséggel a nem kö­rültekintő tervezés hatása. De az biztos, már nagyon sürgős dolog dönteni és még sürgősebb változtatni ott, ahol szükséges. Nagyon in­dokolt lenne végre kedvező gazdasági eredményt elérni. Csakiiem ezer emberről, ezer ember munkájának el­ismeréséről van szó... Hekeli Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents