Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-12 / 9. szám

TUDOMÁNY es TECHNIKA,., TUDOMÁNY ES Uvu.vika aüum.Ui £a TECHNIK A... TUDOMÁNY SS TECHNIKA... TUDOMÁNY TECHNIKA 4>OŐ 8 Megállj a m ki ófeáknafc Űj baktériumölő tonalal gyártanak mikrobák ellen* szövetek előállításához a Moszkva melletti Kimben. A gyártástechnológiát moszkvai szakemberek dol­gozták ki. Az új szövetből a baktériumveszélyes mun­kahelyeken használandó ruhákon kívül szuperhigi- énikns orvosi kötszert I# készítenek. «S te * ts c B 8 *e £ S x u H tó 8 ** z < s 0 X X tó < i a« z X u tó tó 8 tó különbözteti e z s w a tó 05 a ► z < s c x w tó «e se *■» z X w tó tó 8 usaKnem mmaen no ele­iében felmerül az izgalmas kérdés: terhes, vagy nem terhes? S ki a várakozás örömével várja a választ, ki pedig mardosó szoron­gassak Így van ez máj" ősidők óta, legalábbis er­ről tanúskodik a régi egyiptomi orvosi tanács: „Vess egy cserépbe búzát, egy másikba árpát. Mind­kettőt reggelente locsold meg első vizeleteddel. Ha mindkettő kikel: biztos, hogy terhes vagy. Ha csak az egyik cserépben sarjad hajtás: nem vagy terhes.” E módszert nemrégiben napjaink orvosai is kipró­bálták, és azt tapasztal­ták, hogy 10 százalékos gyakorisággal helyes a di­agnózis. Ma természetesen ez az arány nem kielégí­tő a terhesség megállapítá­sára Gyanú és bizonyság A laikusok a terhessé» leg- bizto/.'-bb jelének a menst­ruáció elmaradását tartják, pe^'g ez a sok ijedelmet kí- váHó elképzelés téves. Ez még csák valószínűsíti a tér’: ” 'jet, hiszen szám'« olyan betegs'cet ismerünk, amelynek egyik tünete ugyancsak a menstruáció el­maradása. A szülészorvos ezért meg­különbözteti a terhesség gya­núját, valószínűségét és bi­zonyosságát. A gyanút ki­válthatja az étvágytr’anság. vagy énnen a fokozott ét­vágy, az emlők feszülése, a testen meztelené világosabb csíkok az ún. terhességi csí­kok. Sok terhes a korábban szeretett ételeket „látni sem bírja”. Gyakori tünet éh­gyomorra a gyomorégés vagy émelygés is. A vérkeringés kezdeti zavarára utal a rit­kán előforduló orrv és, a hirtelen pirulás és a kisebb szédülés. Az idegrendszer érzékenyebbé válik a külső és ingerekre, megjele­nik , a különböző szkoktól való ■ - z rossz szájíz, a korábban dohányzó nők nem tudják elviselni a füstöt Hoz7-5" »1 mind ’’hez míga türelmetlenség, f *'-*'■) ékony­s4" ■■ is. VaK- fnűvé teszi - terhes­séget a mens'mártó elmara­dása. Az em’ők nrv” luzzad- nak és +‘>rtós lesz a lüktető ás f“zzítő érz^s, és megjele­nik eav színtelen, vízszerű txi-'-j sárgás vá1~d4k az ún. c’'*-«»v És -*~k vaj­színűvé tesz1”' c terv - ; n -róbék Is, amiket i umokban végeznek rr’ 5Tcq : és egér í A terh ' móvzv ^ “ 5 téri 's nő "■ 5 zeletében kim •' 'hatő^ 3 magzatiul' kban termeled1 lu.UUMANY £S iEUINlKjl Srr koriongonadotron hor­mon. Ez a hormon érdekes a hatással van a kísérleti ál- t át szervezetére. x a Talán a békapróba — fel- r fedezőiről Galli—Manini- g reakció — a legismertebb a g terhességi próbák közül. A s terhes nő vizeletét befecs- r rendezik egy hím kecskebé- sa bőr alatti nyírokzsákjába. fia a nő valóban terhes, és <i gy a vizeletben megtalálha- a tó a hormon, hatására a bé- v sa kloakáiában megjelennek ^ sí hímivarsejtek, amelyek mikroszkóp segítségével lát- r hatók. 1 x A békepróba nem a íeg- fc biztosabb terhességi reakció, s Ezért kiegészíthetik egy má- r sik eljárással, amelyet fiatal 1 nőstény egéren hajtanak i végre. Ezt a reakciót Asc- r heim —Zondek-reakciónak 1 nevezik. Ennél a próbánál t két napon át, naponta há- * romszor fecskendezik be a kísérleti állatba a terhes nő ! vizeletét 96 óra elteltével ‘ megölik az egeret és a fel- ) nyitott állatban megnézik a i petefészket. Ha a petefészken ' csak a tüszőárés figyelhető ‘ meg, a vizeletet adó nem j volt terhes. Ha a tüszőkön : bevérzést látunk, vagy már elkezdődött a sárgatest ki­alakulása, csaknem bizonyos- ' ra vehető a terhesség. Ezek ; a jelek 98 százalékos bizton- j Sággal jelzik a terhességet < 1 Ma már mindkét eljárást : rutinszerűen végzik a kór- , házakban, a nőgyógyászati szakrendelésen. Újabban azonban egyre jobban ter­jed az ún. immunológiai ter­hességi próba, amely jelen­leg a legmodernebb eljárás. g Immuno’ógiai 1 piába : , Ha a szervezetbe tőle ide­gen fehérje kerül — a test- s idegen fehérjét antigénnek nevezzük — a szervezetben védekez.ési reakció indul meg. Ennek eredményeként olyan ellenanyagok, ún. antitestek termelődnek, amelyek sem­legesítik az antigének hatá­sát. Az antitestek a szerve­zetben rendszerint megma­radnak és tartós védettséget, immunizéciót hoznak létre. Hasonló jelenség játszódik le a terhességi próbánál is. Ha a terhes r" rnngzatbu- rok által termelt hormont tartalmazó vizeletét nyálba fecskendezzük, ez a vizelet testidegen fehérje antigén a nyúl szervezetére. A szerve­zet véd-k; zni kezd, ellen­anyagot termel és ez kimu- a nyúl vérsavójában. A nyúl vérsav'f’n lesz tehát a terhességi próba egyik r ’ i-’—yaga. f A követkéz-* lépés az,hogy ezt a hn"mont megf ’.elő bio- k'm’ai eljárásnak vetjük alá. el Sri— j ük, hogv — birka vé­rével keverve — megtapad- ; jón a birka vörös értestjei- . nek a felszí én. A terhességi j reak "nak ez a másik rea- j genss. , ;j ftyOMANF £S ■ ­Van tehát olyan anyagunk, amely ellenanyagot, antites­tet tartalmaz (a nyúl vérsa­vója) és van egy olyan, amely antigént (a birka vö- rösvértestjei). Ha a kettőt összekeverjük, az ellenanyag összeesem ósít ja, kicsapja, szakmai nyelven: aggluti­nálja az antigént A nyúl ellenanyagot tar­talmazó vérsavójához adjuk a terhes vizeletet. Nyilván­való, hogy az ellenanyag le­köti a vizeletben levő idegen fehérjét, jelen esetben a hor­mont S ha a birka — hor­mont tartalmazó — vörös- vérsejtjeit keverjük'az élőb­ől egy ül Leshez, nem történik semmi. Hiszen az ellenanyag, mivel az előzőleg lekötött fe­hérjék miatt már telítve van, az újabb adag hormont már nem képes kicsapni, az agg- lutináció elmarad. A reakció tehát pozitív: a vizeletet adó terhes volt Ha nem terhes vizeletet te­szünk a nyúl vérsavójához, az abban levő ellenanyag to­vábbra is aktív marad, mart nem köt le idegen fehérjét (hiszen az nincs a vizelet­ben). Ha ehhez a keverékhez adjuk a birka vör’ósvérsejt- jeit, megtörténik az idegen fehérje kicsapása. A próba negatív, a vizeletét adó nem terhes. A terhesség! próbákkal biztosan mag lehet állapíta­ni 12 héten belül a terhessé­get. Ha nagy szükség van rá, a 12. hét elteltével, amikor a csontok elegendő meszet tar­talmaznak, röntgenfelvételek bizonyíthatják minden két­séget kizáróan a terhesség tényét A 18—20. héten túl próbák nélkül is vannak a terhességnek biztos jelei. A magzat mozgását maga az anya érzi. A köldökzsinór zörejét és a magzati szívhan­got azonban csak az orvos hallja. Hasonló módon, a magzat részeinek kitapintá­sa is kizárólag orvosi feladat. Erre 15-16, héttől kerülhet sor. i i ■ -ifi Dr. M. L, Rapesfrglával a számlásig e.iea Türkmén tudósok készü­léket dolgoztak ki a sós víz ihatóvá tételére. A készü­lék napenergiával működik. A vízédesítő aggregálok szállítását jelentősen meg­könnyíti és üzemeltetését kényelmesebbé teszi, hogy méreteik nem nagyok. A pásztorok számára készül­nek ezek, akik nyájaikkal olyan legelőkön járnak, ahol a víztárolókban sós víz gyűlik össze, vagy a föld alatti források sóssá vált vizet adnak. A száraz Türkméniában nagy gazda­sági jelentőségű e problé­ma megoldása. Az analfabétizmus eüeit — Afrikában Afrika gyarmat! sorból felszabadult országaiban igen lassan halad az anal­fabétizmus felszámolása. Ennek számos oka között egyik legfontosabb a né­pesség rohamos növekedé­se, amellyel az éppen csak kezdetlegesen kiépített is­kolarendszer nem tudott lépést tartani. Hozzájárult ehhez a pedagögashiány és az anyagi erőforrások hiá­nya is. A nemzetközi szer­vezetek azonban felismer­ték, hagy éppen a legelma­radottabb államokat kell a legmodernebb oktatási eszközökkel ellátni, s ez a televízió. 1971. óta jelentős eredményeket értek el, például az Elefántcsont­parton. Jelenleg az elemi iskola első két osztályának anyagát sugározza a tele­vízió — s ez eljut a leg­eldugottabb dzsungelben iskolába is. Minden iskola két készülőket kapott. A programhoz hozzájárult az UNICEF, az UNESCO, a Ford-alapítvány és a fran­cia rádió. Az oktatás fran­cia nyelven folyik, mert ez az egyetlen nyelv, ame­lyet kisebb-nagyobb mér­tékben minden törzs ért, és egységes oktatást csak ezen a nyelven lehetett el­érni, Az írás oktatása egy későbbi szakaszban követ­kezhet, főleg, miután már elegendő pedagógus is ren­delkezésre áll. Ugyancsak jelentős eredményt értek el az elefántcsontpart! kísér­leti tévéoktatással a fel­nőttek tanításában is, iCíiiCS 1 ••«tu* I vagy nem terhes ? ,IK A UibóMANY ES IfcUiNIKA,., ILDOMANX S& ÍECUNIKA .ÍJ ItHuúlANSt fig fbCUNiKA.,, I Vízgazdálkodás, vízügyi tervezés A háborítatlan természeti környezetben a hidrológiai dklusok egyensúlyban vannak. Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatása azonban a dinamikus egyen- iúlyt megbontja. A hidrológiai folyamatokat módosító emberi tevékenység hatása (a folyók szabályozása és az írvízvédelem müveinek kiépítése) meggyorsítja a csapa­lék összegyülekezését, növeli az árhullámok levonulási sebességét, az árvízszintek magasságát és vízhozamát, fo­kozza a vízjárás hevességét és síkvidéki szakaszokon az írhullámok találkozásának, torlódásának lehetőségét A nemzeti határokat meghaladó területeken, több or­szág területén megoszlo nagyobb vízgyűjtőkön hosszú ta­ni vizsgálatok, tervezések mindinkább szükségessé válnak, kz emberi tevékenység hatása a vízrendszerekben nem sekinti a határokat és mind nagyobb területeket érint. A ávlati és felületi tervezésnek ezért ki kell terjednie több >rszágot érintő' vízgyűjtőkre, sőt később még kontinen­sekre is. A Föld kontinensein kialakult országok 72 százaléka, i szigetországok nélkül pedig 93,5 százaléka fekszik nem­zetközi vízgyűjtő területen. A több országot érintő hosszú ávú vízgazdálkodási tervezés ezért ma már általános szükséglet. A még nagyon vázlatos vizsgálatok, kerettervek el­készítése a föld számos területein máris megkezdődött, t KGST keretében Magyarország kezdeményezte a Ti- za-völgy vízgazdálkodási kerettervének elkészítését és észt vesz a Duna-medence nemzetközi vízgazdálkodási evékenységének megkezdődött előkészítésében. A kezdeti zakaszban szükségszerűen hosszú távú vizsgálatokra, ter­vezésre kerül sor. A Tisza magyarországi vízgyűjtőjének vízfolyásait erhelő igények 20 év alatt tehát, Í970-től 1990-ig négy és élszeresre növekszik. Külön figyelmet érdemel az öntözés iagymértékű növekedése. A korszerű mezőgazdaság több űzet igényeL A Tisza-medencében jelentkező 1970. évi isszes vízigény 80 százaléka a mezőgazdasági vízhasznosí- ással függ össze. A Tisza-völgyi öntözéses gazdálkodás ovábbi fejlődésének a Kiskörei Vízlépcső megépítése volt az előfeltétele. Az egész Tisza-vidék gazdasági élete, ermelőerőinek, településeinek fejlődése szempontjából is étfontosságú a vízkészletek növelése. Ennek jelentőségét nutatja, hogy az ország vízszükségletének háromnegyed •észe a Tisza-völgyben jelentkezik, viszont e térség hasz- losítható vízkészlete csak egyötöde az ország felszíni víz­készletének. A Kiskörei Vízlépcső a távlati igényeket is “ígyelembe vevő vízkészlet-szabályozást a Tisza és Kö- •ösök vízrendszerére kiterjedően teszi lehetővé Az Ipari termelés a következő 15 évben 120—150 szá- salékkal növekszik. Az ipari termelés fokozódása a víz- gények növekedésében is kifejezésre jut Míg 1970-ben a Hsza-völgy összes vízigényéből az ipar részesedése 10—15 százalék körül mozgott, addig 1985-ben már 30—40 szá­zalékos lesz. Ez pedig a több célú vízhasznosítás feltétj­einek megteremtését sürgeti az egész Tisza-völgy víz- gazdálkodásának összehangolt fejlesztése keretében. A Kiskörei Vízlépcső, amely 300 millió köbméteres tározó­térfogatával 312 000 ha, majd a távlatilag kiépülő 400 millió köbméteres tározótérfogattal 365 000 ha területet lát el öntözővízzel. Az 1970. évi Tisza menti árvíz tanulsága alapján a töltésrendszer erősítésével olyan területi ármen­tesítési rendszerek létrehozására törekszenek, amelyek összefüggő védelmi rendszert alkotnak. _ _________ A vízügyi létesítmények műszaki és gazdasági ter­vezése, kivitelezése szempontjából igen fontos, hogy a létesítmények környezetében mikor várható maximális vagy sok éves viszonylatban alacsony talajjavítás, szélső­séges tavaszi árhullám stb. Az árvízvédekezést is jobban meg lehetne szervezni, ha hosszabb távlatra .előre ismertek lennének a kritikus évek vagy évcsoportok. Ezért indo­kolt, hogy a távlati hidrológiai előrejelzés eredményeit a műszaki-gazdasági előtervezés munkálatainál figyelembe vegyék. A vízügyi tervezésnek még egészen különleges jelen- ségeket.is figyelembe kell venni. Kutatási eredmények bizo­nyítják, hogy összefüggés van a napfoltok és a hidrológiai események között. Kimutatták, hogy kapcsolatok vannak a relatív napfolt számok és egyes hidrológiai folyamatok, pl. a talajvíz szintingadozásai között. A vízgazdálkodás a népgazdaság ágazati rendszerében a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével vált Önálló területté. Infrastrukturális jellege miatt olyan ága­zat, amely fokozódó mértékben meghatározza a terület­fejlesztési tervek megvalósítását, telj esito képessegének alakulása az ország legtöbb körzetében egyre nagyobb hatással van a népgazdasági ágazatok fejlődésére, a ter­melőerők fejlesztési lehetőségeinek megteremtesere, to­vábbá a település- és életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósítására. Tibor Küzde’em a szívinfarktus ellen A szív- és érrendszeri meg­betegedések a világ legtöbb or­szágában — így hazánkban is a betegséglista élén állnak és a legtöbb halálesetet okoz­zák. E betegségek közé tartoz­nak a magas vérnyomás, az ér­elmeszesedés, az agyi és a test más részein levő erek sérülé­sei, a szívnek és a keringési rendszernek a fejlődési rendel­lenességei, a fertőzéses, illetve a reumás eredetű szívbajok, a szívtrombózis és a szívinfarktus. Ez utóbbi a század eleje óta vált a szív egyik leggyakoribb, sokszor halállal fenyegető be­tegségévé, amely egyre növekvő számban a fiatalokat és a nőket is veszélyezteti. A szívinfarktus leggyakrab­ban a szív saját ereinek, a ko- szorúsercknek az elmeszesedése miatt, annak következményei révén alakul ki. Az elmesze- sedés időben való felfedezésé­vel megelőzhető, vagy legalább­is késleltethető a koszorúsér­betegség kialakulása. A vizsgáló orvos sokoldalú műszeres meg­figyelést végez a ranaszaikkal hozzáfordulókon. A kévén látha­tó személyt véldávl akként te­szik ki terhelési próbának, hogy a lábai alatt mozgó futó­szalagon kell „járnia”, egyre fokozódó iramban, miközben a mérőműszerek szervezetének összes reakcióit rögzítik„

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents