Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-11 / 8. szám
KOSSUTH 1.20 Schubert-kórusmüveU 9.-11 Felelet. IV ré*z 3.11 OroKí.old dallamok 10.03 lskolaradió 10.30 Édes anyanyelvűnk 10.35 OperarészleteU 11.00 MiríSl ír a Társadalmi Szemle? 11.10 Hacsaturján: Zongoraverseny , 11.49 Kritikusok fóruma 11.20 KI nyer ma? 12.35 'f ant-zene 13.20 Népi muzsika 13.45 Olvasnivaló 14.00 Csicseribolt 14.25 Nyitnlkék 15.10 Magyarán szólva,.. 15.25 Brahms-művek 15.49 Az élő népdal 16.05 Kamarazene 16.20 Kardos Tibor emlékezete 17.20 Ariik 18.00 Szóljatok, szép szavak 1 19.35 Bartók-hangverseny Közvetítés a zene. akadémiáról Közben: Kb.: *0.20 Láttuk, hallottuk Kb.: 0.28 Riport Kb.: 21.38 Népzene. 22.20 Sanzonok 22.50 Meditáció 23.00 Schumann, és Csajkovszkij-művek 4.10 Táncdalok PETŐFI 8.05 Indulók 8.30 Népdalok 9.03 Ezeregy délelőtt 12.00 Bolgár népdalok 12.15 Haydn: B-dür szimfónia 12.45 Írók Csokonairól 13.03 Operarészletek 14.00 Kettőtől — hatig..i ‘ Zenés délután 18.20 ÜJ magyar zene a rádióban 19.17 Operettdajok 19.39 Riport 20.28 Magyarország romlásáról. Rádiójáték. II. rész 21.38 Beethoven: F-dur vonósnégyes 22.15 Műtét, vagy gyógyszer? 22.30 Schönberg: A megdicsőúlt éj 29.15 Nóták TŰI MAGYAR 8.05 Is kola televízió 17.33 Hírek J7.40 Helena Vondracsková minikoncertje 18.05 Víz és Jég. Üti film 18.15 Nő — három szerepben 18.25 öt perc meteorológia 13.30 Ki fizet? Dokumentumfilm 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Sólyom a sasfészekben. i Tv-film. III rész 21.00 Szent-Györgyi Albert Portréfilm. II rész 22.05 Tv-híradó. I. kiadás |~mösl~~| j EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor A vörös tulipánok völgye Színes, szinkronizált szovjet kaland film. * EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 6 és fél v8 órakor A szerelem határai Színes magyar film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Alid meg az állatokat és a Gyerekeket? GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Síkos út HATVANT VÖRÖS CSILLAG Várunk, fiú! HATVANI KOSSUTH Tengeri farkas, i—n. rész HEVES t Idegen a cowboy jk között FÜZESABONY Vakmerőség PÉTERVASARA Y—17 LŐRINCI Mese Szaltán cárról lszinf»&g T?géfbén.r''ésté" 7 órákorT Testvérek (Gárdonyi ifjúsági bérlet) Egerben: 19 órától szombat reggel óráig a Baj sv Zsi linszky utcai renieHben (Telefon: ll-io.i Rendelés gyermekek részére is i Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 •‘'ráig. a Jókai utca 41 szám alatti rendelőben, (Tele- <o*: _____ A FS’d felfedezésének krónikájából Kolumbus Kristóf kalandiai A XV. század vegén, amikor a portugál királyok még az afrikai partokra küldték hajóikat, Kolumbus Kristóf arról ábrándozott, hogv versenyre kél a híres világutazó. Marco Polo dicsőségével, s eliut Ka*há.j (Kína) és Zsi- pangu (Japán) távoli partjaira. Vajon .honnan származott Kolumbus? Katalán volt, galíciai vagy andalűz? Tizenegy spanyol város vitatja, hogy „övé volt bölcsője". De valószínű. hogy Genovában szüleiét! és portugál nőt vett feleségül. Szentül hitte, hogy Zsipangu mindössze 2200 tengeri mérföldnyire van a Kanári-szigetektől, s 1483-ban azt javasolta János portugál királynak, hogy indítsanak expedíciót Zsipanguba. Javaslatát elutasították, mire a spanyol királyhoz fordult. Négy éven át tárgyalt Casti- lia és Aragon uralkodóival, s végül — miután kinevezték az óceán tengernagyává. — három nagy vitorlás hajójával, a Santa Mariával, a Pintával és a Ninával útnak indult. , A kaland 1432 szeptemberében kezdődött: Kolumbus délnek int}ült flottájával, s — a passzátszelek segítségévéi — 35 napi hajózás után föld közelébe érkezett. Vajon Zsipangu lenne ez az ország, amelynek homokos partján meztelen emberek futkosnak? Nem: Guanahani földjére érkeztek, amelyet a spanyolok San Salvadornak kereszteltek el. A hajós, aki Ázsiában hitte magát, heteken át Kuba és Haiti közelében kereste a Marco Polo könyvében leírt aranyfedelű palotát. Persze semmi hasonlót nem talált és 'karácsony éjszakáján visszaindult. Elég szerény ajándékokkal — némi arannyal, gyapottal és faféleségekkel — hazaérkezett Spanyolországba, ahol nagy örömujjongással fogadták. Ő azonban nem csupán a dicsőségért dolgozott, s a remélt kincseket pedig nem találta meg. Fél évvel később ismét útnak indult 17 hajóval, s 1500 matrózzal és telepessel, hogy a meghódított területeket kiaknázza. Ezúttal három és fél éven át tartózkodott az Antillákon a rabszolgasorban tartott helyi lakossággal. Harmadszor is útnak indult 1498-ban, s eljutott Trinidadig. De a hajók nem birkóztak meg az Orinoco hullámainak heves áradásával: „Eljutottam Ázsiába — írta, — a földi paradicsom kapu- jáhaz, s láttam egyik nagy folyóját... ” Hódítását ezúttal sem folytathatta sokáig. Négy nagy hadihajó érkezett Trinidadba ellensége, Hojeda parancsnoksága alatt, akinek társaságában ott volt az új világnak nevét adó ifjú olasz: Amerigo Vespueci. Kolum- bust árulással vádolták és láncra verve küldték haza a Gorda nevű hajón. Izabella királynő azonban biztosította bizalmáról, s 1502-ben ismét hajóra ülhetett Cadizban, ezúttal utoljára. Több szigetet fedezett fel, köztük a Santa Luciát és a Matinolát (Martinique), s elérkezett a későbbi Panama-csatorna bejáratához. Társainak egy részét lemészárolták és hajójukat vihar rongálta meg. Kolumbus hazatért és két évvel később meghalt; sohasem tudta meg, hogy új kontinenst fedezett fel. Fürjpeesenye Pécsről 7 fasor István, Kát: Panaszát .továbbítottuk a Kirendeltség felettes vezetőihez. Kérjük szíves türelmét az ügy kivizsgálásáig. K. Albertné, Eger: Panaszát teljes mértékben megértjük, de azzal már nem értünk egyet, amivel az utcában masvarázzák a vízvezeték hiányát. A tanács költségvetése határokat szab a vízvezeték-hálózat fejlesztésének, illetve évente csak bizonyos mennyiségű hálózat- fejlesztésre kerülhet sor. Mindenesetre panaszukat to- . vábbítjuk a városi tanács ii- ' letékes osztályához is. Magda Marianna, Kál: Köszönjük leveledet, azonban nem volt célunk ebben az esetben rejtvénypályázatot hirdetni. Mint már jeleztük korábbi lapszámunkban is. . a tavaszi szünetben gondolunk rátok is. Gépműhely-dolgozók, Száj- '■ la: Levelük alapján utánanéz- ] tünk, mi történt. Sajnos va- j lóban össze lett cserélve két j kép, és így került a szajlai ■ gépműhely képe a pétervásá- riakról szóló képaláíráshoz. A cseréért elnézésüket kérjük. 1 s a mulasztást elkövető mun- ; katársat figyelmeztettük pon- ; tosabb munkára. Jenei Zsuzsanna, Eger: Köszönjük! Tiö|fy figyélérii- mel kíséri lapunkat. A kéo a'lírásban' azonban nem történt tévedés. Claudia Cardi- > nale új filmjét forgatják a ; Szovjetunióban. Erről készült; a lap január 8-i számában J közölt kép is. B. Andrásné. Eger: Értesülése helyes, a • napokban valóban nv'l' ín.1 sásra ült az a rendelkezés, amely az MT. V. 59. §-ban ; meghatározott fizetés nélküli; szabadnapon túlmenően, a ; 14 évesnél fiatalabb gyerme-; kéről gondoskodó anyának fizetett szabadnapot biztosít. Egy gyermek után évente kettő, két gyermek után évente öt, három vagy ennél több gyermek után évente kilenc fizetett szabadnap jár. A szabadnapokat a dolgozó nő kívánságára, részletekben is, egyben is ki lehet adni. önnek tehát évente kilenc szabadnap jár addig, amíg a legnagyobb gyermek a 14. életévét betöltötte. A pécsi ÁFÉSZ •szakcsoportja hetente 2400 fürjet ad át a MAVAD-nak. Ezt — « nálunk csak kevéssé ismert csemegét — főleg keleti és déli országokba exportálják. Képünkön: napos fürjesi be. (MTI-foto: Bajkon József felvétele — KS) A 200 évvei ezelőtti egri iparos mesterek Minden kornak megvan a maga jellegzetes iparosmester társadalma, amely a lakosság minden rendű s rangú igényét kielégítem hivatott. De vajon kereken kétszáz esztendővel ennekelőtte minő mesterek működtek Heves és Külsö-Szolnok megyék székhelyén: Eger városában? A levéltár egy becses ősz- szeirása megőrizte és így vall erről, megadva ráadásul, hogy egy-egy mesterségből hányán tevékenykedtek a szükségletek kielégítésén. Megtartván az ered éti ábécésorrendet, így festett városunk mesterembereinek lajstroma. Ácsból igen sok működött, szám szerint 35. Asztalosból 8, bádogosból 2 volt, de már a borászathoz elengedhetetlenül szükséges bodnárok 23- az valának. Legtöbb mester a csizmadiák sorában élt Egerben, kereken 100. Cipe- csináló, azaz cipész, suszter már csak 22 akadt. Cinöntő 1, compactor, azaz könyvkötő 3, csiszár azaz kardcsináló 1 élt Egerben, de már csapóból 24, esztergályosból 2, fazekasból 6. A fésücsinálók és festők (ti. vászoníestők, az ún. kékfestők) ketten-ketten, a gombkötők, akik a korban használatos különböző dísz- kötéseket is készítették, már tizennégyen állottak a fogyasztók rendelkezésére. A híres-neves egri harangöntőket 1 képviselte. Képíróból, azaz festőből 8, kalaposból és süvegesből 4, képfaragóból, azaz szobrászból 3,, ke- rekjártóból 3, de kömévesből már 66 volt a városban. Kővágó 2, kovács csak 8, kertész 5, kávéfőzői!) 1, korcs- máros 23, kötéleresztő 3, kiskereskedő, akiket ide számítottak 31, késcsináló 1, kesztyűcsináló 2, lakatos csupán 5, mézeskalacsos 2, nyereg- járto 3 tevékenykedett. A mészárosok száma hiányzik a listából. Molnár 5, orgonacsí- náló 1, óracsináló 2, ötvös és rézmíves 5, patkoló(l) 11, paplanos 2 szolgálta a fogyasztók érdekeit. Puskacsi- nálóból és paszománcsináló- ból 1—1, posztósból 7, rézmívesből 3, szabóból és szűr- szabóból 63(!), szappanfőzőből 2; szitakötőből 4, székcsi- nálóból(H) 1, strimflikötőből azaz harisnyakötóböl 2, szíj- jártóból pedig 3 személyt írt össze a tekintetes nemes magisztrátus Bger városában. A híres egri szűcsök 43-an, a takácsok pedig 31-en voltak. A magyar tímárok 10-en, a német tímárok 8-an űzték iparukat, de már fehír tímár csupán egyetlenegy volt található. Tubákcsináló sem hiányzott a sorból. Volt még 3—3 üveges és vásáros. A zsemlesütők heten valának. De a piaci kuffantók, azaz kofák hada is 22 főt számlált Volt hát mindenféle mesterember a városban, akik a lakosok mindenféle igényét, minőségben s árban szépen ki is elégítették, amit jól bizonyít az, hogy bíz ezek a derék mesterek szorgos és szívós munkával kisebb-na- gyobb mértékben megszedték magukat, jómódú, vagy éppen gazdag emberek, a város hangadó polgárai, pur- gerei voltak. A helyi iparosok készítményei mellett ázért nagy kelendősége akadt a nagy és népes egri vásárokra idesereglő különböző mestereknek, kereskedőknek. De hogy a „betolakodó” ku- fárok ellen védekezzenek, bizonyos határok közé szorították azok tevékenységét az egri helyi mesterek védelmében. Kenyér- és érdekharc volt ez a javából. De erről majd máskor szólunk. Sugár István Fizetésnap sünket. Eber szemvillanás a végösszegre (hátha csoda történt, tudtunk nélkül emeltek, prémiumot kaptunk stb.) majd utána á levonások rovatához. Ha minden stimmel, akkor kezdődik a tölw. elhelyezése — azaz szortírozása. A férfiak közül sokan gyorsan zsebre gyűrik, Olvasatiamul a kapott pénzt. Ezek a nőtlenek, a családta- lanok, vagy akiknek már úgyis mindegy. Mások gondosan többször átszámolják, kétszer-háromszor is a kapott pénzt, A nők még a krajcárokat is vizsgálgatják — egyezik-e minden? Amióta elterjedt a hír, hogy egy bérelszámoló a vezérigazgató fizetését csomagolta egy raktáros borítékos csomagjába, mindenki hasonló csodára vár. Sajnos, eddig nálunk ilyesmi nem fordult elő — bérelszámolóink túlságosan éberek. A férfiak, a súlyosan nősek szintén többször gondosan átnyalazzák a fizetést. Nyálazás után két részre osztódik az összeg. Az egyik részét —- ez a vastagabb — hazaadják. A másik részét — sokszor nagyon, vékony — „stika pénz” jeligével elrejtik. Akad, aki többször is cserélgeti e két boríték tartalmát, attól függően, mi jutott eszébe az osztás, szorzás közepette. Mert ilyenkor mindenki matematikussá is válik. Még azok is számolgatnak, akik kimondottan utálják a matematikát és megbuktak számtanból. Van aki öles listát készít: mit is kell vásárolnia? Van, aki álmait meséli, regéli mit is venne, ha még egyszer ennyi fizetést kapna. Más töpreng, hogy meg- várja-e az áruházi centrumhétfőt és akkor vegyen nadrágot, vagy költse az egész nadrágpénzt lottóra, így kavarognak a mondatok álmok, vágyak közepette. Később megérkeznek kedélyünk lehűtését ellensúlyozva a bélyegárusok, könyvrészletesek és adósságunk egyéb képviselői. A pulóveres néni, lottós bácsi, hitelezők karavánja. Többen a büfé árnyékában várják meg e karaván elvonulását. Barátokká válnak néhány percre itt az ellenségek is. hiszen cinkos szövetségesek most, menekülvén a hitelezők elől Amikor a vihar elvonul, többen hamar szobájukba sietnek. A távozási naplók megtelnek kiszállás, értekezlet, külső ellenőrzés bejegyzésével és házon kívül található sok előbb még békésen kávézó kolléga. Igen, a pénz •melengetése oly hajtóerő is lehet, hogy nem munkára, hanem az ellenkezőjére indít egyeseket. A többség megnyugodva a bérelszámolói tudásban, főnöki akaratban, tovább folytatja munkáját. Mit szól mindezekhez a változásokhoz őfelsége, a Pénz? Erdekli-e őt az emberek hangulatváltozása? Figyeli-e fogadtatásának ezernyi megnyilvánulását? Sajnos, úgy látszik, nem túlságosan érdeklődő típus. Rövid ideig tartózkodik körünkben. Alíg-alig tartózkodik nálunk, máris visszakívánkozik az OTP-k, bankok, áruházak széfjeibe, páncél- szekrényeibe. Nagy ur. Lu- xuslakosztályban érzi jól magát igazán. Szerény zsebeinket, tárcáinkat tranzit- szállásnak tekinti csupán. Abai Pál 1874. január péntek Nem tudom, megfigyelték-e. mennyire megváltoznak az emberek a fizetés napján? Amikor zsebünkben lapulnak a kék, zöld, lila bankók, mas a tartásunk, viselkedésünk. Kezdődik a dolog a kifizetőhely, a pénztár előtt. Nem tolongunk egymás haját tépve: tessék csak, ráérek, addig is tovább az enyém a fizetésem, ékelődünk. Ezekben a percekben jókedvűek, felszabadultak vagyunk. Kissé változik a tartásunk, amikor átvesszük, a f ize te-