Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

1974. Január 10., csütörtök A Nap kél: 7.30, nyugszik: 16.13 órakor Ä Hold kél: 19.10, nyugszik: 8.27 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon . MELANIA nevű kedves olvasóinkat! _4 s„mélas” szó görögül „sötét, fekete”-t jelent és ennek nőnemű szava a „melaina”. Ily módon a Me- , lónia rokonságot tart a szintén különböző szíriekből képzett Brúnóval, Albinnal. vagy Blankával. Húsz évvel ezelőtt halt meg Berzeviczy Gizella pedagógus, a kommunista mozgaolm kiemelkedő harcosa. Befolyásos, előkelő család elszegényedett sarjaként tanári diplomát szerzett. A Tanácsköztár­saság idején a budapesti' Erzsébet nőiskola igazgató­ja lett, majd az egri pedagógus-átképző tanfolyamat vezette. A proletárdiktatúra megdöntése után bíró­ság elé állították. A tárgyaláson önérzetes kommu­nistaként viselkedett, aki nagybátyja a Magyar Tu­dományos Akadémia akkori elnöke, Berzeviczy Al­bert mentési kísérletét is határozottan visszautasította. Nyolcévi börtönbüntetésre ítélték és Márianosztán töltötte le, a női fegyházban. Fogolycsere útján 1922- ben Szovjet-Oroszországba került, ahol fontos poli­tikai munkát végzett. A Nagy Honvédő Háború ide­jén a krasznogorszki fogolytáborban a magyar hadi­foglyok antifasiszta iskoláján tanított; sokan tőle tanulták a marxizmust, általa lettek kommunisává. 1946-ban tért haza,' s élete végéig aktívan dolgozott, tevékenykedett. IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: keleten Időnként felszakadozó felhőzet, nyugaton borult Idő. Szórván nyosan előforduló kisebb havazás, szitálás. mérsékelt Időnként megélénkülő, helyenként megerősödő dél­keleti szél. Néhány helyen köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1, mínusz 4 fok között. Tsz-vezelők továbbképzése Az elmúlt évek gyakorta*- tához hasonlóan, az idei telet is kihasználja a Dél-Heves megyei tsz-szö vétség; külön­böző továbbképző tanfolya­mokat szervez a szövetkeze­ti’ vezetők, tisztségviselők ré­szére. Jelenleg a tagszövetkeze­tek elnökei, főmezőgazdá­szai Egerben vesznek részt több napos tanfolyamon. A továbbképzés tematikája rendkívül változatos, előadá­sok hangzottak, illetve hang­zanak el a mezőgazdasági pénzügyi politika aktuális kérdéseiről, a kemizálásnak az intenzív fejlesztésben be­töltött szerepéről, megyénk időszerű agrárpolitikai fel­adatairól, a hitelpolitikáról. A szövetkezeti vezetők előa­dást hallanak továbbá az 1974-es esztendő országos és megyei célkitűzéseiről is. Ér­dekesnek és hasznosnak Ígérkezik az is, hogy a szö­vetkezeti vezetők és az élel­miszer-gazdasági vállalat- vezetők közös konzultáció ke­retében megvitathatják az együttműködés' tapasztalata­it, a jövő feladatait. Közös boltok városainkban Eredményes évet zártak Tarnaleleszen Nőtt az ÁFÉSZ forgalma ■ 14 lakodalom volt A tarnaleleszi körzeti fo­gyasztási szövetkezet műkö­dési. területe négy községre — Tamalelesz, Bükkszent- erzsébet, Szentdomonkos és Fedémes — terjed ki. Tag­jainak száma megközelíti a 2300 főt. A korábbi években korszerűsített boltok forgal­ma minden évben jelentő­sen emelkedik, amely a jobb áruellátást és a lakosság jövedelmének növekedését mutatja. Amint azt Horuczi József- né elnök elmondotta, az 1973-as év is jelentős fejlő­dést hozott a szövetkezet életében. A kiskereskedelmi forgalmuk egymillióval, míg a vendéglátás 1,5 millióval emelkedett. Az év közben fellelhető áruhiány ellenére a lakosság elégedett az ipar­cikk- és ruházati áruk vá­lasztékával. Az éleimiszer- és a húsellátást 180 sertés levágásával és feldolgozásá­val segítették; A boltok gépesítésére, hű­tőszekrények vásárlására a múlt évben 150 ezer forin­tot költöttek. A vendéglátó forgalomnövekedését nagy­mértékben segítette, hogy Bükkszenterzsébeten a fiata­lok örömére presszót létesí­tettek és két zenegépet vá­sároltak. Igen megkedvelték a különböző családi és bará­ti összejövetelek vendéglők­ben. presszókban való meg­tartását. Egy év alatt több mint 60 rendezvényt tartot­tak, melyből 14 lakodalom volt. Ezévben kétmilliós forga­lomnövelést irányoztak elő, és megkezdik az ÁBC-áru- ház építését. A boltokba hű­tőpultokat vásárolnak a mi­relitkészítmények árusításá­hoz, a vendéglő konyhájá­hoz pedig hűtőkamrát épí­tenek. A húsellátás javításá­hoz 200 sertést hizlalnak meg, vágnak le és hoznak forgalomba saját hizlaldá­jukból, A község szövetkezeti tag­jai több mint 63 ezer forint részjegybefizetéssel segítik a tervek, célkitűzések megva­lósítását. (szabó) Országszerte — így szű- kebb hazánkban is —• új utakat keres a kereskede­lem. Egyik megnyilvánulása ennek a közös üzemeltetésű üzletek kialakítása, amelyre egyre több példa' akad már a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál is. Először — mint ismeretes — a Budapesti Textil Nagy­kereskedelmi Vállalattal együttműködve nyitottak ilyen boltot Hatvanban, a méteráru szakmában, aztán az egri, - női cipőáruda fenn­tartására társultak a Corsó Cipő Nagykereskedelmi Vál­lalattal. Utóbb pedig Gyön­gyös következett, ahol a na­pokban — a „vasbolt” bőví­tésével, a r aktárterek növe­lésével összesen 350 ezer fo­rintos ráfordítással — te­remtettek lehetőséget az áru­da önálló szerszám- és kis- géposztályának • létesítésére, amelyet most már a Szer­szám- és Kisgépértékesítő Vállalattal üzemeltetnek kö­zösen. Az újszerű bolttípusok ki­alakításával — miután el­látásukat a társvállalatok garantálják, az üzletek bi­zonyos jókig a nagykereske­delem „raktáraivá” válnak — jelentős forgótőke szaba­dul fel, amelyet a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat, hálózatának más egységeire fordíthat, másutt is javítván ezzel a kínálatot. A többinél na­gyobb készlettel rendelkező közös üzletek további elő­nye, hogy bennük a válasz­ték is szélesebb, mint egye­bütt, mintegy piackutatás­ként számos olyan új cikk megjelenhet, amelyek koc­kázatát nem a megyei vál­lalat, hanem a nagykeres- , kedelem viseli. A korábbi­nál sokkal jobban lehet te­hát így „kísérletezniük” a helyi kiskereskedőknek, a vásárló az eddiginél többfé­le áruval és a régebbinél gyorsabban találkozik. Jellemző például a gyön­gyösi „vasbolt” szerszám- és kisgéposztályára, hogy az előző' 1,5—2 millió forintér­tékű készlet helyett mint- egy nyolcmilliósból választ­hatnak már az érdeklődők, lényegében nincs hiánycikk, s a rendelkezésre állómeny- nyiség fél évre biztosítja a zavartalan ellátást. Emellett — szükség esetén — a me­gye más üzleteit is segíthe­ti. Mint Forgács Györgytől, a Heves megyei Iparcikk; Kis­kereskedelmi Vállalat igaz­gatóhelyettesétől megtudtuk: az eddigi tapasztalatokkal elégedettek, ezért tovább folytatják hasonló törekvé­seiket. Éppen ennek a hét- nek az újdonsága az egri, Bajcsy-Zsilinszky utcai pa­pír- és írószerboltnak a Pl- ÉRT miskolci kirendeltségé­vel való közös, további üze­meltetése, amelytől szintén sokat várnak. (—ni) Már megint Sík fokút! Nehéz dolga van a Volánnak, az igények kielégítésiével, hi­szen utazni és kényelmesen utazni szeretne mindenki. S különösen akkor, ha ez az uta zás kényszerű és mindennapos a munkahelyre, a hivatalokba, az iskolába. Ezért jogos a sík- fókútiak panasza is, amelyet itt szóvá teszünk. Amíg a nyári időszakban a kirándulók, a hét végi pihenők érdekében rekla­máltunk, most azokért emelünk szót, akiknek nem üdülő- és pihenőhelyük Síkfökút, és Nősz- vaj Síkfökút felé eső része, ha­nem lakóhelyük. Nyolcvan csa­lád tagjai járnak be naponta egri munkahelyükre, és onnan haza. Am ezt az utazást jókora gyaloglás előzi meg. Még az el­múlt évben útjavítás miatt ugyanis elzárták a síkfőkúti részt a forgalom elől és csupán a bejárónál állt meg az autó­busz. Ez eddig rendben is volt, az átmeneti nehézséget minden­ki megértette, hiszen ap útjaví­tás az itt lakók érdeke is. Am az útépítők régen elvonultak a kérdéses szakaszról, a me­netrend azonban maradt a té­gi, az egykori szükségállapotnak megfelelő. Igaz, tavasszal az útépítők még visszajönnek, de addig, ép­pen a legrosszabb időben, meg lehetne kímélni az itt lakó mintegy nyolcvan állandóan utazót a hosszú gyaloglástól. De ha már viXfcépp nem le­het megoldást találni, any« nyit azért meg lehetne tenni az utasokért, hogy a busz — te­kintettel arra, hogy sok a le- szállni kívánó —, megálljon a Béke útnál. Innen ugyanis jó­val kevesebbet kellene gyalogol­niuk az érdekelteknek. Vagy ez már nem is a „me~ neiTend”-hez tartozik, csupán attól függ, hogy a járat dolgo­zói mennyire értik meg a pß“ naszokat?- dr ~ Téli munkák a határban Síkosak as utak «— fokozottabb óvatosságotl t Heves megyében sem nép- telen a határ, télen is dol­goznak a földeken. A ked­vező időjárásban megyeszer- te fejtrágyázzák az őszi ga­bonavetéseket. A viszonylag kemény talajon teljes biz­tonsággal mozoghatnak a gé­pek. Szerdán reggel három helikopter is bekapcsolódott ebbe a fontos munkába. A gépek a magasból hintik a tápanyagot az őszi vetések­re. A légi akció gyorsan és a talaj állapotától függetle­nül juttat táplálékot a zseá- ge növényeknek. összeütközött a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat munkásokat szállító autóbuszával. A karambol következtében szerencsére nem történt személyi sérülés, az anyagi kár azonban je­lentős. A koccanásos baleset ismét figyelmeztető példa a gépkocsivezetőknek; foko­zott gonddal és óvatossággal vezessenek! (Foto: Perl Márton) Á falu a szocializmus útién Kiállítás az egri Gárdonyi Géza Színházban A változó falu, a községeknek az.új társadalomban be­töltött szerepe, mai arca adja annak a politikai vándorkiál­lításnak a témáját, amelyet A falu a szocializmus útján címmel rendeznek Egerben, a Gárdonyi Géza Színház üveg­csarnokában. A kiállítás ünnepélyes megnyitására ma. délelőtt fél tizenegykor kerül sor. ^VV*iSfVVVVVWVVNAAAAAAAAAA/WVVVV\A/V NA/VWWVVVWWWWWVVVVVV Bálok, bálok, farsangi bálok A szerdára virradó hava­zás' ismét síkossá tette me­gyénk orszagútjait. A kora reggeli órákban Makiár bel-, területén a füzesabonyi; ÁFOR-telep tartálykocsija J ' . : (Császár István tudósítónk­tól) Besenyőtelek művelődés- ügyi intézményei sokoldalú­an gondoskodnak a lakosság kulturált szórakoztatásáról, az emberek neveléséről. Az iskolai és a felnőtt könyvtá­ri részlegek heti 13 órás nyitva tartással segítik az ol­vasói igények kielégítését. A mozi hetenként két alkalom­mal mutat be új filmeket. A művelődési ház különö­sen gazdag programot ad a téli időszakban. Itt rendsze­resen működik az ifjúsági klub és azon belül az iro­dalmi színpad. A Lenin Ter­melőszövetkezet Páva köre hétről hétre rendszeresen tartja próbáit és készül a ta­vaszi fellépésekre. Az ismeretterjesztő prog­ram keretében a termelőszö­vetkezeti vezetők vezetesel- méleti kérdésekkel ismer­kednek. Minden hét szom­batján rendszesen működik a művelődési házban a dol­gozók iskolájának ötödik és hatodik osztálya. Ah j végén az iskola pályává- ; lasztási ismertető estet ren- I dez a továbbtanuló gyerme- • kék szülei részére. Az ifjúsági klubban klub- I szerű beszélgetéseket ren- I deznek többek között a nyu­gat-európai olajválságról, az igaz hazafiság jellemzőiről. ■ a Szovjetunió békeharcáról. ’ A körzeti orvos a vöröske­resztes szervezet tagjai ré­szére rendez klubfoglalkozás- ; sál egybekötött előadást. Régi szokás szerint Vízke­reszt után kezdődik a viga­lom időszaka, a farsang. Bár januárban is tartanak bálo­kat, de a báli főszezon feb­ruár, amikor már minden hét végére jut 4—5 nagysza­bású mulatság. Február 2- án álarcosbál a margitszige­ti Nagyszállóban, autósbál a Gellértben: február 9-én a Duna Intercontinental Szál­lóban rendezik az újságíró­bált, februárban tartják a farsangi mulatságokat a te­levíziósok, a fogorvosok, a labdarúgó-játékvezetők, az egyetemisták, s a 'hónap vé­gén lesz a híres nemzetközi cigánybál. A farsangnak rendszerint külön divatja van, az ideinek a sztrája a hosszú, földig — de legalább bokáig — éró ruha, a fémmel átszőtt lu- rexes nagyestélyi. A hosszú ruha — színe többnyire élénk, a legdivatosabb a fe­hér és a fekete színű — ké­szülhet egészen olcsó anyag­ból is, de különleges szabás­vonallal. A szigorú divat „tiltja” az idei farsangon a minit —, s nem divatos a hagyományos," úgynevezett elsőbálos ruha sem — he­lyette a fiatalok »lozkatnak térdet takaró bő I .S.s szok­nyában, vagy akár nadrág­ban Is, hozzá illő selyem- jersey vagy lurexes blúzzal. A báli ruha díszítéséhez a tervezőkkel egyetértésben az Öra. és Ékszerkereskedelmi Vállalat gondoskodott meg­felelő divatékszef ékről, ha­gyományos finom, elegáns, markazitba foglalt, tenyész­tett gyöngyről, valódi kö­vekkel díszített ezüst collie- rekről, különleges strasszok- ról, s hozzá illő karkötőkről, ■gyűrűkről. Újdonság az idén a színes — a rubin, a kék zefír, és a smaragd színű — strassz. A báli ruhákhoz az idén lágy, hullámos, rövid, vagy hosszú, de mindenkép­pen természetes, jól ápolt frizurát ajánlanak. A csillá- mos, a fantáziafrizura, s a paróka ideje — legalábbis ezen a farsangon — lejárt. A férfiak farsangi öltözéke, — főleg a fiataloké — a köny- nyedebb kidolgozású öl­töny, lehet akár síma, akár ■ kord bársony is. Az elegáns báli öltözék változatlanul a szmoking, s a hagyományos sötét ruha is széles fazon­nal készül és csokornyakken­dő illik hozzá. A fiúk frizu­rája sem hosszú már, nem lóg bele a nyakba, a divatos a görögös göndör hajviselet, a rövid barkó, s lehet hoz­zá esetleg bajusz, vagy sza­káll. Az álarcosbálra a jelmez­kereslet — a már hagyomá­nyosnak számító bohóc, ci­gány, biedermeyer, cowboy, indián stb. ruhákon kívül — az idén is a mozikban, -a ív­ben bemutatott filméit, a Zrínyi, a Csínom Palkó, az „És mégis mozog a Föld” stb. szabja meg. Felkészült az idényre a vendéglátóipar is. A legtöbb helyen már fel­került az étlapra az orja- leves, a csülkös bableves, a kocsonya a malacsült, a disz­nótoros és az elmaradhatat­lan farsangi fánk. , Maeva: Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága es » Heves megvei rangos napilapja — PSszerkesztör PAPP JÁNOS — Kiadta a Heves megyei Lapkiadó VSI.ala» Feleld« kiad' N »S/nTZlC'9 FERENC - Szerkesztőséé - 4301 Eger Beloiannisz utca 8 iPf 88 8301) Telefon 18-73 80-89 M M 3800 Ovdnevös Rozsa t 116-87. iOOO Hatvan: K .«suth tér 8 (Városi Tanács épületei 10-Sl Kiadoiv zatai Eget 330i Beloiannisz u 1 iPI 23 3301 > Telefon 12-53 - Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési mi sav Hónapra ifi,*- í\ Blőíuetbetó bármelyik ppsiabtvataiaál & icezbetitonei - index » 068 - Heves megy« Nyomdai Vállalat. Eger, Bródy saodoz utca t sa, igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents