Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

Példás neuelőmuiikc! n Gyöngyösi ITSES-Isasai Az utóbbi időkben egyre többet hallatnak magukról a Gyöngyösi ITSK sportolói, akik már nemcsak a városi, hanem a megyei szintű ver­senyeken is az érmes helye­zettek között találhatók töbij sportágban is. A napokban Gyöngyösön jártunk, ahol Ali István, a városi sport­felügyelőség vezetője és Csé- pe György, az ITSK elnöke tájékoztatott bennünket a szakmunkáüftépző intézetben folyó spörtmunkáról. Meg­tudtuk. hogy 1953-ban ala­kult meg Gyöngyösön a 214. sz. Iparitanuló Intézet sport­köre, az ITSK, aminek je­lenleg 1300 tagja van, ebből 250 tanuló versenyszerűen sportol az iskola színeiben. A sportkörnek Csépe György személyében tanár-elnöke van • és az ő irányításával dolgozik a 15 fős elnökség. A sportfelügyelőség vezetője elmondta azt is, hogy az el­nökség szinte óramű pontos­sággal irányítja a hat szak­osztály munkáját. . A SZAKOSZTÁLYOK A Szalag Miklós tanár ál­tal irányított 46 főt számlá­ló atlétikai szakosztályban sok tehetséges versenyző ta­lálható. Ilyen többek között a második osztályos Bállá Béla, aki távolugrásban 591 centiméteres eredményével megyei serdülő „A”-bajnok lett. Ide sorolható az első éves Medve Tamás, aki sok­oldalúságával tűnt ki, vala­mint a két másodikos Sohaj- da Magdolna és Fehér Jó­zsef, akiknek a futószámok az erősségük. Az iskolában az egyik legnépszerűbb sportág a kézilabda. A lány­csapatot AU lstvánné tanár edzi. 1973-ban a megyei szakmunkásiskolák sportver­senyén az első helyen vé­geztek. A fiúgárdát Varga Pál tanár trenírozza. A vá­rosi bajnokságban a máso­dik, a . megyei középiskolás döntőn pedig a negyedik he­lyen végzett a csapat. A labdarúgó-szakosztály is igen népes, 40 igazolt játékost tartanak nyilván. Itt Darák Károly szakoktató két nagy­pályás csapattal foglalkozik. Az egyik gárda a városi kö­zépiskolai. a másik pedig a járási-városi összevont ser­dülő bajnokságban szerepel. A röplabda-szakosztály 1973. szeptember elején alakult meg 16 fővel. Az edzések Irányításával Egyed László tanárt bízták meg. A szak­osztály-vezetőség a városi és a megyei középiskolai ver­senyekre nevezte be csapa­tát. A természetjáró szak­osztályt nem iskolai tanár irányítja (Simon István az Izzó dolgozója), ezért néha időegyeztetési problémák fordulnak elő. A hatodik, a tömegsport szakosztály. Ez fogja össze és irányítja a nagy létszámú iskolán be­lül a házi bajnokságokat. létesítményi és gazdasági HELYZET A Gyöngyösi ITSK sport­telepe, a Partizán utcában van, ahol két kézilabda- és INNEN-ONM AH A hevesi járási sportfel­ügyelőségen elkészítették a beszámoló közgyűlések me­netrendjét, amely szerint ja­nuár 12-e és február 15-e kö­zött a járás mind a húsz sportkörében sor kerül erre a fontos eseményre. Öt egyesü­letnél egy-egy új elnökségi tagot választanak majd. Az első közgyűlésre: szombaton délután kerül sor az Erdőtel­ki. Tsz SK-nál. A gyöngyösi járási labda­rúgó szövetség elkészítette a járási labdarúgó-bajnokság tavaszi sorsolását Ami sze­rint az idény március 31-től június 23-ig tart. Az I. fordu­ló párosítása: Nagykökényes —Gyöngyösoroszi. Petőfibá­nya II.—-Vámosgyörk, GYESE II—Visznek, Selyp—Visonta, Kisnána—Márkáz, Boldog— Gyöngyöspata, Hatvan— Nagyfüred. Itt említjük meg, hogy az őszi szezon fegyelmi határozatai közül még hat já­tékost érint eltiltás: Rácz Je­nő (Gyöngyösoroszi) 2, Nagy István (Visznek) 4, Kovács József (Nagykökényes)2, Papp József (Visonta) 2, Vígh Lász­ló (Visonta) 8 és Tan József (Visznek) 4 bajnoki mérkőzé­sen nem szerepelhet. Tari Jó­zsef játékjoga egyébként fel van függesztve mindaddig, míg a sportkör nem tisztázza, hogy a tagsági könyvében ki javította ki az orvosi bejegy­zést. ★ Sportorvosi vizsgálatok idő­pontjai (a gyöngyösi sportor­vosi- rendelőhöz tartozó csa­patoknál). Február 11: Gyön­gyöshalász, február 13: Atkár, február 18: Gyöngyössolymos, február -20: Nagyréde, Febru­ár 25: Domoszló, Február 27: Abasár, Március 4: Gyöngyös­tarján. Vívás A téli iskolai szünetben rendezték ■ meg Budapesten négy i’.yban a sportisko­lás vívók országos bajnok­ságát, kard, tőr, női tőr mes­ternemekben. Az Egri Dózsa Sportiskola vívói jól helytáll­tak a bajnokság során. A 2. korosztály kardbajnokságát még a szakemberek előtt is meglepetésre Chikán Gábor, az Egri Dózsa Soortiskola ví­vója nyerte, végig' okos, tech­nikás vívással. A szakmai meglepetés azonban mégsem ez volt, hanem a nálánál fia­talabb Kovalkovics István döntőbe kerülése. A fiatal vi­vő úgy látszik mestere szak­avatott irányításával édes­apja nyomdokaiba lép, aki talán a legtehetségesebb eg­ri vívó volt. Bátor és .máris meglepő .. akciódús vívással felkeltette a szakemberek ér­deklődését. Nagy örömünkre a döntőbe verekedte magát és ott a 8. helyet érte eh Ajax Amszterdam 1:0 (0:0) Milan Milánó, 10 000 néző. Ve­zette: Scheurer (svájci). Góllövő: Chiarugi. Milan: Vecchi — Saba- dini, Anquilletti, Schnellin- ger, Maidéra, Túr one, Túri- ni (Bergamaschi), B enetti, Rivera Biasiolo, Chiarugi. Ajax: Stuy — Suurbier, tyulshoff Blankenburg, Krol, ÍXtan, Neeskens, Muhren, hap, Mulder, Keizer. A kora délutáni kezdés miatt — 13.30 —, a 80 000-es stadion szinte kongott az ürességtől. Szakadt az eső és a játékosok becsvágya sem volt különösebb — közük a hírügynökségek. A 77. perc­ben a 16-os vonaláról Chia­rugi jól meglőtt labdája Stuy mellett került a háló­ba. A mérkőzés visszavágója január 16-án lesz Amszter­damban. . . . . .. , egy röplabda-játéktér áll a tanulók rendelkezésére. Az itt található hat öltöző- és két fürdőhelyiséget olajfű­téssel látták eL A kézilabda- pályát lelátók övezik és .esti mérkőzések játszására is al­kalmassá tették világító be­rendezések felszerelésével. A téli hónapokban ezen jégpá­lyát is üzemeltetnek, ami kedvező időjárás esetén 20— 25 ezer forintot hoz a sport­kör kasszájába. Ezt a sport­telepet 1959-ben építették 150 ezer forintos induló alappal és nagyon sok ér­tékű társadalmi munkával. A sporttelep jelenlegi érté­ke körülbelül másfél millió forint. Ez az érték 1974-ben növekedni fog, mert a vá­rosi tanács segítségével az egyik kézilabdapályát bitu­menesre alakítják át. A tag­sági díjak és a rendezvényi bevételeken kívül természet­beni támogatásokat is kap­nak a vállalatoktól. Adott már . sportfelszerelést az ITSK-nak a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, az Izzó gyára, a Mátravidéki Építő- és Szakipari Ktsz, a Kitérőgyár, az AKÖV, a MEZŐGÉP, a Gép- és Mo­torjavító Ktsz, valamint a szakszervezet, a KISZ és az üzemek szocialista brigádjai. A KÖZELJÖVŐ TERVEI között szerepel az úszó-, a túramotoros-, a sí-, és az asztalitenisz-szakosztályok létrehozása. Azt is tervezik, hogy egy iskolai évben min­den tanuló húsz óra úszó­oktatáson vesz majd részt és a tanévzáráskor „vízbiztos”, úszni tudó igazolást állíta­nak ki részükre. A Gyöngyösi ITSK-t jó nevelő egyesületként tartják nyilván. Az egyes sportágak­ban kitűnt végzős tanulókat a város nagyobb, NB-s szin­ten működő szakosztályaik­ba irányítják. Például így kapja a GYESE a tehetséges atlétákat az ITSK-tóL A sportkör zavartalan műkö­dését nagyban segíti a ne­velőtestület, Tolmayer Fe­renc igazgatóval; az, ejen. Az ő személyük biztosíték arra, hogy a Gyöngyösi ITSK a jövőben is a jól nevelő egyesület hírében marad. Szigetváry József Az egyszarvú mondája Eger város címerében szo­katlan állat látható, az egy­szarvú (Unicornis). Erről az állatról nevezték el Egerben a Kossuth Lajos utcában négy éve megnyílt szállodát és éttermet Unicornis-nak. Az étterem északi falán a különös állat nagy méretű festménye emlékezteti a ven­déget a cégérül szolgáló fur­csa lényre. Amíg a vendég ételét, italát elfogyasztja, el­tűnődhet azon, hogy él-e, vagy élt-e valaha ez a szá­munkra bizarr állat, vagy csak az ember képzelő ereje teremtette meg sok más tár­sával együtt, amelyek bené­pesítik a meséket és a mon­dákat. Mindjárt elárulhat­juk, hogy az egyszarvút hiá­ba keressük az állatokról szó­ló könyvekben,' még a nagy Brehm-köteteiben sem talál­juk meg leírásit vagy ké­pét. De a kihalt állatok kö­zött sem szerepel a neve. Az egyszarvú az emberi fantá­zia szülötte, az elmúlt évez­redekben keletkezett mondák állata. Európán kívül elterjedt Ázsiában és Afrikában is. Hogy hol és mikor keletke­zett, nem tudjuk. A négyezer éves kínai feljegyzések már mint szent állatot említik. Ismerték a görögök és a ró­maiak. A biblia is leírja, mint nevezetes állatot. A kö­zépkorban minden valamire való természethistóriás fog­lalkozik vele. Ezek az írások elmondják, hol él, milyen tu­lajdonságokkal rendelkezik, ki látta, milyen csodálatos ereje van a szarvának. Sokan úgy tudták, hogy az egyszarvú valahol Ázsia bel­sejében él, Indiában, Tíbet- ben, ember nem lakta tája­kon. Az állat nagyságát, alak­ját sokfélére formálta meg a képzelet Ahány leírás, annyiféle. Egyszer lóra, más­kor szamárra hasonlít De hasonlították szarvashoz, elefánthoz, orrszarvúhoz is. Legismertebb Ktesias görög orvosnak az i. e. 5. századból ránk maradt jellemzése: „Él­nek Indiában vadszamarak, akkorák, mint a ló, vagy még nagyobbak. Testük fehér, fe­jük vörös, szemük sötétkék. Homlokuk közepén félmáter hosszú szarv van. A reszelt szarv porának csipetnyi adagja megoltalmaz bármifé­le halálos méregtől. .. Aki ilyen szarvból készített ivó­edényből oltja szomját, elke­rüli a görcsöket és a nyava­A megyei li. o. labdarögó- bainoíis'g tavaszi sorsolása Nyugati csoport: 7. forduló, március 31.: Tarnaszentmiklós—Pély, Atány—Nagyréde, Atkár— Ecséd, Gyöngyöshalász—Kis­köre, Hort—Göngypssolymos, Heréd—Abasár, Domoszló— Gyöngy ös tarján. II. forduló, április 7.: Abasár—Domoszló, Pély— Gyöngyöstarján, Gyöngyös­solymos—Heréd, Gyöngyös­halász—Hort, EÍsád—Kiskö­re, Nagyréde—Atkár, Táma­szén tmiklós—Atány. III. forduló, április II.: Atány—Pély, Atkár—Tarria- szentmiklós, Nagyréde—Kis­köre, Hort—Ecséd,.1 Heréd— Gyöngyöshalász, Domoszló— Gyöngyössolymos, Gyöngyös- tar j án—Abasár. IV. forduló, április 21.: Pély—Abasár, Gyöngyös­solymos—Gyöngyöstar j án, Gyöngyöshal ász—Domosjzló, Ecséd—Heréd, Nagyréde—• Hort, Tarnaszentmiklós— Kisköre, Atány—Atkár. V. forduló, április 28.: Hort—Tarnaszentmiklós, Kisköre—Atány, Pély—At­kár, Heréd—Nagyréde, Do­moszló—-Ecséd, Gyöngyös­tarján—Gyöngyóshalász, Abasár—Gyöngyösolymos. VI. forduló, május 5.: Pély—Gyön gy össolymos, Gyöngyöshalász—Abasár, Ecséd—Gyöngy östarián, Nagyréde—Domoszló, Tama- szentmiklós—Heréd. Atány— Hort, Atkár—Kisköre. VII. forduló, május 12.: Kisköre—Pély. Hort—At­kár, Heréd—Atány Domosz­ló—Tarnaszentmiklós, Gyön­gyöstarján—Nagyréde, Aba­sár—Ecséd, Gyöngyössoly­mos—Gyöngyöshalász . ■ Vili. forduló, május 19.: • Pély—Gyöngyöshalász, f Ecséd—Gyöngyösolymos, Nagyréde—Abasár, Táma­szén tmiklós—Gyöngyöstar­ján, Atány—Domoszló, Atkár —Heréd, Kisköre—Hort. IX. forduló, május 26.: Hort1—Pély, Heréd—Kiskö­re, Domoszló—Atkár, Gyön­gyöstarján—Atány, Abasár— Tarnaszentmiklós, Gyön­gyössolymos—Nagyréde, Gyöngyöshalász—Ecséd. X. forduló június 2.: Pély—Ecséd, Nagyréde— Gyöngyöshalász, Tarnaszent­miklós—Gyöngyösolymos, Atány—Abasár, Atkár— Gyöngyöstarján, Hort—He­red, Kisköre—Domoszló. XI. forduló, június 9. Heréd—Pélyi Domoszló— Hort, Gyöiígyöstarján—Kis­köre, Abasár—Atkár, Gyön­gyössolymos—Átány Ecséd— Nagyréde, Gyöngyöshalász— Tarnaszentmiklós. XII. forduló, június 16.: Nagyréde—Pély, Tarna­szentmíklós—Ecséd, Atány— Gyöngyöshalász, Gyöngyös­solymos—Atkár, . Kisköre— Abasár, Hort—Gyöngyös- tarján, Heréd—Domoszló. XIII. forduló, június 2.1.: Pély—Domoszló, Gyön­gyöstarján—Heréd, Abasár— Hort, Gyöngyössolymos1— Kisköre, Gyóngyöshalász— Atkár Ecséd—Átány, Nagy­réde—Tarnaszentmiklós, Nyár sas antilop, szik. Oldalról nézve a két szarv egynek’it­lyatöróst. Az állat rendkívül gyors, semmiféle teremtmé­nyen nem lehet utolérni.” Az állat természetéről azt tartották, hogy vad, szilaj, semmiféle állatot nem tűr meg maga körül. Ordítása szörnyű, szarta legyőzhetet- lenné. teszi. A vadászok is elkerülik. Csak csellel lehet elfogni. Ez pedig úgy törté­nik, hogy „egy szűz. leányt ültetnek az erdő sűrűjében, ahol az egyszarvú rejtőzik. Az állatot a szűz testének tisztasága megbabonázza, odarohan, fejét a lány ölébe hajtja. Amikor elszendere- dett, a vadászok előjönnek, megragadják, foglyul ejtik és a király palotájába vezetik.” Ezért ábrázolják a művészet­ben az egyszarvút szűzzel. Láthatjuk, hogy Ktesias egyszarvúja több állatfaj tu­lajdonságait egyesíti magá­ban. Hangsúlyozza a szarv védő és gyógyító erejét. És ebben találjuk meg az uni- kornisz nagy népszerűségét az ókorban, a középkorban, sőt az újkor első századai­ban is. Mert a letűnt idők­ben az ember tehetetlenül állt a betegségekkel szemben és kritika nélkül hitt minden olyan tárgy gyógyító és védő erejében, amely ilyen hírben állt, melyet nehezen lehetett beszerezni és éppen ezért drá­ga volt. A betegségek, a jár­ványok pedig gyakran je­lentkeztek és egyaránt szed­ték áldozatukat a kunyhók­ból és a palotákból. De az uralkodókat, főurakat egyéb veszély is fenyegette:, a mé­reg. A politikai vagy anya­gi célok elérésének legol­csóbb és legegyszerűbb mód­ja az ellenlábas személy meg- méi'gezése volt. Az uralko­dók, a fejedelmek, hercegek életét állandóan fenyegette a fizetett méregkeverők mes­terkedése. De a középkorban, különösen a reneszánszban, a mérgezés már nem is mes­terség, hanem művészet volt. Olyan magas szintre emel­kedett, mint a festészet vagy a szobrászat. A paloták iri­gyelt urai bizony állandó rettegésben éltek, mert so­hasem tudhatták, mikor nye­lik le a halálos mérget. így érthető, milyen nagy becse volt egy olyan tárgynak, amely — hitük szerint — megvédi őket a méregtől és a betegségektől! Az unikor- nisz szarvánál pedig bizto­sabb ellenszer nem volt a kor arzenáljában. Ott is volt az a pápák, fejedelmek, , fő- urak zsebében, útipoggyászá­ban, asztalán, . ivóserlegén. Addig nem fogyasztottak étéi­ből, italból, móg meg nem érintették a csóda,tevőszarv darabjával, A változás mu­tatta, hogy mérgezett-e az ital vagy az étel. Nem csoda, hogy még a jámbor pórok is igyekeztek szerezni maguk­nak. Az pedig nem volt köny- nyű, mert az ára magas volt. Egy-egy szarv, illetve a be­lőle készült tárgy vagyont ért. Volt idő, amikor tízszer többet fizettek érte, mint az ugyanolyan súlyú . aranyért De megfizették, hiszen a min­denható szarv nemcsak a mérgek ellen véd, hanem mindenféle nyavalya, dögha­lál, veszett kutya harapása, bélférgek, folyások ellen is. Sőt, meghosszabbítja az ifjú­ságot, még talán a holtat is feltámasztja! Csoda-e, hogy oly nagy becsben tartották és az uralkodók legféltettebb kincsei között találjuk? Be­kerültek a városok, a temp­lomok kincstáraiba is. A pa­tikák gyógyszerlistáján a XVIII. századik szerepelt. Érthető, hogy hamisították is mindenféle közönséges aganccsal, tülökkel, csonttal, cseppkővel. De hát mit hami­sítottak? Hiszen a mondabeli „igazi” egyszarvú sohasem élt. Hogyan keletkezett az egy­szarvú mondája? Tasnádi Kubacska András, az őslény­tan neves tudósa, könyvében sorra veszi azokat az élő és kihalt állatokat, amelyek alapul szolgálhattak az uni- kornisz mondabeü alakjának megformálásához. Ismeretes, hogy szarva a páros ujjú pa- tások rendjébe tartozó ké­rődző emlősöknek van, még­pedig kettő. Előfordul azon­ban, hogy az állat egyik szarva valamilyen oknál fog­va hiányzik. Elveszhet az egyik szarv véletlen baleset következtében is, de gyakran törik le ellenséggel vagy ve- télytárssal vívott küzdelem­ben. Az 'ilyen magánosán kó­borló, szokatlan megjelenésű állat ámulatba ejtette a ter­mészettudományokban járat­lan embereket és külön ál­latfajnak, egyszarvúnak te­kintették. Máskor a felületes megfi­gyelésből táplálkozott az egyszarvú létezésének hiedel­me. Az Afrikában elterjedt nyársas antilopok (Öryx) csaknem egyenes, mintegy méter hosszú két szarva ol­dalról nézve sokszor fedik egymást és így egynek lát­szanak. Ezek a harcias állá­tok verekedés közben elve-,* szíthetik egyik szarvukat ' s így valóban egyszarvúakká válhatnak.' Téstalakjuk- sok­ban hasonlít a lóéhoz. Az Af­rikában és a Keleten járt kö­zépkori utazók leírásából, akik állítólag saját szemük­kel látták az egyszarvút, egy­értelműen a nyársas antilo­pokra ismerhetünk. A görögök mondabeli egy­szarvúja ismét más eredetű. A leírásokból látszik, 1 hogy hallomásokból állították ösz- sze alakját Az állat testi fel­építésében az antilop, a vad­ló és az orrszarvú tulajdon­ságai keverednek. A szarvat az orrszarvútól kapta. Az in­diai orrszarvúnak (Rhinoce­ros unicornis) falóban egy tülke van, de az orrán nem pedig a: homlokán. A rinoce- rosz orrtülke csúszott fel a képzeletben kialakult lótes­tű egyszarvú homlokának kö­zepére. De erősítette az egy­szarvú „hitelét” a kihalt gyapjas orrszarvú előkerült tülke is, ami ; a rinocerosz tülkével együtt került piacra, mint valódi unikornisz szarv, igazi csodaszer. Az északi hajós népek kép­zeletében is élt az egyszarvú mondája. De az ő állatuk a tenger lakója, haltestü', lófe­jű, amelynek órrából hosszú, egyenes, csavaros szarv nyú­lik ki. A szarvnak csodás gyógyító erőt tulajdonítottak. Nem nehéz ebben az állatban az észak-.tengerek lakóját, a fogascetek családjába tartozó narvált felismerni. Csakhogy a szarva nem egyéb, mint a hosszúra nőtt felső szemfoga. A híres, drágán megszerzett egyszarvú szarvak jó része narvál-agyar. Még más állat­fajok is táplálhatták a rend­kívülit, a szokatlant kereső emberek fantáziáját. Évezredeken kesztül élt az egyszarvú mondája. De fenn­maradását nem a néphagyo­mánynak, hanem a műveltek, a bölcsek, a tudósok tévedé­sének és a hatalmasok hi­székenységének köszönhette. Ezért lett az unikornisz szarva csodaszer, az állat pe­dig heraldika és művészeti szimbólum. ■ Hoblyák János

Next

/
Thumbnails
Contents