Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

A párt munkájuk s munkásffrök A felelősségteljes politi­kai és társadalmi ak­tivitás széles skáláján fontos helyet foglal el a munkásőri megbízatás. A pártmegbiza- tásokat értékelő taggyűlése­ken és a munkásőr egységek évzáróin egyaránt a tisztelet és az elismerés hangján szól­nak azokról, akik e megbíza­tást a haza és a nép szolgá­latában fáradhatatlanul tel­jesítik. Az önként vállalt szogálatáért, erőt, fegyelmet kívánó helytállásáért a mun­kásőr nem vár kiváltságot, jutalmat,, kedvezményt. Te­szi ezt mint az ország gaz­dája, aki gyarapítja és egy­ben védi is, amit mindany- nyíunk munkája hozott lét­re: népünk vívmányait, or­szágunk belső rendjét és nyu­galmát. A munkásőr legyen párt­tag, vagy pártonkívüli, a pártalapszervezet küldötte. A pártszervezetek tisztában vannak azzal, hogy az egy­ségek erkölcsi-politikai ösz- szeforrottságához, helytállá­sához az alapot a munkásőr- jelöltek gondos, körültekintő kiválasztásával teremtik meg. Abból kiindúlva, hogy mun­kásőrnek lenni politikai ér­telemben nem több, de nem is kevesebb a közéleti cselek­vés száz meg száz egyéb for­májánál. Politikai rangja e megbízatásnak azonos, de különbség mégis vaui, s ez a munka tartalmában, formái­ban, módszereiben, a nagyobb igénybevételben jelentkezik. A pártszervezetek ezekkel a különbségekkel számolnak, amikor a jelöltek kiválasztá­sánál figyelembe veszik a munka, a kiképzés, a szolgá­lat, a család együttes köve­telményeit. Mindezekre te­kintettel a politikai megbíz­hatóság mellett olyan kérdé­sekre is megkülönböztetett gondot fordítanak, mint a rá­termettség, a jelöltek szemé­lyi tulajdonságai, egészségi állapotuk, otthoni és más irá­nyú társadalmi elfoglaltsá­guk. Mivel nem egy rövid át­menetiidőszakra jött létre a munkásőrség, évente új, friss erőkkel egészíti ki sorait. Az irányító pártszervek évről évre elemzik az egységek bel­ső összetételét, és meghatá­rozzák, hogy a fejlesztés ér­dekében az alapszervezetek­nek milyen tennivalóik van­nak. A leszerelők és a tarta­lékba menők helyére a meg­határozott létszámon belül olyan utánpótlást biztosíta­nak, amelyben megfelelő arányban vannak párttagok és pártonkívüliek, munkások, parasztok, értelmiségiek, nők és fiatalok. A folyamatos, tervszerű állomány-szerve­zéssel pártszervezeteink cse­lekvő részeseivé váltak a tes­tület politikai, szervezeti erő­sítésének, harckészültsége növelésének. A pártszervezetek a mun- kásőr-állomány utánpótlásá­nak biztosításával egvidőben saját soraikat is erősítik. Az alapítók, s akik öt-tíz éves tevékertység után megvál­nak a testülettől, egytől egyig pártunk tagjai. Ez természe­tes, hiszen nagy részük a. fegyveres szolgálatot kom­munistaként kezdte, vagy ép­pen e pártmegbizatás alap­ján vált azzá. A régiek mö­gé újonnan felsorakozottak- nak mintegy fele pártonkí­vüli. A pártszervezetek több­sége 1 számol azzal, hogy az általuk javasolt .új munkás­őrök az egységekben folyó nevelőmunka hatására né­hány év után pártunk tagjai sorába kerülnek. Nem véletlen elhatározás alapján lesz valakiből mun­kásőr, hanem ezt megelőzi a több hónapos felkészítés, ne­velés, ismerkedés. A párt- szervezetek, a kommunista muhkásőrök munkaterületü­kön figyelemmel kísérik, hogy az ott dolgozó pártta­gok és pártonkívüliek közül kik felelnének meg munkás- őrnek, s úgy foglalkoznak ve­lük, hogy önként, szívesen vállalják e megtisztelő párt- megbízatást. Az önkétesség tehát itt is párosul a terv- szerűséggel, — a pártszerve­zetek azokat küldik a mun­kásőrségbe, akikre nemcsak a békés felkészülés időszaká­ban, hanem nehéz helyzetben is számítani lehet. A munkásőrség nemcsak elnevezésében, hanem a szó igazi értelmében a munkások őrsége. Nem szójáték ez, mert a termelésben közvet­lenül részt vevők alkotják az állomány több mint 75 szá­zalékát. A termelés élenjárói, a szocialista brigádok tagjai nagy számban vannak a tes­tületben. Úzdon, Diósgyőrben és másutt a szocialista bri­gádok naplójában gyakran találkozunk azzal a bejegy­zéssel, hogy „társadalmi munkája munkásőr”. A ha­talom védelmére felsorako- zottak között, a munkások­kal együtt, egy tömbben ott állnak az értelmiségiek, a politikai, a gazdasági élet különböző területeinek veze­tői. Ezt a közösséget — a de­res hajúaktól a legifjabba- kig, a vezetőktől a beosztot­takig, a párttagoktól a pár- tonkívüliekig — egyetlen kö­zös cél kapcsolja egybe, a haza, az eszme, a szocializ­mus ügyének védelme. Épp ebből következik, hogy a munkásőri megbízatás a kommunista öntudat kifej­lesztésének egyik jelentős forrásává vált. A munkásőri megbízatás politikai & erkölcsi elismeré­sének széles változatait alkal­mazzák egységeink, pártszer­vezeteink. A megbízást adó kommunista közösség előtt történő értékelés mellett nagy figyelmet fordítanak a mun­kásőrök személyes és családi gondjaira, a bölcsődei elhe­lyezéstől a lakásproblémák megoldásáig. A munkásőr munkahelyétől távol végzi társadalmi munkáját, s a szolgálat esetenként megkö­veteli a munkából történő igénybevételt is. A pártalap- szervezetek a gazdasági ve­zetőkkel együtt — sokszor bizonyos belső átcsoportosí­tások árán — teremtik meg a feltételét, hogy a munkás­őr ilyenkor is eleget tudjon tenni megbízatásának. H gaz, a munkásőrök nem várnak munkájukért anyagi ellenszolgáltatást, de őket is jólesően érinti, ha a? erkölcsi és az anyagi elisme­rés párosul. A vállalati kol­lektív szerződésekben a mun­kahely, a közösség ismeri el a fegyveres szolgálatot, s ad a kitüntetésekhez jutalmat, szabadságot. Az egyes mun­kásőrök számára mégis az a legnagyobb elismerés, hogy a testület pártunk, népünk bi­zalmát, szeretetét, megbecsü­lését élvezi. J/iszló Imre az MSZMP KB munkatársa ségek népfrontéletének szer­vezése, amely egyben szer­vezési, de tartalmi kérdés is. A gyakorlat azt már iga­zolta, hogy mind a szék­hely, mind a társközségek­ben önálló népírontbizott- ságnak kell lennie, s hogy szükség van valamiféle koor­dinációra, amit a népfront- vezetők tanácskozó testüle­té — mint nem választott szerv — megoldhat.. Erre vo­natkozó ajánlásokat a me­gyei titkárság a közelmúlt­ban eljuttatta az illetékes népfrontszervekhez. A ,vá- roskörzeti bizottságok szá­ma az elmúlt tíz évben gyorsan növekedett, s létjo­gosultságukat az élet teljes mértékben igazolta. Jelenleg megyénk három városában 12 körzeti népfrontbizottság (Egérben 7, Hatvanban 3, Gyöngyösön 21 működik. A NÉPFRONTTESTt] LE­TEKNEK. alárendelt mozgal­mi, keretek közül ki kell emelnünk a munkabizottsá­gokat. Ezeket' úgy. kell fel­fognunk, mint a választott népfronttestületek lehetősé­geinek kiterjesztését egy bi­zonyos témakörben. Helyes működés esetén nemcsak a politikai , felvilágosító mun­ka hatókörét, hanem a tes­tület érdemi munkásságát, demokratizmusát is gyara­pítják. Jelenleg a megyei el­nökség mellett 3, a járási­városi elnökségek mellett 2—4, a községi elnökségek irányítása alatt 1 munkabi­zottság (nobizottság) műkö­dik. A nőbizottságok a nép­frontmozgalom kiemelkedő jelentőségű mozgalmi kere­tei : egyben nőpolitikái és érdekvédelmi szervek ' is. A népfront nőbizottsá^aiban közel 3000 választott testü­leti tag tevíkenyke'ük. A Moz&alcm egyes akcióinak szervezésére, felmérő mun­kák végzésére hatékony mód­szernek bizonyult az akció- és célbizottságok szervezése. A kezdő, vagy csak egy-egy időszakra népfron tmunfcp Da kapcsolódó aktivisták tevé­kenységének rugalmas és hasznos szervezeti keretei ezek. Az állandó népfront- keretek közé tartoznak a népfrontklubok is. Különbö­ző felfogásban működnek, számuk az elmúlt években növekszik. Működésük, fel­ügyeletük több szempontból nyitott kérdés még ma is. Alapos tanulmányozásukra, működésük általános irány- elveüiek kidolgozására van szükség. A népfrontmozga­lom lakóterületi jelenlétét városokban a lakóbizottsá­gok hálózata tovább széle­síti és fejleszti. A lakóbi­zottságok választására ez év első felében kerül sor. A népfront keretébeír .in­dított mozgalmak (község és várospolitikai. honismereti stb.) jelentős fórumai és megvalósulási lehetőségei fel­adataink gyakorlati érvény­re juttatásának. Színesítik a munka tartalmát, növelik ha­tékonyságát. A mozgalmak­ra, mint laza keretekre az a jellemző, hogy nagy töme­geket képesek bekapcsolni egy-egy feladat végrehajtá­sára. Jó példa erre a „Tár­sadalmi munkával Egerért”, illetve a „Lakóhelysaépítési és virágosítási” mozgalom. Jelenleg a más szervekkel közösen kezdeményezett moz­galmak az elterjedtebbek, s inkább a rövidebb időtar­tam a gyakoribb. Jelentősé­gének megfelelően célszerű a népfront fontosabb rendez­vényformáit külön is szóvá tennünk, mert e rendezvé­nyek jelentős része nem a szervezeti. keretekben zajlik, másrészt ezeken keresztül kerülünk politikai kapcso­latba a legtöbb emberrel. Ezért az eddigieknél na­gyobb gondot kelj fordíta­nunk arra, hogy mindig a tartalomhoz legjobban illő rendezvényformát, válasszuk ki. De feladatunk a jövő­ben az is, hogy kidolgozzuk rendezvényeink társadalmi, politikai hatásának az eddi­ginél reálisabb értékelését, mérését is. A rendezvénye­ket eddig főként a szerve­zési siker szempontjából ér­tékeltük, a jövőben viszont tájékozódnunk kell az elért hatásról is, amire a vissz­hangból és a politikai ráha­tás révén kiváltott cselek­vésből következtethetünk. A NAGYGYŰLÉSEK kü­lönleges esetekben alkalma­zott rendezvényei a nép­frontmozgalomnak. s meg­tartásához, sikeréhez a nép­frontban. tömörült politikai és társadalmi szervek. teLjes értékű összefogására van szükség. A nagygyűlést ál­talában a magasabb szintű népfrontszervek kezdemé­nyezik. Egy kivétel van: a falugyűlés, mely a tanács és a népfront együttműködésé­nek is fontos konkrét helyi formája. Az információs fel­adatok megoldására célszerű felhasználni mint módszert a csoportos beszélgetéseket. A politikai ismeretterjesztés sa­játos formái az előadások és a különböző vitafórumok, amelyek megyénkben nép- frontestek formájában ke­rülnek megszervezésre. A népfrontestek speciális for­mái a barátsági estek. A népfront politikai ismeret- terjesztő tevékenységének formái és fórumai kialakul­tak, ezeket 2 jövőben to­vább kell erősíteni. Kimun­kálást . igényéi viszont, hogy Cipők minőségi vizsgálata A Bőripari Kutató Intézet minőségellenőrző osztályán rendszeresen ellenőrzik, a ci­pők tartósságát, vízállóságát, vizsgálják a cipőalapanyagok, bőr, műbőr, bélésanyagok, ragasztók és festékek minő­ségét is. Az intézetben évente mintegy 400 pár cipőn végez­nek roncsolásos minőségel­lenőrző vizsgálatot, ellenőr­zik a szabványok betartását. Felhívják a gyárak figyel­mét az előforduló hibákra és figyelemmel kísérik azok kiküszöbölését. (MTI foto: Fehér József felvetele) — Hosszú ideje nem volt olyan zökkenőmentes az év végi forgalom', mint az el­múlt esztendőben. Karácsony és szilveszter úgy ment, hogy semmi torlódás, fenn­akadás nem következett be az utasok szállításában — mondja Pásztor József, a hatvani vasútállomás sze­mélyszállítási vezetője. — Természetesen ez az ered­mény a felkészülést dicséri. S azokat a szolgálattevőket, akik a különböző mentesítő vonatokon, valamint a szük­ségpénztáraknál álltak mun­kába az ügy érdekében. Egy lebegett előttünk: mindenki kényelmesen és időben, jus­son a célállomásra! A megnövelt személyfor­galom, persze, éreztette ha­tását a teherszállításnál. Vo­nóerőt, azaz mozdonyokat, onnan vett el az állomás- főnökség. Ezzel viszont a rendező pályaudvar sze­mélyzete járt jóL Két éjsza­ka is üzemszünetet rendelt, el a pályaudvar vezetője, ilyenformán az ott dolgozó vasutasok vidáman átszóra- kozhatták az évbúcsúztatót Mint a? üggyel kapcsolatban Pásztor József megjegyezte, a szilveszteri, újévi üzem­szünet már azt a törekvésü­ket fejezi ki, amelyet a munkaidő csökkentése érde­kében tesznek a MÁV-náL ★ Az ünnepi hajrá* valamint az üzemszünetes napok után azonban ismét rjendes kerék­vágásba lendült a hatvani állomás élete. S eső ide, hó oda, az új esztendő első nap­a népfront miképpen kap­csolódjon be még intenzí­vebben a párt áltai koordi­nált téli politikai előadás- sorozatok szervezési és tar­talmi feladatainak segítése­be. Érdemes végiggondolná azt is, hogyan lehet ésszerű munkamegosztást kialakíta­ni az ismeretterjesztés más ágazataiban a művelődési otthonokkal, könyvtárakkal úgy, hogy nem átvállalva a feladatokat, hanem fordítva, bevonva őket a politikai is­meretterjesztésbe. A jövő­ben is szelvezni kell a rá­dióval és a televízióval kap­csolatos népfrontfórumokat. A valóságnak megfelelően kell figyelembe venni a rá­dió és a televízió rendkívül széles körű közvéleményt formáló hatását, és ezeket a népfrontmunka szerves ré­szeként felhasználni. A saj­tó esetenként még csak pro- tokolljelleggel foglalkozik a népfronttal, illetve a nép-, frontmunka különböző terü­leteivel. Itt a jövőben a tar­talmi munka javítására kell törekednünk. A munkások és a népfront kapcsolatának erősítését szolgálná, ha az üzemi lapok többet foglal­koznának, vagy egyáltalán foglalkoznának a mozgalom tevékenységével. Jelentősek a népfrontmozgalom azon rendezvényei is, amelyek a tanácstagok és az ország- gyűlési képviselők választá­sához, tevékenységük segí­téséhez kapcsolódnak. Ezek közül szeretném kiemelni az országgyűlési képviselők me­gyei csoportjának, továbbá a megyei tanácstagok járási­városi csoportjainak, illetve a közös tanácsú községek székhely- és társközségi cso­portjainak tevékenységét és közéleti hatását. A munkás-' paraszt találkozók mint A hatvani giirííón jaíban példás munkát végez­tek a vasutasok. Különösen sok gond, feladat hárult az első héten a „gurító” közéi száz munkására, akik há­rom turnusban végzik az ál­lomásra érkező teherszerel- vények kocsijainak szétosz­tását. Tizenkét óra szolgálat, tizenöt—húsz vonat. Mind­egyik legalább ötven kocsi­val! Nem kis feladat. Külö­nösen ködös időben, amikor csak hallja az ember, hogy gurul a dombról a kocsi, de nem látja. Erősen koncent­rálni kell ám, hogy pontosan történjen a váltók állítása, s egy-egy saru időben a ke­rekek alá kerüljön — vilá­gosít fel bennünket a „gu­rítósok” munkájáról, felelős­ségéről Varga Béla forgalmi szolgálattevő, aki éppen most fejezte be az éjszakai mű­szakot. — Néha mellé is fo­gunk, rossz vágányra szalad egy kocsi. De nem ez a jel­lemző nálunk. Ilyesmi job­bára- csak akkor fordul elő, ha különböző csapágyú va­gonok gurulnak a „hébli- sek” keze alá. Egyik szinte utoléri a másikat, s nem jut szegényeknek annyi idejük se, hogy váltót állítsanak.,. fontos közéleti fórumok az elmúlt években sem szám­szerűségükben, sem politikai tartalmukban- nem feleltek meg a velük szemben tá­masztott követelményeknek, általában az alkotmány ün­nepéhez kapcsolódtak, s igen sok volt bennük a formális elem, és a csak ünnepélyes vonás. Ezekre a találkozók­ra a jövőben is feltétlenül szükség van, de a tartalom további javításával. \ A TELJESSÉG IGÉNYE nélkül készült összegzés is bizonyítja, hogy a népfront­mozgalom kerete rendkívül széles, rendezvényei, fóru­mai lehetőséget biztosítanak a párt szövetségi politikájá­nak, a nemzeti egységpoli­tikának hatékony megva­lósulásához megyénkben. A népfrontbizottságok feladatai sokrétűek, színesek, társa­dalmi életünk szinte min­den területéhez kapcsolód­nak. Ezzel összefüggésben azonban hangsúlyozni sze­retném, hogy ma már nem az újabb és újabb feladatok végrehajtására kéll ösztö­nöznünk aktivistáinkat, ha­nem reális mértéktartásra, á feladatok rangsorolására kell intenünk önmagunkat. Min­dig figyelembe kell. vennünk a társadalmi szükségleteket és igényeket, 6 ennek meg­felelően kell differenciál­nunk a feladatok vállalását. Inkább kevesebb feladattal foglalkozzunk, de azt ered­ményesen végezzük eL Sa­ját tapasztalataink és né­hány baráti ország nép­frontmozgalma is ilyen meg­fontolásra késztet bennünket. Póti Jenő 3 Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkára A ferencvárosi, mis'.-.'lei teherpályaudvarokról, vala­mint Kákos-rendezőről jön a legtöbb szerelvény Hatvan­ba. Kevesebb, ami Szolnok és Salgótarján felől érkezik. Ezen az éjszakán Körösi Sándor kocsimester nyújtott legtöbb segítséget Varga Bé­la szolgálattevőnek. Ö dol­gozta ki a szerelvények, ko­csik programját, s továbbí­totta Barna Béla gurításve- zetönek a dombon levő há­zikóba. A gurításvezető leg­fontosabb „munkaeszköze” a hangosbemondó. Mikrofonba kiabálja a rendezési jegyzé­ken szereplő kocsik, vágá­nyok számat, s megy min­den a maga rendjén. Á „héblisek”? Ezúttal Tő­zsén József és Pető István, állta a sarat, Mindkettő régi; kipróbált vasutas. Egyik húsz, a másik tíz esztendeje dolgozik a MÁV-nál. Persze ebben a funkcióban az. el­töltött évek még nem jelen­tenek mindent. Mi kell ah­hoz, hogy valaki megbízható „héblis” legyen? A gyakor­laton, tudáson kívül kitűnő reflex. Akinek nincs, jobb, ha veszi a sapkáját. Mert nagyon könnyen egymásba lehet akasztani két kocsit, s ott a kár, még az idővesz­teség. Arról nem beszélve, hogy sérülést szenvedhet az ember. A hatvani „gurító”, közel száz dolgozójának becsüle­tére legyen mondva, komo­lyabb zűr évek óta nem'for­dult- elő a teherpályaudva­ron. ★ Ahhoz azonban, hogy egy- egy műszak ezernél több va­gonját ügyesén, rendeltetés­szerűen szortírozza szét a „gurító”, nem csupán pa-. rancsnokra, tiszthelyettesek­re van szükség. Ennek a kis hadseregnek is megvannak a közkatonái. Szakmai nyel­ven „sarurakó”-nak mondják őket. Belőlük van a legtöbb. Minden két vágányra jut egy. S legfőbb feladatuk, hogy időben a vagon kere­kei elé illesszék azt az éket, amely megálljt parancsol a kocsinak. Hogy ezen a zimankós, esős és havas éjszakán kik szorgoskodtak -a gurítódomb aljában, a szerteágazó vágá­nyok között? Letelvén a szolgálat, most ők is annak rendje-módja szerint tisztálkodnak, átöl­töznek, s indulnak haza a családhoz. Mégy Balázs Jó­zsef, Szabó Sándor. Vizer Jó­zsef, Melkó János, Hasznos Vendel, Juhász József, s mind a többi. Elköszön tár­saitól, valamint a szolgálat- tevőtől Muhari János is. Na­gyon szedi a lábát. — Huszonnégy, óra, s me­gint sorakozunk „felolva­sásra”. Nagyon be kell osz­tani a napot Aludjon is. szórakozzon is az ember, meg aztán. eleget tegyen minden egyéb feladatnak, ami otthon várja .. Ahogy a „guritósokat" megismertem, nincs kétség, a ház körül éppen olyan pontosággal helytállnak, mint itt a munkában. Ez már a vérükben van. Azért vasutasok. Moldvay Győző Mumm£ 19W* január 10^ csütörtök i

Next

/
Thumbnails
Contents