Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

OSZTOZÁS A JÉG B MEGOLVAD... 'Tőaiítűiizolg.áLat A főnök megdorgálja m fiatal munkatársnőt} — Kedves kisasszony, ma­ga minden reggel elkésik» Hát nincs ébresztőórája? — De van, csak mindig ak­kor csönget, amikor alszom. ★ Andersen így szól a bánfa jához: — Ne mond meg, kérdek e feleségemnek, hogy pénzt kertem tőled kölcsön. — Nem teszem, de te m áruld el a feleségemnek, hogy én kölcsönadtam nekedl Dupont, akinek a felesé­ge anyai örömök elé néa, így készíti elő ötéves kislá­nyát a családi eseményre: — Henriette, házunkba ha­marosan ellátogat a gólya! — Jaj, csak meg ne ijed­jen tőle a mama! — Miért? !-»*■*•" — Hát nem tudod, papa. hogy as állapotos asszonyok milyen élesen reagálnak mindenre? , '•***&•# A kislány születésnapján! — amikor nagykorú lesz — elegáns estélyi ruhát kap. — Mama, miféle anyag ez? — Hát nem látod? Selyem. — Ide nézz, milyen gyö­nyörűi És ez az egész attól a kis hitvány féregtől van? — Nem szégyelled magad Oven csúnyát mondani az édesapádról ?J^ Két ismerős összefut a sö­rözőben. — Hát te mit csinálsz itt? Hiszen neked megtiltotta az orvos, hogy sört igyál! — szól az egyik a másikhoz. — Igen, csakhogy az orvos nemrég meghalt, _ ^ Jin! fltod ^bfltnésm ®z értesí­tést, hogy a vonat 60 percet késik," * ■ ★ '!««***’ A hajótörést egyedül lord Bromstoke éli túL A víz ki­veti egy lakatlan szigetre, ahol csak tű év múlva ta­lálnak rá. Megmentő! döbbenten né­zik azt a három házat, ame­lyet időközben lord Broms­toke felépített. — Az ég szerelmét«, mé­nek épített három házat? — Aa elsőben lakom — magyarázta a lord. — A másodikban van a klubom. — Es a harmadikban? — A harmadik épületben van az a klub, ahová be a lábam. — Hővé sorolnád a szemes kígyó*? — A rövidlátók családjába, tanár úri * Egy ftrf sóhajai — Hogy változnak az tdókS Régen az ember évekig ke­resett feleséget és fél óra alatt kapott tálcást. Ma fél óra alatt kap feleséget, lakás­sá meg évekig keU, vártúal tár ■.***&: < — Tudod, egészen hihetet­len eset történt velem. Az eimúlt éjjel valami fura zajra ébredtem. Felnyitot­tam a szememet és észre­vettem, hogy egy kéz kihúz­za a zsebemből a pénztár­éi mat, és pénzt vesz ki be­lőle Megragadtam a piszto­lyomat, de nem sütöttem el. — Ugyan mi akadályozott benne? — Nem akartam özvegy­sorsra jutni. ★ N. úrhölgy semmiképp sera tud megszabadulni tokájától. Barátnőjének tanácsára rá­szánja magát és egy orvosi folyóirathoz fordul tanácsért, de levelét férfinévvel írja alá. A válasz azonnal megérke­zik: „Azt tanácsoljuk, nö­vesszen szakállt”. A lezárt sorompó előtt ki­lométernyi hosszú autósor kí­gyózik. Jön a bakter és így szól: „Uraim, készüljenek fel a hosszabb várakozásra, Ép­aroto: ZHt Im Bűd) Harc az erdeven! polgármester és a nudisták között A mtztelei* kebel háború - ja teljes erővel dúl, mégpe­dig nem Saint-Tropez-ba.il, vagy Cannes-ban. hanem s íprient-től mintegy harminc kilométernyire fekvő Erde- ven bee., , A Torfent ? 8Httt9^ySsx engedélyezte mintegy há­romszáz naturistának. hegy birtokba vegye az egyik leg­szebb strandrészt és mind­össze egy aprócska három­szögletű kendőeskével takar­ja el magát Lergeonx. as erd even! polgármester vi­szont hadat üzent a natu­ristáknak. Ez utóbbiak azon­ban — az államügyész en­gedélyével élve —% beren­dezkedtek egy fenyőerdö közepén. Érd even tői mintegy hat kilométernyire. Az 51 hektárnyi területen nyolc­vanöt — 3—! gyermekes —* angol, belga, német holland és francia család éL A na­turista klub elnöke a SO év körüli Jeaa-Pterro Chal- aeaad kijelentette: «Ami s polgármestert illeti» számom­ra nem létezik.“ Nem így l/orgeemc űr! Érd even ben még korántsem ért véget a háború, \ «»***aaaa»aaaaaaaaaaAAAAÁAA Vát'Sak vagyunk örömben, gondban, a szivünk egy ütemre dobban; utunk is egy, s történjék bármi sohasem fogjuk ezt megbánni Ag utókor megméri tettünk és ítélkezik majd felettünk. Még nem lobban csillag eiébünk? Mindegy! Előre! Dőng a léptünk. Bitünk küszködve, néha Rebben, messze vetődve, Idegenben; nevettünk — sokszor hadakoztunk - ezután Is mindent megosztunk. Már tiszta fénnyel int a Holnap, ne bánd, ba a gazok gúnyolnak! Szánkat némán összeszorítjnk, nem csikarják ki drága titkunk. Minket az élet vad csatáján nem győzhet le az arany bálvány: előre rontunk száz csatán át * dalba öntjük a népünk vágyát Gondolat, érzés; es a fegyver, megküzd majd roppant seregekkel. Adott szavunk szent — menjünk bátran: megosztozunk most a halálban! Képes Géza fordítása t» Ova Hrtsrto Botev, sfcft a bolgár Petőfinek neve*T betűnk. Költészetükben és életükben sok a közös vonás Hordozói toltak koruk nagy eszméinek, harcbaszálltak ezekért az eszmékért, ép életüket is íeláldozták a szabadságért, JUHÁSZ ÁKOS: r T** j s- ** i p Evkoszonto Tegyétek fel koronámat Hadd nyomja a koponyámat Disz palástot vállaimra S arany szőnyeg mint a kobra simuljon el, mint a tenger megtorpanó hullámokba. Hol as almám — gazdagságom Arany jogar — igazságom Fejedelmi arcom égő Égtől földig jót ígérő várlak téged király módra Lázcsókoló Gj Esztendő Csempészek is dönthetnek rekordot — Pistiim — mondja a mama —, ha szépem megmo­sod szappannal a nyakad, velünk jöhetsz délután ki­rándulni. — Es ha esni lúg? Akkor nem mentek sehová, én pe­dig itt ülhetek megmosott » «mir. — A" feleségem megefflökütt e legjobb barátomnál. La­jossal. — Ha jól tudora, Lajos so­hasem volt a legjobb bará­tod. — De most már azt «i ar - * 'A borbély megkérdett ven­dégétől: — Mondja, «ram- nem pa­radicsommártás volt ebédre? — Nem. — Akkor én vágtam meg... ★ — Nagyon tetszik nekem a feleséged! — Nekem is tetszene, ha a tied lenne! ★ Egy tapasztalt anya taná­csot ad a kezdő mamának: — Egyszerű az egész: kép­zeld azt, hogy nem a te gye­reked. Hiszen azt mindenki tudja, hogyan kell a más gyermekét nevelnil ★ A piacon a baromfiárus­hoz odamegy egy asszony. A kezébe veszi az egyik csir­két és megkérdezi: — Minél etették ezt a csir­két? — Miért érdekli? — Szeretnék % én is ilyen szép sovány lenni! Az a zsákmány, arrwfly Marseille közelében került a H'ancia vámőrség kezébe, a legmerészebb várakozásokat is felülmúlta. Egy bizonyos Marcel Booeant akft • hatóságok ct- •srettacsempészként ismertek, Guadeloupe szigetéről egy kis hajót hozott a francia Riviérára, hogy rákfogásho* alkalmas felszereléssel lassa el. Amikor az átalakítás be­fejeződött, és Boucant „Az időjárás szeszélye” nevű ha­jójával fogásra készült indulni, két francia vámhivatal- nők megtiltotta, hogy elhagyja a kikötőt A „rákhalász” • tilalom ellenére megpróbált kifutni; ekkor a vámőrök tüzet nyitottak, megszállták a hajó* és visszavitték Marseille-ba. Itt egy tapasztalt vámőrbrigád alaposan megvizsgál­ta a hajót Tűvé tettek minden zugot, és végül vízhatlan zsákokba rejtett értékes rakományra — heroinra buk­kantak. Megmérték ttz „árat”. S m vámőrök nem hitték a Remüknek: a zsákok súlya 935 font volt, és értéküket ke­reken 100 millió dollárra becsülték! Ilyen mennyiségű heroin elegendő lett volna arra, hogy egy álló hónapig kielégítse az Egyesült Államok valamennyi kábítószer- élvezőjének „szükségleteit”! Mint feltételezik, Boucant esek ez egyik közvetítőt Jóllehet letartóztatása óta már hosszabb idő eltelt, a bűn­szövetkezet többi tagját nem sikerült kézre keríteni. Talál­mányom Szeretet tatáimé- nyakkal foglalkozni. Jó időtöltés. Évszá­zadokig elbíbelődtem, míg feltaláltam pél­dául a tűzgyújtást, nem kevés idő telt el addig sem, gmig ke­reken kikerekitettem az első kereket, sőt, az sem tartott röpke ideig, amíg a sva- nyolviaszkot és a pus­kaport feltaláltam volt. Mindezt azért kellett igy előrebo- esátanom, hogy egy­részt megértsék, — nálam a feltalálás öncélú dolog, szóra­kozás, önmagam sza­bad idejének tevé­keny eltöltése és nem holmi haszonszerzési vágy: másrészt, hogy legújabb találmá­nyomnak éppen az iméntiek felsorolása, azok kétségtelen si­kerei alapján meg­legyen önök előtt a kellő hitele és érté­ke. Hiszen mindaz, amit eleddig feltalál­ni szerencsés vol­tam, éppen annyira az emberiség javát szolgálta, mint aho­gyan az Amolett keksz szolgálja, s amiként új találmá­nyom ezutániakban az emberiséget szol­gálni fogja. Mindezek után be- mutatom legújabb emberiséget boldogi- ó találmányomat, az \molett kelcsz to­vábbfejlesztett speci­fikus változatát, az Amolett rumot és hogy ennyit többet; nem iszik. Az ennyit egy fél deci. Vagy két deci tisztán,1 És egy kevés­ke víz. Óriási! Találmá­nyom egyből meg­oldja az alkoholiz­mus elleni küzdel­met, hiszen nem le­beszélni kell az ital­ról egy valakit, ha­nem rábeszélni egy féldecire, vagy két deci tisztánra és egy kortynyi vízre, — utá­na. Olcsó! Hiszen mibe kerül egy fél konyak, vagy egy vodka? Lényegesen kevesebbe, mint mondjuk tizenegy fél, vagy három liter tiszta a kettő deci helyett. És a korty­nyi víz ráadásul még ingyen is van! Ha ez nem Nobel- díjas találmány, ak­kor semmi. Amolett italt minden dolgozó asztalára egy korty vízzel. Űj jelszó, s nyomában új világ bontakozik ki az em­beriség immáron mind kevésbé oéreres tekintete előtt. Hogy mi van ak­kor, ha valaki nem issza meg az egy korty vizet? Nos... ez az a probléma, amelyen jelenleg most dolgo­zom néhány vodka mellett, víz nélkül, nehogy megártson ne­kem és találmányom- ; nak. (egri) Kenya és Uganda egyes részein az asszonyok — a íérfiaktól eltérően, akik gondosan ügyelnek frizurájukra —, fejüket kopaszra nyiratják. Igaz, a koponyájukon meghagynak néhány szálat, s ezeket vékony, kicsi var- kocsokba fonják. A helyi szépségek azonban megtalálják a módját a szépítkezésnek. Nyakukat, karjukat, lábukat teljesen beborítják láncokkal, karkötőkkel, karikákká’ gyöngyfüzérekkel, struectojás héjából, kagylóból, csigábő növényi magokból, halcsontból stb., készült különbőz' , bizsuval”. A gazdagságot az ékszerek mennyisége és sú ly.9 jelzi. Az igazán gazdag nők még tízkilónyi díszítményt w hordanak magukon, ami, ha figyelembe vesszük az. «trtkai .hőséget, igazán hőstett a .szépség nevébe^, i étket, sőt, undorral szemléli is egynéme­lyüket, hiszen úgy el van telve a gyomra. No lám: valaki meg­iszik egy féldeci Amolett rumot, vagy a család egyéb tag­ját, akár egy Amo­lett két deci tisztán-t, utána önt egy pohár­ka vizet, s néhány pillanat múlva a leg­határozottabb mér­tékben érzi, hogy be- pialt, sőt, annyira ér­zi, hogy riadtan szemléli a két üres poharat, ami egy volt s most már négy, mi­közben befelé folyó könnyel esküszik 4 tudatos mellébeszélésről Eddig is sokszor szóltunk a felesleges nyelvi bonyo­lultságról. a tudatos ködösí­tésről, a hamis finomkodás­ról, a hivataloskodásról és szakszerűsködésről; egyszó­val arról, hogy a közéleti, a hivatali nyelvhasználatot na­gyon terheli a bőbeszédűség. Arról is írtunk, hogy sokan egészen tudatosan töreked­nek arra, hogy a sok szóval éléssel kerüljék meg a lé­nyeget, takargassák igazi szándékaikat Hogy a több ezó nem mindig eredményez értelme­sebb közlést bizonyítja az alábbi példatár: Megszilár­dítjuk. a munkafegyelmet. A mondat rövid, de tartalmas, s mind a beszélő szándéká­nak, mind az információ­nak, mind az elérendő cél­nak jói megfelel. Megszer­vezzük a munkafegyelem megszilárdítását. Egy szóval bővült a nyelvi forma, és mégis kevesebbet mond szá­munkra a mondat Aki ezt a mondatot megformálta, tudatosan, vagy ösztönszerű- leg csökkentette a monda­nivaló súlyát Elősegítjük a munkafegyelem megszilár­dulásának megszervezését Megszaporodtak a szavak a mondatban: veszített a nyel­vi forma egyértelműségéből, egyre kisebbé vált a sze­mélyi felelősség. Az elszó­rnál yt el emites folyamata még csak tovább erősödött ebbon a megfogalmazásban: A munkafegyelem vonatkozási­ban mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy meg­szilárduljon a munkafegye­lem üzemünkben. A bonyo­lultabbá váló nyelvi for­málás már arról árulkodik, hogy tudatosan kapott sze­repet ez a nyakatokért nyel­vi forma, s ezzel a nagyon fontos közlésből értelmetlen, illetőleg tudatosan, elértel- metlenített információnyúj­tás született meg. A közlé­sért senki nem vállal fele­lősséget, s valójában elsik­kadt a mondanivaló lényeg« is. Ebből azt a tanulságot ia levonhatjuk, hogy a felesle­ges bőbeszédűség, az elkop­tatott nyelvi klisék haszná­lata sokszor nem a lényeg kiemelésére, a mondanivaló egyértelmű közlésére alkal­mas nyelvi formálást ered­ményez, hanem éppen for­dítva: a tudatos mellébeszé­lésről, takargatásról és taki tikázásról árulkodik. Dr. Bakos József A szépség nevében családfának többi agjait, az Amolett conyakot, az Amo- ett vodkát, az Amo- ett két deci tisz­ánt. Az Amolett ital­család korlátlanul ki­erjeszthető, az italok ninden tagjára, a •izspálinkától a tör­kölyig, a viszkitől az inizspálinkáig. De iát mi is lett légyen íz Amolett rum és '.ársai? Alapkoncepciója a egteljesebb mérték­ben megegyezik a i keksszel: be kell venni a kekszből egy vagy két darabot és ráinni egy pohárka folyadékot. Ettől a keksz a gyomorban megduzzad és a jólla kottság érzését kelt­vén a kekszfogyaszt méltatlankodva uta­sít el magától min­ien egyébként fees

Next

/
Thumbnails
Contents