Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-31 / 25. szám
Me gkétszereződött a családvédelmi tanácsadók száma Dr. Schultheisz Emil államtitkár nyilatkozata Egy hónapja már, hogy a házasuló fiataloknak családtervezési tanácsadáson Ítéli részt venniük. Az első „ügyfelek” közül sokan dicsérik, mások fölösleges formalitásnak tartják a kötelező tanácsadás rendszerét. Az eltérő vélemények kapcsán dr. Schultheisz Emil egészségügyi minisztériumi államtitkárt kérdezte meg Mis- kolczi Péter, az MTI munkatársa: hogyan értékelik a minisztérium vezetői a tanácsadó hálózat működésének első hónapját? —- Egy hónap tapasztalatai alapján nehéz és helyetelen lenne messzemenő következtetéseket levonni. Az első benyomások azonban biztatóak — mondotta az államtitkár — Nem szabad viszont megfeledkezni arról, hogy január 1-e előtt kevesebb tanácsadó működött az országban, s számuk a rendelet életbe lépésével csaknem megkétszereződött. Budapesten például a korábbi négy helyett már tíz ilyen tanácsadó működik. Jóllehet a tanácsadókban mindenütt sokéves tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező szülész-nőgyógyász szakorvosok látják el a feladatot, némi különbség mégis van, s ez elsősorban a kötelező jellegből adódik. Ilyen körülmények között jóval nehezebb megtalálni azt a közvetlen hangot, amely feloldja a tanácsra várakozókban kialakult feszültséget. Arról nem is beszélve, hogy vidéken, ahol még nincsenek ilyen tanácsadók, a nőgyógyászati szakrendelők helyett körzeti és üzemi orvosok látják el ezt a feladatot. Ez utóbbiaknak ilyen tennivalójuk korábban nem volt, azonban a rendelet élet» be lépése előtt a tanácsadásra kijelölt körzeti és üzemorvosok továbbképzéséről is gondoskod tunk. — A tanácsadói munka az orvostól — éppen a kötelező jellege miatt — különleges pszichológiai érzékét igényel, hiszen egyik pillanatról a másikra kell a legkülönbözőbb beállítottságú, műveltségű és más-más életfelfogású emberek hangulatához alkalmazkodni. Óvatosan megfogalmazott, tapintatos kérdésekre kapott — olykor kitérő — válaszok alapján kell eldönteni az orvosnak, melyek azok a kérdések, amelyeket a jegyespár jól ismer, s mik azok, amikkel kapcsolatban tanácsra szorul. Az esetek többségében a tanácsot kérő fiatalok bizalommal, érdeklődéssel mondják el gondjaikat, problémáikat. 150 új film a szocialista országokból A magyar közönség évenként csaknem 150 új filmet nézhet meg, amelyeknek javarésze a szocialista országokban készül. Évente kétszer utazik fílmátvételi delegáció az NDK-ba, hogy az ottani filmtermésből kiválaszszák és megvásárolják a hazánkban bemutatandó játék- és televíziós filmeket. Az utóbbi öt esztendőt tekintve itt is fokozatos emelkedés tapasztalható: 1973-ban mutatták be nálunk a legtöbb NDK-filmet. Ezek az alköTá- sok szinte valamennyi témakört felölelik. Említésre méltó a nagyszabású regényadaptáció, a kétrészes, és a Szovjetunióval koprodukcióban készült Goya, amelyet 1973-as bemutatója óta több mint negyed- millióan tekintettek meg. — Sokkal nehezebb az orvosok helyzete akkor, ha jegyespár a tanácsadás alatt nem közvetlen beszélgetést ért, hanem kellő tájékozottság hiányában valamilyen vizsgálatra számít. Erről azonban szó sincs. A beszélgetés célja mindenekelőtt család egészségének védelme, a harmonikus, kiegyensúlyozott családi életre való felkészítés. Pótolni azt a hézagot, amely a szülői felvilágosítás esetleges hiányából és a kissé elavult szemléletű iskolai biológiaoktatásunkból ered. — Manapság a fiatalok jelentős része él szexuális életet. Helytelen lenne, ha ezt nem vennénk tudomásul. A gyakorlatban előfordul az is, hogy a lány már terhes, amikor házasságot köt. A tanácsra, jóindulatú, segítőkész megbeszélésre — a születendő gyermek érdekében — ilyenkor is szükség van, s a későbbi évek miatt ekkor sem árt a családtervezésről beszélgetni. Napjainkban, amikor Magyarországon a családtervezés legelterjedtebb módja még mindig a terhesség műtéti megszakítása, az orvostársadalomnak kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy ezen a rendkívül káros szemléleten mielőbb változtassunk. A fiatal feleségek, anyák és később gyermekeik egészsége függ attól, A tanácsadást senki se tekintse formálisnak. Minden náluk jelentkező fiatal érezze, hogy nem az igazolásért kellett fölkeresni az orvost, hanem tanácsért — saját érdekükben. — Aggodalomra tehát nincs különösebb ok. Újszerű feladatról lévén szó, bizonyos idő eltelik, mire a tanácsadó hálózat munkája kifogástalan lesz. Népesedéspolitikai rendeleteink végrehajtása egyébként sem kampányfeladat. Hosszú évek, évtizedek kitartó, türelmes munkájára lesz szükség, amíg az új elvek a mindennapok gyakorlatában is meghonosodnak, s az intézkedések kedvező hatásáról számolhatunk be — mondotta dr. Schultheisz Emil államtitkár. Gyöngyösi művészeti estél: Nézeteltérítés humoralista módon Zavarba 'ön az ember, ha a meghívón feltüntetett címszóra gondol: műveszeti esték. Lehet-e ebbe a kategóriába sorolni Sándor György műsorát, amelyet ennek a címszónak az égisze alatt hirdettek és mutattak be? így jelölve: Nézeteltérítés. Mert egy sor aggály merül fel. Vajon egy kezdő előadót csalhatatlanul meg lehet-e ítélni ? Tehetség vagy jó érzékű szórakoztató mester? Eredeti-e vagy csak a közízlés egy részét lovagolja meg? Műkedvelő-e vagy csak beugró színpadista, pódiumkereső? Tény, hogy közönsége van, Azt a fanyar, kesernyés, cinikusnak tetsző „elméieties- kedést”, amit ő csinál a ma egyes kérdései körül, sokan kedvelik, várják. Mintegy azzal a megnyugvással: hogy no, most helyettem is jól „ociamondott”. Pedig esze ágában sincs ..odamondani”. Érzékeny a fonákságok iránt, jó szemmel válogatja ki a visszásságok közül a legfurcsábbat, a legmeghök- kentőbbet, aztán elkezd „szót facsarni”. Ilyenformán, mint a mostani előadásában: — Feladhatja-e az ember magát? És ha feladhatja, kiválthatja-e? Ki váltja meg? Ki lehet-e bontani ezt a csomagot ? Es így tovább. Érezzük a szó mögötti tartalmat, filozófiai jelképet, ha úgy tetszik: a politikumot. Egynéhány könnyedebb. esetleg sikamlósabb vicc után mindig következik egy „halálosan” komoly, amelynek „kétértelmű”, tehát több jelentésű szavain, kifejezésein már beidegzett módon nevet a közönség egy része, és csak amikor a gurgulázó hahota elhagyja szélesre rántott S'záját. akkor döbben rá, hogy: ho-hó, álljunk meg a kacagással, mert ez a Sándor György most éppen a kispolgári szűklátókörűséget, a kicsinyességet, a kapzsiságot fricskázta orrba, és ha jó! sejtem, az én orrom hegyét is megpöccentette. SZALAY ISTVÁN: 21 45: Beszélgetés Király Istvánnal Az ismert tudós az öt- venhannadik évébe lépett. Évtizedek óta tudományos munkája mellett oktat, újságírói-kritikusi tevékenységet folytat a lapok kulturális rovatainál. Sokáig szerkesztő Is volt. Az irodalom- torténész-kritikus-újságíró Eötvös kollégistaként kezdte pályáját, s 28 évesen mar í magyar irodalmat adott elő | az egyetemen. Tudományos i, munkájának területe a XIX. és XX. század magyar irodalma, s e tevékenységét számos tanulmány jelzi: Petőfiről, Kaffka Margitról, Móricz Zsigmondről, Németh Lászlóról, Mikszáh Kálmánról jelentek meg szakmunkái. 32 éves korában Kos- suth-díjat kapott. A míisor rövid negyven perce alatt Király István egy nemrégiben megjelent kortársbeli kétrészes cikke, A mindennapok forradalmisága, az az alapgondolat, amely köré Hernádi Miklós szerkesztő- riporter kérdéseit csoportosítja. A téma igencsak aktuális. A beszélgetés érinti a bürokráciát és a szocialista brisádmozealmat, a fogyasztói mentalitást és az ifjúság szerepét. (KS) ARKASVEREM QJStiMl xm. január 31., csütörtök. A szél veszettül hordta a havat és a hideg jégvirágokat rajzolt az ablaküvegre. Bent az ócska vaskályhában paltogzott a tűz, de a bárány bőr bekecs nem kívánkozott le a két emberről. A küszöb alatt havat fújt a vihar, a szú rágta ablaktáblák pedig szinte beleremegtek az erőlködésbe. — Bolond idő! — Ítéletidő! — morogta a másik. — Dohányod van-e? Csont Sándor, mint kutyának a koncot, úgy dobta oc’u volt munkatársának a zacskót. — Mi az istenért szívod, ha sajnálod rá a pénzt? Ács István rátömött és visszadobta a dohányt. — Engem aztán bekén hagyj! Csend volt egy ideig, majd megint rázendített a szél. Nyüszítettek a fenyők, mint a megvert kutyák, és eszeveszettül havazott. — Ma kijön! Egészen biztosan kijön. Acs úgv tett, mintha semmit sem hallott volna, csak pöfékelt és tenyere között forgatta a pipát, majd belerúgott a kutyájába, pedig a szerencsétlen meg sem mozdult. — Süket vagy? — A helyedre, takarodj! , \ kutya átment n kálvhc 'k oldalára és lefeküdt íj avas mellé, — Ma végzek a gazemberrel! Miatta rúgtak ki az állásomból. Ács kettőt is. köpött egymás után és kihúzta a pálinkásüvegből a dugót. A dugó nagyot cuppant, az erős ital meg hangosan gurgula zott lefelé a torkán. — Magadat rúgattad ki, Sándor! Mértéket nem ismertél, kapzsi lettél. Telhetetlen. Egy őz még csak elment volna, néhanapján egy süldő is. De a szarvasborjúk a torkodon altadtak ... Csont Sándor megremegett. Két ököllel egyszerre csapott az asztalra. — A pofádat befogod, le gyámoltalan! A kutya hirtelen felkapta a fejét és ugatni kezdett. Ács István elhallgatott és gyorsan elfújta a lámpát. — Te állat! Bőgj csak, ugass és máris a nyomodban vannak. A kutya megnyugodott és nedves orrával csak úgy, kedvtelésből véglgszimatoita a piszkavasat. — Ma kijön! Biztosan kijön! Rókát hív síppal az irtásban. Hatszáz forint egy rókabőr ... Az ablakon beszűrődött némi világosság és úgy tűnt, mintha csendesedett volna a szél is. — Ha kijön, várja a farkasverem ... A fenyők megint rákezd ték a muzsikát. Először csak su- . >gtak. azután egy-egy oktávval mindig feljebb és feljebb. — Meg akarod ölni? Csont Sándor hangosan felröhögött. — Egy ujjal sem nyúlok hozzá! A veremben szemem előtt döglik meg az átkozott. A szokott leshelyén, ahonnan csalni szokta a rókát. Acs meggyújtotta a lámpát. A gyufa fénye imbolyogva ugrált a fehér falon, azután lángra kapott a kanóc. — En hazamegyek, Sándor. Ha velem jönnél.... Csont kirúgta maga alól a széket. Valahogy így csinálja. Olyan módon, ahogy a régi komédiások tették a vásárban, az egykori igricek az udvarházakban, a mostani popénekesek az utcasarkokon. Hogy is mondja magáról? Humoralista. Bontsuk csak szét a szót így: humor-alis- ta. Ez nem jó. És ha így bontjuk: hu-moralista? Ez a bizonyos „moralista’' csak az első szótaggal, a ,.hu”- val több a közhasznú fogalomnál. Ez a csomagolópapír, a zacskó, amibe belehajítja nagyvonalúan, köny- nyedén. kicsit hányaveti formán, de rettenetesen komolyan a véleményt rólunk, rólad és rólam, a világunkról, az életünkről, az esendő és szégyellniválóan pitiáner nagyzásunkról, ravaszkodásainkról. nagyképűségeinkről, megideologizált csökönyösségeinkről . A nagy hahotázások közepette egyszer csak elszé- gyelljük magunkat, mert nagyon • magunkra ismerünk. Szóval: ilyen furcsa szerzet ez a Sándor György, aki nagy közönség előtt, nagy sikerrel szerepelt Gyöngyösön. (G. Molnár F.) V vegcsissolók Az AMFORA OVERT Kereskedelmi Vallnlat. üvegcsiszoló műhelyében 30 szakmunkás dolgozik. Kezük alól különleges egyedi ólomkristály dísztárgyak és készletek kerülnek ki. Különösen értékesek a gazdagon csiszolt, nagyméretű vázák és tálak. (MTI Foto; Balassa Ferenc felvétele — KS) t WWW «VWWAAAAAAAVvNVVWWVAAAAA A vihar tombolt és a hőkristályok, mint eles borotvák hasították az arcot. Néha-néha megreccsent egy ág es törötten huppant le a hóba. Füttyentett a kutyának és megfogta a nyakán a szíjat. Jólesett, most tudni valakit maga mellett, jólesett érezni a meleg, puha kutyatestet. Óra hosszig tartott most a nyáron húszperces út. A szélső háznál kőre ágaskodott, hogy belásson az ablak- párkány mögé. Megnyugodott, amikor puskával a vállán megpillantotta a konyhában Réz Ferkét. Bütykös ujjával néhányat koppantott. — Gyava dög vagy, Ács! Fér eg! Senki! Acs István nem akart kötekedni. csak összerántotta magán a bekecset, meg a , kabátot es feltépte a vastag deszkaajtót. A kutya vonítva repült ki a hóba a gazdája után. — Takarodj, te dögl — Cudar idő! — A kutyát kár kiverni! — verte le magáról az előszobában a havat. — Pedig ilyenkor mozog legjobban a róka! Az asszony is nyelvelt, hogy így meg úgy. de Ferkó hajthatatlan maradt. — Az irtásban ma este biztosan kijön! Hat száz forint egy rókabőr, ez pedig megér kétórás hideglelést... Ács István csak nézett, nézett mereven maga elé, azután hirtelen, mint a zsák eldűlt a padlón. — Szent Isten! — jajve- székelt az asszony. — Orvost hamar! — ugrott oda Réz Ferkó is es ledobta válláról a puskát. — Összefagyott! Teljesen összefagyott A kutya is odakíváncsiskodott és végignyalta hosszú, hűsszagú nyelvével a gazdája arcát. — Már kinyitotta a szemét! — Egy kis erős pálinkát próbálj! — Farkasverem! Fekete, róka... — Félrebeszél. — Hóval kell dörzsölni? Égy óra múlva a beteg már forró vízben áztatta a lábát és fokhagymás pirítóst evett. — Azt hittem, meghal, István bátyám! — Nem sok híján1 Hanem a rókát ne sajnáld, Ferkó! Este tíz óra tájban, csendes hóesésben indult hazafelé Ács István vadőr. A falu felett elült az éjszaka és hófehér lepedője alatt ijedt csendességben aludt a világ. Masnap egy halott embert hozott haza az irtásból a szánkó. Csont Sándort. Ügy mondták, egy szakadékból húzták ki megfagyva. A temetés napjára megint kitört a hóvihar. Suhogtak a tölgyek, orgonáltak a fenyők és a fagyos tűlevelek eszeveszettül citerázták a gyása- indulót,..
