Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-31 / 25. szám
Téma: az egészségügyi törvény végrehajtása ülésezett a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának Elnöksége Szerdán délelőtt az egri Szakszervezeti Székházban — Sebők Bélának, az SZMT elnökének vezetésével — ülést tartott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége. A rendezvényen — többek között — megjelent Németh László, a megyei pártbizottság munkatársa, Koncsek Aranka, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szerveztének titkára, dr. Szabó Ferenc főorvos, a megyei egészségügyi osztály vezetője, valamint dr. Fülöp Lajos, a megyei orvosetikai bizottság titkára. Első napirendi pontként megvitatták azt a jelentést, amelyet Braun Ferencné, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Heves megyei Bizottságának titkára terjesztett elő. Az anyag azt elemezte, hogy milyenek az egészségügyi törvény végrehajtásának megyei tapasztalatai. Megállapítja, hogy az illetékes szervek arra törekedtek: ne csak az egészség- ügyi dolgozók, hanem a megye lakossága is megismerje a törvényt. Az intézmények, a járások, állami és szak- szervezeti vezetői sokat tettek a propagálás érdekében. A szakszervezet kérdőívek útján is szerzett információkat az egyes üzemekből, azt tudakolva, hogy a dolgozók miként látják a törvény lényegét és megvalósulását. A tapasztalatok figyelemre méltók, bizonyítják, hogy as emberek általában elégedettek az egészségügyi ellátással. Az viszont korántsem megnyugtató, hogy a törvény részletkérdéseit még az egészségügyi dolgozók sem ismerik, s a lakosság széles rétege meglehetősen tájékozatlan. Érdekes tényeket jelez az a felmérés is, amelyet az Egri Megyei Kórházban végeztek. A kiosztott 4300 kérdőív közül csak 1099 darab érkezett vissza, ez azt mutatja, hogy igen nagy a közönyösség és a passzivitás, épp ezért korszerűbbé kell formálni a helyes és részletes felvilágosító propagandatevékenységet. Gondot jelent még a hálapénz kérdései is. A válaszadók közül 314-en díjazták orvosukat, s közülük 109-en a megkülönböztetett bánásmód reményében, előre fizettek. A megyei főorvos és a megyei tanács egészségügyi bizottsága hasonló jellegű felmérést végez majd a betegek és az egészségügyi dolgozók körében. A megyebizottság titkárának jelentése összegezőleg megállapítja, hogy az egészségügyi törvény rendelkezéseinek végrehajtása jó úton halad, s kétségtelen eredmények sorát lehet számba venni. Igen sok orvos aktív szerepet vállal a közéletben, közvetlen kapcsolatot tart a tanácsok vezetőivel. Az is biztató, hogy az etikai vétségek és büntetéseik száma elenyésző. A korszerű betegellátást nehezíti az, hogy megyénk intézetei — a hatvani kórházat kivéve — nem a legmodernebbek, és emiatt nem lehet következetesen megvalósítani a progresszív ellá tást. Az elnökség a jelentést egyhangúlag elfogadta, s egyben rendelkezett a határozati javaslatok korrigálásáról. Napirendre került még az a tájékoztató — Rózsavölgyi Géza, a vasasszakszervezet területi szervezője terjesztette be —, amely a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedésének tapasztalatait összegezi a megye vasipari vállalatainál. Az anyag megállapítja, hogy az üzemek általában megértik a fiatal szakemberek sajátos gondjait, s többnyire igyekeznek is könnyíteni ezeken. A pályakezdők képzettségüknek megfelelő munkakörbe kerülnek, s bérük megállapításánál sok helyütt figyelembe veszik a tanulmányi átlageredményt, a tehetséget, s differenciáltan méltatják a törekvést, a szorgalmat. A közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező fiatalok letelepedési segélyt kapnak és ezt csak ák kor kell visszafizetniük, ha egy éven belül .kilépnek a vállalattól. A hozzászólók sürgették a Mváló képességű ifjú szakemberek fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülését. Az elnökség a tájékoztatót, valamint a határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. (pécsi) Hevesi munkásaicok Gyárteremtés Állásfoglalások a lakásügyi jogszabályok egységes értelmezésére és gyakorlatára Az Építésügy! és Város- fejlesztési Minisztérium lakás- és kommunálisügyi főosztálya rendszeresen figyelemmel kíséri a lakásügyi jogszabályok végrehajtását, érvényesítését. A felvetődött kérdésekkel kapcsolatban állásfoglalásokat ad ki a különböző jogszabályok egységes értelmezésére és gyakorlatára. A minisztérium hivatalos közlönyének, az Építésügyi Értesítőnek legutóbbi számában ismét több fontos állásfoglalásban adott egyértelmű tájékoztatást a jogszabályok egységes végrehajtása érdekében. A tanácsi bérlakásokat és a tanácsi értékesítésű lakásokat kérő személyek igényjogosultságának megállapításánál az a kérdés vetődött fel, hogy a jövedelmi viszonyok vizsgálatánál figyelembe vegyék-e a gyermek- tartási díjat. Az állásfoglalás kimondja, hogy ez a díj rendszeres pénzbeni szolgáltatás, amely növeli, vagy csökkenti a jövedelmet, ezért a kapott gyermektartási díjat növelő, a kapottat pedig csökkentő tényezőként indokolt figyelembe venni. A szociálpolitikai kedvezmények megadásánál az a kérdés merült fel, hogy vajon a bérlő jogosult-e akkor is e kedvezményekre, hogyha gyermeke állami gondozás alatt áll, állami nevelő- otthonban folytat tanulmányokat. A bérlő által eltartottnak minősül a kiskorú gyermek — s így a szociálpolitikai kedvezmények megadásánál figyelembe vehető — akkor, ha az állami gondozásba vétel a szülök rossz lakásviszonya miatt történt és a gyermek után gondozási díjat is fizetnek, majd lakáskiutalás esetén a szülök intézkednek a gyermek állami gondozásának megszüntetéséről. Ilyen esetben az igénylő jövedelmi viszonyainak vizsgálatánál a gondozási díjat természetesen nem lehet csökkentésként beszámítani. ^Sbb helyen problémát '•«kozott az a kérdés is. hogy- 1» » bérlő halála esetén a vele együtt lakó jogosultak bérlőtársként kívánnak is ott maradni a lakásban, de közülük egyesek egy évnél hosszabb, mások pedig ennél rövidebb ideje laknak ott, akkor hogyan fizessék a lakás-használatbavételi díjat. A kiadott korábbi rendelkezés ugyanis azt meghatározza, hogy aki az elhunyt bérlővel egy évnél rövidebb ideig lakott a lakásban, köteles lakás-használatbavételi dijat fizetni, de arra nincs utalás, hogy a bérlőtársak között fel lehet-e osztani ezt a kötelezettséget. Az álállásfoglalás szerint azt a rendelkezést kell irányadónak tekinteni, amely szerint a bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, s a lakással csak együttesen rendelkezhetnek. Ebből következik az is, hogy ha az egyik bérlőtárs mentes a lakás-használatbavételi díj megfizetése alól, akkor ez a mentesség a többi bérlőtársra is kiterjed. Fontos állásfoglalás tisztázza azt is, hogyha a bérlőt végrehajtási eljárás során költöztetik be a számára kijelölt tanácsi bérlakásba, akkor a lakás-használatbavételi díj előzetes megfizetésének megtagadása nem akadálya a végrehajtási eljárás lefolytatásának. A lakásban jogcím nélkül lakó személy nem vállalja önként a kiutalt másik lakás lakás-használatbavételi díjának előzetes megfizetését. Ezt a kötelezettségét ugyanis a lakáskiutaló határozatban kell megállapítani és annak behajtásáról az érvényes jogszabályok szerint gondoskodni. Felvetődött az a kérdés is, hogy mikor évül el a lakáshasználatbavételi díj megállapításának joga. Az állásfoglalás szerint az adóigazgatási eljárás általános szabályait kell figyelembe venni. s így a lakás-használatbavételi díjra vonakozó határozat módosítására a határozat végrehajtásától éltéit egy éven belül lehetőség nyílik. Ennél jóval hosszabb időszakon, öt éven belül lehet azonban intézkedni még a határozat kijavításáról, vagy kiegészítéséről. Itt volt a nagyközség széle, vége, elhanyagolt, gondozatlan kültelke. Itt lesz a nagyközség modem gyára, ipari bázisa, jövője. Valahányszor a vasútállomás felől érkeztem, legelőször . a szemétteL teledobált, sáscs, pocsolvás, nádas, bűzös, piszkos vizű gödör látványa fogadott. Most — bár a gödröt még nem tüntették el — impozáns gyárépület hívja fel magára a figyelmet. Az ipar eljött a hevesi homokra, a nagyközség bejáratához Még nem termel az új üzem. de a leendő ipari bázis maris megváltoztatta a környéket. A gyárépület körül, az ide vezető új úton száguldó forgalom. Az építők az utolsó simításokat végzik, de a csarnokban már ott vannak a szerelők is. Megkezdődött a gépek telepítése. Év végére félezer ember dolgozik majd itt. A gyárteremtés új lehetőséget kínál az ipar felé nyíló földművessorsnak ezen a vidéken. — Itt, ahol az új gyár felépültéig idegilenesen berendezkedtünk, 1971. március 15. előtt az állami gazdaság kultúrháza volt. Magam is jő sokat táncoltam a falai között, legénykoromban ... Adám Imre, az egri K~ nomszerelvónygyár hevesi üzemének vezetője mondja ezeket. Fiatal, rokonszenves férfi, mindössze 30 éves. Hevesi születésű, előbb maga is az egri törzsgyárban dolgozott, s mikor megkérdezték tőle. vállalja-e az új üzem beindítását, vezetését, szívesen jött haza- Elbeszéli a kezdeti lépéseket, a gondokat, a nehézségeket, de hozzáteszi, hogy indulás óta .rendszeresen teljesítették terveiket. Szobája az itt készített termékekkel díszített; a szekrény üvege mögött, Jisztalán és a falra erősített tartólapokan olajszabályzók, autóvillamossági berendezések, motorkerékpár- porlasztóik. — Dolgozóink száma 280 és ebből csak nyolcvanan vagyunk férfiak. Átány, Terik, Erdőteleik, _ Heves a vonzáskörzetünk. , Autóbusz- szál szállítjuk munkába és aztán haza az embereket. Akik ide jöttek, soha nem dolgoztak üzemben, de azért átjárta őket egy kis ipari szag, mert kezdés előtt a törzsgyárban tanulták a szakmát. A rendet, a szervezettséget szokták meg a legnehezebben. Most már olyan a koiektíva, mint egy beolajozott gépezet. Akik a munkatermekben dolgoznak, egyik napról a másikra lettek ipari munkások. Közülük választottunk három asszonyt,. mondanák el saját szavaikkal, hogyan is történt ez a gyors élet- váltás? ... Az első beszélgetőtárs Forgács József né. Magas, barna, Fiatalokért a Qualitálban (Horváth Attila tudósítónktól.) Az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozata, majd azt követően az országgyűlés által .1971.. szeptemberében megalkotott ifjúsági törvény hosszú idöi't? meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az ifjúság társadalmi, közéleti aktivitásának növelése, életkörülményeik javítása, szocialista emberré válása érdekében kell tenniük az üzemek, vállalatok vezetőinek. A törvény életbe lépése óta eltelt időszak munkájáról, az ifjúság érdekében meghatározott feladatok eddigi végrehajtásáról számolt be az Apci Qualitál Vállalat gazdasági vezetése a vállalati pártbizottság előtt. Veres István igazgató jelentésében elsőként a vállalat gazdasági vezetése es a KISZ-bizottság között 1971-ben létrejött együttműködési megállapodást emelte ki, amely meghatározta mindkét fél feladatait az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásával kapcsolatban. Fő célkitűzésként szerepelt az ifjúság ideológiai, politikai nevelese, anyagi körülménye, szociális es kulturális helyzetének javítása. A* megállapodásban rögzítették. hogy az ifjúságot érintő ügyeikben a vállalat eJötl álló feladatok, beiskolázások, káderfejlesztési tervek elkészítésében, a kollektiv szerződés, törzsgárda szabályzat, újítási szabályzat, mun- kaverseny-irányelvék, valamint a lakáselosztási programok előkészítésében, kidől - gozásában és végrehajtásuk ellenőrzésében a fiatalok képviselőinek véleménynyilvánítási és javaslattételi joguk van. Az igazgató elmondotta — és a 'pártbizottság is .jóváhagyta- —, hbsiv * naefiailapO' das, amely kezdeti lépés volt, elérte célját. A gazdasági vezetők megértették és felismerték a vállalati intézkedés szükségességét, hogy az új munkásnemzedék nevelését más körülmények között magasabb színvonalon kell elősegíteni mint az elmúlt évtizedekben. Javult a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedése, nőtt a fiatalok újítási kedve, aktívabbá váltak a különböző munkaversenyekben, az Ifjúsági Parlament létrehozása lehetőséget teremtett a különféle problémák felvetésére, amit a résztvevők igyekeztek is kihasználni. A vállalati pártbizottság a beszámolót elfogadta, majd az elkövetkezendő ifjúságpolitikai feladatokat vitatta meg. magabiztos. A korát sem szegyenli megmondani: negyvenéves. Két családja van: fia idén érettségizik, lánya most járja a gimnázium első osztályát. — itt lakom Hevesen. Két éve jöttem az üzembe. Az- e.ütt nem dolgoztam sehol, a háztartás gondja volt az enyém. Többektől érdeklődtem, milyen munkát végeznek, mennyi a kereset. Jókai mondtak mind, így én is jelentkeztem, hogy dolgozni szeretnék az üzemben. Két hónapig jártam be az egri gyárba, ahol a munkafogásokat megtanították velem. Az üzem autóvillamossági szereldéjében dolgozom. Mi egyszerűen csak „villogó- nak” mondjuk. Szalag mellett ülök. A fizetésem átlagban 1700—1800 forint. Ezzel én — nő létemre! — igen elégedett vagyok. Eleinte nehéz volt megszokni a tempót, amit a szalag mozgása diktál. Most már úgy rááll a kezem, hogy szinte bekötött szemmel is el tudnám végezni a szükséges műveleteket. A közösségi életbe könnyen beleszoktam. Tudja, itt mindenki nemcsak magának. de a társának is dolgozik. Brigádban dolgozunk, amit Tyereskováról neveztünk el. Huszonkilencen engem választottak meg brigádvezetőnek. Nem tudom, miért pont engem, akartak, de azért' örültem neki. A „villogó” szalagja mellett, a munkatérén másik oldalán is szalag mozog. Itt olajszabályzökat szerelnek. Innen Kovács Lászlónéval beszélgetek. Talpraesett, temperamentumos, dimamL. kus mozgású, fürge, ügyes kezű fiatalasszony. — Egész pontosain. mondom: 1971. augusztus másodikén jöttem az üzembe. Azért jöttem, mert itt biztosabb megélhetést reméltem. Nem is csalódtam. Korábban az állami gazdaságban dolgoztam, 1300—1400 forintot kerestem fáradságos, nehéz munkával. Igaz. egye- lésnél felment a kereset 2000-re is, de köszönöm szépen, ugyancsak érezte derekam a sok gömyedezést, hajlongáist. Itt könnyebb munkával megkeresem az átlag 1900—2000 forintot és néha még prémium is van. Ezek az előnyök vonzottak engem az időszakos munkáról állandó munkahelyre. Van három gyermekem, hét, kilenc és 13 éves. Amíg a gazdaság munkása voltam, este hat után kellett minden 'otthoni munkát elvégezni, mosni, főzni, vasalni. Itt, ha délutánt® vagyok, délelőtt mindent elvégezhetek. Ha délelőttös vagyok, enyém az egész délután. — Milyen műveletehet kell elvégeznie, amíg egy olajszabályozó elkészül? — Megkapom az olajszabályzó fémdobozát. Megzsírozom a fedelet, beillesztem a szabályozó fejet, arra rá fedelet. Aláteszek egy kormos alátétet, egy rugót és támasztótárcsát a tetejére. Ezután kerül a ferde pálya a szabályozó csapra, újabb alátét, csavarozás. Ezután •megzsírozom a ferde pályát, ellenőrzőm, jó-e az összeszerelés, aztán felrakom a szalagra és ámen. Elhagyjuk a volt kultúrház kuriális épületét, átvágunk az udvaron és egy lapos tetejű munkaterembe lépünk. Kellemes meleg és olajszag fogad. Ebben a munkateremben történik az összeszerelt. olajszabályozók végső kontrollja, beszabályozása. Itt találjuk Tóth Sándornét. Huszonegy éves. Fiúsra nyírt fekete haj, ábrándos kék szem. Egy éve ment férjhez. 1972. augusztusában kezdte munkáját a hevesi üzemben. Erdőtelekről jár be naponta. — Nem fárasztó, nem kényelmetlen ez az ingázás? — Korábban is Hevesre jártam dolgozni. A Rákóczi Tsz-ben dolgoztam, a szőlőben. Nyitás, metszés, kapálás. 1500—1600 forintot kerestem. Dolgoztam volna én a telki tsz-ben is, de ők csak év 'végén ffe-et.tek akkoriban és nem havonta, •ma» '* heaestek- Itt tu. Forgács József né (fer.t): ..Nehez volt megszokni tempót.” Kovács Lászlómé (középen): „Nem csalódtam, szépén keresek.” Tóth Sándorné (lent): „Én eleinte nagyon sokat sírtam . _” ( Foto: Perl) üzemben megvan a 2200—2300 forint fizetésem. A fárasztó és kényelmetlen számomra az, hogy reggelente negyed ötkor kell felkelnem. Azért, mert messze lakunk a buszmegállóhoz. — Hogyan sikerült beilleszkednie az üzemi életbe? — Mielőtt a hevesi üzembe kerültem, előtte egy évig kellett az egri törzsgyárba járni, hogy a szakmát megtanuljam. Megmondom őszintén, én eleinte nagyon sokat sírtam. Nehezen ment a tanulás, nem tudtam könnyen megtanulni, mi hova tartozik, mit hogyan kell végeznem. Ez érthető is. A betanítóm azonban nagyon türelmetlen volt hozzám. Mindig hangosan beszélt velem és'nekem az volt az állandó érzésein, hogy azért haragszik, mert nem szívesen tanít, mert csak nyűgnek vagyok a nyakan. Ezért sírtam sokat. És még éjszakánként is a gyárról álmodtam, álmomban is a beszabályozás fogásait gyakoroltam. Végül segítettem magamon. Egy szelídebb asszonnyal elma- gyaráztattam a műveleteket. Leírtam egy papírra, mi hogyan következik és erről tanultam meg a folyamatokat, mint valami leckét. — És most? — Ö, most már minden nagyon könnyű... Üj gyár. új munkásokkal. Az emberek ragaszkodnak munkájukhoz, otthon érzik magukat az üzemben. Létünk értelme az otthonteremtés, az otthon kötő és szépítő erejének felmutatása. A cél, hogy mindenki ott dolgozzék, ahol a legtöbbet tud adni önmagából. És hol adná ezt, ha nem ott, ahol otthon érzi magát? Pataky Dezső (MM&tO U>71 janiuu JL, <s*aJerlék .
