Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

Erőpróba előtt több mint kétszáz tanárjelölt A TUDOMÁNYOS, kor- •zerű elméleti felkészítés a ta­nárképző intézmények egyik legfontosabb alapvető fel­adata. A tantervek, jegyzetek és tankönyvek modernizálása, az élethez történő igazítása, a fiatal pedagógusjelölt napra­kész felkészítése ma már el­engedhetetlen követelménye a tanárképző intézmények­nek, így az egri főiskolának is. Ennek a célnak érdeké­ben vezették be a tanárkép­ző főiskolákon az új tanter­veket ezelőtt három és fél évvel. Az elméleti felkészítés zömén már túljutottak a IV. éves tanárjelöltek, hiszen az utolsó félév előtt állnak, sőt a gyakorlati tanítások egy részét is teljesítették a főis­kola két gyakorló általános iskolájában. Az intézményen kívüli élet valóságának pró­bája azonban még csak most következik. Február elejétől több mint kétszáz tanárje­lölt hagyja el egy hónapra az ősi alma matert. A vidéki külső tanítási gyakorlatok nem könnyű munkájának pe­riódusa következik. Több mint 50 bázisiskolában és majdnem 80 kis falusi isko­lában indul meg a tanítási munka, A főiskolák tanter­ve szerint rendkívül komoly és nehéz megterhelés vár a fiatalokra. A négyhetes gya­Nem dől el... Újra „csatatér” az egri minaret környéke Mostanában megint na­gyon foglalkoztatja az eg­rieket a minaret sorsa. A műemlék körül ugyanis újra földhányások, gödrök sora­koznak s dolgozik a földmar­kológép. Sokakban fölmerült hát a kérdés, mikor fejeződik be végre a műemlékek helyre­állítása, s addig is. vajon nem dól-e le az aláásott to­rony, hiszen amikor a hatal­mas, épületelemeket szállító teherautók befordulnak a Knézich Károly utcába, szin­te remeg a föld. Érdeklődésünkre Molnár István, a városi tanács terv­csoportvezetője a követke­zőket válaszolta: a minaret körüli földmunkák nincse­nek összefüggésben a mű­emlék helyreállításával. A városon keresztül szennyvíz- csatornát építenek, ennek a gerincvezetéknek a lefekte­tésén " dolgoznak most a munkások a minaret mel­lett. Sem az ehhez szükséges két és fél méter mély gödrök kiásása, sem pedig az arra elhaladó jármüvek „dinami­kus’" (rengést keltő) hatása nem fenyegeti a műemlék épségét, mert a műemlék belső palástját acélhálókra öntött betonnal megerősítet­ték, és a hat méter mélyre lehúzódó alapzatot is alá­támasztották. A szennyvízcsatorna lefek­tetése után a gödröket azon­nal betemetik betonnal. A környéken lakóknak tehat nincs mitől tartaniuk, a mi­naret nem dől le . .. (Re­méljük!) . Arról, hogy meddig húzó­dik a műemlék restauráció­ja, sajnos, még mindig nem tudjuk tájékoztatni olvasóin­kat. A műemlék-felügyelő­ség helyi kirendeltségén ugyanis azt az elég bizony­talan választ adták kérdé­sünkre. hocv bár a külső helyreállítás tervei — már csak ez van hátra — még nincsenek készen, minden­esetre április elsején elkez­dik a konzerváló tatarozást. korlatoik feladatsorába tar­toznak a szaktárgyak tanítá­sán kívül— mely szakonként 20—20 órát tesz ki — az osz­tályfőnöki órák, a napközis és úttörő-foglalkozások szak­szerű megszervezése és leve­zetése. Mindez csak egy ré- ,sze annak a munkának, ami­re vállalkoztak tanárjelölt­jeink. Az iskolai élet teljes áramába kell majd bekapcso­lódniuk, ott lesznek a szülői értekezleteken, a fogadóórá­któl, a testületi és munkakö­zösségi megbeszéléseken, az ismeretterjesztő előadásokon stb. A felsoroltakon kívül először az idén külön speciá­lis felmérő munkával bízta meg hallgatóinkat az Orszá­gos Űttörőszövetség. Megvizs­gálják és részletes jelentést készítenek az úttörőmozga­lom belső életének intenzitá­sáról, az iskola állami és úttörővezetésének együttmű­ködéséről, annak tartalmi összefüggéseiről FÖLÖSLEGES tovább so­rolni a feladatokat, hiszen már ezekből is megállapítha­tó, hogy nem lesz egyszerű és könnyű tanárjelöltjeinknek ez a négy hét. Mégis nagy várakozással, őszinte pedagó­gushittei és elhatározással várják hallgatóink a február 1-ét, hiszen most kerülnek igazán mély vízbe és megkü­lönböztetett figyelemmel kí­sérik az első önálló tempó­kat a már tapasztaltabb kol­legák és nem utolsósorban a lelkesedést mindig tisztelő gyermekek. A bázisiskolák igazgatóinak véleménye sze­rint tanárjelöltjeink mindig felfrissítik a tanári szobák és tantermek levegőjét, fiatal lendületük, lelkesedésük át- tüzesíti a kollegákat és tanu­lókat egyaránt. Hat megyé­ben 120-nál is több iskola várja az egri tanárjelölteket. Előre is köszönjük az isko­lák igazgatóinak és a vezető tanároknak a kollegális és emberi segítséget, mert ezzel nagy szolgálatot tesznek a magyar tanárképzés ügyének. Bízunk abban, hogy elégedet­tek lesznek az egri tanárje­löltekkel úgyannyira, hogy talán jó néhányan mar szep­temberben nem csak gyako­rolni mennek vissza megsze­retett iskolájukba, hanem véglegesen. Dr. Gál István főigazgató-helyettes 16.30: Irány az egyetem ! A televízió öt évvel ezelőtt kezdte el Irány az egyetem! című sorozatát, amit eddig már — bizonyos szükséges módosításokkal — negyed­Ge&Wte Mr „A szocialista eszmeiség szellemi műhelye’ A Gárdonyi Gcza Társasa» terveiből U *»•(4, január 30., szerda 48. A várparancsnok és a törzshadbíró egyre türelmet­lenebbek Lenkey János miatt Nem képesek beletörődni, hogy még mindig életben van a fogságunkba jutott utolsó honvédgenerális Nyugtalan­ságukat minden bizonnyal a félelem táplálja. A főhadi­szállás sűrű érdeklődésére al­kalmanként ugyanazzal a vá­lasszal szolgálhatnak: még mindig nem vonták felelős­ségre Lenkeyt. Márpedig a függőségi kapcsolatok termé­szete olyan, hogy a jelentő , alárendelt előbb-utóbb kárát ; láthatja a jelentéssel elége- ; detlen felsőbbség bosszúságá- ' nak. Howiger tábornok vár- : narancsnok és Ernst törzs- áadbíró számára sokkal egy­> szerŰbb lenne végre me.yolet- ; ni — mégha betegen is — > Lenkeyt, mint örökösen ma­szer ismételt meg. A 54 adás­ból álló sorozat sikerét az a számtalan levél jelzi, amely-, ben a felvételizők köszönetét mondtak a műsor szerkesz­tőinek és vezetőinek, bár ők maguk is jól tudják, hogy a műsor csak segíthet a felké­szülésben, a problémameg­oldó-készség fejlesztésében, de nem helyettesítheti a ta­nulást. Cél a felvételi vizsgák követelményeinek gyakorla­tias megismertetése, reális képzetek kialakítása a felvé­telizők ezred számára a ma még mumusnak számító vizs­gákról. A tervek szerint a jövőben valódi felvételi vizsgákat is bemutatnak, és elemeznek. Ezúttal a Hőtan című mű­sor II. részére kerül sor. (KS) gukra vonni Haymau morgá­sát. Türelmetlenségük forró. Pedig igazán megtanulhatták volna a reneszánsz híres gyil- kolója, Cesare Borgia szakta­nácsát : a bosszú olyan étel, amely hidegen jó. Éppen két hónappal ez­előtt, szeptember huszonötö­dikén állapítottuk meg No­vak Imre polgári orvos kol­légámmal egybehangzóan, hogy Lenkey Jánoson erőt vett a téboly. Ma, novem­ber huszonötödikén, elfogyott a várparancsnokság és a hadbíróság türelme. Rászán­ták magukat Lenkey meglá­togatására. Alig voltak képe­sek leplezni döbbenetüket a beteg megpillantásakor. Az élő csontváz látványa gyor­san kihátráltatta őket a cel­lából. Kurtán elköszöntek Novak Imrétől és tőlem. Alig tíz perc múlva magá­hoz kéretett a várparancs­nok. Nála találtam Emst törzshadbírót is. Szerényen viselkedtek, elismerték, Len­key állapota valóban súlyos­nak tűnik. A főparancsnok­ság megnyugtatására helyén valónak tartanák, ha fölter­jesztenék a magas főpa- . ranosnoksághoz a Lenkevről szóló végleges orvosi véle­ményt. Ott nyomban megfogal­maztam a jelentést. Leszö­geztem, hogy a fogoly egyál­talán nem alkalmas a hadi­törvényszéki vizsgálat lefoly­tatására, mert beszámítha­tatlan elmeállapota mellett fizikailag is teljesen roncs, abszolút mozgásképtelen. 'Minden jel arra vall, hogy szomorú vége igen közeli. A közművelődési felada­tokból tekintélyes részt vál­lalt magára a kutatókat, iro­dalmárokat, népművelőket, az aktív értelmiség tagjait magába tömörítő társaság, amely alig több, mint egy éve történt megalakulásakor Gárdonyi Géza nevét írta fel zászlajára. Miképpen le­het összefoglalni a Gárdonyi Géza Társaság elmúlt évi munkáját, s milyen új fel­adatok megvalósítását tűzte célul erre az évre? Ezekkel a kérdésekkel kereste fel munkatársunk dr. Nagy Sán­dor ügyvezető elnököt. — Az 1972-ben megala­kult társaság egyéves tevé­kenysége igazolta, hogy ér­demes volt létrehozni, mert olyan szellemi központja le­het Egernek, de a megyé­nek is, amelyben a társada­lomtudomány témaköreivel foglalkozók, a kutatok, a szakemberek, a megyében élő írók és költők táborát összefogja, vitákra, alkotó eszmecserékre. szereplésre nyújt módot szélesebb kö­zönség előtt. Olyan szellemi eszmeiségű műhely lehet, amely a város és a megye közművelődésében, kulturá­lis életében sajátos színfol­tot ad. A kezdeti tapaszta­latok biztatóak. A társaság rendezésében az elmúlt év­ben több. tudományos igé­nyű felolvasó ülésre került sor, megrendeztük a Hevesi Szemlével közösen a megyei írók és költők irodalmi est­jét. Külön , ki kell emelnem a tavaly szeptemberben Táj és ember címmel rendezett országos tudományos konfe­renciát, amelyen a megyei szakemberek mellett ven­dégként országos nevek is szerepeltek. Fontos, aktuális kérdések kaptak itt hangot a környezetvédelemtől a mo­dern élet számos más prob­lémájáig. Meghirdette a tár­saság az országos széppróza­mondó versenyt, amelyre el­ső ízben tavaly októberben, Gárdonyi halálának évfordu­lóján került sor. Megjelent a Gárdonyi Géza Társaság Kiskönyvtára sorozatának első kötete is, amelyet nagy írónknak. Gárdonyi Gézá­nak szenteltünk. Hadd em­lítsem még meg, hogy ren­dezvényeink sikeréhez nagy­ban hozzájárult a vezetőségi tagok munkája is, közöttük Ebergényi Tiboré, aki nyug­díjba vonulásáig a társaság titkári tisztét látta el. — Ami az idei terveket illeti, legfontosabb felada­tunknak azt tartjuk, hogy még jobban kiterjesszük a szellemi hatókört a megye értelmiségének körében, hogy a színvonal emelésével még többeket nyerjünk meg programunk számára. To­vább folytatjuk a tudomá­nyos felolvasó üléseket he­ly és országos kutatók be­vonásával, hogy valljanak tudományos munkásságuk­ról, műhelyproblémáikról. Ezek a viták hasznos ta­pasztalatcserére adnak al­kalmat, amely segíti a ku­tatók további munkáját. A felolvasóesteket összekap­csoljuk költők, írók bemu­tatkozásával is az eddig bevált gyakorlat szerint. Az idén is meghirdetjük a szép­prózamondó versenyt a pe­dagógusképző intézetek hall­gatóival. A Gárdonyi. Gém Társaság vendége címmel költők, írók, színművészek estjeire kerül sor az év fo­lyamán. A színházzal kiala­kítandó szorosabb kapcsolat érdekében vendégül látunk több rendezőt is. Az év má­sodik felében megrendezzük a Hevesi Szemle szerkesztő­ségi ankétjét. Több olyan, rendezvényünk lesz, amelye­ken a társaság tagjain kí­vül szívesen látunk más ér­deklődőt is. Ilyen lesz az Évszakok című tavaszi, és a tervek szerint őszi estünk, ahol az Egri Vonósnégyessel közös zenei és irodalmi mű­sort adunk. Mint ismeretes, ebben az évben az ünnepi könyvhét országos megnyitó­jára Egerben kerül sor. Eb­ből az alkalomból ünnepi társulati ülést rendezünk. S végüj a kiadványokról: kis­könyvtárunk újabb két könyve lát napvilágot ebben. az évben. Az egyiket Sugár István rendezi sajtó alá. A címe: Eger históriája. Tfrtó- dy Lantos Sebestyén három, Egerrel kapcsolatos históri- ás éneke kerül a kötetbe, A megyeszékhely irodalmi em­lékeivel foglalkozik a má­sik kiadvány, válogatás és tanulmány a XVIII. századi egri iskoladrámá.kból. A köteten Kilián István és dr. Nagy Árpád dolgozik. — Összefoglalva: azt sze­retnénk az idén, hogy prog­ramunkkal, rendezvényeink­kel hozzájáruljunk a megye közművelődésének fejlődésé­hez, s erre mozgósítsunk mindenkit, aki szívén viseli ezt az ügyet (kátai) A Zrínyi Kiadó ai idén újabb 38 könyv kiadását tervezi A Magyar Tanácsköztár­saság 55. évfordulója tiszte­letére jelenteti meg a kiadó Magyarországon először —, a Vörös Hadsereg had­műveleti naplóját. A „Magyarország felszaba­dítása” című tanulmánykö­tet a felszabadulás 30. évfor­dulója tiszteletére lát nap­világot. Érdekes tanulmányai — új forrásanyagok alap­ján —, eddig ismeretlen részieteket is feltárnak, is­mertetik a szovjet hadsereg felszabadító harcait és ama­Fogalmazványomat «zó nélkül tudomásul vette Ho­wiger tábornok és Ernst őr­nagy. A sok csökönyös sür­getés után szinte furcsa volt tapasztalnom, hogy végre beletörődtek, mégsem lehet felakasztani egy halálosan beteg emberi. ★ Lenkey jövendő sorsa fe­lől már csalt egyetlen, szo­morú reményem maradt. Arra számítottam, hamaro­san eljön érte a megváltó halál. Nem így történt. A végleges orvosi vélemény fölterjesztése után még hó­napokig élt — ha életnek lehetett nevezni szörnyűsé­ges kínlódását. 1850 február kilencedikén fejezte be hosz- szú-hosszú haláltusáját. A gyászhírről még aznap érte­sítettem a várban raboskodó bátyját, Lenkey Károly volt huszárezredest. A fogoly nyomban engedélyt kért a várparancsnokságtól, hogy részt vehessen öccse teme­tésén. Kérését teljesítették. Kénytelen voltam ezidáig sok szégyenteljes dolgot túl­jegyezni. Naplóm befejezése­ként is keserű viszolygással kell írnom e sorokat. Mint­ha eltökélten és huzamos időre szaki lőttünk volna va­lamiféle emberiességgel. Az új-aradi réten még mindig áll a kilenc akasztó­fa. Ezek mellett ástál: meg Lenkey Jánt* sírját. Február tizedikén reggelre tűzték ki a temetést. Mezítelenre vet- kőztették az elhunytat és lá­dába szegeitek. Ügy rendel- lesaett a várparancsnokság, gyár partizánok, antifasisz­ták tevékenységét. Mit jelent napjainkban a haza védelme? — erre a kér­désre ad feleletet Bognár Károly —- „Országvédelem — honvédelem” című köny­ve. A „Haditechnika fiata­loknak” című népszerű so­rozatban újabb három fü­zet publikálását tervezi a kiadó. A „Rakéták és óriás rakéták", a „Páncélban a gyalogság” s ,,Á tüzes ágyú- golyóbistól az atomgránátig” címmel. A NATO kialakulásával, hogy a ládába zárt tetemet a vár szemeteskocsija szállít­sa a megásott sírhoz. Papról nem gondoskodtak. Ellenben kirendeltek egy káplárt és két szuronyos őrt Lenkey Károly rfiellé, nehogy szökés­re adja a fejét a kezén-Iá- hán megvasalt fogoly. Érthetetlen, miképpen ve­szíthette el ennyire józan eszét Howiger tábornok és Ernst törzshadbíró vak gyű­löletében, Legalább a lát­szat kedvéért óvakodniok kellett volna ettől a vérlází- tó huj lágy átázástól. Hiszen az eljárás önmagáért beszél: még azokat is megbotrán­koztatja, akik magyargyűlö­letük ellenére mentesek az alantas indulatoktól. A szemetet fuvarozó ko­csis magasan felülmúlt ben­nünket erkölcsi érzékével. Ügy tett, mintha nem tud­ná, merre vannak a bitók. Pedig nagyon is jól tudta, sőt látta a havas mezőből fölmeredő fenyőoszlopokat. Mégis, váltig kérdezgette a szembejövő civilektől, merre találja a magyar táborno­kok vesztőhelyét. Érdeklődé­se felkeltette a járókelők kíváncsiságát, ő pedig kész­ségesen elmondta, miért kell az akasztófákhoz mennie. Egyetérthetett vele a káp­lár és a két szuronyos őr, Lenkey Károly is szólhatott a civilekhez, mert máskép­pen zajlott le a temetés, mint ahogy azt a várparancsnok­ságon eltervezték. Az új­aradi rét helyett a város el­lenkező végébe, a közteme­tőbe hajtotta lovait a kocsis. Egyre többen kísérték a ha­lottat. Mivel a minorita rendház mellett haladtak el, fejlődésének fontosabb állo­másaival foglalkozik Páify József—Novák Zoltán: „At­lanti paktum” című könyve. A mai katonaélet derűjé­ből ad ízelítőt. Kacsó Lajos „Nevet a század” című köny­ve, amely az elmúlt 25 esz­tendő legjobb katonavicceit, anekdotáit tartalmazza. „Rabszolgák ezredese” a cí­me Túri András történelmi regényének. A szerző a könyvben az 1948—4Ö-es szabadságharc egyik hősé­nek, Prágay János ezredes­nek állít emléket. (MTI) beszóltak a szerzeteseknek. Csodálatos, hogy mindez a város szemeláttára. történt, mégsem siettek a besúgók a városparancsnokságra. Mire értesült Howiger tá­bornok az esetről, Lenkey Jánost már eltemették ren­des szertartással a polgárok, a városi köztemetőben. Ha­bár fogcsikorgatva, de tudo­másul vette a tényt a vár- parancsnok és a törzshadbí­ró. Ez utóbbi szűkszavú ér­tesítést küldött Haynaunak: „Folyó hó kilencedikén az itteni vár fogdájában a megőrült és az orvosak ál­tal már régen föladott Len­key János lázadó főnök ha­lál folytán fogyatékosságba jutott. Ezt a legalázatosabban be-« jelentem. Knast5! : Ä kötelező formuláit, bogi í,a legalázatosabban beje­lentem”, magam is alkal­mazni fogom hamarosan. Kérem a nyugdíjaztatáso­mat. Életkorom éppúgy le­hetőséget nyújt erre, mint a császári és királyi hadse­regben leszolgált évék szá­ma. Napról napra keserűbb az életkedvem ezen a meghódí­tott földön. Sietnem kell in­nen. Lesütött szemmel, a felejtés valószínűtlen remé­nyével. Soha többé nem té­rek vissza Magyarorszagra. Erővel szerzett prédaként akkor sem kellene, ha való­di hasznot húzhatnék belőle. Vendégeskedni pedig barbár passzió ott. ahol nálunknál különb férfiakat akasztot­tunk. (Vége.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents