Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-29 / 23. szám
8.20 8.55 11.28 12.20 12.35 13.43 13.58 14.40 15.1D 15.24 18.05 1(1.23 16.40 17.05 17.18 17.48 18.30 10.30 20.30 20.53 21.19 KOSSUTH Harsan a kürtszó! Mágnás Miska. Hadió. változat. Csajkovszkij: Vonós* szerenád. Ki nyer ma? Melódiákoktól, Törvénykönyv. Rádiójáték gyermekek nek, £*>ekJ6 ifjúság. Lengyel katonadalok. Rádió is kola. Operaötösök. Szokulay: Néger kantáta. Mlkszátli: Az ón pohárom. Csárdások. A munká.slakás- épftkezésrkrftl. IV. Zenés jegyzet. A Szabó család. Töltsön egy órát kedvenceivel. A Dunánál. Operettdalok. A rádió leinezaibuxna. PETŐFI 8.0S Népdalok. 8.40 Áriák. 9.03 Csembaló- fel »okán. művek. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 11.43 A jég építő és pusztító munkája. 12.00 Zenekari muzsika. Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 18.10 Vitaműsor. 18.25 Népdalcsokor. 19.00 Találkoztam Margaret Tynes-szal. 19.29 (tiport. 19.40 Itácz Aladár cím balmozik. 20.28 A BBC kórusversenye. 20.58 Párkák. Rang játék. 21.55 Draeaszklub. 22.47 Rádiójelenet. 23.15 Britten: Peter Grimes. Szolnoki rádió A Szolnoki MÁV Járműjavító férfikara énekel, A megegedőben. Könnyűzene. Várószoba. Szerkesztik a hallgatók. Közben: Családvédelmi tanácsadó. ilia MAGYAR » 39 Iskola-tv. 17.19 Hírek. Az NDK tv retje: 17.20 Bevezető. 17.23 Hangszerei völgye. HövidfUm. 17.45 Sólyán és dokkon. 18.10 Meisseni séta. Könnyűzenei film. 18.40 Asszűrtól Perexepoliszág. 19,05 Esti mese. 19.30 l'v-híradó. 20.00 Ftete stein. Magyarul beszélő NDK tv-film, 22.00 Tv-hlradó. 22.10 Clay—Frasier hivatásos ökölvívó-mérkőzés. mozi ,.OKI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4 és este 7 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat Szi nes, kétrészes amerikai- olasz. western film. Felemelt, dupla helyár. .111 BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 4 órakor: Az Andersou-magnószalagok Színes amerikai bűnügyi film. Felemelt hedyár. Fél 6 órakor Volt egyszer egy vadnyugat Kétrészes, felemelt dupla helyár. GYÖNGYÖST PUSKIN Modern Idők GYÖNGYÖSt SZABADSÁG feleségein kalandjai HATVANI VÖRÖS CSILLAG llalátgyár az őserdőben l—11. HATVANI KOSSUTH A sirály éjszakája HEVES Én nem látok, le nem beszélsz, ő nem ball FÜZESABONY Kis nagy ember Iszínhfel Eperben rite 7 ót*eltof: A víg özvegy (Déryné-bérlet) Defenzív közlekedés A TAVOLMAUADAS és távoláé gtartéá — ez a defenzív közlekedés taktikai lényege, annak egyik meghirdetője, dr Gerhard Mansch szerint. fi közel háromszáz oldala« könyvben (benne a közismert „tízparancsolattal”) magyarázza a korszerű, a korábbinál biztonságosabb gépjárműhasználat és a helyes gépkocsivezetői magatartás legfontosabb összetevőit Aki nem csupán tételeit kívánja „bevágni”, hanem tanulmányozza, sőt: készséggé is hajlandó elsajátítani a könyv szemléletét, alighanem kevésbé ..ön- és közveszélyesen” közlekedik majd. Hogyan? Hát az országutakon, városi utcákon, tereken valóban ilyen fékeveszett lehet a másféle közlekedés? Nem túlzó merészség a nem kellően korlátozott gépkocsit kényszerzubbony nélkül száguldó őrülthöz hasonlítani? Ha nem tudjuk a kezünkre adott gépet humanizálni, az legkisebb mulasztásunkat, idegességünket, pontatlanságunkat azonnal „felnagyítva”, megsokszorozva tükrözi vissza. A tükör mélye viszont _— az utak, országutak valósága — mi magunk vagy uiik: gyalogosok vagy gépkocsival haladók; valameny- nyien egyformán törékeny emberek. Akik akkor is bűnhődhetünk ebben az oly gyakran nem kellően fegyelmezett közlekdési „ítélethozatalban”, ha teljesen vétlenek vagyunk! Akit a forgalom egyszer is átpréselt a maga „húsdarálóján”, annak nincs alkalma többé moralizálni. A közlekedésben ugyanis nincs „erősebb” és „gyengébb”. Édeskeveset ér az agresszivitás, hiszen az áldozatok listáján egyaránt szerepelnek erőszakosak és határozatlanok. Aki tehát dodzsem pályának nézné a mindig valahová és valamiért igyekvő motorizált világot, az alighanem elfelejtette^ a közlekedési kétszerkettőt. Nem jogi harc folyik az utakon, amelyben mindenáron érvényesíteni kell gaiát. vélt vagy valóságos érdekeinket, hanem puszta előrehaladás, mindenféle értelmetlen kivagyiság nélkül. Az összetört kocsi, az oly sokszor hallott-olvasott gyászjelentés vagy baleseti krónika a defenzív vezetés 1 éj fontossága melletti mindennapi, egyszerű érvelés. DE TÁLÁN MEG helyesebb lenne, ha nem is csupán az ilyen gépkocsivezetés hasznát bizonygatnánk. A korszerű és biztonságosabb közlekedéshez nem elegendő a négy keréken járók mégoly kitűnő tájékozottsága, udvariassága. teliét szinte tökéletes „távolmaradása és távolsági artása". Az. utcákon és az utakon gyalogosan is ott vagyunk valamennyien s valljuk meg, olykor a legelemibb közlekedési ismeretekkel ftem rendelkezünk, hiszen nem kell a gyalogos KRESZ-ből vizsgáznunk. ösztönös óvatosságunk segít át, szinte a legendás hályogkovács öntudatlan biztonságával a válságos közlekedési helyzeteken. A mai forgalomban autósnak és járókelőnek egyformán tudnia kell: olyan áramlás részei vagyunk mindany- nyian, amelyben valóban életre-halálra felelős mindenki mindenkiért! S miután ahány gépkocsivezető, annvifele és természetesen gyalogos sincs két egyforma, ráadásul a közlekedés egyéb körülményei is szüntelenül változnak, valamilyen állandó készenléti és előzetes biztonsági állapotban keil közlekednünk. Ami természetesen korántsem jelent semmi féle különleges [elajzottságot, csak számos nyugodt — jó beidegződést, felkészült reflexeket, megfelelő gyakorlatot. EGYFAJTA általános közlekedési szemléletit» ódosulás- ról beszéltünk tehát. Olyan — járművezetőre és gyalogosra egyaránt vonatkozó — viselkedésről, amelyben az ésszerű és céltudatos közlekedési magatartás természetes része az általánosabb erkölcsi előrehaladásnak, önismeretre és egymás iránti tiszteletre gondolunk, amelyben a távolmaradás és távolságtartás voltaképp közeledés. Egy úticélhoz, felnőttebb önmagunkhoz. N. T. Élénk színű téli madárvendégünk Egerben, de megyénk más helyein is — ilyenkor télen, — a fák kopasz ágainak hegyén gyakran élénk cinóber- piros színű madarakat vehetünk észre. A havas tájon különösen a hímek piros színe tűnik fel messziről. A szóban forgó madár s süvöltő vagy más nevén aii- röltő pirók. Magyarországon ritka fészkelő, de gyakori téli vendég. Valamivel nagyobb méretű mint a veréb és zömökebb testű. A hím fejét sapkaként fekete tollak díszítik. Melle és nyaka eperszínűnek, vagy rózsapirosnak mondható. Háta kékesszürke, farkcsíkja és hasaalja fehéres. Vaskos, rövid kúp alakú csőre, valamint szárnya és a farka fekete. — A számyfoltja fehér. A nőstény abban tér el a hímtől, hogy alsó részé nem világospiros, hanem inkább Szürkésvöröá. Általában azt mondhatjuk, hogy a nőstény színei nem annyira élénkek, mint a hímé. A süvöltő az erdős vidékeket kedveli, de bokrok között kertekben és parkokban is előfordul. A földön meglehetősen ügyetlen, de a fákon nagyon ügyesen mozog. Jellemzővonása a társaihoz való ragaszkodása. Ezért láthatók néha kisebb-nagyobb csapatokban. Ügy tűnik, érzéketlen a hideg iránt. Valószínűbb azonban, hogy szokatlanul vastag tollazata megfelelő védelmet nyújt számára a hideg ellen. Tápláléka főleg rügyekből, fák és füvek magvaiból áll. Gyakran szemünk láttára tépi le a különböző fák rügyeit A gyümölcsökben való megjelenése ezért nem kívánatos. Ártalmatlan eszközzel (riasztással) meg keU akadályoznunk abban, hogy kórt tehessen. Tőlünk északra örökzöld fenyőfákon fészkel. Fészkét rendszerint alacsonyan helyezi el. Évente kétszer költ, többnyire májusban, majd június végétől július» elejéig. Fészkébe 4—5 tojást rak. A tojásokból 13 najp alatt kelnek ki a fiókák. A tojó olyan szilárdan ül a tojásain, hogy még táplálékszerzés végett sem hagyja el azokat Ilyenkor a hím úgy eteti begyéből a nőstényt, mintha fióka volna. A kicsinyeket a két szülő együttesen látja el táplálékkal. Amikor a nőstény a második költésre készül, a hím veszi át a még nem önálló fiókák etetésének fő gondját Hanja lágy „hiüp* füttyentés. Halk éneke lágy és érdes hangokból összetett csicsergés. Tavasszal visszamegy költőhelyére. Március végén általában már elvonul, de kivételesen áprilisban is akadnak itt egyes példányok. Tévesen vörösbegynek tartják nálunk. A vörösbegy más madár. Alkalomadtán majd róla is írunk. (Dr. Vajon Imre) + ORVOSI ÜGYELET Égerben: 1» űritől szerda :"=<eei * örHe a Báiesy-Z»i■V /.kv utcai r .rrtpi »bén. (Te* íjfoni Kerrtelrt gyarmeHek részűre is. Gy0nt>v9*sn: 19 ArátAl szerda 7 6rá:« « Jökal utca 41. t «laut rendelúbén, (Telefon: Hogy ml mindent töm a nőtökbe az amerikai televíziót Ezúttal azonban nem az ostoba tthow-król, west érnék- rőt és krimikről akarok beszélni, annál is inkább, mivel az utóbbi Ülőben a horrorfilmek lepték el a képernyőt. Nemrégiben például egy vámpírt láttunk, aki a patikába sietett, hogy ott vér- konzervvel szerelje fel magát. A gyógyszertár zárva volt. ezért a vámpír — hogy kalóriaszükségletét lóelég t- se — megragadott egy kislányt, aki ártatlan, csodálkozó szemmel nézett rá. Gyermekeim majd leestek a székről ncvettűkben. — Kapcsoljátok ki a skatulyát! — porti'-’'" u‘im rájuk energ’’ ”snn. !<>■' ben egész éjszal-a néni ingtok aludni. *Amerikai újságírónő. szürke ruhás vámpír’'-t ad iák. aztán .J\ szörny/iú’-t, nemsokára jön a „Véres ünnep”, a Nagymama a. kriptából”, „A véres sírbolt” és „A holttest akt nőm akart' meghalni”, — Őrültség az egész. Visz-] ta dili! Én már nem tudom elviselni, hogy folyton barlangokból kandikáló szeme két, mosogató-lefolyóból ki nyúló szőrős mancsokat, bal iozatos sötét helyiségekben; operáló Sebészeket lássak.', Kapcsoljátok ki végre azt a, vacak masinátI Fogadok, hogy ma egyiktek se fog', aludni! Pár órával később azt álmodtam, hogy kalácsot sü-\ tők. A tészta egyszerre csa emberfejü. nyolclábú szőrös, óriás pókká változott. tté iiitlletemben felsikoltottam.' Amikor kinyitottam a sze-\ memet, első pillantásom á. gyerekekre esett. Félelemtől remegve állták körül az- ágyamat. Nem tudtam tovább uralkodni magamon: — Nem megmondtam kiabáltam rájuk —. hogy nem tudtok majd aludni, iia sokáig bámuljáto azt az; átkozott skatulyátI Kiugrottam az agyból, éA; odarohantam a tv-hez. Az; volt a szándékom, hogy ki hajítom az ablakon. A készülék alatt alvadt ■ ’'tócsa. Csali nem a szürke vámpír hagyta Ott?/ Fordította: óahemszky László — De mikor olyan mulatságost — mondták a neveléstől elfúló hangon. — Szerintem nincs benne semmi mulatságos — vetettem ellen. — Csak halálra rémít benneteket! — Semmivel sem rémesebb. mint tegnapelőtt! — bömbölték egyszerre. — Melyik műsorra gondoltok? — Tudod. arra. amikor az a srác az étterem ételliftjébe rejti n hullát aztán fel-le j íratja a liftet, miközben csöpög belőle a Vér . .. — Elég! — kiáltottam. — Egy szót se többet! — De hisz olyan vicces, amikor az embereknek szőr nő a fogukon’ — kiáltottak cseni-féi”' es rázkódtak e tlP' C ' * "■’ — Eh egyáltalában nem tartom viccesnek. — Hozzá kellene végre szoknod, anyu! Holnap „A Vadbefogás — exportra Az ész es a tél nemcsak a vadászszezon időszaka, Ilyenkor végzik a vadásztársaságok az elovadbefogás munkájú! i», amelyből jelentős bevételre tesznek szert. Ez, a pénz nem a vadászok zsebébe vándorol, hanem ebből fedezik a nem kis összeget igénylő vadgazdálkodás kiadásait. Ha ncn> így lenne, ba nem foglalkoznának tenyésztéssel, nem óvnak, etetnék vadjaikat, maholnap nem űzhetnék testet- lelket felüdiló sportjukat, a vadászatot. Képeink nz clővad- befogás három mozzanatát örökítették meg. Állítják az 500 méter hosszú nyúlhálőt, amelyre mind- k‘ t oldalról egy-egy hajtást csinálnak. Az eredmény? A vad- sűrűségtől, a hajtás szakszerű, végrehajtásától függően, naponta 100—2511 nyúl (Varga A. felvétele.) A befogott nyulakat gondos vizsgálatnak vetik alá, nemük szerint osztályozzák, fülklipsszel látják el, majd szem- cseppehlés után helyezik az élelmet is tartalmazó ládába. Népgazdaságunknak évente több millió dolláros bevétele van az exportált élővadakból. A magyar vadállomány világhírű. szívesen vásárolják nyálainkat, fácánjainkat, foglyainkat Olaszországban. Franciaországban és Svájcban vér- felfrlssitésre. Képünkön: útra készítik elő a vadásztársaságoktól szállított foglyokat a MAVAD soproni telepén. (MTi-ieéo)
