Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

Címük: ifjúság űf 1. A ház már messziről lát- *zík; dísze a domboldalnak. Négy emeletével kiemelkedik a többiek közül, modern for­rná jával élénkíti a környeze- 6ét. Petőfibányán épült, a kör­nyékbeliek csak úgy hívják: a fiatalok háza. — Ilyet nem csináltunk «.ég és először húzódoztak is tőle a fiatalok. Nem Volt biz­tos, hogy lesz belőle valami, különösen az elején, amikor a sok adminisztrációs huza­vona csak gyarapította a gondjainkat. A terület a vál­lalaté volt, azt vissza kellett íratni állami tulajdonba, át­vette az OTP, aztán megvet­ték a jelentkezők. Biz így el­mondva, persze könnyebbnek látszik. No, de ha az előké­szítés kicsit elhúzódott is, ta­valy őszre már elkészült a ház és októbertől már fokozato­san birtokukba is vehették az ifjú lakók. Jó volt nézni a sok boldog embert.. „ Nagy István, a Mátraalji Szánbanyák petőfibányai ve­gyesüzemének vezetője — aki mindezeket mondta — az egész kivitelezés egyik fő - patrónusa. A vegyesüzem építette föl a lakásokat és a testvér gépüzemmel együtt, alapos támogatást is adott a „beugráshr . — A központi fűtés kazán­jának pincét építettek az épület alá. Menet közben adó­dott az ötlet, hogy jobb megoldás lenne az üzemi ka­zánok energiáját hasznosíta­ni, csővezetéken összekap­csolni a fiatalok házával. Hozzájárult a vállalat, smost aztán olyan meleg van a la­kásokban, hogy akár ingujj­ban is járkálhatnak. — Egyébként éppen járdát építünk, hogy ne kelljen sár­ban járni arrafelé. A terveink szerint még négy ilyen há­zat fölépítünk azon a részen, egymás mellé. tek itt Petőfibányán — mond­ta Karczagi István, a gép­üzem KISZ- csúcsti tkára. — Persze, ezt leginkább a fia­talok érezték meg, s ezért is volt szükség az ifjúsági lakásépítő akcióra. Mi sem gondoltuk, hogy ilyen jól si­kerül, de nagyon akartuk, és meg is, kaptuk hozzá a kel­lő támogatást. Grenczer László, a gépüzetn művezetője — a hivatalos el­nevezéssel élve —, az 1-es számú lakásépítő szövetkezet elnöke. Az ő vállán nyugszik a szervezés, a fenntartás sok terhe. Pontosságát, rátermett­ségét igazolják az általa pre­cízen felsorolt adatok is: —■ 25 ezer forint körüli összeget fizetett be minden­ki. Két gyermeket vállalva— mivel lakótelep —■, 60 ezer a támogatás, a vállalat is adott ugyanennyi kölcsönt harminc évre, a többit pedig az OTP-től kaptuk. Ha vala­ki még ezt a viszonylag kis összeget sem tudta befizetni, annak a vállalat még jut­tatott 10 ezer forint kölcsönt, rövid határidőre. A cég köl­csönéből 5 év után elengedik a fennmaradó összeg 17 szá­zalékát, tizenöt év után pe­dig a felét. Egyszóval, elő­nyös annak, aki itt akar ma­radni: és ezek a fiatalok szí­vesen maradnak. — A húsz család átlagos életkora pontosan 25,7 év. Én is ott lakom egyébként, akár meg is nézhetjük a lakást Szerencse, hogy megnéztük. A konyhában ugyanis szép nagy víztócsa volt éppen, ke­letkezőben. A felettük levő lakás háziasszonya nyitva fe­lejtett egy csapot, s míg ő a szomszédban járt, a központi fűtés csöve mentán lefolyt a víz. Ilyesmi előfordul —■ nem veszekedtek egymással. Hiszen nfindannyian bará­tok. .. kislányuk húzta ki egy ka lapból a lakás sorszámát, s ahogy az édesapja elmesél te, csokit kapott érte. Szép a kilátás, jó fekvésű a lakás, fedett erkéllyel. —■ Bánya-eJektroIakaíos­ként dolgozom itt, 1959-től. Már a szakmát is Petőfibá­nyán tanultam. Később is kólába jártam, továbbképez­tem magam, most a villamos részlegnél műszaki előadó vagyok. Az előző lakásunk, ahová már a kislányunkkal együtt költöztünk, egyszobás volt. Alig nagyobb, mint en­nek a fele. De nem is any- nyira azzal volt baj, hogy kicsi, hanem régi, rossz, ma­ga az egész épület is. A szol­gálati lakások felújításához nemrég fogtak hozzá. Itt most garázsokat építünk a ház előtt, a kazán helyén, az alagsorban pedig egy kis klubhelyiségét alakítunk ki, a közös rendezvényeinkhez. Itt lesznek majd például a névadó ünnepségek; minden­ki megtette a maga ígére­tét... — A lakásgondok az utób­bi időben mind nagyobbak let­Körmöczi József ék a máso­dik emeleten lakinak, ötéves Részlet, az elmúlt évi, egyik igazgatói határozatból: „.. .Évenként legalább egy if­júsági lakásépítő szövetkezet, vagy társasház szervezési, ter­vezési, jogi, igazgatási mun­káit kell elvégezni a lakók részére, ellenszolgáltatás nél­kül. . * A második hűszlakásos ház építését a nyáron kezdik. Utána jön majd szép sor­ban a többi. Utcanevet is kapott már az épülő sor, az első házra hamarosan ezt ír­ják: Ifjúság út 1. Találó el­nevezés. Hekeli Sándor Rádió­múzeum Pécsett Amatőr rádiósók kezdemi- nyezésére rádóimúzeum ala­kult Pécsett, ahol összegyűj­tik és bemutatják mindazo­kat a készülékeket, amelye­ket a fél évszázad folyamán gyárban állítottak elő, vagy amatőrök barkácsoltak. El­helyezik a múzeumban a ré­gi rádióalkatrészeket — elektroncsöveket, hangszóró­kat, hangoló egységeket is. A múzeum számára fela­jánlott készülékeket a rádiós klub tagjai felújítják. Id. Va­dász István — képünkön — Pécs egyik legidősebb rálió- amatőre régi készülékeket javít. (MTI Foto: — Bajkor Jó­zsef.) Kit nap hasznas tapasztalatai Munkavédelmi napok Hatvanban (Túdósítónktól): A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának munka- védelmi felügyelősége, vala­mint a hatvani Cukor- és Konzervgyár e hó 23-án és 24-én, munkavédelmi és munkaegészségügyi napokat rendezett. A kétnapos ta­nácskozáson 78 vállalat 140 vezetője, szakszervezeti ák- tivistája és biztonsági meg­bízottja vett részt oktató jel­legű továbbképzés, illetve ta­pasztalatszerzés céljából. A megnyitóünnepség elnöksé­gében helyet foglalt: Szabó István, az SZMT titkára, dr. Novak Pálné országgyűlési képviselő,' Göcző Géza, az SZMT .munkavédelmi . .főfel­ügyelője, Horváth József, az ÉDOSZ munkavédelmi osz­tályvezetője, Csernoch Lász­ló, a MÉM főelőadója, Buko- lyi Józse, az ÉDOSZ mb. titkára, Kovács Beid, a Kon­zervipari Tröszt főelőadója, dr. Dobos Imre, a kórház igazgató főorvosa, valamint Vajda József és Bellák Ist­ván, a cukor- illetve kon­zervgyár főmérnökei. A tanácskozás megnyitása Kétféleképpen szokás a ci­gányokról beszélni: elintéz­ni egyetlen kézlegyintéssel az egészet, vagy nagyon óvatos­kodva -hümmögetni ehhez a szóhoz — cigány. Kényes kérdés, teszik még hozzá esetleg, mert faji megkülön­böztetés látszatát keltheti, és a mi viszonyaink között a vi­szonylag elmaradott cigá­nyokról szinte illetlenség is beszélni. Mint a valamikori jó módú polgári családokban a kétkezi mesterséget válasz­tott rokonról. Tények és elképzelések Próbáljunk tenni. most kivételt Putriból lakásokba Honnan is kezdjük? Be­széljünk arról a 38 családról, amelynek a. putri adja az ott­hont? Említsük elsőnek azt, hogy a volt Csató-kerti ci­gánytelepet egyszerűen ható­sági közreműködéssel fel­égették? Avagy azzal büsz­kélkedjünk, hogy a Szép és a Malom utcában nyolc, il­letve 14 lakást építtetett a vá­rosi tanács központi keretből a cigányoknál ? Ezek a tények csak egy­szerre, együtt, egymás mel­lett igazak hiánytalanul. Mert csak így mutatják meg a valóságot, a tényleges heiyze- . tét és azt a szándékot, amely a cigányok beilleszkedésének az elősegítését célozza. A volt Csató-kerti telepen tíz helyiségben éltek ci­gánycsaládok. Részükre ti­zenöt lakást Diztosított a ta­nács. Egy évvel korábban hat család költözhetett megfelelő lakásba. A számok bizonyítanak. A törekvés erejét bizonyítják: mielőbb korszerű kereteket teremteni a cigányoknak1 is Gyöngyösön. Ez pedig nem &7A január vasárnap is olyan egyszerű, nem is olyan könnyű. Megbecsülni nehezebb Akik azt hiszik, hogy elég csak jó lakásokba beköltöz- tetni a cigányokat és egy­szerre megváltozik az éle­tük, nagyot téved. Nagy örömmel mentek el az új lakásokba látogatóba a város hivatali szervének dol­gozói. És mit találtak? A ti­zenöt lakásból csalt egy volt tiszta.. A vízcsapok mar nem működték a többiben, a ki­lincseket mintha szándéko­san tették volna tönkre, de az ablakok jó részében is törött üvegtáblák szomorkod- tak. Aztán a piszok, a taka- rítatlanság, a szellőzetlenság áporodott szaga, és még az apró férgek sem hiányoztak több helyen. Érdemes volt? Kérdezhet­ték volna, ha valami csodá­ban bizakodtak volna előző­leg. Tudták, hogy az újat szokni keli, ' a megváltozott körülményekbe beilleszkedni — idő kérdése. És türelemé, megértésé is egyben. A putrihoz szokott lakók, ahol még árnyékszék sem volt, ahol az állat, a ló úgy hozzátartozott az élethez, mint a borosfiaskó, más szo­kások jártak. Ágy a legtöbb helyen ismeretlen fogalom­nak számított. A zsúfolt, oly­kor alig tíz négyzetméteres helyiségben több mint tucat­nyi ember zsúfolódott össze: idősek, fiatalabbak és gyere­kek — számosán. ismert &z irsfskundin is Nagy családok, de nem a régi értelemben, mert a pat­riarchátusnak klasszikus for­mája a gyöngyösi városlakó cigányok körében már fel­bomlott. Vajdájuk sincs. A férfiak szinte valamennyien dolgoznak: több mint százöt­venen. A nők közül ötvenen. Zenész már csak elvétve akad köztük, ahogy a lóku- peckedés sem jellemző, bár lóból majdnem harmincat számolhatunk össze a putrik táján. Sokan könnyen változtat­nak munkahelyet, mint a Vas- és Fémipari Vállalatnál is, ahol a kilépők nyolcvan százaléka cigány. Az öt-ti­zenöt éves munkaviszony- nyal rendelkezők száma is elég szép ugyanakkor. Sok a gyerek, ez köztudott. Egy eltartóra közel négy sze­mély jut, ami nagyon magas arány az országos átlaghoz képest. Közi cszélyes munkakerü­lésért mégsem kellett egyet­len cigányt sem felelősségre vonni a korábbi évben. Ez pedig nagyon erőteljesen fi­gyelmezteti arra, hogy.az ál­talánosítás mindig felületes­ségből fakad és ezért veszé­lyes. Még egy érdekesség: a ci­gánycsaládok körében is is­mert ma már a családterve­zés. Ezért az infekundin használata majdnem olyan gyakori náluk is, mint más­hol. A dumától a köznyelvig Ilyen ellentéteket sorolha­tunk még fel: a kicsik közül nyolc jár óvodába, 115 álta­lános iskolába és tizenegy továbbtanul. Ha tetszik, az utolsó adaton még csodálkoz- . hatunk is. De a gyerekek hat éves ko­rukig szinte nem is tudnak magyarul. Olyan fogalmakat nem ismernek, mint a szék, az ágy, a könyv és ceruza. A cigányok túlnyomó többsége analfabéta. Ez is ide tartozik, ebbe a sorba. Hogy az iskolaköteles gye­rek boldogulhasson, előbb úgynevezett korrekciós, te­hát valamiféle kiegyenlítő osztályba Íratják be őket. Amikor az itteni tananyagot elsajátítják, akkor tovább mehetnek a többiekhez. Saj­nos, a húsz fős kiegyenlítő osztályból csak öt gyerek léphetett a második osz­tályba. Egyetlen tanévben a 115 cigányból 33 megbukott. Mennyivel másként hang­zik viszont igy: a 115 cigány­ból több' mint nyolcvan sike­resen elvégezte a tanulmá­nyait az adott osztályban! Tankötelezettség elmulasz­tása miatt is több mint har­minc esetben kellett eljárást kezdeményezni. Rögtön ide állíthatjuk a bukottak szá­mát, és akkor könnyű a pár­huzamot felfedezni. Még egy számot: a gyám­hatóság egy év alatt csak négy esetben engedélyezte cigány kiskorúak házasság- kötését. De ez önmagában mégsem adja az igazságot, mert a cigányok között a rendezetlen családi kapcso­lat, az élettársi viszony na­gyon elterjedt és a gyere­kek anyakönyvezése emiatt olykor bonyolultabb. Igaz, a vérszerinti apák készséggel elismerik szülői mivoltukat. Az sem köztudott, hogy a 16 állami gondozásba vett gyerek között csak kettő volt cigány. No ás az eikölcsök? Lopnak, csalnak, kupec- kednek, verekednek, isznak, rongálnak, közönségesek, bot­rányokat okoznak. Lehet még tovább is sorolni? Ez a köz­vélemény hangja, ha a ci­gányokról van szó. A statisztikák szerint a leg-' több lopás az ő lelkiismere­tükön szárad. Az elmúlt években mindig előfordult egy eset, amikor hatósági sze­mélyt támadtak meg. Még devizabüntettet is elkövetett egy-egy közülük. A nők inkább az ittas fér­fiak kifosztását kedvelik, ahogy a bírósági eljárások mutatják. A kamaszok közül pedig néhányan fenyegetés­sel csikarnak ki pénzt magá­nyos fiúktól: „Adj egy tízest, különben beléd szúrom a bicskám!”' És kap egy tízest. A határból teli kosárral hazatérő magányos embert fellökik, a szétgurult gyü­mölcsöt . felkapkodják és ne­vetve elmennek vele. Minlenki tud valamit, ami bizonyítja, hogy a. cigányok milyen .. „rettenetesek”. A rossz, futótűzként terjed. Pe­dig egy év alatt „csupán” 28 bűncselekményt kpvettek .el a gyöngyösi cigányok. Ha sántít is az ilyen összehason­lítás, de óvatosságra int. " Tény, hogy évszázadokon át kirekesztette magából a társadalom a cigányokat. Ezért mások az ő törvényeik, szokásaik olykor, más az er­kölcsi értékrendjük. Nem is csak ők tehetnek róla tehát, Erről viszont szívesen meg­feledkezünk adott: esetben. Tenni — kötelességünk Ha leszokunk árról, hogy valami rendkívüli, - egzotikus esetet lássunk a cigányokban, akkor mindjárt . könnyebb lesz ezt a kérdést a helyére tenni. Ilyen módon' fogott hozzá Gyöngyös; is a városi körül­mények megváltoztatásához. Több mint négyszáz cigányt kérdeztek meg, kérdeztek ki. hogy az alapos ismereteit birtokában a tennivalókat és a leghasznosahb módszereket is megfogalmazzák. Aztán a végrehajtó bizott­ság elé került a jelentés, amely alkalmat adott' a fel­adatok kijelölésére is. Az igazgatási osztály, a műsza­ki osztály, a művelődésügy, ugyanúgy, mint az egészség­ügy megkapta a maga tenni­valóit Felelősök megnevezé­sével és a végrehajtás határ­idejének kijelölésével. Szívós, célratörő munka kezdődött el, amitől senk sem vár máról holnapra cso­dás siekereket, de mindenki tudja, hogy a közös szándék végül is célba juttatja a cse­lekvő embereket. G. Molnár Ferenc után, először Göcző Géza előadására került sor, mely­ben ismertette megyénk bal­leseti helyzetét és az idei munkavédelmi feladatokat Megtudtuk, hogy' az elmúlt évben javult a helyzet a ko­rábbi évekhez viszonyítva — főként az állami szektorban —y de még mindig nagyon sok a tennivaló, különösen a termelőszövetkezeti és az állami gazdaságök területén. Ezt bizonyították a számada­tok is, hiszen 1973-ban 421 szabálysértésben kellett in­tézkedni, 625 gépet kellett leállítani, 19 fegyelmi bünte­tést és 86 írásbeli figyelmez­tetést kellett eszközölni. Meg ma is több helyen elhanya­golják a baleseti nyilván­tartások vezetését, nem kié*- légítő az agitációs és propa­gandamunka és sok helyen baj van a vállalatok szemlé­letével is. Éppen ezért a jö­vőben mindenütt fel keli . mérni a reális helyzetet s meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hiányossá­gok megszüntetésére. , Ott pedig, ahol továbbra is prob-» lémákat találnak"— a jövőbeni fokozottabb ellenőrzések és beszámoltatások során — no- vélni fogják a gazdasági bír­ságolást is. Az előadást követően dr. Gyulavári Endre csoportve­zető ügyész, dr. Gyetván Mi­hály városi ügyész és dr. Ná­das János közlekedési ügyész foglalkozott a munkavédelem jogi kérdéseivel. Ismertették többek között az érvényben levő jogszabályokat, , azok helyes alkalmazását, a vál­lalatok kártérítési kötelezett­ségeit, valamint a balesetek jogi eseteit. E napon került sor továbbá a munkavédelmi plakát, és könyvkiállításra és több oktató jellegű film vetítésére. , ­A tanácskozás második napját dr. Novák Pálné or­szággyűlési képviselő nyitot­ta meg, majd dr. Kovács András, dr. Egres Jenő, dr. Szondi György és dr. Szabó Elemér kórházi osztályvezető főorvosok előadásai követ­keztek. Külön-külön foglal­koztak a rehabilitáció kérdé­sével, az ipari szemsérülések, a foglalkozási bőrbetegségek és az ipari zajártalom ese­teivel, azok megelőzésének lehetőségeivel. Az előadások után elhang­zott hozzászólások és a ta­nácskozás összefoglalójában hallottak azt igazolták, hogy érdemes volt megrendezni ezeket a nanokat. Az orszá­gosan is első ilyen kezdemé­nyezés kedvező visszhangra talál*, s már több felől érke­zett igény hasonló program megrendezésére. Szalmás! Gyorsa ‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents