Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-24 / 19. szám

*.20 9.(Kl 9,25 10.00 10.30 11.14 12.20 12.35 14.00 14.20 14.23 15.10 16.05 16.4? 17.05 17.35 18.00 18.12 18.36 18.43 13.30 20.40 21.15 22.30 23.30 0.10 KOSSUTH Népdalod Treud és torunk Sciiubert-müvek IstolsrádiO Zenekari mtuaika Gondolat Ki nyer ma? Melódiákok tél Válaszolunk hallgatóinknaK Az MB'f közönségszolgálata Áriák A tompái elnök Zenekart muzsika Leacock elbeszélése A muzsikus válaszol Szivünk alatt. .. A Stúdió U felv. Áriak Gábor Andor versei Zenéről tíz percben •liitéK a könyvtárban Nóták A zongoraművészet első aranykora. III. Dzsessz Népi zene OperarésnL PETŐFI áss Zenekari muzsika 9.93 Operettrészl. U.50 Görkorcsolya-vasárnap 12.00 Verdi :Aida. Részi. 13.02 Miskolci stúdió 13.20 Fúvószene 13.35 Jegyzet 14.00 Ifjúsági randevú 18.10 Csak fiataloknak: 19.13 Népi muzsika 20.25 énekeljenek a népek. EH. 20.53 Kis magyar néprajz 21.00 Könnyűzene 21.45 A liazavzeretetről 22.00 Zenekari muzsika 22.50 Mit olvashatunk a Kéke és Szocializmus e. folyóiratbán 23.15 Két szerenád Szolnoki Rádió Alföldi krónika Munkahelyi demokrácia a martfűi gumigyárban. Kósa Judit riportja Dzsessz Mosógép vagy patyolat? A Roiling Stones együttes le­mezeiből. Közben: Sport MAGYAR 11.05 ITV 16.53 Hlrelr 17.05 Nyugdíjasok műsora 17.35 Pillantás a sportvilágba 17.55 Tízen Túliak Társasága 18.20 Tájak, városok, emberek 18.40 Rólad van szól 19.15 Esti mese 19.30 Tv-bíradó 20.00 Leonardo da Vinci. IV. r, 21.05 Kamarazene 21.25 A Tv Galériába POZSONYI 16.20 A jégkorongozás hírei 18.10 Autó-motor revű 19.00 és 21.55 Híradó 20.00 Jánosik. opera 22.20 Szovjet film Egerben este 7 órakor: Testvérek (Bérletszünet) Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-7-siRnsz- ky utcai rendé1 oben. (Telefon: 11-101. Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyös: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, n Jókai utca 41. szám miatti rendelőben. (Telefon: 117-37.) Hő »Hk ráronn I» A Ladoííától a Balatoni«* Mottó: Harminc évvel ezelőtt, 1944. január 27-én, a szovjet csapatok szétverték a nemet fasiszták Lenlngrádot körül­vevő gyűrűjét. Kilencszáz na­pos blokád után a város fel­szabadult. Az ember nem születik hősnek; de megtörténik, hogy akár akarja, akár nem, hős­sé kell lennie. Ha élni akar, ha ember akar maradni, ön­magáért és másokért legyőz- hetetlenné kell válnia. A kilencszáz napos fasisz­ta blokád teljes szétzúzásá­nak 30. évfordulóját ünneplő Leningrad azért lett Hős Vá­ros, mert hűséges lakói em­berként élni, dolgozni, sze­retni, gyermeket nevelni, ba­rátkozni akartaié. Sétálni a Néva-parton, vagy a Nyevsz- kij sugárúton, dolgozni a Ki- rovról elnevezett gépgyár­ban, szórakozni a városi Ope­rett Színházban, gyönyörköd­ni az Ermitázs kincseiben, vagy az Orosz Múzeum mű­alkotásaiban, kirándulni csa­ládjukkal a Ladoga tóhoz, vagy Petrodvorecbe. len német katonának sem szabad belépni ebbe a város­ba. Aki vonalainkkal szem­ben elhagyja a váro6t, tűzzel kell visszakergetni. A nem ellenőrzött kisebb átjárók létét, amelyek lehető­vé teszik, hogy a lakosok egyenként evakuálhassanak Oroszország belső körzetei­be, csak üdvözölni kell. A többi várossal kapcsolatban is be kell tartani azt a sza­bályt, hogy elfoglalásuk előtt tüzérségi tűzzel és légitáma­dásokkal földig le kell rom­bolni őket, és a lakosságot menekülésre keli kényszerí­teni. A káosz annál nagyobb lesz Oroszországban, a megszállt keleti területek igazgatása és kiaknázása pedig annál köny- nyebb, minél nagyobb szám­ban menekülnek Oroszország belső területei felé szovjet Oroszország városainak la­kói. A Pühremek est as akara­tát tudtára kell adni minden parancsnoknak. «f Éjjel-nappal jöttek a szállítmányok a Ladoga-tó jegén. (Koto: APN—KS) EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-331 Du. fél 4 és este 7 órakor Volt egyszer egy vadnyugat Színes, kétrészes amerikai- olasz westernfHm Felemelt, dupla lielyár egri brody (Telefon: 14-071 Du. fél 4 és este 7 órakor Solaria Kétrészes, színes, tudomá­nyos-fantasztikus, szovjet film GYÖNGYÖSI PUSKIN Modern idők gyöngyösi szabódsAg A sirály éjszakája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Én nem látok, te nem be­szélsz, ő nem hall FÜZESABONY Egy kis hely a nap alatt fcöRINCI Kis nagy cinbe) A történelem úgy akarta, hogy mindezekért a lenin- grádiáknak élet-halál harc­ba kellett száliniok a szovjet hazára és szeretett városuk­ra törő mindenre elszánt el­lenséggel. És ők harcra kel­tek, példa nélkül álló küzde­lemben hősökké váltak és győztek. A hősök közül gokart, na­gyon sokan elestek, de még sokan, élnek, emlékeznek ee> emlékeztetnek. Őket keres­tem Lenin arádban, tőlük akartam hallani: mi történt velük. A Führer parancsára. Leonyid Ivanovics Barko­vics a városi taxivállalat 50 éves gépkocsivezetője, két szép, komoly fiú édesapja, számtalan kitüntetés tulajdo­nosa; — 1941 őszén, amikor -s fasiszta seregek körülzárta,. Leningrádot, a mentőszolgá­latnál dolgoztam, mint gép­kocsi-villanyszerelő. 17 éves voltam akkor. A németek nem tudták rohammal be- • venni a varost, ezért három­szoros túlerővel körülzárták, j a földről a levegőből rombol- ; ni kezdték. Arra számítottak, ; hogy áld két. a védők közül; nem pusztít el a gránát, vagy < a ' ómba, azokat elpusztítja < majd az éhség vagy a jár-; vány. ‘ És itt félbeszakítom L. I.; Barkovicsot. hogy ismertet- j hessem a hitlerista fegyveres; erők vezérkari főnökségének ; Leningrad sorsára vonatkozó; különleges intézkedését, ame-; lyet 1941. Október 7. kelte-; zéssel adtak ki és szó szerint; így hangzik: „A Hadseregek Főparancs-; nokának (hadműveleti ősz-; tály): A Führer újból úgy dön-; tölt. hogy Leningrad, Moszk­va kapitulálását nem szabad; elfogadni, még abban az; esetben sem, ha az ellenség; felajánlaná. Énnek az intézkedésnek a; helyessége az egesz világ szá­mára érthető. Ha Kijevben; az időzített aknák robbanása' nagy veszélyt jelentett csa­patainkra nézve, annál foko­zottabb mértékben számolni kell azzal Moszkvában és' Leningrádban. Arról, hogy Leningrad alá van aknázva, ás az utolsó emberig véde­kezni fog. maga az orosz rá­dió adott hírt. Nagy járvány , eszéllye! is »záinoíni kell. Ezért egyti­A Fegyveres Erők Főpa­rancsnoksága vezérkari fő­nőkének megbízásából: Jodr Az „Élet útja" És most következik ismét Leonyid Barkovi cs: — A körülzárt Leningrad ellátására, egyáltalán az élet­ben maradasra egyetlen hal­vány reményünk, lehetősé­günk maradt: a várostól mintegy 50 kilométerre lévő Ladoga tavon keresztül te­remtsünk összeköttetést a Nagy Földdel, és így juttat­hassuk el a legszükségeseb­beket Leningrad védőinek, es a városból az anyaországba szállítsuk a polgári lakosok egy részét, mindenekelőtt a betegeiket a gyermekeket és az öregeket — A Ladoga két partján, „melyeket az ellenség szün­telenül ágyútűz alatt tartott és repülőgépekkel bombázott, hetek alatt kikötőkét raktá­rakat utakat kellett léte6i teni. megszervezni az átrako­dásokat, a szállítmányok me­netrendszerű indítását és fo­gadását, az összeköttetés egész vonalának védelmét, így jött létre az örök emlé­kű „Élet Útja", amely 1941 szeptemberétől 1943 január­jáig, a blokád áttöréséig egyetlen vékony, de elsza­kíthatatlan kapcsot jelentet­te a fasisztáit által ostrom­lott Leningrád és a szovjet haza között. — Apám kezdettől fogva gépkocsivezetőként szolgált az Élet Útján. 1941. novem bér végén, amikor befagyott a Ladoga és a hajók többe nem közlekedhettek, a gépko­csik vitték a szállítmányokat végig a tó jegén. Am kevés volt a gépkocsi­vezető. Apám november 28- án hirtelen otthontermett és magával vitt alakulatához. Mindez anyám távollétében történt aki hazatérve, he­lyettem csak egy pársoros búcsúlevelet talált — önkéntesként a 804. gépkocsizó zászlóaljhoz vo­nultam be, ahol másfél ton­nás, ma már nagyon töré­kenynek látszó, GAZ-tipusú gépkocsira ültettek. Ezzel jártam éjjel-nappal a két part között a Ladoga jegén. Szállítottam élelmiszert lő­szert mindent, amit kellett December végén, amikor még szinte alig volt légelhá- ritásunk, az egyik repüiőtá- madás alkalmával kocsim megsemmisült ón pedig meg­sebesültem Gyógyulásom után haza akartak küldeni az­zal, hr— még fiatal vagyok. Nem mentem. Ismét kocsit kaptam, apammal együtt jár­tam tovább a vastag hóval borított jégutat. — Egy alkalommal útköz­ben váratlanul elfogyott a benzinem. Hóviharban, ke­gyetlen hidegben állt meg a kocsim a tó jegén. Szigorú parancs tiltotta, hogy egy­másnak benzint kölcsönöz­zünk. Ugyanis ez — az üzemany ag szigorú ki porció­zása miatt — a kölcsönzött is veszélybe sodorta volna. Apám, akivel ezen az úton is együtt voltam kivételesen ezt a parancsot megszegte és benzint adott nekem. Üti- célunkat szerencsésen elér­tük, de apámat megbüntet­ték Hát akkor ilyen is meg­történt velünk Leonyid Bark ovi cs, akt a háborút Balatoníüreden fe­jezte be, újévi üdvözletében ezt irta a fiamnak: „Kívánom Nektek hogy soha ne kelljen hazaszereteteket olyan meg­próbáltatások közepette bizo­nyítani, mint amilyenben ne­künk, leningrádiaknák kel­lett”. Gyertyános Zoltán Következik: A „Blokádkák* parancsnoka ’TÜdMvAijvJit Gyöngyösről A Heves megyei Ruházati Ipari Vallatat központi tele­ljen két nagy arányú építke­zés fejeződött be. Évek óta problémát jelentett az öltöző mérete és állapota. A válla­lat 170 ezer forintos költség­gel új öltözőt építtetett, és azt január elején átadták a dolgozóknak. A fiatalok régi kívánsága volt, hogy az épület pincéjé­nek kihasználatlan területét alakítsák át klubhelyiségé. A vállalat vezetősége a tömeg- szervezeti vezetők egyetérté­sével megszavazta a klub létrehozásának 100 ezer fo­rintos költségét. A .klubot, melynek kialakításában ma­guk a fiatalok is nagy igye­kezettel vettek részt, a na­pokban igénybe vehetik a dolgozók és a vállalat ipari tanulói. A modem berende­zésű elektromos fűtéssel el­látott klubba lehetővé válik az oktatás, a szakmai to­vábbképzések és a KISZ-fog- lalkozasok kulturáltabb, szer­vezettebb körülmények kö­zött történő lebonyolítása. Csefáa József Füzesabonyból A Tudomány«» Ismeretterjesztő Társulat füzesabonyi járási szer­vezete elkészítette elmúlt évi munkájának mérlegét. A társu­lat 80 tagú előadó gárdája 450 előadást tartott, mintegy 12 ezer embernek. Az előadások 70 szá­zalékánál. szemléltető eszközöket Is felhasználtak a z előadók- A legtöbben a közlekedésrendészeti előadáson vettek részt, de sok látogatója volt a Petőfi-évfor­duló kapcsán rendezett irodalmi előadásoknak is. Mintegy 1200-an hallgatták meg a pedagógiai témájú előadásokat, de sokan érdeklődtek a mező­gazdasági ismeretterjesztő előa­dások és az egészségügyi témák iránt is. A járásbíróság szervezte meg a népi ülnökök akadémiáját- A poroszlói általános iskolában a továbbtanuló diákok részére ma­tematikai előkészítő tanfolyamot szervezett a TIT. A kis mate­matikusok baráti, körei a mate­matika iránt érdeklődő gyere­kek részére jelentettek érdekes f oglalkoz ásókat. A TIT járási szervezete fi szerződést kötött különböző vál­lalatokkal. termelőszövetkezeteké kel előadások megtartására. Császár István Tiszanánáról A községi tanács és a Ha­zafias Népfront községi bi­zottsága falugyűlést hívott össze a napokban. A gyűlés előadója Pállai János, a köz­ségi tanács elnöke volt. tá­jékoztatta a résztvevőket arról, milyen munkát végez­— Mielőtt meghaUgatndnk, » mi draga, regi barátunk viszontagságos utazásainak történetét javaslom igyuk ki fenékig a poharat! Egészsé­günkre ... Most pedig a ti­éd a szó Székerce ... — Oké fiúk, mint mindig, most is klasszak vagytok. Ígérem, a sok beszédem nem megy a piálás rovására. Szó­val azzal kezdődött, hogy a 17 éves munkaviszonyom utáni 8,50 forintos órabé­remmel 1972. derekán kilép­tem a cégtől, itthagytalak benneteket és átmentem a 8-as számú Kődaráló Válla­lat 2-es számú telepére be­állító lakatosnak. Monda­nom sem kell, hogy tízfo­rintos órabérrel vettek át. Komolyan mondom, hogy egy rossz szót sem szólha­tok az ottani srácokról sem, de körülbelül egy hónap után szólt az egyik haver, hogy nincs-e kedvem átmen­ni a Gabonaszállító Vaüalat Laborjába technikusnak. Mondanom sem kell. hogy 11 forintot ígértek óránként. Gondoltam a több pénz mégiscsak többet ér, ezért a haverral együtt át is lép­tünk Ez sem volt egy rossz hely. de ki nem állhattam az egyik nagyszájú főnököt, ezért egy hónap múlva in­nen is túladtam magam. Mondanom sem kell, hogy az Vissza a fészekbe Ércszállító üzemhez már 12 forintos órabérért mentem. Alapjában ez is egy jó kis üzem volt, csak itt meg félóránként kérdezték meg az embertől, hogy mit csí­néi, megy-e a gép, van-e elég gép? Én meg tudjátok, hogy nem szeretem a sok szöveget, ezért az egyik szép napon vettem a kala­pom és meg se álltam a Vasdúsító irodájáig. Monda­nom sem kell, hogy felvet­tek. mégpedig 13 forintos órabérrel. Hát gyerekek, ha ti még láttatok kuplerájt? Piálás, lopás, pofazas, ter­melés meg semmi. Szóval nem tudtam megszokni az új környezetet. Levelet ír­tam az Érccsiszoló Üzem egyik ismerős művezetőjé­nek, aki telefonon értesített hogy masnap már mehetek is dolgozni. Mondanom sem kell, hogy itt már 15 forint - ra emelték az órabéremet. Hát, ha valahol van meló. ott aztán dolgozni kellett. Szólt is a derekam nemsoká­ra: pajtás, ebből eleg, te nem szoktad meg a rendszeres munkai. Mit volt nut tea­nem, előbb elmentem hat hó- \ napig táppénzre, az tan egész­ségügyi okokra hltmtkozva érzékeny búcsút vettem az Üzemtől. Ekkor ért az első meglepetés. Négy-öt helyen is próbálkoztam, s minde­nütt az volt a válasz, hogy jó munkaerőre szükség van ugyan, de ennyi pénzt nem tudnak adni. Elkeseredésem­ben két héten át mindenes­tét a Tulipánban töltöttem. Mit ad isten, egyszercsak ki­vel futok össze a pult előtt, mint az öreg Brázzal, aki több mint tíz évig volt itt a főnököm. Elmondtam ne­ki, hogy mi a helyzet, s nem tudna-e valami jólfize­tő munkát találni a cégnél. Az öreg csak annyit. _ mon­dott: alapjaiban jó srác vagy te Szekerce. Megittunk vagy kilenc nagyfröccsöt, majd abba maradtunk, hogy az öreg üzen. Üzent is. Szóval így kerültem vissza hozzá­tok. Mondanom. sem kell, hogy 16 forintos órabérrel. De a fene se törődik már azzal a pénzzel, az a lé­nyeg, hogy ismét itt vagyok köztelek. Haverok között, a régi fészekben. Bocsássatok meg, hogy megcsaltalak ben­neteket. Esküszöm soha töb­bé nem leszek hűtlen hozzá tok.,., — koofc — tek 1973-ban. Többek között befejeztek a község villamo­sítását, és a község nagyob­bik részében a járdaépítést. A külterületeken azonban még vaunak problémák, ezek megoldása az idei tervben szerepe], A vízhálózat teljes kiépítésé a IV. ötéves ten' végére várható. 1974-ben kétezeregyszáz méter hosszú vízhálózat bővítés lesz, rész­ben a községié j lesz tesböl, részben állami támogatásból. Az idén 660 ezer forintot költenek az. óvoda és az is­kolai napközi otthon fejlesz­tésére. Felújítják a sportpá­lyát, tovább építik a Lenin utat. A bölcsődét ugyan 1973- ban az igény hiánya miatt megszüntették, de a létesít­ményt fenntartják, ameny- nyiben lesz rá igény. Terve­zik öregek napköri otthoné­nak létesítését is. Szerepel az idei tervekben az is, hogy átalakítják a ma­lomépületet és ott « cipő­gyár egy részleget létesít Je­lenleg 70 nő ismerkedik a részleg jövendő munkájával. Távlatokban mintegy 300 nő­nek biztosítanak itt munka­helyet. Marsaiké János Ecsédről A nöbinottsagok köztiem szervezték meg a Nők Klub­ja keretében egy sütő-főző tan folyamot és egy kézimun­ka szakkört. Ezt megelőzőm több száz kérdőívet küldtek ki az asszonyoknak, s az így jelzett igények alapján szer­vezték a szakköröket A két szakkör foglalkoztatásához segítséget kaptak az iskolák­tól, ahol helyiséget, a főzés­hez pedig felszerelést bizto­sítottak. A háziasszonyok tanfolyamához a „nyersanya­got” a tsz és az ÁFÉSZ biz­tosítja A kézimunka szak­körön, melyet Hegedűs De- zsőné pedagógus vezet nem­csak kötni és horgolni tanul­nak meg az asszonyok, ha­nem megismerkednek a su- baszőnyeg-késsítés techniká­jával is, Ka®y Piroska VI son taról Nagy feladatot kell megold»- nla az idén a Thorez Külfejtéséé Bányaüzem dolgoséinak. A Ga­garin Hőerőmű részére isT4-beis 8.3 millió tonna szén kitermelé­sét kell biztosítani. A feltételek biztosítva vannak ehhez, azon­ban szükség van többek között a szakszervezet munkájára Is, a feladatokra való mozgósításban. A Mátraatjl Szénbányáit Igaz­gatóságának srakszerve. éti bi­zottsága legutóbbi ülésén hang­zottak e! ezek. amikor az 1974 évi feladatokkal foglalkoztak. A nagy arányú fejlődés a vállalat minden üzemére vonatkozik, vál­lalati szinten 1.3 milliárd forint termelési értéket kell biztosítani, ugyanakkor újabb lépéseket ken tenni arra Is, hogy a dolgozók életszínvonala tovább nőjön. Tóth Lajos Hevesről A szaktárgyi vetélkedők elő­készítési munkáiról tárgyalt ülésén a Hevesi Járási Úttö­rőelnökség. Lukács József, az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve arról beszélt, hogy a szaktárgyi vetélkedők­höz biztosítani kell olyan fel­tételeket is, hogy a tanulók­nak rendelkezésükre álljanak a szükséges szemléltető esz­közök. Sor került a járásban mű­ködő csapatok munkájának értékelésére, és javaslatokat tették a csapatvezetők jutal­mazására is. A beszámolók alapján megállapították, jó eredménnyel főijük a készü­lődés, hogy méltóképpen ün­nepelhessék meg az úttörők is, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Tóth Mária 0 mt, imtuu 24, ciatotm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents