Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
SASS EBVffii VALAH ITT JÁRT i Valaki itt Járt az este az utolsó vonattal érkezett november illatát hozta esőszagos párás levegőt ködöt és zenét éjfél utáni zenét valaki itt járt az este a tükrös járdán sietett szólt-e valamit hogy vetkőzött-e vagy felöltözött hogy gyertyákat gyújtott-e színes tálban és hogy az ravatal volt-« < vagy ujjongó csoda \ valaki itt járt az este < egyszercsak megérkezett \ szemében kinyílt a hajnali autóbusszal ft az a két virág * nyár állomásairól ^ a volt-kertekben pompázó fekete ablakok csillagairól / és becsengetett hogy itt van átúszva üvegek opáüemezén hozza a zenét hócsipkés függönybe öltözve a ritmust és megsimogatta az ismerős tárgyakat * megfejthetetlen* azt a könyvet és azt a pohara* / valaki itt járt az este ég azt az ágyat halvány lámpafény valaki Itt járt az este ■ keresztezte arcát nem hagyott semmit itt ajtót nem nyitottam mégis itt yolt és már nem emlékezem csak a szőnyegre dobott reggeli ébredést SZILUETT 7őíimoiszo !(j ólai — Papa, a nagypapát is az isten teremtette? — Igen. — Téged is? — Természetesen. ; — Engem is? — Igen, kisfiam. f — Mondd, papa, nem gondolod, hogy az utóbbi időben jelentősen javult az úr* i isten technikája? t + *-< Mit szólnál hozzá, Pétiké, ha hugocskád születne? — Hát az nagy szerencsétlenség lenne. Először is a mama tablettát szed, másodszor már két éve özvegy« ★ Egy liguriai városkában éjjel kettőkor felébresztik, a gyógyszerészt. — Valószínűleg tűi sokat ettem vacsorára. Adna 100 líráért szódabikarbónát? — Hallja-el Éjjel kettőkor képes felkelteni egy csipet szódabikarbónáért, amikor egy pohár langyos víz is megtenné? — Nagyon köszönöm a tanácsot, patikus úr, ne is fáradjon a szódabikarbónáé rí. Jó éjszakái kívánok! ★ Az öreg vadász indiai kalandjairól mesél: — Akkor rárohaniam a tigrisre, és damaszkuszi acélkardom egyetlen suhintásával lenyisszantottam a farkát. — De miért nem a fejét? — kérdezte egyik női hallgatója. — Mert azt valaki előttem már levágta! ★ Es anyám óta egyetlen nő sem gyönyörködött bennem...? — mondotta tükörképének FeroandeL ★ A női mentalitást tanulmányozó egyik római fodrász jelentette ki: JFurcsa szerzet az asz- szony... Valahányszor egyik vendégem férje telefonál, hogy nem kapta meg a remélt fizetésemelést, a feleség máris elrohan és vesz egy új ruhát, hogy valamivel enyhítse szegény férj csalódását .. .’* ~k Az eszpresszóban^ — Mennyi a kávé? —kérdezi a vendég. — Másfél dinár — feléli a pincér. — És mennyibe kerül a cukor a kávéhoz? — Semmibe — Akkor kérem, hozzon egy kilogramm cukrot. ★-*• De hát mi a bajom, doktor úr? — Semmi — maga csupán részeges, körhely alak. — De nem írhatná fel a diagnózist latinul, hátha a feleségem U meg akarná nézni? ★ — Szégyellő magaál Azt meséled a barátaidnak, csak azért vettél el, mert én jól főzök, pedig nagyon jól tudod, hogy még rántottat sem tudok készíteni — De hát, drágám, mégis csak ki kellett találnom valamilyen indokot a házasságunkról ★ *— Látom, húst eszel, fa azt mondod, hagy vegetáriánus vagy? — Ma éppen kímétóa&pom van! ★ Egy idős ember elmegy egy ház előtt, amelynek küszöbén egy kölyök ül, cigarettával a foga között — Ilyen tökmag, és már a papád cigarettáit szívod! — Tévedni tetszik, ez a búgom cigarettája. ★ — Hát, az önök üzletében egyetlen olyan könyv sem akad, amelyben nincs sem szex, sem erőszak, sem gyilkosság? — Van, uram. a telefonkönyvi + Minek Ittál konyakot az előadás szünetében. Azt ígérted, hogy egész évben nem fogsz inni? — De hiszen a műsorban az áll, hogy az első és a második felvonás között két év telik el ★ — Sajnálom, de ebben a hónapban nem tudom kifizetni a lakbért. — Ön a múlt hónapban is ugyanezt mondta. — Vajon nem tartottam meg a szavamat? ★ — Kisasszony, bírságot kell fizetnie — mondja egy torinói rendszámú kocsi vezetőjének a firenzei rendőr, — Befordult a tilosba, és ráadásul még a lámpái «m égnek! — Nagyon kérem — mondja bűbájos mosoly kíséretében a kocsi vezetője — ismételje el mindezt ezzel az utolérhetetlen bűbájos toscanai akcentusával! ★ Hivatalban: — Főnök: — Marika, van valami programja vasárnap estére, megy valahová? A titkárnő szégyenlősen elmosolyodik. — Nem megyek sehova. Főnök: Akkor remélem, hétfőn reggel nem késik el ismét, T"* (Zett int Bflű) Az igazi kábítószer az alkohol? Ae egyesült Áramokban tóbb mint 1 millióra becsülik az alkoholisták számát. Olaszországra vonatkozóan nincsenek ilyen pontos adataink, de kb. hat millióra tehetd aa alkohol rabjainak száma, a kábltószer-élvezd- ké mintegy 100 000-re. Orvosok megáUapftása szerint az „igazi" kábítószer: az alkohol. A tdlzott alkoholfogyasztás következménye a többi között az agyszövetek progressiv élkor esoeoU&a, ami zavarokat tkot aa agyműködésben és a viseUc» désbee egyaránt. Az ideggyögy- intézetbe utalt betegek egyhar- mada aa akt ohm rabjai közöl kerül ki. Ifagyoa ritkán kerül ser alkoholfogyasztás ellenes kampányokra, kábítószer-die«es kampányokat viszont gyakran rendeznek. A kábltszer-ellenes kampányok gyakran elterelik a figyelmet korunk legveszélyesebb kábítószeréről, aa alkoholról. Vándorló fügefa Anuradhapura ez idő szerint kis vidéki város csupán, jóllehet hajdan a hatalmas szingaléz állam fővárosa volt. Sok látnivalója közül ma is kimagaslik egy ‘ ágas-bogas óriásfa: a szent fügefa. A fát őrző Mahavihara kolostorba a világ minden tájáról ellátogatnak a buddhista zarándokok, mert az nem akármilyen fügefa, hanem Buddha híres-nevezetes fája. A Mahavamsza cimű régi krónika szerint L e. 251-ben az Eszak-Indiában fekvő Bodhi-Gajából Sri Lankába hozták annak a fának egyik ágát, amely alatt Buddhára lé- szállott a „megvilágosodás”. A szent ojtóág elültetése Anaradhapurában a buddhizmus megerősödését jelképezte a szigeten. A Mahavihara kolostor fügefáját erősen Irigyelték a többi kolostor lakói, s időszámításunk harmadik évszázadában — kihasználva azt, hogy Mahavihara lakói kegy- vesztetté lettek a királynál — a vele vetélkedő Abhajagi- ri kolostor szerzetesei átültették saját kertjükbe a szent fát. De nem sokáig maradhatott ott, mert amint Mahavihara ismét a király kegyeibe került, a fügefát visszaültették korábbi helyére. Az anuradhapurai szent fügefa nemcsak a története révén érdekes, hanem azért is, mert ez a legrégibb fa a világon, amelynek korát dokumentumszerűen feljegyezték. Ez idén már 2225 éves!Magas kora azonban most már egyre határozottabban jelentkezik. A fa korhad. Törzsén betapasztották az odvas részeket, de ez nem segített. A szent fügefa pusztulásnak indult, nemcsak a buddhisták, hanem mindazok őszinte szomorúságára, akik figyelmet szentelnek a történelem ez élő „szemtanújának”. A ceyloni szakemberek azonban még nem adták fel a reményt, hogy meghosszabbíthatják a faóriás életét. Leves helyett — nyakíeves? Romulo Altamirano argentin polgár kiváló mesterlövész és galambkedvelő ínyenc hírében állt szülővárosának, Posadasnak lakói körében. Egyszer vadászat közben mesz- sáről észrevett egy vadgalambpárt, amely egy fa tetején fcurbékolt Altamirano célzott, elsütötte puskáját, s az ágakat letörve, a mesterlövész lába elé zuhant... egy sportrepülőgép, amely kevéssel előbb még a vadász feje fölött szállt eL A pilóta szerencsére élve maradt, de egyáltalán nem galambszelídséggel viselkedett, amikor a rendőrszobán szembetalálkozott AltamiranóvaL Eladta a labdát AAAAMAAAAAMWNAAWAMMMMAAAAiWWWVAAAAAAAAAWWVWSMAAVWVAMAAMAAAAAMAAMAMAAM Gondolkoztam a»á~, löszön. — Góllövő cipő tulajdonképpen nemlé-\ tezik. — Nekem ne mondj < ilyet! Folyton azt < mondják, hogy ez l vagy az a játékos ott~j hon hagyta a góUö-i vő cipőjét. Miért < hagyta otthon? Szúk\ volt? M egnyugtattam anyósomat, hogy nemi volt szűk a cipő, nem \ is hagyott otthon} semmit, a tudósító > ezzel a „góllövö ci-> pövel” is színesíteni} akarta riportját, — Megértem, flam,S megértemde miért > utánozza száz és száz> más is ezt az egyé-í ni mondatot, amely-* lyel az illető egyszer\ színesíteni akarta tudósítását? Erre a kérdésrei képtelen voltam válaszolni ... Palásti László Anyósom, aki nem ért a futballhoz, de aki a rádió minden műsorszámát, tehát a meccskőzvetitést is végighallgatja, megkérdezte tőlem: — Hogyan adhat el több futballista egyetlen labdát? Vagy több labdával játszanak egy meccsen? — Egyáltalán nem adhatja el. A labda az egyesületé. — Akkor miért mondja « szpíker, hogy egyszer Bra- nyiga, másszor pedig Ósemcse eladta a labdát? Igyekeztem megmagyarázni: — Ezt csak úgy mondja. Egyszer egy sporttudósító valami újszerűt akart írni, és így számolt be a meccs egyik mozzanatáról: — „A középhátvéd elcsípte a labdát, felnézett és látta, hogy a jobbszélső jó helyzetben van, nem is fedezik őt és várja a beadást. A középhátvédnek hozzá kellett volna, továbbítania a labdát, ó azonban, a szurkolók nagy bosszanko- dására, zavarában az ellenfélhez rúgta, vagyis eladta.” így született meg ez a sportkifejezés ami egyáltalán nem fedi a lényeget, mert aki elad valamit, az mindig ellenértékét kap érte. De a középhátvéd csak megrovást kapott. Amióta ez a tudósítás megjelent, logika ide, logika oda. minden sporttudósítasban szerepel az „eladott” labda. — Most már értem — bólintott az anyósom, majd megkérdezte, hogy miért nem veszik fel afut- ' nllisták mindig a góllövő cipőjüket. Párád Fényes Elek 1851-ben Geográfiai Szótár című munkájában ezekkel a dicsérő szavakkaj szól a falu szép fekvéséről: „Párád egy felette szép vidéken s a Mátra ágai által képzett regényes, nyájas és csendes völgyben terül eL” A „nevezetes” magyar helységek között emlegeti Parádot Vá- lyi András is (Magyar Ország Leírása, 1796). A „pará- di nevezetességek” között számolja el a község hasznos timsóházait, „vízialkotmányait”, vízimalmait, fürdőit, üveghutáját. A régi írások gyakran emlegetik Párád „kitűnő, záptojás büdös- 6égű” savanyú vizét, a cse* vicét is. A helység nevének eredete egyaránt foglalkoztatta a nép képzeletét és a nyelvtudomány szakembereit. Sokféle vélemény között válogathatunk. Vannak, akik a pára magyar közszóban látják a megnevezés alapját Erről árulkodik ez a vélemény is: „Párád helyesebb magyarázatot nyerne a„-párától, minthogy melegfürdő jé van.” Ismerünk olyan magyarázatot is, amely a 3 ön alapjelentésű szláv para szóból eredezteti a nevet. Ehhez az alapszóhoz járult a d helynévképző, s így illeszkedik bele a helységneve az alábbi magyar helynevek sorába: Várad, Nyá- rád, Szeged, Karácsond, Párád stb. Egészen meghökkentő az az eredeztetés, amely szerint az öntöz, locsol jelentésváltozatokat hordozd tájnyelvi parádol igealakból elvonással alakult volna ld ez a földrajzi név, mint a* orvos ólból: az orvos, a vará- zsolból: a varázs. A szláv eredetű Porád személynévből való származtatásnak is vannak hívei. Teljes bizonyossággal csak azt állíthatjuk, hogy a Párád helynév valóban személynév! eredetű, de hogy e személynévnek melyik és milyen eredetű köznév adott alapot, nem tudjuk. Néhány szólás a falu nevéhez is kötődött. Nem véletlen. hogy az egyik szóláshasonlat éppen a parádl vizet emlegeti: Büdös, mint a parádi viz. Hallottuk az alábbi nyelvi formát is: pu- rádivizes ember. Ezzel a minősítéssel emlegetik a gyomorbajost, a kenetlen, az állandóan rossz hangulatban leledző, savanyú embert Párád sem maradhat ki a szelíd tréfálkozást is türköző csúfol ódó szólásokból. Ebből a nemből a legismertebbek ezek a szóláshasonlatok: Megpörzsölték, mint a paródiák a bekecset, Belépett, mint a parádi ember a pen- délybe. Az egyszeri esetből egyetemessé váló szólások azonban alig kerültek a falu határán túlra. Dr. Bakos József
