Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-19 / 15. szám

NDK i Románia? Szo^etimtós A* üllő és kalapács A film főhőse; védjegyével ZENESZERZŐ Szárnyas tűzoltók A múlt század közepén, amikor Németországban ro­hamos fejlődésnek indult a kapitalizmus. Magdeburg ősi városában Hermann Gruson élelmes üzletember és felta­láló vasgyárat alapított. Az öntöde termékei a hajógyár­tásban, majd a hadiiparban kerültek alkalmazásra. A vál­lalat felkeltette Friedrich Krupp figyelmét is, aki a részvények többségének meg­vásárlásával Gruson céget beolvasztotta a Krupp von Bohlen und Halbach kon­szernbe. Ettől az időtől kezd­ve a termékek Kruppék csa­ládi védjegyével, a három egymásba fonódott gyűrűvel kerültek piacra. A második világháború vé­gére a . magdeburgi Krupp- gyár csaknem 80 százaléka romokban hevert. 1045 köze­pe táján a gyár munkásaira igen nagy feiadat nehezedett: a romok eltakarítása mellett a termelést békés célokra kellett átállítani. Az első nagy megrendelést a Szovjetunió­ból' kapták. Tizenöt cement­gyár részére szállítottak be­rendezéseket. Hamarosan a magdeburgi gyár a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb gépgyártó válla­lata lett. A vállalat dolgozóinak és Ernst Thälmann özvegyének beleegyezésével a gyár fel­vette a német nép nagy fiá­nak nevét és termékeik véd­jegyéül Goethe ismert versé­ből az „Üllőt és kalapácsot” választották. A magdeburgi Ernst Thäl­mann Nehézgépipari Kombi­nát termékeit ma jól ismerik a KGST-országokban, Indiá­ban, Iránban, Egyiptomban, Szíriában, Algírban, Szudán­ban, Vietnamban, Angliában, és a Német Szövetségi Köz­társaságban A vállalat évi termelési értéke 1 milliárd márka. A termékek 60 szá­zalékát a vállalat 36 Ország­ba exportálja, s az export csaknem 90 százaléka a KGST-országokba irányúi. A magdeburgi gépgyártók kitűnő kapcsolatokat tartanak fenn szovjet kollégáikkal. A műszaki-kutatási témákban szorosan- együttműködnék a szovjet -intézetekkel. Rend­szeres a munkások közvet­len tapasztalatcseréje. A kombinát nemrégiben ■ nyug­díjba vonult- műszaki igazga­tóját- a Szovjetunióban Álla­mi Díjjal tüntették ki a. ce­mentgyártást technológia ki­dolgozásában .elért kimagas­ló érdemeiért. . A nyersanyag jelentős ré­szét, a magdeburgiak a Szov­jetunióból kapják. Novokuz- nyeck,. Irkutszk, Cserepovec, Taskent, Cseljabinszk és más szovjet városok üzemeiben kiváló teljesítményt nyújta­nak az „Ülló és Kalapács” védjegyű gépek és berende­zések. Húsz év alatt az Emst Thälmann Művek kollektívá­ja 23 szovjet meleghenger­mű, 89 hideghengermű részé­re szállított komplett beren­dezést. A vállalat több mint 250 kohászati darut is expor­tált a Szovjetunióba, Űj, színes, panoráma és sztereó-hanghatású filmet forgatott a múlt század ze­neszerzőjének, Chiprian Po- rumbesku életéről és mun­kásságáról a bukaresti film­stúdió, (Porumbesku nevéhez fűződik az első román ope­rett és sok sikeres zenés da­rab megkomponálása.) A Georghe Vitanidis ren­dező forgatókönyve alapján készült film bemutatja Po- rumÖeskunak a román zene­művészet-fejlődésében betöl­tött szerepét. A zeneszerzőt Vlad Redesku fiatal színész alakítja, Stefan* Ruha, az is­mert hegedűművész játssza a film zenei betétdarabjait. ­Az Új .film máris nagy si­kert aratott a közönség köré­ben. Lenjjyelors^átr: , Ä A tüzet azonnal jelzik k8®- i pontjuknak, ahonnan hala­Hamarosan megérkeznek az Erdőtűz helyére, ahol nehéz feladat várja őket. > A nyugat-urali erdőtüzek oltására kiképzett küjön’eges tűzoltók éjjel-nappal légi őr­séget tartanak, a rájuk bízott 30 millió hektárnyi erdőség felett. déktalanui útnak indítják az ejtőernyős tűzoltókat. A légi tűzoltók AN—2 tí­pusú repülőgépekkel, MI—1 és .MI—2 típusú helikopte­rekkel, hordozható rádióállo­másokkal, buldózerekkel, lánctaloas traktorokkal és más. műszaki és tűzoltó-fel­szerelésekkel rendelkeznek. Az erdőségek a Szovjetunió egyik fontos természeti kin­csét jelentik. Földünk erdői­nek egyötöde a Szovjetunió­ban van. Védelmük az egyik legfontosabb népgazdasági feladat. Az erdőtüzek felfedezésére 'és felszámolására országos repülő-figyelőszolgálatot szerveztek. 7 ezer, különlege­sen kiképzett ejtőernyős tűz­oltó bármely percben kész haladéktalanul hozzáfogni egy esetleges erdőtűz oltásá­hoz. Pisztrángok - mint tisztasági ellenőrök A krakkói Mezőgazdasági Akadémia tudósainak egy csoportja dr. Andrzej Lysak docens vezetésével érdekes biológiai vizsgálati módszert dolgozott ki a vízszennyező­dés ellenőrzésére. Az új módszert már gyakorlatilag is alkalmazzák. Jelen tőség«? egyebek közt abban áll, hogy igen egyszerű, könnyen elvégezhető, olcsó és nem Eiáztűznézőben KNDK A koreai falu új arca Phenjantól Hamphóig mindössze 50 kilométer a tá­volság, de aligha akad még egy ilyen forgalmas országúti szakasz az országban. Az or­szágút sűrűn lakott völgyön vezet keresztül és mindkét oldalán szövetkezeti földek húzódnak. Az oldalirányban elágazó utak olyan ipari köz­pontokba visznek, mint pél­dául Kínja, ahol a népi hata­lom évei alatt traktorgyár épült, vagy Kanszo, amely az ország legnagyobb acélöntő bázisa, Teán, ahol nagy villa­mosipari üzem termel. Aki az elmúlt években megfordult ezen az ország­úton, meggyőződhetett arról, ti’iän milyen nagy változáson megy ?\resztül a koreai falu. A korábban hagyományos­nak számító, ajtóikkal az ut­CseSsylovákb cára néző, tető széleikkel fel­felé hajló cseréptetős, füstöl­gő, magas kéményű kis há­zakat új, emeletes, városi tí­pusú kőházak váltották fel. A perzselő nap sugarai ellen párkánnyal védett erkélyekét színes kerámialapok díszítik. Ezeknek a házaknak a ter­veit koreai építészek készí­tették külön a falu részére. Mindegyik házban három­szintes lakás található — kü­lön bejárattal. Az emeleten a lakószobákat helyezték el. Ezekben sok a beépített szek­rény, . ami nemcsak kényel­mes, de megfelel a koreai ott­hon nemzeti hagyományainak is. (A koreai lakásokban nincs bútor, minden szüksé­ges holmit szekrényben tar­tanak.) A konyha és a fürdőszoba a földszinten található. Eze­ket sokszínű kerámialapok­kal díszítik. Az udvaron min­den családnak külön kamrá­ja és háztáji parcellája, van. Az új építési módszer kez­deményezői Tedon járás la­kosai voltak. A közgazdászok számítása szerint ezzel a módszerrel gyorsabban meg­oldódik a falusi, lakásproblé­ma és az állam sok ezer köb­méter faanyagot, sok tonna cementet takarít meg. A KNDK-ban az állam is hathatós segítséget nyújt a falusi lakásépítkezéshez. A nemrégiben hozott kormány- rendelet értelmében minden évben több mint 150 000 pa­rasztcsalád költözik új ott­honba. (Budapress — APN) igényel bonyolult külföldön vásárolt berendezéseket. Az ellenőrző készülékek szerepét ugyanis pisztrángok töltik be... A pisztrángok egyik jel­lemzője, hogy a víz legki­sebb szennyeződésére is rea­gálnak. Szervezetükben nyomban kimutatható, ha valamelyik ipari üzemből szennyező anyag kerül a fo­lyóvízbe. Minden egyes piszt­ráng tulajdonképpen élő kí­sérleti laboratórium. A tar- nowi műtrágyagyár piszt­rángjai fogják a jövőben el­lenőrizni a Dunajec folyó vi­zének tisztaságát. Ezen a vi­déken több olyan üzem mű­ködik, amelynek szennyvize veszélyt jelenthet a folyók életvilágára. A tudósok megállapítása szerint a próbák végzésére a 10—15 centiméter nagyságú pisztrángok a legalkalma­sabbak. A pisztrángok a fo­lyóvízből a laboratóriumba kerülnek, ahol elemzik vé­rük vegyi összetételét, izom- és. véredényrendszerük eset­leges elváltozását, belső szer­veik, a máj, a szív stb. mű­ködését, testsúlyuk alakulá­sát stb. . Kuba mm MI—2 típusú tűzoltó helikopter szállítja az erdőtüt közvetlen. közelébe a tűzoltókat. Bulgária: ÖScc^ri saScficfigtirálc Sakkfigurákra bukkantak a régészek az egykori óbolgár főváros: Veliki Preszláv kö­zelében. A modern sakkfi­gurákhoz a stilizált lovak és a henger alakú alsó részén igen keskeny, fent pedig kör­rel végződő bástyák hason­lítanak a legjobban. Az óko­ri készlet egyik amfora alakú darabja valószínűleg a mai parasztnak felelt meg annak­idején. A régészeti kutatások egyébként azt bizonyítják, hogy a sakkjátékot már az ifjú bolgár birodalom első éveiben ismerték; keleti kal­márok hozták magukkal, nem pedig — mint eddig hit­ték — Bizánc révén honoso­dott meg. A son-tói acsa-csc-csá-ig Az egészséges gyermekekért1 A csehszlovákiai genetikai kutatás fő célja a veleszüle­tett betegségek megelőzése. A csehszlovák szakembereknek sikerült olyan megoldásokat találniok, amelyek segítségé­vel genetika'lag kockázatos terhességeknél a veszély el­oszlatható. A Csehszlovák Tudomá­nyos Ak-témia genetikai osz- tálva prágai laboratóriumá­nak vezetője, dr. Mariéi To~ dorova sok köszönő levelet kap azoktól a hálás szülők­től. akik születendő gyerme­kénél a genetikai előrejelzés a gva’zran előforduló születé­si hibák valamelyikét: nyú!- ezá’at, vagy farkastorkot ál­lapított meg — se csecse­mők az említett módszerek alka’m!)7‘sával mégis épen jöttek a világra. Ha azonban a módszerek valamilyen ok miatt mégsem segítenének, a farkastorokkal, vagy nyúl- szájiai született ’ gyermekeket a világ plasztikai sebészeté­nek egyik megteremtője, Frantisek Burián szellemében kiváló szakemberek kezelik. Az ilyen hibával született gyermekeknél a rendellenes­séget iskolás korukig teljesen eltüntetik, és • semmiben sem maradnak el az egészségesek­től. Míg azonban idáig eljut­nak, sok nehézséget kell le­küzdeni, hiszen a kezelés nemcsak az operatív beavat­kozásból áll (a nyúlszájat a gyermek 5—8 hónapos, a far­kastorkot ped;g 3—4 éves ko­rában operálják), hanem szájsebészeti, logon ádiai, sőt lélektani kezelésből is. A csehszlovák szakemberek pontos nyilvántartást-, vezet­nek mikor és hol fordult elő nyúlszáj, vagy farkastprok a családban, s -genetikai prog­nózisokat dolgoznak ki. Azo­kat a terhas nőket, akiknél fennáll az a veszély, hogy gyermekük nyúlszájjal, vagy íarkastorokkal jön majd a világra, állandó orvosi ellen­őrzés alatt tartják. Amennyi­ben a veszély valószínűsége túl nagy,. a genetikai szolgá­lat nem ajánlja a gyermek megtartását. Csehszlovákiában minden 500 élve született gyermekre jut egy hasadást hibával szü­letett, világv'smnyla'-ban pe­dig minden 509—700-ra. Ja­pánban ez az arány gyako­ribb, az ésmk-amerikai in­diánoknál a duniá'o míg a négereknél csak a fele. . A . néger dob:‘Kuba afri­kai eredetű vallásaiban az ősök és az istenek hírnöke, amelyet hol elkoboztak, hol fölhasogattak a fajüldöző hatalmasok; osztozott á vele összenőtt emberek sorsában, és a néger rabszolga törté- . netét mindennél hívebben kifejezi. Bármilyen meg­aláztatás érte a fekete ku­baiakat, visszhangja a leg­jellemzőbb hangszeréből tört fel. A dobszólamok utolér­hetetlen művésze volt. Vég­telen' áhítattal . készítette hangszerét és élete kockáz­tatásával rejtegette a rendőr­ség. elöl. ' Kubában a dob ma is a hangszereit királya. A néger rabszolgák, aki­ket Kuoába hoztak, folytat­ták ősi hangszereik készíté­sét, mert nem végezhették él vallási szertartásaikat nél­külük. A gyarmati korszak a dobot a néger r barakkokba és a már említett vallási közösségekbe száműzte. Üldözték az afrikai vallá­sokat. A néger dob haszná­latát mega:.ották. A rend­őrség rátört a szertartás­házakra, ahol a négerek az isteneiknek hódoltak; szét- has-j-atta, vagy elégette a szent hangszereket. De az üldözött vallások fokozott rokonszenvre és új követők­re találtak a félvérek és a fehérek körében. A dobokat, amelyek leg­inkább viselik Afrika bé­lyegét és a legszentebbek voltak, a hatóságok elzárták minden „avatatlan szem” elől. Erdők mélyén, attolyók parti zugaiban és rejtekhe­lyeken azonban változatla­nul tartott az ősi istenek dobbal és tánccal való tisz­telete. * Az első zenei műfaj, amely a puszta kézzel eldobolt rit­must megismertette Kubá­val, . a son volt. Eredete Őri - ente tartomány hegyei kö­zéj a századfordulóra nyúiik vissza. Ez a félvér zene ízig- véríg. kubai , és a legkülön­bözőbb spanyol és afrikai hangszerekből kialakult hangszerváltozatokon csen­dült fel, többek között gitá­ron és egy jellegzetes kubai dobon, a. bongón. Az uralkodó osztály nyom­ban tüzet nyitott rá. Rab­szolgatartó - elődei vélemé­nyéhez teljesen hasonló fel­fogása szerint az alsóbb ré­tegek minden alkotását bu­jának, kezdetlegesnek és il­letlennek kellett tekinteni. A sont hivatalosan betil­tották. de a nép megszegte a tilalmat. Csak a feh4r tár­sadalom nem táncolt rá és a „csiszolt” nÁze-ek. akiket az előkel'V'ödósök rmatt tün­tettek ki ezzel a szóval Mégis a son apránként át­szivárgóit a társadalmi vá­laszfalakon és benvomuH a fehérek szalonjaiba, sokkal hamarabb, mint ahogyan a néger újgazdagok megadták magukat neki. Kubában a son a dobok egész serege előtt nyitott utat. A batá típusú dobok 1936- ban léptek ki először a négerek titkos szentélyeiből. A szent hangszerek óvato­san a „beavatatlan”-ok eié merészkednek és felfedik le­nyűgözően gazdag hangzá­sukat. Nem sokkal később a batá már szimfonikus ze­nekarban hangzik fel, ás 1937- ben ismét feltűnnek . a táncoló körmenetek (com- parsas). nem kis megrökö­nyödésükre azoknak, akik a „provincializmusba való visszasüllyedés” jelét láttáit bennük. : Ám az afro-kubai hang­szerek széláradtak az egész világba és mindenütt fölbuk­kantak a szórakoztató zenér ben. Végezetül a rumba és a konga „estélyi ruhát öitött” és le fegyver ez te a „legsza- lonkéoesebb” köröket is. Ä mambó, a csa-csa-csa és más afro-amerikai táncok viiáskörüü útja átformálta a zenében és a koreográfiában uralkodó felfogást — és az élen mindenütt a dob ha­ladt. A kubai nép napja­inkban is előszeretettel tán­col a dob ritmusára, erre a lericubaibb zenére, amelyen kívül semmi sem vált ki belőle mélyebb érzelmeket és amely felpezsdíti ereiben a vért,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents