Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-19 / 15. szám
2150 Aki sze'et vft... Magyarul beszélő , amerikai fiím. Magyarországon először 1962-ben mutatták be az Ismert, rendező, Stanley Kramer filmjét, amelyet azóta már többször Is játszottak. a televízióban is. Az Aki szelet vet... című film A. Jerome Lawrenc és Róbert E. Lee drámájából készült — a darabot Magyar- országon is játszották —, « a hírhedt Dayton-i majomper képtelenségnek ható, ám valóságos eseményeit mutatja be. A film zömét a bírósági tárgyalás teszi ki, amelynek során magasztos, de üres szólamok, jogi formulák és szellemes okfejtések képében a haladás és maradiság csap össze. A szellemes védőt Spencer Tracy (magyar hang- 1 ja: Mád; Szabó Gábor), ellenfelét Frederic March (Egri István) alakítja. Kulich Gyula hatvanadik születésnapján A Viharsarok földjéről, Békéscsabáról érkezett Budapestre a 30-as évek elején. A fővárosban is viharzó elkeseredés fogadta a proletár- 6ág soraiban: a munkanélküliség. a válság következtében minden addiginál sötétebb nyomor nehezedett rájuk. A fiatal szabósegéd, — Kulich Gyula, — aki már inaskorában a békéscsabai munkás- otthon állandó látogatója volt, egy kicsiny, kietlen, józsefvárosi szabóműhelyben nagy nehezen kapott munkát, és szinte törvényszerű volt, hogy hamar megtalálja az utat az ifjúmunkás-mozgalomhoz. Sztrájkok, tüntetések résztvevőjévé, szervezőjévé, vezetőjévé vált, majd tagja lett a Szociáldemokrata Párt által alapított Országos Ifjúsági Bizottságnak. A bizottságban — és az egész szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban — ebben az időben évről évre erősödött a KMP befolyása, olyannyira, hogy a rendőr: és csendőri szervekhez mind több és több jelentés futott be a „fenyegető kommunista veszélyről” Igazolja a mozgalom ilyen irányú fejlődését Kulich Gyula útja is. 1938-ban már az OIB titkára, és ugyanabban az évben a KMP vezetőségébe is beválasztják. Hamarosan kapcsolatot teremtett a felvidéki munkás- mozgalommal. Kapcsolatot létesített a KMP Külföldi Bizottságával is, amelynek Zürichben számolt be az 1939- es hazai helyzetről. Ott felelősségteljes megbízatást kapott: vegye fel a kapcsolatot Schönherz Zoltánnal. Akkor már a Rózsa Ferenc által irányított kommunista szervezetekkel is szoros összeköttetésben állt. A pártmunka 1939 nyarán erőteljes lendületet vett. A nemzetközi összefogás révén számtalan olyan kiadvány, információ jutott az országba, amelyekre a KMP csoportjai után évek óta nyomozó rendőri és csendőri szervek felfigyeltek. 1940 tavaszán többszáz kommunista cs baloldali társával együtt Kulich Gyulát is letartóztatták. Mivel a hírhedt Sombor-Schweinitzer József vezetésével működő politikai rendőrségnek már tudomása volt az OIB-nak a KMP-vel tartott kapcsolatairól, KuA kerecsendi példa lichot és több társát embertelen kínzásoknak, vallatásoknak vetették alá. doétyoú?,. A telefon Életünk gyorsítója, bosszantóba, idegesítóje. nélkülözhetetlen tartozéka. Ha van; baj, ha nincs, még nagyobb. — ilalló' Főiskola? — Nem kérem! Ez egy magánlakás. Máskor jól nézze még. mit tárcsáz! Felébresztett— Szent ég! Még ilyenkor is alszik-.. Mert ugye telefon nélkül nehéz az élet. — Halló! Posta? Egy vidéki számot kértem sürgősre — Megnézem kérem. Egy kis türelmet! És máris beszélhetünk rokonunkkal, hivatali társunkkal, az édesanyánkkal, vagy éppen azzal, akivel akarunk. Bizony. a mi felgyorsult életünk nem képzelhető el telefon nélkül. Csöng a telefon. — Tessék — Jó napot kívánok. Lenne egy keresem: Mérje meg a telefon zsinórja hosszát, sWozza meg kettővel és ossza el néggyel. — Szemtelen disznó! — Nekem mondja? Szörnyű! Csak ez a francos telefon ne lenne a világon! Ez keseríti meg az ember életét. A telefonbegyárok... Valaki egy hivatali szobában panaszkodik. A baját, a problémáját szeretné kiteríteni. Ha segíteni lehetne! Szól a telefon. — Már megbocsásson! Tovább beszélgetnek. A panaszos éppen sírni kezd Telefon. — A, Jancsikám te vagy az 7 Jó öregem, majd meglátjuk ... — Tessék csak kérem nyugodtan folytani! Sajnos, a telefonokkal egy ilyen hivatalban számolni kell Bizony, így van. Napi harminc hívás. Csak az vigasztal, hogy a hölgyeknek a központban napi háromszáz- És kibírják. A sok türelmetlenséget, az indokolatlan bosszantásaikat is. Mert ugye, ők nem tehetnek arról, hogy.. . j „Egyszerű” szervezés — nagyszerű tapasztalatok NEM NAGY DOLGOKRÓL Van szó, ezt maguk a kerecsendi termelőszövetkezet vezetői, szakemberei mondják. Valójában — mint a későbbiekből majd kiderül — afféle egyszerű, hétköznapi témának tűnhet az egész: ésszerűen praktikusan szervezik a munkát, irányítják a közös gazdaságot. Valahogy azt szoktuk az ilyesmire mondani: „ez természetes, ezt nem is szabad másképpen csinálni”. Ugyanakkor azt is jól tudjuk, hogy még közel sem minden szövetkezetben, gazdaságban olyan magától értetődő gyakorlat a praktikus, az érdekeknek és a gazdaságossági követelményeknek legjobban megfelelő üzemszervezés. — Nálunk sem régi keletű dolog az üzemszervezéssel, mint külön témával való elmélyültebb foglalkozás — mondja Délár Mihály, a kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke. — Azért mondom úgy, hogy az üzemszervezéssel, minit külön témával, mert üzemszervezés, annak ilyen, vagy olyan gyakorlata régen is — nálunk és más gazdaságokban la — létezett. A hiba az volt, hogy Igen kevésbé lehetett ezt tudatosnak nevezni. Nos. mióta külön témaként kezeljük, azóta egyre inkább a termelésirányítás egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze. A KÖZÖS GAZDASÁG elnöke elmondotta, hogy a döntő fordulat ebben a vonatkozásban 1971-ben következett be, amikor a brígád- fendszerről áttértek az ágazati rendszerre. Külön ága- zatvezetől Irányítás alá került az állattenyésztés. a növénytermesztés. a szőlő- gyümölcstermesztés. a növényvédelemmel együtt, « gépcsoport, az. építőrészleg és a háztáji üsrvek. Csak mellesleg érdemes megjegyezni a „háztáji ügy ek”-nél, hog\ egyedül ez milyen jelentőséggel bír. Azelőtt szinte valamennyi tsz- tag minden tsz-vezetőt és szakvezetőt „ostromolt” a háztáji gazdaság ilyen-olyan problémáival. Ezáltal többet? idejét, energiáját aprózta el gyakran a háztájival való foglalkozás. És mégsem mondható — éppen mert. mindenki foglalkozott vele! OJÉSÜÜ 1974. január 13.. szómba! — hogy egységes, azonos szemléletű álláspontok, döntések születtek volna ebben az egyébként minden tagot érzékenyen érintő ügyben. 1971 óta egy kézbe került 8 háztáji: ma már valameny- nyi tsz-tag tudja, hogy ebben az ügyben kihez forduljon. s aki a háztáji ágazatot! irányít ja, alaposan ismeri az ezzel kapcsolatos feladatokat. Arról nem is beszélve, hogy sem az elnöknek, sem a főmezőgaz- öásznak és a többi szakvezetőnek nem kell „háztáji ügyekkel” lekötni az egyéb — és meghatározott — feladatokra szánt idejét. Visszakanyarodva az 1971- es fordulathoz; azóta — amint az elnök mondta — szigorú rendszabály, hogy a rendszeresített gyűlések minden esetben meg legyenek tartva. Ezek között a legfontosabb a minden hétfőn 9 órakor megtartott „szakmai konzílium”, amelyen elnöki vezetéssel az ágazatvezetők — a párttitkár állandó, s a községi tanácselnök fakultatív részvételével — megvitatják az előző hét feladatainak végrehajtását, a soron kővetkező hét feladatait. Ezen a megbeszélésen történik a konkrét tennivalók elosztása, összehangolása. a gépek és gépjárművek igény- bevételének ágazatok közötti koordinálása. Egy-egy folyamatos, hosszabb távú feladat hatékonyabb megvalósítása érdekében — amely az addig valamelyik ágazatvezető feladatát képezte — esetleg tőmezőgazdászi, elnöki. vagy párttitkári feladattá válik. Természetesen gyakori ennek a fordítottja is: valamely ügyben tsz-vezetői szinten megtették a döntő lépést, s már csak a részletes megvalósítás van hátra, amellyel valamelyik ágazatvezetőt, esetleg egyszerre — a feladat jellegének megfelelően — kettőt, hármat is megbíznak. A heti megbeszélésen kívül minden n&P föl tizenkettőkor napi eligazítást Is tart a főmezőgazdász, amelyen már csak a legaprólékosabb napi feladatok, a máris megvalósftandók kerülnek szóba egészen röviden. Mindez az egész gazdaság irányításának alapvető üzemszervezési sémája, s talán ma mér hasonlóképpen Író nvitanak a légtöbb termelőszövetkezetben megyénkben. Érdemes azonban egy kicsit a részterületek egyi kének — a gépcsoportnak — a munkaszervezési gyakorlatáról is szót ejteni, amely minden bizonnyá) még nem a mindennapos gyakorlat részeként tartható nyilván gazdaságainkban. UGYANCSAK 1971 óta történt a változás a gépcsoportnál is. Korábban 40 traktor dolgozott a kerecsendi földeken, ma pedig éppen a fele végzi el ugyanazt a munkát. Hogyan? — Röviden úgy lehetne erre válaszolni; ésszerű szervezéssel. Annak idején, amikor még negyven traktor üzemelt, valamennyi traktoros havi 400 ( forintot kapott azért, hogy a s munka után végezze el a > szükséges szervizt, kisebb ja-S vitásokat. A gyakorlat azt > bizonyította, hogy a trakto- i rosok az egész napi fárad- > ságos munka után már csak > felületesen vizsgálták meg $ gépeiket, s másnap gyakran > bekövetkezett a hiba. Az ? összesített adatok alapján ki- | mutatták, hogy a traktorok > üzemideje alig haladta tálai 40 százalékot. < — A helyzet ügy változott ? meg 1971-ben. hogy a gép- < műhelybe beállítottunk két < javító karbantartót, akik es- < te kezdik a munkát. Felada- < tűk, hogy amikor beérkeznek < a traktorok, mindegyiket < alaposan megvizsgálják, ahol s hiba van. azt megjavítják, i s megtankolva beállítják az > Indulási helyére. így reggel $ a traktoros csak ráül, s biz- > tonsággal dolgozhat egész > nap. Az eredményt értékel- > ve kitűnt: azóta 80—90 szá- > zalékos a traktorok üzem-1 ideje, s ezzel magvarázha- > fő, hoav feleannyi gép is > elegendő ugyanazon terület ? műveléséhez. Ugyanakkor ? igaz, hogy megvonták a < traktorosok javításra bizto- í sított havi 400 forintját, de < a rnegnövekedett üzemidő és < üzembiztonság lényegesen ? nagyobb teljesítmény eléré-1 sét teszi lehetővé. — Követ- | kezteiAskéoo a néevszáz fo- í rintoak többszörösére nőit v* > előző időkhöz képest a plusz \ jövedelmük' Ha mindehhez < hozzászámítjuk a két javí- > tő-szerelő havi fizetését is. > még akkor is öltömül a be- > fektetés az eredmény mel- > lett. ? A KERECSENDI PÉLDAi f,-'i:nű Wzonvső'*a an- > nak. hogy az ésszerű üzem- > szervezés — ha rnégolv égi-- / szerű, hétköznapi dolognak > is tűnik — nagvszerű ered- > ményeket produkál. | í aludi Sándor j — Halló Ági! Te vagy az? — Én drágám. Koszi, hogy felhívtál. — Megyünk ma moziba? — Ha te akarod .. • Tudod érted Ágikám, érted .. • Vannak ifjú párok, sőt házaspárok, akik esküsznek rá, hogy az ő boldogságukba nagymértékben besegített a telefon. Gratulációk, randevúk, veszekedések, egyszóval... — Halló Moszkva! Igen, Moszkvát kérem. Te vagy Jancsikám? Köszönöm mi jól vagyunk. A gyerekek is. Jancsika beteg volt, de már nem fáj a mandulája- Csomagot küldjünk? Csigatésztát. Értem. Csókolunk valamennyienVárunk haza! A világgal köt össze minket a telefon. Szeretteinkkel, ellenségeinkkel, barátainkkal. Akiknek vah, sokszor bosz- S2óságot okoz, akiknek nincs az a bosszúság. Reméljük nemsokára megyénk sok-sok lakásában ott lesz a készülék. Addig is türelem! Már nincs nagyon messze az idő. A telefon... Szalay István Kulich Gyulát nyolc évi fegyházra ítélték. Az ítéletet e felkiáltással fogadta; „Nem él már ez a rendszer nyolc évig!” Látnoki szavak voltak, ám a felszabadulás előtt a szegedi Csillagbörtönből a váci fegyházba, onnan pedig a dachaui koncentrációs táborba szállították és ott meggyilkolták. .. Ha köztünk volna, hatvanadik születésnapját ünnepelnénk. Bizonyosan sokat tett volna ezért a társadalomért, amelyért ifjú korától kezdve oly következetesen küzdött Komor Vilma MAPI* 38. Reánk szakadt az idő. amikor a mindenható szabályzat, a begyakorolt gépiesség többé nem pótolhatta az önálló gondolkodást. Lenkey János az ilyen önálóság tökéletesen hiányzó előzményei nélkül kényszerült sa-, ját Ítélőképességére hagyatkozni. Hiába öntötte a katonaság iskolája személytelen formába, egy napon szólásra bírták benne a regula fölé hatalmasodó körülmények a mindaddig hallgatásra ítélt, nem létezőnek hitt önálló lelki ismeretet. Megutálta egymást az ember és a mundér. Mi azt mondtuk, a mundér szent, az ember hitvány. Lenkey nem mondott semmit. Elindul' olyan mundért keresni, amelyet megint össze tudott békítőm az emberrel. ■A A 'Württember-huszárok évtizedek óta Kelet-Galíciá- ban állomásoznak. Vigyáznak a lengyelekre, nehogy azok túlzottan szabadjára i engedjék rebelliós hajlamukat. Lenkey önálló százada Mary am pol ban, a Dny esz ter parti kis városkában állomásozott. A fölötte rendelkező ezredparancsnokság Brezanyban volt, a rnég magasabb elöljáró a dandárparancsnok pedig Sztaniszlau városában tanyázott. Mivel Sztaniszlau a környék köz- igazgatási központja is, s mint ilyen szállást ad áz osztrák adminisztrációnak, időnként felerősödnek benne a lengyel hazafias hangulatok. Ez történt tavaly áprilisban is. Megint feltámadtak a lengye; egységet követelő törekvések és az az Óhaj, hogy alkotmányosan kormányozzál? az országot. Számítani lehetett a komolyabb zavargásokra. elhatározták hát Sztaniszlau katonai megerősítését. A választás Lenkey János századosra esett. Úgy vélekedett Kal- liar.y tábornok, a dandár parancsnoka, hogy a nyugodalmas, félreeső Maryampol- hól vonhatja el a legkisebb kockázattal a huszárokat. Lenkey tehát a kapott parancs szerint Sztaniszlauba vonult századával. Hamarosan kiderült. jó oka volt Kalliany dandárpa- rancsnoknal? a város megerősítésére. Egy este tüntetés támadt, lengyel ifjak verődtek tömegbe és demonstráltak ellenünk. Katonaságot küldtek reájuk. A Lenkey- huszárokat is. De amíg az osztrák gránátosok szorgalmasan csépelték fegyvertusával a népet, sőt lőttek is, addig a magyar lovasok hüvelyben hagyták kardjukat. Harminc sebesültje lett a zendülésnek. Egy lengyel diák meghalt. Látván ä tüntetők, hogy nem hajlandók rájuk támadni a huszárok, éltették őket és fratemizál- tak velük. A reánk nézve kihívó ro- kouiSzetivnyUvánítá» másnap folytatódott. Meghívták a lengyelek a magyar huszárokat az agyonlőtt diák temetésére. Lenkey nem tiltakozott, sőt maga Is megjelent a szertartáson százada néhány tisztjével együtt. Huszárjai közül számosán gyertyát vittek a gyászolók sorában; Vállukra vették a koporsót, mintha saját halottjukat temették volna. Ekkora skandalum nem maradhatott következmények nélkül. A századot azonnal leváltották, visszaküldték maryampoli körletébe. Len- keyt pedig felelősségre vonElőször, amióta * hadseregbe lépett. Sürgősein berendelték a dandártörzshöz, ahol hatnapi fogdával fé- nyítették meg. Ekkora megtorlást egy közhuszár föl sem vesz, de altnál súlyosabb volt a tiszti feddhetetlenségen. — Mégsem a büntetés esett a legrosszabbul — olvasható Lenkey tábornok vallomás! jegyzőkönyvében. Példátlanul sértő volt az a bánásmód, amelyben engem gróf Paar ezredes úr részesített. Durva, becsmérlő kifejezésekkel illetett és egyáltalán nem fékezte magát a magyarok szidalmazásában. Sértő viselkedésére kérvényeztem a hadseregből való távozásomat. Egyúttal azonnali szabadságolásomat kértem. Olyan ember beszél így, aki érzéseiben már szakított velünk. Bizonyos, hogy mérlegelte kötelességét, amikor kaszabolásra kellett volna vezényelnie huszárjait, mint ahogy az is bizonyos, hogy a pillanatnyi belátáson túl átgondoltabb ók miatt tartózkodott a vezényléstől. Ha így van, akkor a következmények sem érhették váratlanul. < Folytatjuk,) _
