Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-12 / 290. szám
Form a kása A FORRÖ KASA ebben az esetben a költségekkel való gazdálkodás témája. A vállalatok döntő többsége takarékoskodni akar, szeretné az önköltséget leszorítani a tiszta bevételét pedig növelni. Mégis az eddigi fejlődéssel nem lehetünk elégedettek: a vállalati eredmények növekedésének dinamikája elmarad a kívánatos és az elérhető színvonaltóL . Egy-egy vállalat gazdálkodásának alakulása sok mindenen múlik; annyi azonban bizonyos, hogy az elért eredmények színvonalát ' nemcsak a külső, hanem a belső körülmények is megszabják. Megszabja a gépek, és a munkaidő kihasználási foka, a munkaerő szakmai képzettsége, tapasztalata, a selejt mennyisége, a munka- és anyagnormák állapota. A józan közgazdasági mérlegelés azt sugallja, hogy a költségek alakulását mégha-' tározó egy-egy tényezővel jelentőségének megfelelően kellene foglalkozni. Mégis az esetek többségében az tapasztalható, hogy például a bérrel kétszerte-háromszorta többen és nagyobb figyelemmel foglalkoznak a vállalatoknál, mint az anyaggal így történik ez annak ellenére, hogy a termékek előállítási költségében az anyagköltség aránya általában öttízszerese a munkabérnek. Ebben az írásban azonban nem azt akarjuk hirdetni, hogy most lazábban lehet gazdálkodni a bérekkel, hanem azt, hogy az anyaggal, félkésztermékkel is érdemes lenne hasonló szigorral, precizitással, kellő ellenőrzéssel bánni. Az anyaggal, m anyagköltséggel való gazdálkodásnak természetszerűen már jóval a termelés előtt meg kell kezdődnie: hol, kit®, mikorra, mennyi anyagot és mennyiért rendelnek. Valamely vállalat eredményében A Szakszervezetek Megyei Tanácsának közgazdasági bizottsága nemrég felmérést végzett a lakástörvény érvényesülésének tapasztalatairól. Mindenekelőtt azt vizsgálták, mennyire jutnak érvényre a gyakorlatban az új rendelkezések céljai: a lakásépítés meggyorsítása az állami, vállalati és magánerők összehangoltabb felhasználásával; az igazságosabb teherviselés megvalósítása; a jövedelmi és vagyoni viszonyoknak — így a társadalmi igazságosságnak is — megfelelőbb lakáselosztás; a munkások lakásigényének foka-, zottabb kielégítése„ Megyénk három városában 3400 lakásigénytől tartanak nyilván. Ha az igénylők számát nézzük, a sorrend — a lélekszámból következően is — Eger, Gyöngyös, Hatvan. Az igénylések igen különbözőek, legtöbben tanácsi bér-, vagy tanácsi értékesítésű lakást kérnek. OTP- és szövetkezeti lakásra, családi házara jóval kevesebben pályáznak, pedig e katgóriában leggyorsabb a lakásépítés üteme, itt van legnagvobb lehetőség az igények kielégítésére. De tegyük hozzá még gyorsabban: itt kérik az igénylőktől a legtöbb pénzt is! Kik kaphrlnak lakást? Izgalmas és fontos kérdés. Az igénylések elbírálásánál a három város tanácsa igen eltérő gyakn-'aiót folytat. Egerben és Hatvanban azok a esa’ádpk kertv’toak tanácsi bérlakást, ahol az egv főre jűtó jövetem 1500 forint. Gyöngyösön már 1500 forint a „tarifa”. Ugyancsak eltérően haM-oziök meg a jogosultság h-'n-sit a tanácsi értékesítésű lovaink esetében: Egerben 1800, Györgyösön 2200, Hatvanban pedig 1500 forint. A további kérdés: hogyan számi Mák k: az egy főre iutó Jövedelmet? Egyszerű szám- ■&m. művelet: ahány tagú a 10 ülíémyí megtakarítás a nyersanyag kilóin — esetleg több ezer tonna lévén a szorzó — hatalmas összegű megtakarítássá kerekedhet az év végére. Legtöbb helyen biztos, hogy nagyobbra, mintha alkalmazottanként havonta 10 forint munkabért spórolnak. MÉG MA IS, hányszor megesik, hogy nem kapva ezt vagy azt a méretű rudat, tengelyt, öntvényt —■ csak nagyobbat: súlyra, hosszra — és persze árra... Megveszik, aztán a drága anyagok méreteit és kilóit, mi több tormáit hántolják, forgácsolják a hulladékba, hogy a szükséges méretű alkatrészt a vállalat saját maga előállíthassa ... Temérdek idő, anyag, pénz vész kárba. Ezért állítják nyugodt szívvel a pénzügyi szakemberek, hogy az anyaggazdálkodásban, tárolásban, megrendelésben, szállítási ütemezésben, az ésszerű készletezésben jelentős költségcsökkentési tartalékok rejlenek szinte valamennyi vállalatnál. Kétségtelen: a pontatlan szállítások, a partnerek által hosszúra nyújtott szállítási határidők egyes anyagfajtáknál tartalékolásra ösztönzi a vállalatokat Sokat javult a népgazdaság készletállománya — de az elérhető szintnél még mindig jóval magasabb. Ügy tűnik, hogy a szükségesnél nagyobb tartalékok miatt is szerte az országban szűk a raktári kapacitás. Ezért sok helyen új, nagy, korszerű, fényes raktárról álmodoznak — s készülnek az építési tervek. Pedig az erre szánt pénzt, például a készletnyilvántartás gépesítésére fordíthatnák —- még másra is jutna , hogy mindig pontosan- tudják, hol van feleslegesein leterhelt polc a raktárban. Kellenek raktárak persze, csakhogy az a kérdés, hol és kinek a kezelésében? Egyáltalán nem Waonyos, hogy a feldolgozó ágazat gyárainak kell nagy nyersanyagraktárakat építeni. Sokkal ésszerűbbnek látszik, ha a termelőeszköz-kereskedelem részére és érdekeltségével épülnek fel ezek raktárak. így a tervgazdaság előnyeit is jobban kihasználhatnák: áttekinthetőbbé válna a népgazdaság, készlethelyzete, a készletek Összetétele, és csökkenthető lenne mindenütt az ilyen természetű anyagköltség — készlethitel, kamat, raktárköltség stb ... Persze mindez! nem az egyes vállalatnak kell megoldania ■—• legfeljebb szorgalmazhatja azt a saját tapasztalatai alapján. Viszont azt már ma is megtehetik a vállalatok, hogy saját portájukon felfedezzék a költséggazdálkodásuk célpontjai között a nagy aránytalanságokat, ’ Azt, hogy a nagy tételek, az anyag- költségek miatt az érdekeltek nem izgulnak — ám a kisebbekről annál többet vitatkoznak. Kerülgetni látszanak a forró kását: az anyagnormákat, a selejtet, az, elavult technológiát, az anyagbeszerzés rendszerét, a tárolási veszteségeket... NEM KUPORGATNI, nem kell mindenáron spórolni az anyagot. Ilyen szemlélet a visszájára fordulhat; a látszat takarékosság a minőséget ronthatja, egy-egy termák élettartamát rövidítheti. Az ésszerű gazdálkodás a megoldás, amely pontosan tisztázza a szükséges befektetést — s éppen. ezáltal különíti ét s teszi megtaka- ríthatóvá * szükségtelent. Az anyagköltség is befektetés — megújuló, folyamatos befektetés. Megérdemli az elemzést, mérlegelést és figyelmet — megújulóan és folyamatosan. Gerencsér Ferenc MIS fí I) C f| a Alig egy negyedéve, hogy Borsodnádasdon átodták és fisernwj | sf ii ( ” ®8 be helyezték az acélöntődét. A lemezgyár a korszerű, modern héjformázásű öntödét, közel 100 millió forintos költséggel építette. Termékeik (víz-, gőzvezetékek, szelepek, öntött csaptelepek) a 30 dekástől a 30 kg-íg terjednek, Az üzemben NSZK-beli gépekkel és technológiával dolgoznak. Az nj öntöde jelenlegi termelés kapacitása évi 3 ezer tonna, ami természetesen a termelés felfutása után a duplájára növelhető. Az elkészült öntvényeket vidia daraboton vágják szék « . (MTJ-íoto) A taggyűlésekről jelentjük A kulcs; a póri-csoport Alapos, körültekintő, elemző beszámolót terjesztett a taggyűlés elé az alapszervezet vezetősége nevében Fal- csík János ~ párttitkár. A gyöngyösi Mátra Kincse Tsz kommunistái ennek alapján is reálisan ítélhették meg az eltelt esztendő eredményeit és hiányosságait. A kérdések mögött azonban mindig egyetlen téma bukkant fel, ez pedig a párttagok aktivitása a gyűléseken. Ha onnan közelítettek ehhez a kérdéshez, hogy néhány évvel ezelőtt még a határozatképesség biztosítása ®em volt magától értetődő, akkor most a fejlődés tényét kellett kimondani. De ha azt vizsgálták, hogy a taggyűléseken hányán kértek és kaptak szót, hányán mondták él véleményüket, akkor a kritikusabb töltésű elégedetlenség fogalmazódhatott csak meg. Jól mutatott rá a városi, párt-vb értékelésének ismertetésekor Gácsi László arra, hogy a pártcsoportok rugalmasabb, mozgékonyabb, elevenebb tevékenységi keretének a kialakítása adhatja meg a kívánt megoldás mód» / Ä lakáslférdés — társadalmi probléma család, annyival osztunk. Ez a valóságos, így csinálják ezt Gyöngyösön és Hatvanban is. Egerben azonban egészen más formulát alkalmáznak. A gyermektelen, vagy egy gyermekes (fiatal) házaspároknál négyfelé osztják a jövedelmet. így azután — a ténylegesnél alacsonyabb átlag miatt — olyanok is várományosai lesznek a lakásnak, akik valójában erre jogosulatlanok. Ez a fajta számolgatás jogszabálysértő. Indokolatlanul magas a Gyöngyösön 2200 forintban megszabott felső jövedelemhatár, s ez sok családot elüt attól a lehetőségtől, hogy tanácsi értékesítésű lakáshoz jussanak. Számos más szempont is közrejátszik még az igénylések elbírálásánál (vagyoni helyzet, szociális körülmények), s e szempontok megítélése ugydhcsak eltérő. Gyöngyösön lakáshoz juthatnak például olyanok is, akiknek ingatlana nem haladja meg az 50 ezer Ft-ot, vagy ennél olcsóbb gépkocsija van. Hatvanban nem kfíáró tényező, ha például Fiat 500-as, 850-es, vagy Trabant gépkocsija van. És akkor is tanácsi lakáshoz juthat, ha egy évnél régebbi Skodája, Zsigulija, Polszki Fiatja van. Természetesen nagyobb az előnyük azoknak, akiknek nincs gépkocsijuk. Egerben kizáró feltételnek számít a gépkocsi — így rögzíti tapasztalatát az SZMT közgazdasági bizottságának felmérése. Mi azonban több esetről tudunk, amikor sajátos módon megfeledkeztek ennek az elvnek az érvényesítéséről. Ilyen esetekre a közvélemény igen érzékenyen és elítélő módon reagál. Ezért kell még Kik kaphatnak lakást ? * Törvényes és igazságos-e az elosztás? Négy ezer család nagy gondja Kedvezmény a munkásoknak szákörül tekint őbben eljárni a vagyoni helyzet megítélésénél, hogy a társadalmi igazságosság normái csorbát ne szenvedjenek. Nyugodtan állíthatjuk mégis, és ebben nincs ellentmondás, hogy a lakáselosztás — a bérlők és vevők kijelölése — kellő nyilvánosság és társadalmi ellenőrzés mellett történik. Helyszíni ellenőrzés előzi meg a lakáskiutalási névjegyzék összeállítását. A névjegyzéket mindenkor kifüggesztik a tanácsokon, s 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy észrevételt tegyenek. Az észrevételeket feldolgozzák, s csak ezután kerül a laistrom a végrehajtó bizottság elé, jóváhagyásra- .................. H a a kiutalt lakások mát nézzük, s azt vizsgáljuk, mennyi jutott ezekből a fizikai dolgozóknak és a fiatal házasoknak, — az arány igen kedvező. 1971 júliusa és 1973 júliusa között például 1471 lakást utaltak ki, s ebből 492 lakást adtak két- vagy ennél több gyermekes fizikai munkásnak. Ez az adat az összes lakások egyharmadát jelenti. A Központi Bizottság műit . év novemberi határozata alapján, amelyet minisztertanácsi határozat is követett, meg kell könnyíteni a fizikai munkások lakáshoz jutását. Ez évben eddig 250 család lakásgondjain könnyítettek a vállalatók anyagi támogatásai. Ez a támogatás meghalad a 10 millió forintot. A 250 családból 75 az olyan munkás család, amely a vállalati támogatás mellé az állami kedvezményt is megkapta. A 75 lakásnál az állami és a szociálpolitikai kedvezmények együttes összege megközelíti a lakás árának a felét. Itt, kis kitérővel hadd kanyarodjunk vissza a lakáselosztás, lakáskiutalás témájához. Azért is, mert olyan kirívó példát kívánunk megemlíteni, amely egy munkáscsalád lakáshoz jutását odázta el. A munkáscsalád kilenc éve igényjogosult. A férj 12 éve vasesztergályos, harmadmagával (feleség, hatéves gyerek) egy szűk, vizes szobában lakik. A komputer a jogosultak listáján a 12-dik helyre sorolta. S a most átadott lakásokból sem kapott, viszont beköltözött az átadott épület egyik lakásába egy, ®!yan igényjogosult, aki a névjegyzékben a 36-iknak következett Egy munkáscsaláddal szemben előnyben részesült egy nem munkás család. Pedig a munkás mellett döntött előbb a komputer, s a KB múlt évi határozata is őt biztatta. Nem is szólva kilenc éve tartó reménykedő várakozásról.. „ Az urbanizáció, az igények növekedése a városi lakásigénylők számát évről évre tovább növeli. Városainkban nagy gond a lakáskérdés, míg a falvakban egyre több lesz az üres lakás. Ez is egyik lehetőségét adja a szociális követelményeknek nem megfelelő cigánylakások gyorsabb felszámolásának. Megítélések szerint a megyében 2 ezer szociális követelményeknek nem megfelelő lakásban lakik 4 ezer család. A lakáskérdés társadalmi probléma, s ez a kérdés társadalmunk egészét foglalkoztatja. A kérdés megoldásában előrelépés tapasztalható. Ma ■— az említett negatív pél / dákra gondolva is — nyugod- tabb a helyzet és a hangulat, a korábbiakhoz viszonyítva kevesebb a panasz, az akutt egyéni lakásproblémák álta Iában megoldottak. A kedvező fordulat' 1971-től számítható, de a nagy változás és lehetőség a munkások, a fiatal házasok, a bérből és fizetésből élők lakáshelyzetének megoldására az 1972. novemberi KB-állásfoglalés alapján következett be. Mint az •SZMT közgazdasági bizottságának felmérése is tükrözi Heves megyében a lakáskérdés megoldása jó úton van. De közös erőfeszítések — a szakszervezetek hathatós segítsége is — szükségesek feladataink végrehajtásához, a lakásépítési tervek túlteljesí téséhez és a lakások igazsá gos elosztásához. áoHftfo ját A városi pártszerv kielégítőnek állapította meg a tsz kommunistáinak, az alapszervezet vezetőségének a munkáját. Elismerte azt a fejlődést, amit a pártoktatásban értek ed. De szorgalmazta a kisebb létszámú sejtek, pártcsoportok kialakítását. A vitában felszólalók is ezt a javaslatot támogatták. Hiszen a végső kérdés mégiscsak a pártdemokrácia erősítése volt Ebben játszhatnak fontos szerepet a párt- osoportok. Sok függ attól Is, milyen napirend kerül megvitatásra Jól mutatott rá Visontaí László tsz-elnök arra is, hogy a tagság aktivitásának fokozását csak serkentené, ha az alapszervezet gyakrabban számoltatná be a különböző gazdsági vezetőket a hozzájuk tartozó területekről. A tájékoztatás elsőrendű kötelessége minden vezetőnek, de a tagság is igényli azt, hogy minden fontos kérdésből alapos ismeretei legyenek. Ugyancsak a pártdemok- rácia gyakorlatához tartozik, hogy a vitában a „lobbanékonyság” ne uralkodjék el mert a heveskedés a beosztottak önbizalmát, vállalkozó kedvét nem segíti, hanem csökkenti. A magasabbra emelt hang visszavonulásra késztetheti a beosztottakat. Még akkor is, ha a tsz-tag nem munkavállalója egyetlen gazdasági vezetőnek sem, hanem ő tulajdonos is egyben. Ezeket az utóbbi megjegyzéseket éppen a vitában kialakult nézetek miatt fogalmaztuk meg, mintegy segít- , ve azt a szándékot, hogy minden nyitott kérdést a közösség előtt tisztázzanak. Ez a törekvés érződött, ki a beszámolóból is, a párt-vb állásfoglalásából és a felszólalók mondataiból is. Nem volt tehát nehéz a közös nevezőt megtalálni. Feltétlenül az igazsághoz tartozik annak megállapítása, hogy a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz pártalapszerve- zete figyelemre méltó fejlődést ért el az utóbbi években, de éppen ennek a fejlődésnek a ténye és dinamizmusa váltja ki az igényt mindenkiből az újabb előbbre lépés biztosítására. Ennek eszközét pedig a pártcsoportok újraszervezése kínálja. Cgnaf) Mmnitáe ßk Patak# Dezső 1973. december ÍZ., szerda