Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

Szovjet tejporgyár, teogyel papírgépsor, bo]gár Ivegház növekvő import a szocialista országokból Egy csokor — „mikor ?” r Három gépipari berende- eéseket importáló külkeres­kedelmi vállalat az idén ösz- szesen több, mintegy 160 mil­lió rubelért vásárolt üzeme­ket, gépeket, gépsorokat, ipa­rműk számára a szocialista országokból A NIKEX ebben az évben mintegy 100 millió rubelért importált a szocialista orszá­gokból, többek között öntö­dei, kohászati berendezése­ket, ipari szerelvényeket, ce­ment-" és házgyárakat. A vál­lalat szocialista gépimportja több cikkből számottevően bővült A MÁV kocsipark­felújítási, dieselesítési és Villamosítási programjához a korábbinál több mozdonyt, tehervagont vásároltak töb­bek között Lengyelországból és Csehszlovákiából. Ugrás­(Tudósítónktól) s A füzesabonyi járás Sá­mán Katóról elnevezett ön­álló munkásőr százada a já­rási művelődési központ nagy előadótermében tartotta meg év végi értékelő egyeséggyű- lését, amelyen megjelent An­tal Lajos, a füzesabonyi já­rási pártbizottság titkára, va­lamint a járási hivatal, az üzemek és a fegyveres társ- testületek képviselői, Cseh József egységparancs­nok elmondotta, hogy ebben az évben tovább szilárdult az állomány erkölcsi, politikai helyzete. Az állomány 83 százaléka szervezetszerű pártokxatásokon vesz részt, ezen felül szép számmal ta­nulnak munkásőrök a maga­sabb szintű politikai iskolák­ban is. A káder-nevelés terén is jelentős eredményeket ér­tek el, jól sikerült a rajpa- ranosnoki állomány kigészí- tése. Az egység tovább szé­lesítette kapcsolatait az ál­lami és a gazdasági szervek­zetánek átalakulása. A nem­zetiségi lakosság állásfogla­lása a nemzetközi és belpo­litikai kérdésekben pozitív, megegyezik megyénk dolgo­zóinak véleményével. A nemzetiségiek és a magyar lakosság együttélése zavar­talan. Mátraszentimre köz- aég lakosságának száma szerűen emelkedett a ce­mentgyári berendezések be­szerzése a szocialista piacról, .— három év alatt megötszö­röződött és az idén elérte a 6 millió rubel értéket. A He- jőcsabai Cementgyár beruhá­zásához NDK és csehszlovák gépeket vásároltak, ugyan­csak csehszlovák gépsorokat állítottak munkába az idén az Ózdi Kohászati Művek dróthengerművében, NDK- gépeket a Lenin Kohászati Művek finomhengerdéjében és szovjet berendezéseket a Dunaújvárosi Lemezhenger- műben. Az idén érkeztek meg a negyedik budapesti, a veszprémi és kecskeméti ház­gyár szovjet berendezései is, mintegy 1,5 millió rubel ér­tékben. A vállalat a jövő ßvre is kél. Fejlődött és tovább szi­lárdult az állomány fegyel­mi helyzete. A harckészült­ségről elmondotta, hogy a riasztási időnorma teljesíté­sében is jelentős javulást ér­ték eL A parancsnok foglal­kozott a szakaszgyűléseken felvetett problémákkal, az állománycsere kérdésével, va­lamint a szocialista verseny­mozgalom helyzetével. Befe­jezésül elmondotta, hogy a feladatok végrehajtásában most sem állnak rosszabbul, mint az előző két évben, ami­kor elnyerték a megye leg­jobb essége címet Végül megköszönte az állománynak az ez évi sikeres ténykedé­sét A hozzászólások során, An­tal Lajos, a járási pártbi­zottság titkára elmondotta, hogy az egység sikeresen végrehajtotta a járási párt­bizottság és a felsőbb pa­rancsnokság által előírt fel­adatokat, s ezért elismerését fejezte ki a járás munkás- őreinek. község népi együttese, a nemzetiségi hagyományok ápolása terén elért Televí­ziós szereplésük, az egri színházban történő fellépé­sük egy-egy állomását je­lenti az együtt« sikerének. Az utóbbi időben mintha er a tevékenység kissé alább­hagyott volna. Merjük re­méig feagK í*2k átmeneti megkötött már néhány fon­tos szerződést. Ezek közül az egyik legjelentősebb a bél­apátfalvi cementgyár felépí- léséről1 szóló megállapodás, amelyhez a technológia ter­vezését a szovjet ipar vállal­ta. A piackutatások tapasz­talatait is figyelembe véve jövőre mintegy 20 százalék­kal nőhet majd a NIKEX importja a szocialista piac­ról. A tervek szerint Cseh­szlovákiából az ózdi művek részére, a Szovjetunióból pe­dig a Dunai Vasműbe ren­delnek üjabb berendezéseket, Az ideinél négyszer több Diesel-mozdonyt és sok vas­úti teherkocsit, pótkocsit is importálnak. A TECHNOIMPEX az idén 15,5 millió rubelért impor­tált szerszámgépeket és 2,5 millió rubelért hozzájuk va­ló alkatrészt. A legtöbb szer­számgép Csehszlovákiából, az NDK-ból és a Szovjetunióból érkezett. A gördülőcsapágy­gyártás korszerűsítésének egyik fő vállalkozója a szov­jet ipar, a tervek szerint 1976-ra befejeződő felújítás­hoz mintegy 10 millió ru­belért szállít gépeket. A vállalat 1973-ban 30 mil­lió rubelért vásárolt textil­ipari, papír-, bőr-, cipőipari, nyomda- és faipari gépeket. Bulgáriából pedig 1100 elek­tromos- és dieselmotoros tar­goncát vették. A KOMLEX főleg az élel­miszeripari üzemek rekons­trukciójához importált gépe­ket, berendezéseket. A be­rettyóújfalui új íejporgyár- hoz a csehszlovák gépek je­lentős része már a helyszí­nen van. A cukoripar kor­szerűsítésére a KOMLEX el­sősorban Lengyelországból vásárolja a gépeket. A jövő évi megállapodások közül, fi­gyelemreméltó, hogy Bulgá­riából 970 ezer rubelért üveg- házat rendeltek, s a kelet- budapesti tejüzembe szociá- lista ország ipara szállít be­rendezéseket. A szovjet part­nerekkel pezsgőgyár és kuko­ricaszeszgyár vételéről tár­táblák azonban még nem két nyelven kerültek kiírásra. Ha reális igény mutatkozik, ez utóbbin is célszerű változ­tatná. A MEGYÉBEN DOLGOZD párt-, állami és népfront­szervek kapcsolatai a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövet? igével íáeiégítőek. A szövetség nagy Az érdeklődő embert sok minden foglalkoztatja lakó­helyén nap nap után sereg­nyi kérdésre vár választ. Lépten-nyomon tapasztalha­tó ez Egerben is, ahol — csupán az utóbbi időkben — egy csokorra valót gyűjtöt­tünk össze a türelmetlenül ismételt „mikor ?”-ból. Polgártársaink képviselem tében ezúttal Zámbori Fe­rencet, a városi tanács osz­tályvezetőjét kerestük fel, s őszintén szólva, minden külö­nösebb fontolgatás, válogatás nélkül szedegettük a „tarso­lyunkból”: — Mikor teszik lehető­vé, hogy - a helyijáratú autóbuszok ismét megun­hassanak a belvárosban? •— Mi is belátjuk, hogy a korábbi megálló ilyen mesz- szire történt áthelyezése, meglehetősen helytelen intéz­kedés volt. Egyben pedig el­mondhatom, hogy már fog­lalkozunk is egy kedvezőbb megoldással, ami szerint az épülő Centrum, Áruház mel­letti úttest kiszélesítésével te­remtünk ihódoiipgy belvárosi megálló kialakítására. S re­den segítséget megadnak és feltételt biztosítanak a leni­ni- nemzetiségi politika me­gyei feladatainak megvaló­sításához Elsősorban arra van szükség a jövőben, hogy az érinfettek éljenek is ezek kel a lehetőségekkel. Fóti Jenő a Hazafi-»? Né ■ ' megyei titkára. méljük, hogy es rövidesen sikerül is. — A témánál maradva, s az északi városrész la­kói nevében szeretnénk megtudni egyben, hogy az említett autóbuszoknak va­jon mikor örülhetnek job­ban a Csebokszári lakóte­lepen is? ® gépkocsik fordulóhelyét; illeti, már elkészült, s a hoz- '.zá bevezető^ út is megvan. Az aszfaltozás azonban saj­nos, még mindig hiányzik, miután az Egri Közúti Építő Vállalat máig is adós a mun­kájával. Mélyépítő üzemünk­kel persze már elvégeztethet­tük volna a feladatot, de nem tehetjük, mert annak idején a Heves megyei Beruházási Vállalat másnak, adta a meg­bízási. A tél, nem kedvez az útépítésnek, így most már legfeljebb a jövő évben ke­rülhet sor a kivitelezésre, — Mikor gyönyörködhe­tünk ismét a minaretben, «s e páratlan hazai ne­vezetesség tetejéből a vá­rosban? —Mint ismeretes: a mina­ret statikai megerősítésre szo­rult, s ennek költségeit, egyenlő arányban a városi és a megyei tanács, illetve az Országos Műemléki Felügye­lőség vállalta. Mi meg is tet­tük a magunkét: biztosítot­tuk az anyagi fedezet ránk jutó hányadát, a tanácsi épí­tők pedig eléggé gyorsan tel­jesítették is kérésünket, vas­beton köpenyt „húztak” a toronyba, nem kevés ügyes­séggel. Az építkezésből visz- szamaradt elárvult „csata- mező”, á foghíjas, düledező deszkapalánk , azonban még mindig a műemléki felügye­lőséget várja. Képviselői azonban ahelyett, hogy jön­nének végre, inkább csak üzengetnek. Mit tehetnénk ellene? — Lapunkban is több­ször szóvá tettük már, hogy az elhanyagolt Eger patak, bizony csúfja az egyébként szép városnak. Mikorra várható változás ebben az »ügyben”? — A patak rendbetétele Se napirenden levő feladatunk. Ahogyan tapasztalható is, az elmúlt években a belvárosi szakaszon jelentős támfal­építést végeztünk, s ezt a to­vábbiakban hasonlóképpen folytatjuk, a vállalkozás el­ső lépcsőjeként. A magunk­ra vállalt feladatnak elég nagy a súlya, nem térhettünk azonban ki előle, mert a pa­tak rendbentartásáért egyéb­ként felelős Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság ilyenféle munkájára várni, hasztalan. Az E’VIZIG ugyan­is csak kotrást, rézsüépítést végez, ami a város igényei­hez nyilvánvalóan kevés. Nos, mint már mondtam: a patak csinosításában mi szí­vesen segítünk. Tervezzük, hogy idővel kikövezzük majd a medret is, úgy mint Gyön­gyösön. Addig azonban, amíg erre nincs pénzünk, .nyilvánvalóan az ÉVIZIG-től sem kérhetjük a ' otrást, mi­után egy ilyen földmunka után a közvetlen mederben folyó víz alámosná, lerombol. ná a már kész támfalakat is Mindenesetre, annyit ozo ban mondhatok, hogy jövő; - a belvárosi szakaszon, a Do bó tértől a Klapka utcao, azért elvégzünk egy nagyobb xtakarítási”, eltüntetjük a pa­takból a legfeltűnőbb csúfsá­gokat. vállalat elhagyott, Széche­nyi utcai egykori épületé­nek további sorsa? — Korábban szó volt ar­ról, hogy az épületben vala­milyen múzeum lesz, utóbb azonban inkább egy bevá­sárlóközpont létesítése vált szimpatikussá. Ebben azon­ban még nincs döntés. Tépy viszont, hogy: most a belvá­rosi rekonstrukció miatt köl­töző különböző üzleteknek ad átmeneti otthont. Legköze­lebb például a Nefelejcs presszó bezárása miatt, a Pettyest bővítik itt helyisé­gekkel. — Mikor készül el • a Foglár-lépcső mellett? „mű­emléki sétány?” — Bizonyos vakolási és közvilágítási munkák áthúzó­dása miatt sajnos már csak a jövő év elején. — Mikor látunk többet is a Grónay utca sarkán épülő magasházból? — A kapott jelzések alap­ján: február végére készül el a módosított kiviteli terv, de részlettervek alapján már most meggyorsították az épí­tők a. munkát. A vállalkozás befejezését szintén 1975-re ígérik. — Az egyre csinosabb^ kulturáltabbá váló Katona István tér vásárcsarnoka mellől mikor tűnnek el a piaci árusok ízléstelen, ócska bódéjai? — Szóba került már a csar­nok, emeletráépítéssel törté­nő bővítése, vagy új piacok kialakítása a Csebokszári la­kótelepen, illetve a Lajos- városban. Akár így, akár úgy lépünk előbbre, minden­esetre a bódékat felszámol­juk, mert valóban nem ront­hatják a végtelenségig a vá­rosképet. —- Végül, de nem utolsó kérdésként, hiszen hason­lóakkal még máskor is felkeressük a városi taná­csot: mikor kezdik építeni a már annyit és oly régóta emlegetett váralagutat? — Tekintve, hogy a leg­utóbbi forgalmi intézkedések­kel legfeljebb 1975. végéig oldhatjuk meg problémáin­kat, ezután feltétlenül hozzá kell kezdenünk a 25-ös or­szágút keleti nyomvonalának korszerű kiépítéséhez, s en­nek során az említett vár- alagúthoz is. A programot 19S0-ig szeretnénk teljesíteni. Ezek hát a válaszok. Azt pedig, hogy kielégítőek, meg- nyugtatóak-e, — döntse el ki­ki magában.^. Gyóni Gyula JJwmM© 19% december kedd Év végi egységgyűlést tartottak a füzesabonyi járás munkásom gyalnak. (MTI) m I" ■■■ ' 1 -T- —Ifr——rrn.-.n'im. i n ii.Tnn - iri i .1 Megyénk abban a sajátos helyzetben van, hogy terü­letén csak szlovák nemzeti­ségi lakosság él, akik a gyöngyösi járásban, ott is csupán néhány településre koncentrálódnak: Mátra­szentimre község és a hozzá­tartozó települések szlovák nemzetiségű lakosságáról van szó. A történelmi hűség ked­véért megemlítem, hogy Márkáz, Domoszló és Kisná- na községek a török hódolt­ságot követő időszakban szintén szlovák települések voltak, de az erőteljes asz- szimilációs folyamat követ­keztében szinte teljesen ma­gyar. településeikké alakultak át. E három községben annyi­ra nagy volt az átalakulás, hogy ma már alig-alig mű­velik a szlovák nyelvet, fő­ként csali az idősebb dol­gozók közül hallunk elvétve szlovákul beszélni. Nemze­tiségi politikánk tükrében te­hát Mátraszentimre község és a hozzátartozó települé­sek (Mátraszentlászló, Mái- raszenfcistván, Bagolyirtás) helyzetét célszerű elemezni, mivel itt a legerősebb a szlovák hagyománytisztelet, a közös származás, a nyelv, a kultúra, a szülőföld által meghatározott tradíciókhoz való ragaszkodás. A nemzetiségiék ás ® a*a- • gyar lakosság helyzetét egy­aránt azok a politikai, gaz­dasági és kulturális folya­matok határozzák meg, ame­lyek az elmúlt években me­gyénkben végbementek. EzAk közül is kiemelkedő a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése, a megye iparának dinamikus fejlődése, szerke­1970 évi népszámlálás sze­rint 1676 fő, amelyből meg­közelítő pontossággal mint­egy 750 fő szlovák nemzeti­ségi 'lakos. A község alapel­látottsága (villany, út, isko­la, orvos stb.) jó. A község útviszonyai rendezettek, az ivóvízellátás is megoldott A községnek önálló orvosa van, s az egy orvosra jutó lako­sok száma is alatta van a megyei átlagnak. Hosszú lis­tát tenne ki az, ha megkí­sérelnénk felsorolni azokat a létesítményeket amelyek az elmúlt 10 évben épültek a községben. Szép és nemes feladatok szerepelnek a nem­zetiségi község tanácsának ciklustervében is, melyet jól kiegészítettek azok a közérdekű javaslatok, ame­lyek az ez évi választások jelölő gyűlésein hangzottak el. A nemzetiségi lakosság képviselete a tanácsban, a társadalmi és tömegszerve­zetekben számarányuknak és jelentőségüknek megfelelően alakul. A 22 tagú községi tanácsból 15 fő szlovák nem­zetiségű. A népfront közsé­gi bizottságának 36 tagja kö­zül 18 fő, az elnökség 9 tag­jából pedig 5 fő szintéin szlovák nemzetiségű. A területileg illetékes párt-, állami és tömegszerve­zetek mindig jelentős fel­adatuknak tartották a nem­zetiségi hagyományok ápo­lását Ennek eredményes vi­telének feltételeit sikerült az elmúlt években megteremte­ni. Űj művelődési ház és klubkönyvtárak épültek Mát- raszenümrén. Mindnyájan büszkék vagyunk azokra az eredményekre, amelyet a jelenségről van sző. A köz­ség könyvállománya megha­ladja a 3000 kötetet, mely­ből több száz szlovák nyel­vű könyv található. Ez je­lenleg mennyiségben megfe­lel a követelményeknek. A gond inkább az, hogy a nemzetiségi lakosság nagy­része nem érti és nem be­széli a szlovák irodalmi nyelvet s ezért a szlovák nyelven írt könyvek iránt az érdeklődés egyre csökkenő mértékű. A nemzetiségi ha­gyományok gyűjtése, fel­dolgozása, részben a publi­kálása is megindult a köz­ségben. Távlati tervekben nemzetiségi múzeum létre­hozása szerepel. Az iskolá­ban kétnyelvű oktatás fo­lyik. A nyelvoktatás szemé­lyi és tárgyi feltételei bizto­sítottak. A szlovák nyelv tanítása, a tantervi utasítás­ban rögzített óraszámoknak, megfelelően folyik. A köz­ségben hosszú évek óta nem­zetiségi óvoda is működik, ahol hetenként két napon át tartanak szlovák nyelvű fog­lalkozásokat, dalokat, ver­seket tanítanak, meséket mondanak a gyerekeknek. A Ludove Noviny, a szövetség folyóirata általában a közü- leteknek jár, a nemzetiségi lakosság csak minimális számban rendeli meg. Ezzel nem vagyunk és nem is le­hetünk megelégedve. Sok­kal népszerűbb és kereset­tebb a szövetség szlovák nyelvű naptára, a Nas Ka­landár, amelyből a község­ben több mint 100 példányt vásárolnak meg évente. A közintézményekben már szlo­vák felirat is van, az utca­segítséget adott az elmúlt években a nemzetiségi ha­gyományok ápolásához. A nemzetiségi . hagyományok felkutatásában, megőrzésé­ben jelentős érdemei van­nak Zakupszky László elv­társnak, az általános iskola nyugalmazott igazgatójának is. A sklovák szövetséggel együtt arra törekszünk, hogy megyénk szlovák nemzetisé­gi lakossága tudatosan vál­lalja a szocialista hazafisá- got, és az ezzel járó kötele­zettségeket. Továbbá, hogy vállalja a magyar lakosság­gal , való közösséget anélkül, hogy feladná nemzetiségét, anyanyelvét, sajátos kultú­ráját. Szükség van arra, hogy a szövetség bátorítsa, buzdítsa a nemzetiségi la­kosságot, anyanyelvi kultú­rájuk, olvasottságuk fejlesz­tésére, a népi hagyományok ápolására. Az illetékes párt-, állami és tömegázervezetek következetesen fellépnek az olyan szemléletekkel szem­ben, amelyek a nemzetisé­gek jogait és kötelességeit hangsúlyozzák ugyan, de nem sokat tesznek azok megvalósításáért. Á jövőben is biztosítani kel! a nemze­tiségiek megfelelő arányát az állami és tömegszerveze­ti választott testületekben. Tovább kell fejleszteni és szélesíteni a nemzetiségi na­pokat, a különböző kulturá­lis seregszemléket. Meg kell vizsgálni az öntevékeny nemzetiségi együttes tovább­fejlesztésének, és a múzeum létrehozásának lehetőségeit MEGYÉNK PÄRT-, ÁLLA-

Next

/
Thumbnails
Contents