Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
1. Melyik évben állította elő M. és P. Curie tisztán a fém rádiumot? 1 = 1898. x = 1910. 2 = 1914. 2. Mikor volt a hatvani vasútállomás szőnyegbombá- zása a II. világháború során? 1 1943. augusztus 17 x = 1944. szeptember 20 2 = 1944. szeptember 26 3. Melyik kormányrendelet szabályozza a polgári védelmi kötelezettséget? 1 = 6 1964. X = 12/1953. 2 = 4/1966. 4. Melyik törvény fogalmazza meg az állampolgárok „általános védkötelezettsé- gét”? 1 = 1960. évi IV. törvény x = 1954. évi VIII. törv. 2 = 7957. évi XI. törvény 5. Mi a sérült ellátásának első mozzanata? 1 = a sérült elhelyezése x = & seb kezelése 2 == a szívműködés vizsgálata 6. Szénmonoxid ellen melyik szűrőbetétet kell használni? 1 — Liehig-íéle x = Bessemer-féle 2 = Kopkaiit-féle 7. Mi a III. osztályú óvóhelyek befogadóképességének felső határa? 1 = 450 fő x = 600 fő 2 = 300 fő 8 Helyi idő szerint 1945. augusztus 6-án hány órakor robbant fel az első atombomba Hirosimában? 1 = 8 óra 14 perc x = 11 óra 50 perc 2 = 19 óra 37 perc 9. Melyik nyelvből származik a kémia elnevezése? 1 = kínai x = arab 2 = hindu 10. Melyik évben építették fel az első atommáglyát? 1 = 1939. x = 1942. 2 = 1941. 11. Hány főiből áll a vegyi sugárfelderítő őrs? 1 = 5 fő x = 3 fő 2 = 2 fő 12. Hány rombolási formát különböztetünk meg nukleáris fegyver alkalmazása esetén ? 1 = 6 x = 2 2 = 3 13. A védő munkaruha hányféle méretben készül? 1 = öt x = négy 2 = hét 14. A klórpikrin melyik vegyi harcanyagcsoportba sorolható? 1 = ingerlő x = fojtó 2 = idegméreg A helyesnek tartott választ keU bekarikázni és az újságból kivágva, borítékban elmünkre, Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokság Eger, Kossuth L. u. 9—11. sz. beküldeni. ★ A megfejtések beküldési határideje: 1974. január 20. Első számunkban megjelent „TOTÖ" helyes megfejtése: xlllxxlxai22xl A helyes megfejtők közül — sorsolás alapján —, az alábbiak kaptak könyvjutalmat: Osztafl Margit Eger, Kovács Antal An- domaktálya, Fejes István Eger, Antal Ilona Terpes, Tuzson Judit Hatvan. Kiképzési program, pv-továbbképzés a hatvani vasúti csomóponton A KPM I. Vasúti Főosztályához tartozó üzemi pv-szer- vezetek parancsnokai, törzsparancsnokai szakmai továbbképzésüket minden évben bentlakásos tanfolyamokon kapják. A beosztott állomány továbbképzése az üzemekben, állomásokon (csomópontokon) történik. A KPM összeállította az 1971—75-ig tartó kiképzési programot, amely biztosítja, hogy a kiképzések következetesek, fokozatosak legyenek. 1971—73. években általában az elméleti, 1974—75 években a gyakorlati kiképzések dominálnak a tervekben. A vasút különleges helyzete megköveteli, hogy a pv irányító szerve — a vezetési ponton elhelyezkedve — közvetlen támadás idején is képes legyen biztosítani a vasút forgalmát. Hatvan vasúti csomópont pv-beosztottjai közül igen sokan átélték a II. világháború bombatámadásait, amely igen sok kárt okozott a vasúti járművekben, berendezésekben és épületekben. Az üzemi önvédelmi szervezetünk beosztottjai a kiképzések során megismerkedtek mindazokkal a tennivalóikkal, amit egy esetleges támadás esetén, a meglevő eszközökkel és technikával keletkezett károkat fel tudják számolni, azaz, ami a legfontosabb: a forgalmat a lehető legrövidebb időn belül vissza tudják állítani, Éppen ebből adódik például az RBV szakegység különös fontossága a csomópont területén, mivel ez a szolgálat tud a legtöbbet tenni a gyors beavatkozást illetően — speciális képesítésüknél fogva. A kiképzések folyamán megtanulták, hogyan kell végrehajtani a személy- és járműmentesítést. Az igaz, hogy nem tudjuk piég a járműmentesítést gépi eszközökkel elvégezni, de a járműmentesítő szakasz tagjai, akik békeidőben is ezt a munkát végzik, jól szerepeltek minden egyes gyakorlati kiképzésen, ami dicséretet érdemel, hiszen a parancsnok kivételével minden tagja női dolgozó. Az egészségügyi alegység gyakorlati kiképzése is jó mederben halad, éppúgy, mint a tűzvédelmi alegységé. A tűzoltó alegységnek legtöbb lehetősége van arra, hogy a gyakorlati kiképzések alkalmával tudását bebizonyítsa : többször vesznek részt más üzemekkel, államigazgatási szervekkel versenyeken, ahol mindig a legjobbak között szerepelnek. A gyakorlatiasságot igyekeztünk a | várható helyzetnek megfele- ■ lően összeállítani, hogy a szervezetünk az adott, nehe- fa zebb körülmények között iijjggP megállja önvédelmi helyét. A szakszolgálatba be ner. osztott személyek kiképzést, a KPM által kiadott „Alta-j J lános polgári védelmi ismeretek” című új tankönyvből történik, amit a szakmai oktatás keretén belül sajátítanak el dolgozóink. Gyakorlatilag ők az utazás | szolgálatot teljesítő dolgoqHl zók: mozdonyvezetők, jegy- | vizsgálók, a járműmentesítésben való jártasságot sajátítják el, amit békében is végeznek. A kiképzéseken való megjelenés kielégítő volt, 86 százalékos az év folyamán. A lemaradást betegség okozta. Üzemi szervezetünk terv- I szerű és folyamatos kiképzése, reméljük, meghozza gyümölcsét az 1975. év végére azaz eléjük a kitűzött színvonalat, hogy utána már csak egy-egy gyakorlatot tarthassunk, valamint, hogy az újabb követelményeket meg ismerjük. Szabó Vilmos MÉ Élelmiszervédelem- életvédelem ii. c) Mérgező (vegyi) harcanyagok A korszerű vegyi harcanyagok, azon túlmenően, hogy közvetlen mérgező hatásúak, alkalmasak az élelmiszerek, ivóvíz szennyezésére. Nemcsak felületi szennyeződést okozhatnak, de a behatolási időtől függően, be- szívódnak az élelmiszerekbe és elváltozásokat idéznek élő. A legnagyobb veszélyt a rendkívül kis mennyiségben (koncentrációban) is nagy mérgező hatást kifejtő idegméreg és a mustár típusú vegyületek alkalmazása jelentheti. Pl.: az említett harcanyagok néhány óira leforgása alatt 2—3 cm mélységig behatolnak a húsfélékbe, hatástalanítására nincs lehetőségünk ezértaszeny- nyezett rétegeket meg kell semmisíteni. A gyümölcs- és főzelékfélék felületén — mérgező vegyi harcanyagok hatására — általában színváltozás figyelhető meg. ÉLELMISZEREK MEGELŐZŐ VÉDELME Kiemelt fontosságú a lakosság élelmiszer- ellátása érdekében az élelmiszerek megelőző védelme, mivel a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának egyik célja az élet fenntartásához nélkülözhetetlen javak, élelmiszerkészletek megsemmisítése, harcanya- gakkai váló szennyezése, megfertőzése. Az élelmiszerek megelőző védelme kétirányú: egyrészt és elsősorban kiterjed a nagy tömegben tárolt — tehát az ipari, nagy- és kiskereskedelmi élelmiszerkészde- tek — másrészt a lakossági háztartási készletek védelmére. Adott háborús viszonyok között a tömegélelmezés zavartalan biztosításának előfeltétele, hogy az élelmiszereket megóvjuk a károsodástól és szennyeződéstől. Ezért gondoskodni kell az élelmiszerek — tárolás közbeni védelméről (a raktártér, kiskereskedelmi egység külső és belső mechanikai megerősítéséről, a nyílászárószerkezetek izolálásához szükséges előfeltételek megteremtéséről); — szállítás közbeni védelméről (olyan szállítóeszközök alkalmazása, konstruálása, amelyekkel minden élelmiszer megfelelő biztonsággal szállítható). A megelőző védelem egyik alapvető módszere az élelmiszerek csomagolása. Az ismert csomagolóanyagok között vannak olyanok, amelyek tökéletes védelmet, és vannak olyanok, melyek csak részleges, tehát bizonyos ideig tartó védelmet biztosítanak. Az első csoportba tartoznak az — üvegcsomagolások (konzerv, étolaj, tej, ecet, szeszes italok, ásványvíz stb.); — fémek (különböző gyümölcs-, főzelék-, húskonzervek stb.); — ládák, ha azon belül vastagabb karton vagy egyéb egyedi csomagolást is alkalmaznak ; — minden olyan gyűjtőcsomagolás (karton, műanyag), amelyen belül a termékek jól zárható fóliában vannak elhelyezve. Tehát míg a fém- és üvegcsomagolás tökéletes védelmet nyújt, addig minden más csomagolóanyag csak megközelítően jó védelmet biztosít. Többrétegű védőcsomagolás esetén a külső szennyezett réteg eltávolítása után az élelmiszer — ellenőrzés mellett — feltehetően fogyasztható. Sugárszermyező- diés ellen legtöbb csomagolóanyag kielégítő védelmet jelent, míg a mérgező és fertőző harcanyagok hatásai ellen csak azok a csomagolóanyagok nyújtanak kielégítő védelmet, mik egyébként a nedvesedést is megakadályozzák és légmentesen zárhatók. A háztartási élelmiszerkészletek megelőző RBV védelme. A központi élelmiszerkészletek védelme mellett nem hagyható figyelmen kívül a lakosság birtokában levő élelmiszerek védelme sem. Nem mindegy, hogy „tiszta” vagy szennyezett élelmiszert fogyasztunk, márpedig a túlélés feltételei csak a háztartási élelmiszer és vízkészlet megelőző RBV védelmével biztosítható. A háztartásokban alkalmazandó megelőző intézkedéseket — öntevékenyen — a helyileg adott lehetőségek — anyagok, eszközök — felhasználásával kell megoldani. Ennek viszont előfeltétele hogy az állampolgárok jói ismerjék a tömegpusztító fegyverek károsító hatásait, a különböző eszközök, anyagok védőképességét és az alkalmazható védelmi módszereket. A legismertebb és leggyakrabban használt csomagolóanyagok védőtulajdonságairól már említést tettünk, ezért a megelőző RBV védelmi módszereket — amelyek igen sokrétűek — ismertetjük. A háztartási élelmiszerkészletek védelme igen gondos, tervszerű munkát igényel. A munka célszerű sorrendje a következő: — Éléskamrák és pincék nyílászáró- szerkezeteinek (ajtó, ablak, szellőző) tökéletes lezárása, a belső légtér légmentes elzárása. Erre a célra gumitömítést, ragasztó- szalagot, műanyagfóliát, ponyvát, zsákot, kátránypapírt stb. lehet felhasználni, esetleg a nyílásokat be kell falazni. — Zöldség- és gyümölcsfélék zsákban vagy ládában való tárolása, letakarása több rétegű papírral, ponyvával, vagy műanyaglepellel, esetleg elvermelése. — Csomagolatlan élemiszerek (kenyér, tészta, tej, zsír, stb.) jól zárható szekrényekbe, hűtőszekrényekbe, tároló edénybe, üvegbe rakása, az edény szoros, légmentes lekötése, impregnált papírral, letakarása műanyagfóliával. — Csomagolt élelmiszerek (cukor, rizs, só, tea, konzervek, stb.) csoportosítása, letakarása papírral vagy műanyag terítővei. — Füstölt áru becsomagolása többrétegű papírba, műanyag vagy celofán fóliába, esetleg nagyobb edényekbe. Azokat az élelmiszereket, amelyek gyorsan romlanak, nagyon gondosan kell becsomagolni, kerülni kell huzamosabb tárolásukat. Egyébként a hűtőszekrényben tárolt élelmiszerek védve vannak a szennyeződéstől, csak az ajtó nyitásakor ügyelni kell a másodlagos szennyeződés elkerülésére. A megelőző RBV védelem sarkalatos pontja: a rend és a higiénia betartása! Az elmondottak alapján rövid áttekintést adtunk az élelmiszer-védelem mechanizmusáról. A védelemben való aktív közreműködés adott esetben nemcsak kötelesség, hanem érdeke is minden magyar állampolgárnak, mert ÉLELEM NÉLKÜL NINCS ÉLET! Miskolczi László (VEGE) ■ Hírek Az utóbbi két hónapban befejezték a kiképzést Egerben a vegyvédelmi, állategészségügyi és növényvédelmi, egészségügyi szakszolgálatok beosztott állományánál. Az eü-szakszolgálatnál azoknak a dolgozóknak, akik betegség vagy más okból nem vehettek részt a foglalkozásokon, utólag szervezték meg kiképzésüket. Befejeződött a kiképzés az önvédelmi alegységeknél is. Így: a Centrum Áruház parancsnoki és beosztott, az Egri csillagok Termelőszövetkezet beosztott állományánál. ★ Az év végére fejeződik be a dolgozók kiképzése az AG- ROKER-nél, az OTP Heves megyei Igazgatóságánál, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál, Fogtechnikai Vállalatnál, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnél és a Centrum Áruház dolgozóinál, de véget ért az általános és középiskolák, kollégiumok pedagógusainak és technikai személyzetének a foglalkozása is. ★ Eger járás Polgári Védelmi Parancsnoksága rendezésében 1973. november 5-én a Heves megyei Tanács Járási Hivatal tanácstermében Hegyi János járási polgári védelmi parancsnok elvtárs megnyitotta a járási szak- szolgálat parancsnokok és törzstagok értekezletét. Az értekezleten a megyei pv- törzs részéről Korsós József őrgy. vett részt. Az értekezlet célja: konzultatív formában megbeszélni a szakszolgálatok és szak- szolgálati alakulatok alkalmazási készenlétbe helyezésével kapcsolatos kérdéseket. Viczián Zoltán alez. vitaindító előadásában elmondotta, hogy a korszerű háború viszonyai között milyen jelentőséggel bír az alakulatok gyors és szakszerű készenlétbe helyezése. Nem becsülhető le jelentősége term., szeti katasztrófák időszakában sem. Több hozzászólás, javaslat hangzott el, melyből arra lehet következtetni, hogy járási szakszolgálatok pa- rancsnokai érzik felelősségüket a polgári védelmi feladatok ellátásáért, azt mindennapi feladatnak tekintik, Hegyi János elvtárs zárszavában felhívta a parancsnok állomány figyelmét, hogy polgári védelmi feladatok ta nácsi feladatként jelentkez nek és azt hivatali kötele zettségként kell végezni ar, nális inkább, mert az égés államigazgatási és gazdasá; területet felöleli, minden ve zetőnek — saját területén - kötelessége az embéri élet t népvagyon védelme, egyszóval a haza védelme. ★ Az egri járási polgári v delmi parancsnokság rend zésében befejeződött Szilvi váradon a szakszolgálatok szakszolgálati alakulatok te zseinek és alegység-parant nokainak, továbbá az önv delmi szervezetek törzsein és alegység-parancsnokain; . három- és négynapos p rancsnoki kiképzése. A k képzés színvonala megfele - az előírt követelményekne j Rendelkezésre állt a témá nak megfelelő film, oktat kép, tabló és felszerelés. Be mutató gyakorlatokon igy keztek bemutatni az alegys gek vezetésével és irányít; sával, valamint a kárterü' ten való tevékenység. kapcsolatos kérdéseket, h gyón helyesnek bizonyult a módszer, hogy a szakt ; eák alárendeltségébe tart; _ szolgálati alakulatok \ rancsnoki állománya is ré vett ezeken a kiképzések . i A parancsnokok megismi . kedtek egymással, már itt kidomborodhatott az együ j működés jelentősége. Meg ■ lapítható tehát, hogy a rancsnoki állomány — n j den vonalon — megfelel felkészült a beosztott í mány kiképzésének végre! , tására. A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: FAZEKAS ISTVÁN. A szerkesztőség címe: Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokság Eger, Kossuth L. utoa 9. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. . Készült: Heves megyei Nyomda Vállalatnál, Egier, Bródy Sándor u Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF. »
