Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

Heti külpolitikai összefoglaló »WWWOWA.*«»« »»«W M« *********«WMWWWWWAWW serről AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: MaíZ2*JÍ5!!í? Kuoottíxi* « római repflMíórt tfhnegm^- tetteseit — Long Boréi « kambodzsai hon Nol- rezsim uj miniszterelnöke KEDD: Az arat) olajtermelő országok enyhítették az olajembargót — Meghalt Iszmet Inönil volt török állam- és kormánytő SZERDA • Nixon elnök Kissinger jelenlétében megbeszélést foly­tatott Dobrinyin szovjet nagykövettel — Sikeresen leszállt a Szojuz IS. CSÜTÖRTÖK: Egyiptomi—izraeli katonai tárgyalások Genfben — Le Dúc Tho elutazott Párizsból FENTEK: Venezuela tt százalékkal emelte az olaj árát — Tokiói bejelentés a japán külügyminiszter pekingi útjáról SZOMBAT: A spanyol miniszterelnök kijelölésével foglalkozott a koronatanács Madridban Chilei—svéd diplomáciai feszültség VASÁRNAP: Beiktatták at áj spanyol miniszterelnököt KUBA: A szabadság másfél évtizede igy látta a hetet birmagyarázánk, Páity József: AZ ESZTENDŐ utolsó n*!>- jai általában már az év első diplomáciai mérlegének fel­állítását hozzák: így volt ez most is. A sort az amerikai külügyminiszter nyitotta meg, aki washingtoni sajtóértekez­letén megpróbálta áttekinteni az USA szempontjából az 1973-as évet A legfontosabb kijelentése a kelet—nyugati enyhülési politika távlataira vonatkozott, amelyeket „kö­rülhatárolt derűlátással” tu­dott és akart felrajzolni A szovjet—amerikai hadászati fegyverek korlátozásáról már évek óta tartó tárgyalások most folyó második szakaszá­nak lezárását már nem ígér­te határozottan a jövő esz­tendőre, pedig ezt a szovjet- amerikai csúcstalálkozón ki­látásba helyezték. KISSINGER ELISMERTE, hogy elhamarkodottan hir­dették meg Washingtonban 1973-at „európai évnek”, amelynek során az Egyesült Államok és nyugat-európai (NATO-beli, közös piacbeli) szövetségeseinek viszonyát új alapokra helyezik. E kapcso­latok szempontjából az ame­rikai külügyminiszter a most véget érő évet inkább csaló­dást keltőnek nevezte... E sorok írójában felidéző- dik a brüsszeli NATO-ülé* emléke: a folyosókon egy magas rangú személyiség szűk körben azon háborgott, hogy „soha ennyit még nem ha­zudtak egymásnak a részve­vők egyetlen miniszteri ta­nácsülésen sem... ” S példa­ként egy amerikai igényt, s egy nyugat-európai választ idézett: az .USA már évék óta sürgeti partnereit, hogy vál­laljanak nagyobb részt a fegyverkezés terheiből, most a NATO-ban az úgyvezett Európa-csoport azt bizony­gatta, hogy száz- és százmil­liókkal (dollárban!) többet fordít a NATO létalapját je­lentő fegyverkezési hajszá­ra. .. Az említett személyiség hevesen kifakadt: „összehor­danak mindent, ami a régen elfogadott, már javában meg­valósuló tervekben benne van, s újdonságként, új áldo­zatvállalásként tüntetik fel!” Persze egyhamar készen volt az ellenvetés: „És az Egyesült Államok? Hogyan segítette, hogyan segíti Nyu- gat-Európát, például az olaj­válságban?” Az 1973-as esztendő nem­zetközi mérlegében kétségkí­vül rendkívüli tétel az úgy­nevezett „olajháború”: az olajtermelő országok — és nemcsak az arab országok! — most alkalmazták először az olajfegyvert a legfejlet­tebb tőkésorezágok ellen. Megnövelték a bevételüket, hiszen emelték az olajárakat, de ezen felül első ízben mu­tatták meg erejüket és bizo­nyos egységüket is. (Azt ma még persze nem tudjuk le­mérni, hogy mennyiben si­került az olajtermelőknek megosztaniok a tőkés tábort, miként tudtak annak egyik részére támaszkodni a másik ellenében, vagy hogy egészen pontosan ml vótt az USA sze­repe az egészben? Mert míg egyfelől Kissinger kesereg az arab olajembargó miatt, más­felől éppen az USA-nak ked­vez a nyugat-európai orszá­gok olaj gondok miatt riadt magatartása, más kérdések­ben tanúsított visszakozá­sa...) VILÁGOS, hogy az olaj­problémát átviszi a tőkés vi­lág a jövő évre te. Mint aho­gyan az 1973-as mérlegben* közel-keleti kérdés is olyan tételként szerepel, mint amely még nem értékelhető igazán: legfeljebb azt lehet csak megállapítani, hogy a 101-es kilométerkőnél, majd pedig Genfben a béke- konferenciával, illetve a* egyiptomi—Izraeli katonai tárgyalásokkal a probléma tulajdonképpen elmozdult a holtpontról — a rendezés irá­nyába. (Az amerikai kül­ügyminiszter említett sajtó- értekezletén hangoztatta, hogy a genfi értekezlet első szakaszában a Saovjetunió hozzájárult a pozitív légkör kialakításához és olyan konstruktív szerepet játszott, amelyet a? értekezlet minden résztvevője elismert) A Genfben lehetséges to­vábbhaladás attól függ, hogy milyen álláspontra helyezke­dik az izraeli kormány, Il­letve, hogy egyáltalán mi­lyen Izraeli kormány képvi­selői foglalnak majd helyet januárban a tárgyalóasztal mellett? Hétfőn szólítják az urnák elé Izrael választópol­gárait, most kerül sorra az a törvényhozási választás, amelyet már októberben meg kellett volna tartani, de a háború alkalmat adott az el­halasztásra. Illúziókban rin­gatná magát az, aki gyökeres politikai változást várna most Izraelben, de az is bizonyos, hogy a szavazatok megoszlá­sa némi jelzéssel szolgálhat a közvélemény alakulásáról. A választások játékszabá­lyai — s ezt ne feledjük —, lehetővé teszik, hogy valaki egy szájból fújjon hideget, s meleget, hogy egy párt vagy egy politikai személyiség egyszerre tűnjék „héjának” és „galambnak”, hogy a háború és a béke hívei külön-külön rászavazzanak. Golda Meir miniszterelnök és Dajan had­ügyminiszter egyformán hir­detheti békés szándékait, hi­vatkozva a tényre, hogy Izrael küldöttei megjelentek Genfben, és — az expanziós célok további szolgálatát, hi­szen a katonai alkudozásokban csakúgy, mint a Szuezi-csa- toma mellett kialakult tűz- párbajokban a „kemény kéz” politikája mutatkozott meg. A HÉTEN rendkívüli ér­deklődést váltott ki az a for­dulat, amely a római repülő­téren az előző héten végre­hajtott szörnyű tömegmészár- lás tetteseinek sorsában kö­vetkezett be. A kuvaiti kor­mány kiadta a terroristákat a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek! Jogilag példa nélküli az eset : ha Kuvait a palesztin nép képviselőjének js tekinti Arafat szervezetét, a palesztin állam kormányá­nak még nem ismerte el. Egy állam hatóságai így nem egy másik államnak, hanem csak egy szervezetnek szolgáltat­tak ki bűntetteseket Politi­kailag azonban még több „robbanóanyag” rejlik talán a terroristák kiadásában: a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet kezébe bizonyítékok kerülhetnék a terroristák mögött állók kilétéről, cél­jairól. HOUSTON: A Skylab két utasa, Carr és Gibson befejezte űrsétáját, és visszatért űrhajójuk fedélze­tére. Az amerikai asztronau­ták csaknem három és fél órán át tartózkodtak az űr­ben, s idejük a Kohoutek üs­tökös fényképezésével és kü­lönféle technikai jellegű kí­sérletekkel töltötték. Az űrben végzett munkála­taik közben az asztronauták észrevették, hogy a Skylab külső felületéről eltűnt egy részecskéket gyűjtő műszer. PHNOM PENH: ' A kambodzsai felszabadító erők vasárnap a kora hajnali órákban rakétával lőtték a fővárost, Phnom Penht. Az egyik rakéta az elnöki palota közelében csapódott be, sú­lyos anyagi károkat okozva. Találat ért továbbá egy ka­tonai tábort MOSZKVAI A Pravda vasárnap! szá­mában élesen elítéli Saigon magatartását, amellyel aka­dályozza a két dél-vietnami fél Párizs környéki tárgyalá­sainak menetét A Thieu-rezsim képviselői a DIFK konstruktív, realista javaslataira, amelyek arra irányulnak, hogy minden akadályt elhárítsanak a pári­zsi békemegállapodás teljesí­tésének útjából, obstrukciós taktikával válaszolnak — írja Valerian Szkvorcov, a lap szemleírója. WASHINGTON: Szíria akkor kíván majd csatlakozni a genfi békeérte­kezlethez, amikor a tárgyalá­sok az arab—izraeli konflik­tus rendezésének komoly sza­kaszába jutnak — jelentette ki a Washington Postnak adott nyilatkozatában Moha­med Zakaria Iszmail, szíriai külügyminiszter-helyettes. K uba, a Karib-tenger gyöngyszeme immár 15 esztendeje Latin- Amerika szabad földje. 1959. január elsején vonult be Fi­del Castro harcosai élén Ha­vannába. A forradalom győ­zelme óta a kubai nép nem­csak a szabadság tiszta leve­gőjét élvezi, de meg kellett birkóznia az amerikai blo­kádból származó nehézségek­kel, a korábbi egyoldalú gaz­daság követelményeivel, kül­politikai elszigeteltségével, A kubai forradalom győ­zelme történelmi fordulópont az Egyesült Államok latin- amerikai hegemóniájának megtörésében, nemcsak Ku­ba, hanem a többi latin-ame­rikai nép vonatkozásában is. A spanyol hódoltság után Latin-Amerikára az USA tette rá a kezét, s az ame­rikai uralom 150 éven ke­resztül nehezedett teljes sú­lyával Latin-Amerika népei­re. A kubai forradalom győ­zelmével azonban ez a 150 éves uralom 1959. január el­sején megszakadt. Ettől a pillanattól kezdve valami új kezdődött nemcsak Kuba, hanem egész Latin-Amerika életében. * Az elmúlt é^ek fordulatot hoztak a szocialista Kuba külpolitikai elszigeteltsége terén is. Nem érdektelen utalni arra, hogy Mexikó például az amerikaiak leg­erősebb nyomása ellenére sem szakította meg diplomá­ciai kapcsolatát Kubával. Hogy Peruban olyan haladó rendszer jött létre, amely visszaszerezte függetlensé­gét az amerikai ITT-től, és Kuba testvéri országnak te­kinti. De hastnlóan a Kubai Köztársaság testvéri országá­nak minősíti Panamát, amely a csatorna feletti amerikai uralom ellen harcoL Nem érdektelen utalni arra, hogy Latin-Amerika egyik . legna­gyobb országa, Argentina a tavalyi fordulat időszakában helyreállította a diplomá­ciai kapcsolatait Kubával. Nagyon-nagyom sok minden szól amellett, hogy ma már más szelek fújnak Latin- Amerikában, s az ármány­kodás és erőszak ellenére nö­vekszik Latin-Amerika né­peinek ellenállása az ameri­kai imperializmussal szem­ben. Venezuela például kb. egy esztendeje. visszautasí­totta az amerikai olajszerző­dést. De más latin-amerikai országokra is utalhatnánk, amelyekre az Egyesült Álla­mok át szeretné hárítani gazdasági és pénzügyi nehéz­ségeinek terhét. Az elmúlt esztendőben vetődött fél az új amerikai államok szerve­zetének problémája. Kuba támogatja az újtípusú ame­rikai államok szervezetét, és hajlandó egy ilyen szerve­zethez tartozni, beleértve ebbe a Karib-tengeri angol nyelvű országokat is. Kuba példája bizonyság arra, hogy a szocializmus az egyetlen lehetséges út az el­maradott, kizsákmányolt la­tin-amerikai népek felemel­kedéséhez. Ehhez mindenek­előtt a földrész népeinek egysége szükséges. Az Egyesült Államok — látva a latin-amerikai fejlő­dés folyamatát —, ha kell, a chilei ellenforradalom minden vonatkozású támoga­tásával próbál akadályokat gördíteni, vagy megpróbálja Brazilliát felhasználni a la­tin-amerikai népeknek aa USÁ-tól való függetlenségi törekvései ellen. De a törté­nelem kerekét már nem le­het visszaforgatni. A kubai forradalom sikerei erőt, re­ménységet és példát adnak Latin-Amerika népeinek. Kuba gazdasági sikerei az elmúlt években imponálóak. Az ipari termelés egy év alatt 14 százalékkal növeke­dett. A bruttó termelés 1972- ben 10 százalékkal volt ma­gasabb, mint az azt megelő­ző évben. S abban az ország­ban, ahol a forradalom győ­zelme előtt 700 ezer munka- nélküli volt, ma munkaerő- -problémák vannak. A szi­getországban egy esztendő alatt 30 ezer család költözött új lakásba, s 1975-től kezdő­dően évi 100 ezer lakást kí­vánnak építeni. Abban az országban, ahol minden tar­tós fogyasztási cikket Ame­rikától vásároltak, tavaly 30 ezer hűtőgép került ki a gyárakból, s a könnyűipar termelése is rekordot ért el. Tavaly július 26-án a Moncada laktanya megtáma­dásának 20. évfordulóján mondott beszédében Fidel Castro rámutatott, hogy: „Az idealista tévedéseket, amelyeket a gazdasági veze­tésben elkövettek, bátrán ki kell javítanunk”. Az elmúlt évben tartott szakszervezeti kongresszuson a Kubai KP első titkára már új gazdasá­gi elképzeléseket körvonala­zott. Ezek közül az egyik rendkívül figyelemre méltó megállapítása, hogy az er­kölcsi ösztönzők mellett al­kalmazni kell az anyagi ösztönzőket anélkül, hogy bármelyik szerepét is eltúloz­nák. Kuba gazdaságának fejlő­désében nagy jelentősége van a Szovjetunió segítségének, s ennek döntő szerepe van abban, hogy Kuba gazdasága fejlesztésének új .szakaszába léphetett. Ilyen értelemben, a jövőt tekintve, jelentő® szerepe lesz a KGST-nek is — a szocialista Kuba immár több mint egy esztendeje a szervezet tagja —, mert ily- módon kihasználhatja a szo­cialista integrációban rejlő előnyöket. Kuba — a KGST-tagorszá- gokkal, mindenekelőtt' a Szovjetunióval való kétoldalú együttműködés révén — nem­csak legyőzte az észak—ame­rikai Imperializmus által oko­zott nehézségeket, hanem si­keresen halad előre a gaz­dasága. fejlesztésében. Mind láthatjuk, a kubai forradalom rendkívüli mér­tékben megerősödött. Nagy sikereket ért el a szocialista gazdaság fejlődése terén is. Hozzáláttak az első ötéves terv kidolgozásához. A kubai példa nyomán pedig erősödik Latin-Amerika népeinek im­perialistaellenes szolidaritása és összefogása. Á kubai pél­da gyümölcsözően'hat Latin- Amerika népeinek felszaba­dítási harcára. N agy nemzeti ünnepü­kön, a kubai forrada­lom győzelmének 15. évfordulóján a magyar dol­gozó nép testvéri üdvözletét küldi Latin-Amerika első szo­cialista országa népének és vezetőinek, és sok sikert kí­ván hazájuk további felvirá­goztatásáért vívott harcuk­hoz. Boros Béla Autó- és motorkerékpár-tulajdonosok figyelmébe! 11 kötelezd gépiáru fele'ősságliiztosüás Ha a küldemény tulajdonváltozás, vagy egyéb ok miatt nem volna kézbesíthető, az autós, a motoros a lakóhelye szerint illetékes igazgatóságnál, illetve ÁB-fióknál — a múlt évi díjbefizetésének igazolásával —, veheti át a postautalvá­nyokat és a többi, felsorolt nyomtatványt 974. évi január 1-én esedékes díja i hó végéig pótlékmentesen fizet- ístő. A díjnak e határidőn belül történő befizetése a gépjármű-tu­lajdonosok érdeke. Az autósok két részletben, januárban és júliusban fizethetik a díjat Az Állami Biztosító névre szólóan megküldi . a gépjármű-tulajdono­soknak — A díj befizetéséhez szükséges postautalványokat — A tájékoztatót. —- A gépjármű kárbejelentő lapot A változásjelentő nyomtatványt MOSZKVA: Éjfélt mutat a Kreml toronyórája. (Foto: TASZSZ — MTI — KS — V. Jegorov felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents