Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
v Háromszoros bevétel Bemutatjuk a karácsonyi , Kossuth” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet Karácsoridon jövőre negyedszázados jubileumát ünnepli a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom. A Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet „jogelődje” — az első termelőszövetkezeti csoport — 1948-ban alakult meg a községben. Az azóta megtett út Kará- csondon sem volt minden problémától mentes, de a fejlődés vonala — mind az egyéni jövedelmek, mind a közös vagyon gyarapodása tekintetében — töretlen ívelést mutat. A termelőszövetkezet statisztikai adatai között tallózva, beszédes számok kerülnek elő. A tagság létszáma — bár csökkenő tendenciát mutat — lényegesen nem változott. Például 1966- ban 644 volt az összes tagok száma, amely napjainkban ötszáz fölött van. Ennél valamivel nagyobb mértékben csökkent viszont a dolgozó tagok számaránya. Amíg 1966-ban még közel 400 aktív, folyamatosan dolgozó tagja volt a közös gazdaságnak, addig tavaly csupán 285, s az idén pedig alig több, mint 250 főre csökkent a dolgozó tagok száma. Ennek ellenére a termés- eredmények, valamint a termelési érték és a különböző jövedelmek ugrásszerű fejlődése tapasztalható. Az ösz- szes földterület sem lett pedig több, lényegében alig valamivel 1 ' ;r hektár körül mozog ma is, mint 6—8 évvel ezelőtt. Mi hát az ugrásszerű eredmények titka, illetve milyen mértékűek is azok a változások? A közös gazdaság fő tevékenységét a szántóföldi növénytermesztés képezi. A kétezer hektár körüli területből közel 1600 hektár a szántó. Ennek mintegy felén őszi búza termett az idén. (Mellesleg megjegyezve: ma már Kará- csondon sem aprózzák el az erőt és az energiát, mert az utóbbi években a szántóföldön leegyszerűsítették a vetésszerkezetet. Nem termesztenek mindent, mint a hajdani kisgazdaságokban és a szövetkezeti gazdálkodás első évtizedében. Búza, árpa, kukorica és napraforgó képezi csupán a szántóföldi növény- termesztés skáláját.) A terméseredményeket szemlélve szembetűnő, hogy 1966-ban búzából alig több, mint 14 mázsa termett átlagosan hektáronként, s az idén pedig túlhaladták a 32 mázsás átlagot! Hasonló a helyzet tavaszárpából: 1966- ban 8,2 mázsa, az idén pedig 36,2 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés. A szántóföldi gabona, illetve takarmánynövények mellett jelentős a közös gazdaság kertészeti — főként szőlészeti-borászati tevékenysége is Igaz, a szőlőterület 1966 óta 145 hektárról 125 hektárra csökkent, mivel a régi, korszerűtlen ültetvényeket kivágták. A termőterület azonban szinte változatlan: 6—8 éve 90 hektár körül mozog. Azonban korántsem ilyen változatlan a termésátlag! — Amíg tudniillik 1936-ban mindössze 30 mázsa termett egy hektáron, addig tavalv 76,5 és az idén pedig már 103 mázsát szüreteltek átlagosan hektáronként. Ez a megye szőlőtermő gazdaságai között az élvonalban van ...! Jellemző fajtá- lik az Olaszrizling és a Chassis. Az eredményekhez tartozék — és a vázolt ugrássze- f& termésátlagok- nővekedé!»<?-WsVWW .w.v #? S; séből következik —, hogy a bemutatott időszakban hatalmas fejlődés, növekedés mutatható ki a pénzügyi vonalon is. Így, amig 1966-ban alig több, mint 17 millió forint volt a szövetkezet ösz- szes termelési értéke, addig 1972-ben ez a szám túlhaladta az 57 milliót. Ez több, mint háromszoros bevételt jelent! Hasonló mértékben növekedett a szövetkezeti t'szta vagvtm aránya is: 1966-ban közel 14 millió forint, 1972-ben pedig több mint 41 millió az értéke. Ebből természetesen következik — méghozzá nem utolsó sorban —, hogy lényegesen megnőtt a tagság egyéni jövedelme is a közösből. 1966-ban még nem érte el a tízezer forintot (9782 forint volt!) az egy dolgozó tagra jutó éves részesedés, s tavaly pedig több, mint 28 ezer forintra rúgott ez az összeg. Vagyis, az egyéni jövedelmek is közel a háromszorosára nőttek! Ugyanakkor itt kell megemlíteni — ahogy a közös gazdaság elnöke nevezte — „a szövetkezet az emberért” alcím alatt, hogy milyen ellátási és szociális, kulturális fejlődés is kísérte a gazdasági, pénzügyi növekedést Ami talán az első helyre kívánkozik — hiszen nemcsak a szövetkezeti tagság, de az egész község kereskedelmi ellátásában jelentős tényező — a termelőszövetkezet üzlethálózata: hús és húskészítményekből a község ellátásának 90 százalékát (saját feldolgozóján és boltján keresztül!), tejből, zöldség- gyömölcsből ugyancsak saját üzletükből a felét, s tüzelőolajból pedig a község teljes ellátását biztosítják. A leg'elentősebb a húsüzem, illetve a húsbolt tevékenysége: jó szervezéssel, megfelelő anyagi érdekeltség mellett néhány dolgozó hetenként 15—20 hízót vág le, dolgoz fel, amelyből a községen túlra is jut — nem kis mértékben öregbítve a ka- rácsondi termel ős?" jtkezet jó híraevét: $—5 Ma szalonna, sonka, kitűnő kolbász, pecsenye, hurka és tepertő képezi a választékot S ha már a hústermelésről esik szó, ide kívánkozik a szövetkezet baromfitenyésztő tevékenységének a bemutatása is: ez év eleje óta a száj- és körömfájás okozta kiesések pótlására kezdtek napo6baromfi-neveléssel foglalkozni. Jövőre már 280 ezer darab, 1—1,3 kg-os pecsenyecsirkét értékesítenek. Ami pedig a szociális és kulturális költségeket illeti,1 elegendő néhány adattal illusztrálni a fejlődést: 1966- ban 94 ezer, 1972-ben pedig 600 ezer forint volt a közös gazdaság szociális, kulturális alapja. Ugyanakkor 1966-ban betegségi segélyekre még csupán 28 ezer, 1972-ben pedig 226 ezer forintot tudtak fizetni Mindezek mellett a* sem közömbös, hogy Kará- csondon ma már munkaruhával látják el a tagokat és alkalmazottakat egyaránt. Ezek tehát a szövetkezet fejlődésének legfontosabb mutatószámai, tényei. Ami pedig az eredmények, a gyors és jelentős mértékű növekedés „titkait” illeti, csupán néhány do ogra utaltak a szövetkezet vezetői. Első helyen említik a munkaverseny széles körű elterjedését, amely mind anyagi, mind erkölcsi vonatkozásban serken- ' ti az egyes ágazatok, brigádok kollektíváját, sőt, azon belül az egy éneket is a jobb eredmények elérésére. Alapelv például, hogy a tervezett fölötti eredmény 15 százaléka azoké legyen, akik azt létrehozták. Ezen túlmenően jutalomkirándulás, „Kiváló Tsz-tag”-jel- vény (a vele járó pénzjutalommal!) stb. szerepel a juttatások között Az utóbb! évekbim előtérbe került az értékesítés minél eredményesebb megszervezése i& Vallják, hogy nem elég sokat és olcsón termelni, jól kell tudni értékesíteni is. Ez persze közel sem jelenti azt, hogy a szövetkezetl>en valamiféle „egyéni akciókat” honosítottak volna meg az értékesítésben. Inkább arra törekedtek, hogy m.ndapin- . cegazd&sággal, mincLa gabonafelvásárló vállalé ttal, valamint a sörgyárral, hosszú távon értékesítési együttműködési szerződést kössenek. Ez sikerült is: termékeik 90 százalékát e partnereken keresztül értékesítik, s eredményeikhez a jó értékesítési együttműködés is hozzájárul. A terméseredményekben bekövetkezett nagy változás pedig a gépesítés és a kemi- zálás, valamint a már említett széles körű munkaver- seny-mozgalom egyenes következménye;. ! Ills a í (X) 2. A szövetkezet saját hús- feldolgozójában finom falatok készülnek elsősorban a község lakosságáénak ellátására, de jut belőle máshová Is... Szépen fejlődnek a vág•nivaló csibék a közös gazdaság baromfitelepén. A földeken most csend honol, de a gépműhelyben már a jövő évi feladatokra készítik elő az erő- és munkagépeket. A szőlőtermelés mint- '•egy 90 százalékát a pincegazdaságnál értékesítették, de maradt néhány ezer hektó a termelőszövetkezet pincéjében is. Az új bor is beérett, letisztult.„„ ____^ _
