Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-30 / 304. szám

v Háromszoros bevétel Bemutatjuk a karácsonyi , Kossuth” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet Karácsoridon jövőre ne­gyedszázados jubileumát ün­nepli a mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalom. A Kos­suth Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet „jogelődje” — az első termelőszövetkezeti csoport — 1948-ban alakult meg a községben. Az azóta megtett út Kará- csondon sem volt minden problémától mentes, de a fej­lődés vonala — mind az egyéni jövedelmek, mind a közös vagyon gyarapodása tekintetében — töretlen íve­lést mutat. A termelőszövetkezet sta­tisztikai adatai között tal­lózva, beszédes számok ke­rülnek elő. A tagság létszá­ma — bár csökkenő tenden­ciát mutat — lényegesen nem változott. Például 1966- ban 644 volt az összes tagok száma, amely napjainkban ötszáz fölött van. Ennél va­lamivel nagyobb mértékben csökkent viszont a dolgozó tagok számaránya. Amíg 1966-ban még közel 400 ak­tív, folyamatosan dolgozó tagja volt a közös gazdaság­nak, addig tavaly csupán 285, s az idén pedig alig több, mint 250 főre csökkent a dolgozó tagok száma. Ennek ellenére a termés- eredmények, valamint a ter­melési érték és a különböző jövedelmek ugrásszerű fej­lődése tapasztalható. Az ösz- szes földterület sem lett pe­dig több, lényegében alig valamivel 1 ' ;r hektár kö­rül mozog ma is, mint 6—8 évvel ezelőtt. Mi hát az ug­rásszerű eredmények titka, illetve milyen mértékűek is azok a változások? A közös gazdaság fő tevé­kenységét a szántóföldi növénytermesztés képezi. A kétezer hektár kö­rüli területből közel 1600 hektár a szántó. Ennek mintegy felén őszi búza ter­mett az idén. (Mellesleg megjegyezve: ma már Kará- csondon sem aprózzák el az erőt és az energiát, mert az utóbbi években a szántóföl­dön leegyszerűsítették a ve­tésszerkezetet. Nem termesz­tenek mindent, mint a haj­dani kisgazdaságokban és a szövetkezeti gazdálkodás első évtizedében. Búza, árpa, ku­korica és napraforgó képezi csupán a szántóföldi növény- termesztés skáláját.) A terméseredményeket szemlélve szembetűnő, hogy 1966-ban búzából alig több, mint 14 mázsa termett átla­gosan hektáronként, s az idén pedig túlhaladták a 32 mázsás átlagot! Hasonló a helyzet tavaszárpából: 1966- ban 8,2 mázsa, az idén pedig 36,2 mázsa volt a hektáron­kénti átlagtermés. A szántóföldi gabona, illet­ve takarmánynövények mel­lett jelentős a közös gazda­ság kertészeti — főként sző­lészeti-borászati tevékenysé­ge is Igaz, a szőlőterület 1966 óta 145 hektárról 125 hektárra csökkent, mivel a régi, korszerűtlen ültetvé­nyeket kivágták. A termőte­rület azonban szinte válto­zatlan: 6—8 éve 90 hektár körül mozog. Azonban ko­rántsem ilyen változatlan a termésátlag! — Amíg tud­niillik 1936-ban mindössze 30 mázsa termett egy hektáron, addig tavalv 76,5 és az idén pedig már 103 mázsát szü­reteltek átlagosan hektáron­ként. Ez a megye szőlőtermő gazdaságai között az élvonal­ban van ...! Jellemző fajtá- lik az Olaszrizling és a Chass­is. Az eredményekhez tarto­zék — és a vázolt ugrássze- f& termésátlagok- nővekedé­!»<?-WsVWW .w.v #? S; séből következik —, hogy a bemutatott időszakban ha­talmas fejlődés, növekedés mutatható ki a pénzügyi vo­nalon is. Így, amig 1966-ban alig több, mint 17 millió fo­rint volt a szövetkezet ösz- szes termelési értéke, addig 1972-ben ez a szám túlhalad­ta az 57 milliót. Ez több, mint háromszoros bevételt jelent! Hasonló mértékben növe­kedett a szövetkezeti t'szta vagvtm aránya is: 1966-ban közel 14 millió forint, 1972-ben pe­dig több mint 41 millió az értéke. Ebből természetesen következik — méghozzá nem utolsó sorban —, hogy lé­nyegesen megnőtt a tagság egyéni jövedelme is a közös­ből. 1966-ban még nem érte el a tízezer forintot (9782 fo­rint volt!) az egy dolgozó tagra jutó éves részesedés, s tavaly pedig több, mint 28 ezer forintra rúgott ez az összeg. Vagyis, az egyéni jö­vedelmek is közel a három­szorosára nőttek! Ugyanakkor itt kell meg­említeni — ahogy a közös gazdaság elnöke nevezte — „a szövetkezet az emberért” alcím alatt, hogy milyen el­látási és szociális, kulturális fejlődés is kísérte a gazda­sági, pénzügyi növekedést Ami talán az első helyre kívánkozik — hiszen nem­csak a szövetkezeti tagság, de az egész község kereskedelmi ellátásában jelentős tényező — a termelőszövetkezet üz­lethálózata: hús és húské­szítményekből a község el­látásának 90 százalékát (sa­ját feldolgozóján és boltján keresztül!), tejből, zöldség- gyömölcsből ugyancsak saját üzletükből a felét, s tüzelő­olajból pedig a község teljes ellátását biztosítják. A leg'elentősebb a húsüzem, illetve a húsbolt tevékeny­sége: jó szervezéssel, megfe­lelő anyagi érdekeltség mel­lett néhány dolgozó heten­ként 15—20 hízót vág le, dolgoz fel, amelyből a közsé­gen túlra is jut — nem kis mértékben öregbítve a ka- rácsondi termel ős?" jtkezet jó híraevét: $—5 Ma sza­lonna, sonka, kitűnő kol­bász, pecsenye, hurka és te­pertő képezi a választékot S ha már a hústermelésről esik szó, ide kívánkozik a szövetkezet baromfitenyésztő tevékenységének a bemuta­tása is: ez év eleje óta a száj- és körömfájás okozta kiesések pótlására kezdtek napo6baromfi-neveléssel fog­lalkozni. Jövőre már 280 ezer darab, 1—1,3 kg-os pecsenye­csirkét értékesítenek. Ami pedig a szociális és kulturális költségeket illeti,1 elegendő néhány adattal il­lusztrálni a fejlődést: 1966- ban 94 ezer, 1972-ben pedig 600 ezer forint volt a közös gazdaság szociális, kulturális alapja. Ugyanakkor 1966-ban betegségi segélyekre még csupán 28 ezer, 1972-ben pe­dig 226 ezer forintot tudtak fizetni Mindezek mellett a* sem közömbös, hogy Kará- csondon ma már munkaru­hával látják el a tagokat és alkalmazottakat egyaránt. Ezek tehát a szövetkezet fejlődésének legfontosabb mutatószámai, tényei. Ami pedig az eredmények, a gyors és jelentős mértékű növekedés „titkait” illeti, csupán néhány do ogra utal­tak a szövetkezet vezetői. Első helyen említik a munkaverseny széles körű elterjedését, amely mind anyagi, mind er­kölcsi vonatkozásban serken- ' ti az egyes ágazatok, bri­gádok kollektíváját, sőt, azon belül az egy éneket is a jobb eredmények elérésé­re. Alapelv például, hogy a tervezett fölötti eredmény 15 százaléka azoké legyen, akik azt létrehozták. Ezen túlmenően jutalomkirándu­lás, „Kiváló Tsz-tag”-jel- vény (a vele járó pénzjuta­lommal!) stb. szerepel a jut­tatások között Az utóbb! évekbim előtér­be került az értékesítés mi­nél eredményesebb megszer­vezése i& Vallják, hogy nem elég so­kat és olcsón termelni, jól kell tudni értékesíteni is. Ez persze közel sem jelenti azt, hogy a szövetkezetl>en vala­miféle „egyéni akciókat” ho­nosítottak volna meg az ér­tékesítésben. Inkább arra törekedtek, hogy m.ndapin- . cegazd&sággal, mincLa gabo­nafelvásárló vállalé ttal, va­lamint a sörgyárral, hosszú távon értékesítési együttmű­ködési szerződést kössenek. Ez sikerült is: termékeik 90 százalékát e partnereken keresztül értékesítik, s ered­ményeikhez a jó értékesítési együttműködés is hozzájárul. A terméseredményekben be­következett nagy változás pedig a gépesítés és a kemi- zálás, valamint a már emlí­tett széles körű munkaver- seny-mozgalom egyenes kö­vetkezménye;. ! Ills a í (X) 2. A szövetkezet saját hús- feldolgozójában finom fa­latok készülnek elsősor­ban a község lakosságáé­nak ellátására, de jut be­lőle máshová Is... Szépen fejlődnek a vág­•nivaló csibék a közös gaz­daság baromfitelepén. A földeken most csend honol, de a gépműhelyben már a jövő évi feladatok­ra készítik elő az erő- és munkagépeket. A szőlőtermelés mint- '•egy 90 százalékát a pin­cegazdaságnál értékesítet­ték, de maradt néhány ezer hektó a termelőszö­vetkezet pincéjében is. Az új bor is beérett, letisz­tult.„„ ____^ _

Next

/
Thumbnails
Contents