Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
Fejlődés útján az ecsédi „Eoyetéités” t crmel őszöy eíkezet Ecséden sem egy termelőszövetkezet gazdálkodott még 6—7 évvel ezelőtt. Volt is baj a fejlesztésekkel, a beruházásokkal: kevés pénzből nem telt sokra■ Különösen a gépesítés terén mutatkoztak lemaradások, hiányosságok. A helyzetet felismerve döntöttek úgy az ecsédi termelőszövetkezeti gazdák még 1967-ben, hogy egyetlen, nagy termelőszövetkezetben gazdálkodnak tovább. A szövetkezet valóban nagy lett. Területük meghaladja az ötezer holdat, s a tagság létszáma jelenleg több, mint 900 fő, amelyből mintegy ötszázan aktívan dolgoznak, a többi nyugdí- jas és járadékos. af- A legjelentősebb ágazat a szántóföldi növénytermesztés: 2000 holdon termesztenek kalászosokat. Ebből 1200 hold a búza, 800 kh pedig árpa. Hajdan alig értek el az ecsédi földeken 7—8 mázsás átlagot holdanként, s ivek óta megduplázták a hozamokat. Sőt az idén megháromszorozódtak ezek aZ átlagok. Búzából 20, árpából pedig 24 mázsás holdankén- ti átlagtermést értek eL — Ennyi termést még nem hoztak az ecsédi földek — mondják többen a szövetkezetben elégedetten. Valóban, hiszen a kimutatásokból kiderül: több, mint tíz millió forint árbevételt hoztak az idén a kalászosok. Ugyanakkor jók a gazdaságossági mutatók is: mintegy 4—5 millió forint a kalászosok tiszta eredményeEzenkívül — mármint a kalászosokon kívül — közel 1200 holdon termett az idén kukorica is. Noha ennek nem a legjobb a hozama. Ugyanis a kézierő egyre fogy Ecséden is, s a kukorica jelentős részét még hagyományosan termelték. A jövőben azonban áttérnek a gépesített, kemizált művelésre, s mivel a kalászosokból a következő években sem lesz rosszabb a termés, nagy mennyiségű terményt kell betakarításkor szárítani és tárolni. A gondok már az idén is megmutatkoznak, s ezért kezdtek egy nagy teljesítményű és befogadóképességű szárító, illetve tároló építésébe: 700 vagon terményt — kalászost és kukoricát — helyezhetnek majd el biztonságos körülmények között benne. A beruházás mindössze 4 millió forintba kerül a tervek szerint, mivel az építőipari munkákat a szövetkezet jól működő — külső szervek és a lakosság számára is eredményesen dőlgozó — saját építőrészlege végzi. A tároló- és szárítóhelyiség a szükséges gépi berendezésekkel a Szél-tanyán üzemel majd már 1974-ben. Ugyanis a kivitelezési munkálatok máris javában folynak. A másik fontos üzemág az ecsédi termelőszövetkezetben a kertészet. Ennek pedig a szőlészet a fő profilja. Jelenleg mintegy 400 kh termő ültetvénnyel rendelkezik a közös gazdaság. Olaszriz- ling, muskátotonel, burgundi, leányka képezik a gerincét a fajtáknak, amelyek 90 százalékát borszőlőként adta le az idén is a szövetkezet a pincegazdaságnak. 140 vagon kitűnő minőségű borszőlőt, amelyből a rizling- fajták kivétel nélkül a legmagasabb felvásárlási áron kerültek átadásra, mivel magas cukorfokot sikerült elérni. Ezenkívül 39 vagon csemegeszőlőt — elsősorban Chasslát — is értékesítettek részint közvetlenül, másrészt a felvásárló szerveken keresztül. Egy kisebb mennyiséget pedig a borszőlőből, illetve a pincegazdaság helybeli feldolgozójában kisajtolt mustból — háromezer hektolitert — saját pincéjükben érlelnek, illetve dolgoztak feL A pincegazdasággal —egy hosszú távú szerződés alapján — a jó partneri kapcsolat fűzá össze a szövetkezetei A tagság és a vezetőség elégedett az átvétel feltételeivel, a felvásárlási árakkal. Ha. ez a következő években is ilyen kedvezően alakiul, nem építenek ezután sem saját feldolgozót, s nagyobb pincéi Ha viszont a kapcsolatban kedvezőtlen, a szövetkezet érdekeit sértő elemek keverednek, a jelenlegi pince bővítésével egy korszerű feldolgozót és palackozó üzemet hoznak létre, s maguk dolgozzák fel és értékesítik a szépen fejlődő ültetvények termését. Üj telepítésre nem gondolnak, inkább az átlagtermést — amely az idén hektáronként 78 mázsa volt, néhány éve pedig alig 50 mázsa — 90—100 mázsára szeretnék növelni. Ezért tokozni kívánják a műtrágyázást, S továbbra Í6 nagy gonddal v? ■ a növény- védelmet, ai..c.yet egyébként már Ecséden is a „légi brigád” végez. A kertészethez tartozik 100 hold gyümölcsös és 250 kh zöldségkertészei Az utóbbi javarészt paradicsomtermesztést jeleni amelynek korai munkái — az üvegházi palántanevelés — rövidesen. megkezdődnek a Szél- tanyán levő telepem. A harmadik jelentősebb ágazat az állattenyésztés. Néhány évvel ezelőtt még volt juhászat és sertésállomány is, de jelenleg csak szarvasmarhatartással foglalkoznak. Kint a Csala-tanyán már kezd kialakulni egy komoly ngyságrendű és szakosított, korszerű szarvasmarhatelep. Most 500 darabos az állomány, amelyből 190 a tehén. Az ágazat bevétele az idén nyolcmillió forint voll amelyet — a szakosítás, a még korszerűbb tartási körülmények megteremtése után — mintegy megduplázz nak az elkövetkező háromnégy éven belül. Ezt elsősorban a hízómarhatartással, a hústermelés fokozásával kívánják elérni. A telepet bekerítik, s ezen a környéken teremtik meg a korszerű rét- és legelőgazdálkodás feltételeit is. A hízómarhatartás mellett intenzívebb tejtermelésre törekszenek: a jelenlegi 2800 —3000 literes, egy tehénre jutó éves átlagot 3600 liter fölé szeretnék emelni. Csakis ilyen tartási körülmények mellett gazdaságos a tehenészet. Az ecsédi „Egyetértés” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet egyesülés óta elért fejlődése tehát egyenes vonalú, s — amint a jelenlegi tervekből és adottságokból kitűnik — töretlen marad a jövőben ifi. .;!• OQ 1. Az üvegházakban rövidesen megkezdik a palánták nevelését. 2. Egy impozáns épület Ecséden, amelyet a termelőszövetkezet épített.., 3. A jó öreg hordókban már beérett a szövetkezet idei kiváló minőségű bora. 4. A tehenészetben már most is korszerű körülmények között folyik a munka, 5. A fejlődő növénytermesztés! ágazat terményeinek tárolására és szárítására a Szél-tanyán megkezdték a 700 vagonos tároló építését, . _______
