Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
A Gundeltol a le&hisehh vegy nf?r ^ Bffutnah at Pétervásári Gárdonyi Tsz termékei A községben 1960-ban alakult meg a közös gazdaság. 1969-ben egyesültek a pétervásári, a váraszói és az es> dőkövesdi termelőszövetkezetek. Egy év múlva csatlakozott hozzájuk Kisfüzes is. A tagság és a vezetőség egyetértett abban, hogy a legfontosabb feladat a fejlettebb nagyüzemi gazdaság kialakítása. Közös akarattal arra törekedtek, hogy a mostoha körülmények ellenére is gyümölcsözőbben, eredményesebben gazdálkodjanak mind a köz, mind a maguk javára. Első a szarvasmarha« és juhtenyésztés Köztudomású, hogy Öe- gyes-dombos területen neue gazdaságos a hagyományos növénytermesztés. Ezért döntött úgy a pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet, hogy a szarvasmarha- és juhtenyésztést választja alapvetően fontos üzemágnak, s elvnek érdekében átalakítja a növénytermesztést, méghozzá úgy, hogy az elsődlegesen az állattenyésztést szolgálja. Az enyhén lejtős területeken mesterséges legelőte- lepítést hajtottak végre. A mered ekebb, a túl lekopott részeken — mintegy 30—40 hektáron — erdőt telepítettek. , „ i 1969-ben határoztak úgy; hogy megépítik a 384 férőhelyes tehenészeti telepet Kivitelező a saját építőbrigád volt, így érthető, hogy a munka tervszerűen és gyorsan haladt, s már 1970 végére elkészült a telep. A benépesítést vásárolt állatokkal oldották meg. A fel- töltéssel előreláthatólag 1975- re végeznek, ekkorra elérőt a 900—1000 darabos állatlét- számofc . Pétervására és környékének lakossága örömmel vette tudomásul, hogy a termelőszövetkezet 1971-be® létrehozta tejcsomagoló üzemét, mert ettől kezdve nem volt akadozás az ellátásban; a jó minőségű, ízletes, friss tej időben jutott el az üzletekbe. Bárányok Olaszországba A juhtenyésztésnek Péter- vásárán, Erdőköveeden és Váraszón egyaránt megvoltak a hagyományai és adottságai Erre alapozva szabták meg • továb bfejlesztést Távlatilag is arra törekszenek, bogy a kétezer darabos állományt tartsák. A természetes szaporulat egyrészt alapanyag fejlesztésére, másrészt exportra jot Évente közel 2000 darabot értékesítenek tejesbárányként. A* exportszállítmányok elsősorban Olaszországba kerülnek, «le jut belőlük Görög- ás Franciaországba tt. Hagyományai vannak a zöldségtermesztésnek. Jelenleg mintegy hatvan hektáron foglalkoznak uborkával, paprikával és káposztával. A termékeket meleg és hideg eljárásos tartósítással dolgozzák fel a tartósítóüzemben, amely ötven asszony állandó foglalkoztatását biztosítja. Az üzemből köszel ötven vagon, saját rímkéve! ellátott készterméket szállítanak évente Borsod, Heves, Pest, Nógrád és Komárom megyékbe, valamint a főváros üzleteibe és éttermeibe, többek közt a nagy múltú GunieVbe is. A Garay téren saját üzletéé Is fenntart a közős gazdaság, ahol kas és nagy tételben egyaránt árutíti , .mtirAemasjatsteSiinWMi i 1963-ban telepítették az azóta régeit termőre fordult 97 hektáros téli almást, éppen azért, hogy ellensúlyozzák a mostoha természeti adottságokat, s kis területből viszonylag nagy értéket hozzanak ki. A jonatán és a golden — deliciosus öt éve folyamatosan jelentős pénzbevételt biztosít a termelő- szövetkezetnek. Különösen jól sikerült az 1973-as év. Tervezik azt is, — épp az eredményekre alapozva —, hogy mintegy hatvan hektáron új gyümölcsöst telepítenek. Bélyegzőfejek — szerte az országba A közős gazdaságnak 175# hektár erdője van, ezt tervszerű gazdálkodással műveH, gondoskodva a rendszeres telepítésekről is. Az évi kitermelés 6000 köbméter, ennek 55—60 százaléka ipari fa, amelyet zömében a bányákban hasznosítanak, kisebb részéből szőlőkarókat és oszlopokat készítenek a vásárló partnerek. 1000 köbmétert s saját faüzembe» dolgoznak fed. Itt ipvnczám- nyeleket, esztergályaaott bútorlábakat, gyermekjátékokat készítenék. Ugyancsak itt állítják elő — egyedül az országban — a különböző bélye^őfejeket Ez az üzem öfcven ember — zömében asszonyok — állandó foglak koptatását biztosítja. A jelenlegi hatmilliós évi bevételt gyarapítani lehetne, ha lenne pénz korszerűbb gépek vásárlására. Szerviz és a többiek Az állattenyésztés elsődleges szerepe, a növényten- anetsdé^f átalakítása, igen sok aesw-my munkáját feleslegessé tette. A közös gazdaság vezetősége kereste annak módját, hogy foglalkoztassa őket. Ezért létesült a savanyító, a faüzem, és a tejcsomagoló, ahol viszonylag jó fizetésért, kedvező munkakörülmények közt, egész éven át dolgozhatnak, s betanított- vagy szakmunkássá válhatnak. Ezek az üzemek nem hoznak vaskos nyereséget a közös konyhára, de megoldják m legfontosabb problémák egyt. két a rendszeres foglalkozta^- tást Az sem lényegtelen, hogy a nehéz fizikai munka saár csak emlék; a termelőszövetkezet asszonyai úgy dolgoznak, mint az iparban tevékenykedő nők. A ha* szociális létesítményt a várad üzemek dolgozói is megirigyelhetik. Lényegében a foglalkoztatási gondok megoldására határozták rí a szervizműhely létesítését is. A megyei tanács hathatós segítségével felépült létesítmény a jövő év májusától üzemel majd. Nemcsak a tsz gépeit javítják itt, hanem évente huszonötezer szervizórában állnak a személy gépkocsi- tulajdonosok rendelkezésére Tervek sorát dolgozták ki azért, hogy a jövő még többet hozzon a 485 hektáros területű, 950 tagot foglalkoztató közős gazdaság számára. Gépesíteni akarják a kukoricatermesztést és betakarítást, s szeretnék korszerűsíteni az egyes üzemeket is. Igaz, ez nem saját erőből, de remélik a korábban is sokat jelentő támogatást, hiszen ezen is múlik,, hogy a reális tervek gyümölcsöző valósággá formálódjanak.- ...... (X) R aktározzák a savanyító Szem termékeit Munkában a fűrészgép Jövő év májusától működik a saervfzSzei» Készül a csomagolt tej Asszonyok a faűzesnbe« I
