Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-21 / 298. szám

Az országgyűlés elfogadta a jövő évi f (Folytatás az 1. oldalról) Szurdí István Heves me­gyei képviselő felszólalása közben. nak meg az ott dolgozók. Ezért igen nagy jelentőségű a belkereskedelmi ágazat csaknem 400 ezer dolgozó­jának életében az a párt- határozat, illetve annak nyo­mán született kormányhatá­rozat, hogy a következő év­ben a belkereskedelem te­rületén is csökkentik a munkaidőtA munkaidő­csökkentést fokozatosan ve­zetik be: a fővárosban 1974. április 1-én, vidéken pedig július 1-én — miután a vállalatok és a szövetkeze­tek megteremtették a szük­séges és előírt feltételeket. A miniszter felszólalása után tovább folytatódott a vita az 1974. évi állami költségvetésről. Szólásra je­lentkezett Fodor Istvánná, Heves megye országgyűlési képviselője is. Fodor Isfvánné hozzá síé fá$a Megyénk képviselőnője be­vezetőjében arra utalt, hogy mind jobban növekednek a lakosság igényei. Ezért a központi költségvetés által nyújtható lehetőségek kor­látozottak, így fokozott mér­tékben szükséges a helyi erőforrások eddiginél jobb kihasználása. — Választótársaim meg­bízásából éppen ezért szó­lok — mondotta —, a taná­csi fejlesztési alap helyi forrását képező lakossági, községfejlesztési hozzájáru­lásról. Ennek kivetési mód­ja úgy, ahogy az jelenleg van, területileg bizonyos fo­kú igazságtalanság látszatát veti fel. Tanácsüléseken, képviselői beszámolókon, fa­lugyűléseken, számtalan fel­szólaló hangoztatta, hogy a kommunális szolgáltatáso­kat: járdát, autóbusz-megál­lót stb., valamennyi lakos él­vezi a községekben. A fej­lesztés tehát mindenkinek érdeke, foglalkozásra, kere­setre való tekintet . nélkül, Különösen az idős termelő­szövetkezeti tagok nem tart­ják a mai megoldást igaz­ságosnak. Mások azt han­goztatták, 50—300 forintig terjedő községfejlesztés sok azoknak, akik fizetik, azon­ban nem sok az az összeg ami összejön, mert nagyon kevés dolog valósítható meg belőle. Sokan voltak a fel­szólalók között olyanok is, akik azt mondták, bízunk benne, hogy kormányzatunk ezt az ellentmondást hama­rosan az élet szükségleteihez igazítja és a rendelkezést megváltoztatja. A mérlege­lésnél azt is figyelembe kell venni, hogy ez az életszín­vonal szempontjából a bér­ből és fizetésből élők szá­mára sem lenne jelentős te­hertétel még a mai szabá­lyok szerint sem. Viszont teljesen mentesíteni lehetne azokat az alacsony jövedel­mű járadékos, idős embere­ket, akiket eddig még nem, vagy csak részben mentesí­tettek a községi tanácsok. A tanácsi fejlesztési alap pe­dig mint költségvetési ténye­ző hatékonyabban szolgál­hatná a lakosság kommuná­lis igényeit. Javasolta, hogy a községfejlesztési hozzájá­rulás mérséklésére a helyi tanácsok végrehajtó bizott­ságai által meghozott el­utasító határozatok ellen be­nyújtott fellebbezést a já­rási hivatal elnöke bírálja el. Fodor Istvánná ezután ffl középületek erkölcsi elavulá­sáról beszélt. Indokolásként példázta Heves megye egyik sajátos gondját, a megye- székhely történelmi belváro­sában működő középiskolák és kollégiumok fűtésének korszerűtlenségét. Ezek az intézmények mind régi mű- emlékéoületekben működ­nek. Hagyományosan kály­hafűtéssel üzemelnek. Sú- Ivosbítia a helyzetet, hogy a kályhafűtés kéményrendsze­re is elavult, a műszaki tűz­rendészet! elbírásoknak nem felel meg A kulturális ága­zat IV. ötéves terve egyik legfontosabb ' feladataként irányozta elő az egri iskolák és kollégiumok IcXmonti fű­tésre való áttérését. 7n*o~ fcolttá tették ezt a kollégiu­mokban élő 14—13 éves ko­Fodor Istvánná képviselő­nőnk. (Foto: Puskás Anikó) rú fiatal lányok egészségé­nek védelmében megfogal­mazott szülők, pedagógusok, és szakorvosok egybehangzó aggodalma is. Megyénk országgyűlési képviselője hozzászólásának befejező részében a jövő évi költségvetés életszínvonal- politikai vonatkozásairól szólt. Hangsúlyozta, hogy ez előirányozza a lakásprog­ram sikeres megvalósítását és ennek érdekében az ál­lami építőipar teljesítmé­nyének fejlesztését. Példa­ként említette a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat helyzetét, amely ko­moly részt vállal a megye lakásprogramjának megvaló­sításában. A lakásépítési igé­nyek kielégítése azonban csak abban az esetben le­hetséges, ha a megyében működő Állami Építőipari Vállalat kapacitását, techni­kai színvonalát lényegesen növelik. Ezért a megye már 1968-tól rendszeresen szor­galmazta a vállalat felügye­letét ellátó Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium felé az építőipari vállalat fo­kozott támogatását. Ennek ellenére csak 1972. második felében sikerült elérni, hogy a minisztérium húszmillió forintos állami támogatást engedélyezett a vállalatnak, melyet a tanács tízmilliós támogatással egészített ki. Sajnos, a vállalat erősen el­használódott eszközállomá­nya miatt a támogatás egy részét csak a termelés szin­ten tartásához tudták fel­használni. A vállalat eszköz- ellátottságának viszonylagos elmaradottságát jelzi az a tény is, hogy a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat állóeszközeinek hasz­nálhatósága tavaly például alacsonyabb volt, mint a teljes építőipari ágazat or­szágos vidéki átlaga. Az ala­csony felszereltség a válla­lat gazdálkodását is egyre nehezebbé teszi és haté­konyságát rontja. Mivel most sürgősen dönteni kell az ötö­dik ötéves tervidőszakban alkalmazásra kerülő tömeges lakásépítési technológiájáról, biztosítani kell az ehhez szükséges ipari háttér meg­felelő kiépítését, a befejező munkák gépesítését. Ezeket a felvázoltak alapján a He­ves megyei Állami Építőipa­ri Vállalat saját erejéből nem képes megoldani. Fodor Istvánná ezért kérte Bondor József építési és városfej­lesztési minisztert, hogy az ötödik Ötéves tervi lakásépí­tési feladatok megvalósításá­ra a szakmai irányítás mel­lett a megfelelő anyagi esz­közök biztosítását is tegye lehetővé ★ Ebédszünet után Péter Já­nos elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Dabróna- ki Gyula államtitkár, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőjében ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy — a javulás tagadha­tatlan jelei ellenére — a vállalati gazdálkodás haté­konysága változatlanul az elvárhatónál lassabban fej­lődik. Az 1974. évi népgaz­dasági tervvel szoros össz­hangban fontos, hogy javul­jon a termelés szerkezete, a termelő kapacitások kihasz­nálása, emelkedjék a beru­házások előkészítésének szín­vonala. Jobb legyen a meg­valósítás üteme és minősége, erősödjék a pénzügyi fegye­lem és megvalósuljon az ésszerű takarékosság. Végül, de- nem utolsósorban magas szintre kell emelni a veze­tési, szervezési és ellenőrzé­si tevékenységet A délutáni vitáiban többen felszólaltak. Ezzel a költségvetési tör­vényjavaslat feletti vita le­zárult. Szünet következett, majd az elnöklő Apró Antal Faluvégi Lajos pénzügymi­niszternek adta át a szót. A miniszter a felszólalásokat összegezve megállapította, hogy a vita nemcsak azokat a témákat ölelte fel, ame­lyek közvetlenül összefügge­nek az államháztartással, a pénzügyekkel, hanem azo­kat is, amelyek gazdasá­gunk, társadalmunk egészé­nek fejlődésével kapcsolato­sak. Ezután szavazás követ­kezett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot egyhangú­lag elfogadta. ^ Tarjányi Béláné, a dtma- haraszti általános iskola ta­nára a művelődésügyi és a munkaügyi miniszterhez in­terpellált: terveznek-e intéz­kedéseket arra, hogy na­gyobb órakeretben foglal­koztassanak nyxtgdíjas peda­gógusokat, elsősorban ott. (Munkatársunk telefonje­lentése): Az országgyűlés idei utol­só munkanapján igen hamar, jóval tíz óra előtt benépesed­tek a folyosók és a társalgók: igyekeztek a képviselők, hogy amit lehetséges még intézni a választók érdekében, el­intézzék a miniszterekkel, ál­lamtitkárokkal, vagy — ter­mészetesen ez sem ritka — felelős beosztású képviselő- társaikkal. Míg megszólal a csengő, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke afrikai útjáról tart rögtönzött beszá­molót a kiváncsi képviselők gyűrűjében, távolabb Kádár János Simon István költővel, Benkei András belügyminisz­ter pedig dr. Szénást Gézá­val, a legfőbb ügyésszel be­szélget elmélyültem Dr. Csa­nádi György közlekedési és postaügyi miniszter aránylag nyugodt; a szokásostól elté­rően a bejelentett hat inter­pelláció közül ezúttal csak egyet címeznek hozzá... A költségvetési törvényja­vaslat fölött folytatódó vitá­ban még 16-an kértek szót, közöttük Fodor Istvánná is, aki szinte az utolsó pillana­tig szigorú reviziő alatt tar­totta beszédének szövegét. — Nem szeretem ismétel­ni, amit előttem mások már elmondtak... (Bizony sok helyütt és so­kan megszívlelhetnék ezt a szimpatikus álláspontot!) Nem volt sok változtatniva- lóra szükség, bár ő is — mint tegnap Hever Lajos — köz­vetlenül az ebédszünet előtt szólalt fel, amikor ( a képvi­selő is ember) már kissé la­zul a figyelem. Mindjárt a községíejleszté&sei kapcsola­kötsegyetest stszervEzík a T0Z£P-et iíírendelts<% — ax «grí központból ahol jelenleg sok képesítés nélküli tanárt alkalmaznaJt? Válaszában Karakas Lász­ló munkaügyi miniszter a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben elmondta: — Nyugdíjas, további mun­kára vállalkozó pedagógusok foglalkoztatását miniszter- tanácsi rendelet biztosítja. Ez lehetővé teszi, hogy azok, akik a nyugdíjjogosultság megszerzése után a nyugdíj igénybevétele nélkül leg­alább egy évet munkában töltenek, ösztönző nyugdíj- pótlékra jogosultak. Ez a szabály nemcsali le­hetővé teszi a nyugdíjjogo­sultságot megszerzők továb­bi munkavégzését, hanem erre olymódon ösztönöz, hogy hatékonyan elősegíti a munkaerőgondok csökkenté­sét is. Változatlanul lehető­ség van arra, hogy akik nyugdíjba mennek, nyugdí­juk folyósítása mellett az év bizonyos hányadában dol­gozhassanak. A nyugdíjas pedagógusok évi 840 órát dolgozhatnak nyugdíjuk ki­fizetése mellett. Az évi óra­keret néhány munkakörben — figyelembe véve a sajá­tos munkaerőgondokat — 1260 óra. Ezt a lehetőséget elsősorban, az alsó- és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek pedagógusainak bizto­sították. További kedvez­ményt jelent, hogy indokolt esetekben — amennyiben a Művelődésügyi Minisztéri­um vagy az illetékes megyei tanács kéri — a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium fel­emelheti az 1260 órás fog­lalkoztatási keretet. A nyug­díjas pedagógus tehát indo­kolt esetben az egész szor­galmi év alatt dolgozhat nyugdíjának folyósítása mel­lett A nyugdíjas pedagógu­sok szükségszerű továbbfog­lalkoztatása az érvényes jog­szabályok, és a gyakorlat alapján jogilag megoldott. A speciális, teljes évi fog­lalkoztatási igények engedé­lyezésére a jövőben is mód van, ha arra a Művelődés- ügyi Minisztérium vagy az illetékes tanácsi szervek a szakszervezettél egyetértés­ben javaslatot tesznek. Az interpellációkat mind a képviselők, mind az ország- gyűlés egyhangúlag elfogad­ta. Az elnöklő Apró Antal ez­után kellemes ünnepeket, eredményekben gazdag, bol­dog új esztendőt kívánt a képviselőknek, s az üléssza­kot berekesztette. Eltérő gazdasági feltéte­lek, különböző technikai fel­szereltség mellet^ illetve más-más szervezeti megol­dást alkalmazva, 16 TÜZÉP- vállalat dolgozott eddig — és végzi még a munkáját ma is — az országban. Ért­hető, ha a helyzet egyre tarthatatlanabbá vált, a szakma — mint annyi más, napjainkban —. korszerűsí­tésre szorult. Elodázhatatlan lett a magasabb fokú szer­vezettség kialakítása, a szín­vonalasabb vezetés megte­remtése, feltétlenül szüksé­ges az eszközök koncentrá­lása. Ezért született határozat néhány hónapja a tüzelőszer­zés építőanyag-kereskedelem átszervezésére. Ennek hatá­sára a jelenlegi 16 területi típusú vállalatból nyolc re­gionális nagyvállalat lesz. Az összevonás Heves megyét is érinti, miután az Eger—sal­gótarjáni TÜZÉP Vállalat, a ■ Miskolci TÜZÉP Vállalattal együtt .„beolvad” az új Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalatba. Az átszervezés végrehajtá­sával, az új szervezési for­rna részleteinek kidolgozásá­val, a másfél milliárd forin­tos forgalmú nagyvállalat későbbi vezetésével dr.Nagy Sándor egri igazgatót bízták meg. A változásokról a napok­ban beszélgettünk az, igaz­gatóval — Mennyire haladtak » munkával? — kérdeztük. — Lényegében, már befe­jezettnek tekinthető, s így január elsejétől hivatalosan Miskolcon lesz a nagyválla­lat központja — válaszolta a kérdésre. — Heves megyé­ben sokan talán „neheztel­nek” ezért, sajnálják, hogy egy vállalat „elköltözik”. Nem, korántsem vigasztalás­nak szánom, de úgy érzem, ennél a témánál feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy: például a békéscsabai, a szegedi, a szolnoki vagy ép­penséggel a debreceni köz­pont, hogy csak néhányat említsek, ugyanúgy „beol­vad” egy újabba. S állítha­tom., hogy: Heves megye az átszervezéssel nem lesz sze­gényebb. — Mi marad Egerbe«. az eddigi központ helyén? — Egerben területi kiren­deltsége lesz a vállalatnak. Heves és Nógrád megyékre, tehát a jelenlegi körzetre .kiterjedő „hatáskörrel”. A mostani központból tehát többen itt maradnak, hogy szervezzék a telepek mun­káját, ellenőrizzék az áru­forgalmi tevékenységet, irá­nyítsák például a szocialista munkaversenyt, törődjenek a fogyasztói érdekvédelemmel, ■nem utolsósorban pedig tart­sák a régóta kialakult kap­csolatot a különböző területi szervekkel, s velük továbbra is jól együttműködve segít­sék újabb eredményekhez, sikerekhez . a nagyvállalatot, — Mindenkit sikerül el­helyezni? — összesen, a három ve­zetővel együtt, tizenketten költözünk Miskolcra, s foly­tatjuk tovább a munkát az új vállalati központban, ki­ki megfelelő munkakörben, Egerben 11 dolgozónknak kellett más munkahelyet ke­resnünk, s örömmel mond­hatom, hogy ez többnyire a FÉMVILL-nél sikerült is. Valamennyien azonos, sőt néhányan magasabb jövede­lemhez jutottak, ennélfogva nincs is panasz. A „miskol­ciak”, addig, amíg lakáskér­désük meg nem oldódik — előreláthatóan, legkésőbb az első félév végéig —- mákro- busszal utaznák naponta & két város között. — Mit vár az új nagy­vállalattól? — Miután Hevesben és Hógrádban az eddigiekben lényegében sikerült teljesei rendbe tennünk telepeinket (a káli korszerűsítés is rö­videsen befejeződik) Borsod­ban kívánjuk folytatni a ha­sonló munkát. Általábán pe­dig az üzemszervezéssel, ® piackutatással szeretnénk az eddiginél sokkal erőteljeseb­ben foglalkozni, az ellátás javításához újabb kapcsola­tok kialakítására törekszünk, koncentrált erőforrásainkból a leghatékonyabban kívá­nunk tovább fejlődni. Re­méljük, hogy elképzelésein­ket eredményesen megvaló­síthatjuk, s a jövőben előbb­re lépünk, még jobban ha­ladunk — mondta befeje­zésül dr. Nagy Sándor, az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat igazgatója. (győni) tos első konkrét javaslatára újra elcsendesült a terem. Ügy is mondhatjuk, hogy megnyerte az első csatát. (A következő győzelmét a javas­lat elfogadása jelenti.) ★ Az első szünetben Szabó Imrével beszélgettünk. Elé­gedetten vette tudomásul a mezőgazdaság fejlesztését célzó költségvetési konkrétu­mokat. — A támogatásért persze mi is tettünk valamit az asz­talra — mondta. — Igen eredményes volt ez az esz­tendő, s a tsz-ek munkáját a legmagasabb fórumokon is elismerik. — Mint képviselő és mint tsz-elnök egyformán elége­dett? — Azt azért nem mondom. Mindkét funkciómban elége­detlen vagyok, ha „vesszőpa­ripámra” a tsz-tagok nyug­díjkorhatárának leszállításá­ra gondolok. A mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter mondta, hogy a kormány foglalkozott mar a kérdéssel, de a megoldásra az új ötéves tervig még várni kell. Később Tiliczky József csatlakozott hozzánk. — A bányászat teljesen megszűnt a selypi medencé­ben. Egy témakörrel tehát kevesebb... — Akad helyette más isjúj is bőven — válaszolta. — Itt van például a Csővezetéképí­tő Vállalat Ecséden. Ennek be kell lépnie rövidesen as országos programba. Az Apci Qualität fejlesztése, a fővá­rosból történő végleges leköl- töztetése 1975-re fejeződik be... Soroljam még? ; Képviselőszomszédját dr. Novak Pálnét a egészségügy- gyei kapcsolatos költségvetési témák foglalkoztatják. — Most a legfontosabb fel­adat Hatvanban a kórház in­tenzív osztályának létesítése, amely a tervek szerint jövő­re már meg is kezdi munká­ját. Ugyanakkor szeretnénk, ha mielőbb sikerülne leg­alább 18 ággyal bővíteni a belgyógyászati osztályt. Nagy szükség van erre is. ★ A szünetekben folyó beszél­getések az elmúlt év válasz­tókerületi munkáit is érin­tik. — Az egri postaközpont ügye már sima mederben ha­lad — mondta dr. Tamás László. — Rövidesen befeje­ződnek az összesen körülbe­lül 200 millió forintba kerülő élelmiszeripari beruházások is a megyeszékhelyen. Az északi területen létesítendő szolgáltató kombinát tervét sikerült elfogadtatni. A ke­reskedelmi létesítmények építése, illetve a beruházások mihamarabbi indítása persze a helyi vezetőktől is függ, — Sok választó kereste fel7 — Készítettem egy kis sta­tisztikát saját használatra. Ebben az évben eszerint hat- százan jöttek különböző ké­réssel, panasszal vagy ja­vaslattal « választókerüle­temből. A kérések 70 száza­lékát sikerült elintézni. A képviselőcsoport idei munkáját Hevér Lajos az utolsó szünetben — ekkor már tényleg lehetett össze­foglalni — így összegezte: — Ebben az évben négy ülésszakon hatan szólaltunk fel a vitában. Jól sikerült mindegyik csoportülésünk is, amelyeken kimerítő és ala­pos tájékoztatást kaptunk a bennünket érdeklő legaktuá­lisabb megyei kérdésekről. Ennek az évnek azonban képviselői szemmel az a leg­nagyobb eredménye, hogy a korábbiaknál sokkal több lehetőséget találtunk a vá­lasztókkal való közvetlen ta­lálkozásra. ★ Hat óra felé az interpellá­ciók után Apró Antal ország­gyűlési elnök új évi jókíván­ságával fejeződött be a téli ülésszak. Lassan elnéptele­nedtek a folyosók, a társal­gók, csak a kupolacsarnok­ban kezdődött új mozgás: megérkezett Sopronból a 18 méter magas fenyőfa, ennek a helyét készítik elő. Mond­ják, közel kétezer Győrben készült színes üveggömbbel és több mázsa szaloncukor­ral díszítik fel. Tehát: befe­jeződött a munka a Parla­mentben, néhány nap múl­va bevonulnak az apróságok, a jövő generációja... Kátai Gábor 1S7S. december 21„ péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents