Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
Kőkemény 0 KB-tilkárok moszkvai értekezletéről VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 297. szám ARA: 80 FILLÉR 1973. december 29., csütörtök Napirenden a jövő évi költségvetés Megkezdte munkáját az országgyűlés téli Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka, A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, s ott voltak a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője»és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Darvas József kétszeres Kossuth-díjas íróról, az Elnöki Tanács tagjáról, országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott Darvas József emlékének, s emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló, jelentését. Az elnök ezután bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes indítvány érkezett az országgyűléshez, a megüresedett alelnöki tiszt betöltésére■ Az átirat — amelyet dr. Pesta László ismertetett —, Péter Jánost javasolta álelnöknek. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta, s Péter János képviselőt egyhangúlag álelnökké választotta. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslatot terjesztett elő egyes bizottsági tagok — időközben kapott új beosztásuk miatti —, felmentésére, valamint a bizottságokban felmentések és elhalálozás folytán megüresedett tagsági helyek betöltésére. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, bemutatta az ország gyűlésnek az legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést, amel^rf az országgyűlés tudomásul vett. Közölte Apró Antal azt is, hogy több képviselő interpellációt nyújtott be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László ismertette. Az országgyűlés ezuán elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. InterpellációkEzután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, pénzügyminiszter emelkedett szólásra. i Faluvégi Lajos ©xpoié’a Faluvégi Lajos expozéját tartja. A szocialista építés helyzetképe arról győz meg — hangsúlyozta bevezetőjében a miniszter — hogy haladásunk a világos, egyértelmű társadalmi és gazdasági céloknak, a középtávú tervekben testet öltött gazdaságpolitikának és az előnyeit egyre jobban megmutató irányítási rendszernek köszönhető. A gazdasági építőmun’r’íban az 1973. évi és a IV. ötéves terv eredmé’~ves vémehajtá- sa falvik Szé'es körn egyetértésre találtak az életskín- vcr'al-'nl'tikai intézkedések, a munkásosztály, különösen a nagyüzemi munkásság megelégedéssel fogadta h'"y- zetének iavítását és abban munkáiénak fokozott megbecsülését látta. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának a háromévi tényleges és • jőve évre tervezett 7,7 «aüzattkos fejlő-lgse az öt- ev<s tervben meghatározott szint 2—3 százalékos túlteljesítésére utal. A mezőgazdaság nejnzetijövedelém-teri Kiélésének átlagos 5—6 százalékos növekedése'az ütemet tekintve már eddig is több mint kétszeresen meghaladja a IV. ötéves tervben számítottakat. A nagyobb nemzeti j övedelem-emelkedés ellenére azonban a belföldi végső felhasználás bővülése a várttól elmaradt. Nem egyirányú változás hatása ez, 1971-ben még a termelt nemzeti jövedelemnél többet fogyasztottunk, túl sokat, s így tudatos intézkedéseink valóra váltása az, ha 1972—73-ban és még a következő esztendőben is alacsonyabb a belföldi végső felhasználás, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. Mindez külkereskedelmünkben is megmutatkozik. Ami a lakossági fogyasztást, az életszínvonalat illeti, 1973-ban főként központi intézkedések hatására gyorsult az egy főre jutó reáljövedelem növekedése: négynégy és fél százalékos. Jövőre 5—5,5 százalékot akarunk elérni. Az ország pénzügyi helyzete 1972-höz képest jobbá vált az idén. Némileg mérséklődött a költségvetési hiány is, csökkent a fizetésképtelen, vállalatok száma, tartós a lakossági jövedelmek és a kiskereskedelmi készletek, összhangja. Faluvégi Lajos ezután külkereskedelmünk alakulásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi valutapiac hatásaitól népgazdaságunkat sem lehet elszigetelni. Annál kevésbé, mert könnyű belátni, hogv nemcsak magas áron vásárolunk, de magunk is- drágábban adhatjuk el külföldön termékeinket. Ha az imoort- árváltozásoktöl népgazdaságunk nem js képes elzárkózni. hatásaitól a lakosságot jórészt megkíméli a költségvetés. Erre a célra az állam 1973-ban 5.3 milliárd forintot fordított, jövőre pedig Ma már nagyon kedvező példákat is ■ ismerünk. A gazdaságos termékszerkezet, az olcsó és korszerű beruházás, az ésszerű munkaerőgazdálkodás és kapacitás- kihasználás nemcsak az iparban követelmény: a mező- gazdasági támogatásoknak, beleértve a fejlesztéseket is, fontos szerepük van a fogyasztói, és feldolgozó ipari szükségletekhez igazodó mezőgazdasági termelési szerkezet kialakításában. Mindent összevetve az életszínvonal mutatói elsősorban 3,7 százalékos reálbéremelkedést, vagyis a nép- gazdasági átlagos kereseti színvonal több mint ötszázalékos nagyobbodását mutatják két százalékot meg nem haladó fogyasztói árnövekedés mellett. Másodsorban pedig a társadalmi közös fogyasztás majdnem tízszázalékos bővülésére utalnak. Befejezésül a jövő évi költségvetés főbb szempontjait így összegezte a miniszter : — Jelentősek és tovább növekednek a népgazdaságnak azok a terhei, melyeket a fejlesztési terveknél számításba vett de a megvalósításnál nem realizált vállalati jövedelmek pótlása jelent. — Mai fejlettségünk szi gorú határt szab az igények kielégítési szintjének is. Erősíteni kell tehát azt a követelményt, hogy a célokat társadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsoroljuk. — A gazdálkodásban nagyobb figyelmet kell szentelni a jövedelmezőséget befolyásoló tevékenységnek, a költségcsökkentésnek, az észszerű kapacitáskihasználásnak, a vásárlási és értékesítési árak előnyös alakításának. — A gazdaságosabb termékszerkezét kialakításában az eddiginél nagyobb szerepet keli szánni a nemzetközi kooperációnak. A pénzügyminiszter expozéja után a képviselők felszólalásai következtek. Ku- rucz Márton Csongrád megyei, dr. Havasi Béla Borsod megyei, valamint dr. Kaposvári Júlia budapesti képviselők után Hever Lajos, Heves megyei képviselő, a megyei képviselőcsoport elnöke kapott szót. Felszólalásában a következőket mondta: ennek kétszeresét irányozza élő. Enélkül a fogyasztói árak emelkedése 6—7 százalékos lenne. E támogatásnak azonban előnyei mellett vannak hátrányai is: noha a világpiaci áremelkedés a magyar gazdaságban is költségnövelő tényező, ezt elsősorban a költségvetés érzi. Külgazdasági kapcsolatainkban elsőrendű feladatunk, hogy a szocialista országokkal, KGST-partnereinkkel szemben vállalt kötelezettségeinket tervszerűen teljesítsük. Ez 1974-ben a kivitel 3—5 százalékos bővülésével jár. Az idén a hitelkeret több mint háromnegyedét a mezőgazdaság vette igénybe. Reméljük, á következő esztendőben az ipar és a mezőgazdaság arányosabban él a lehetőségekkel — mondta a miniszter. A számítások szerint 1974-ben a vállalatok és szövetkezetek eredménye 13 százalékkal, a költségvetés e szervektől származó bevételei 10,2 százalékkal lesznek magasabbak az ideinél. A beruházások 1974. évi terve folyó áron 117—118,5 milliárd forint, tíz százalékkal magasabb az idei várható teljesítésnél. Az idén egész sor kimagasló jelentőségű beruházással gyarapodtunk; 2,3 milliárd forintos költséggel elkészült a korszerű ajka! timföldgyár, megvalósult a 800 megawattos Gagarin Hőerőmű, felépült a Beremendi Cementmű, átadóik a kiskörei vízlépcső első ütemének főlétesítményeit. Már eredménynyel járnak koncentrálási törekvéseink: az egyedi nagyberuházásokra előirányzott 18.4 milliárd forint kétharmadát nyolc beruházásra fordítjuk. A gazdasági helyzet elemzésénél a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a vállalatoknál még sok helyen meglevő munkaerő-tartalék feltárásának már évek óta nagy lehetőségeit kínálja a munka- és üzemszervezés Hever Lcfos felszólalása A mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményei — mint országosan — Heves megyében is töretlen fejlődést tükröznek, bár évről évre különböző objektív tényezők hatásával kellett megküzdeni az üzemek dolgozóinak és vezetőinek. Az elmúlt években a tsz- ek nyeresége 29,6 százalékkal, a közös vagyon 10 százalékkal, a termelési érték 18 százalékkal, a szövetkezeti bruttó jövedelem 14 százalékkal nőtt, egyidejűleg a biztonsági tartalékok 121 százalékkal emelkedtek. Az 1973. évi számított várható eredmények azt mutatják, hogy megyénk közös gazda- gainak korábban felgyorsult fejlődési üteme ez évben lassult, a termelés volumene — főként időjárási hatások következtében — az elmúlt év szintjén várható. Ennek ellenére az idei eredményeket összességükben pozitívaknak ítélhetjük. Közös gazdaságaink termelésük korszerűbbé és hatékonyabbá tétele érdekében nggy gondot fordítanak és erőfeszítéseket tesznek a felhalmozás növelésére. 1973; évben a fejlesztési alapra fordított jövedelem 27 százalékkal haladta meg az előző évit. Az állóeszköz-ellátottság tovább javult, annak ellenére, hogy a beruházások (Folytatás a 3. oldalon) Moszkvában december 18 —19-én megtartották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak értekezletét, amelyen részt vettek a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi ’ Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt és a Szovjetunó Kommunista Pártja képviselői. Az értekezletet Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja,. a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. Az értekezleten felszólalt a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről. Aczéü György. Az értekezlet résztvevői kicseréltek' pártjuknak1 az ideológiai tevékenység során szerzett tapasztalatait, és megvitattak a ‘ testvérpártok közötti, a jelenlegi viszonyoknak megfelelő ideológiai együttműködés további elmélyítésének kérdéseit A szocialista államoknak az egyetemes béke megszilárdítását célzó elvi, külpolitikai irányvonalából kiindulva az értekezlet, részvevői hangsúlyozták: az ideológia minden eszközével elő kell segíteni a nemzetközi feszül tssg enyhülése elmélyítésének és kiszélesítésének folyamatát, a , nemzetközi életben a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek megszilárdulását. Az értekezleten kidomborodott az az eltökélt szándék, .hogy .fejlesztik, a testvérpártok kétoldalú és sokoldalú együttműködését,, amely a szocialista közösséghez tartozó országok további összekovácsolására, az ezekben az országokban élő népek testvéri barátságának megszilárdítására, a dolgozóknak & szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelésére irányul. ■ ' Az ideológiái harc időszerű problémái közé sorol ták áz értekezleten a szocializmus és a béke eszméinek védelmét és elterjesztését; az antikommunizmus, az imperializmus, a gyarmati rendszer és a neokolonializmus reakciós ideológiájának, a Szovjetunió és más szocia- l:s‘a, országok, elleni ideológiai diverziónák, valamint, az agresszív imperialista körök: árra irányuló kíséri etetnek határozott visszaverését, Jibgy méghiúsítsák a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatát, akadályozzák a népeknek a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott igazságos harcát. -i Megkezdi munkáját az országgyűlés. (Foto; Puskas Anikó)
