Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
I A felemelkedés záloga: az utánpótlás-nevelés A LABDARÚGÁST szerető és feltő szakemberek, szurkolók, a közvélemény napjainkban sokat foglalkozik a sportág helyzetével. A „rendcsinálás” érdekében jó néhány határozat, állásfoglalás látott napvilágot az országos és a területi szervek részéről. Sajnos, az igazsághoz tartozik, hogy a különböző szinten hozott határozatok csak meddő erőlködésnek -számítanak, ha a végrehajtás feltételei hiányoznak. Sportágmik helyzete évről évre kritikusabbá válik, lassan ott tartunk, hogy nemzetközileg a harmadik vonalban jegyzik a magyar futballt, úgy gondolom, ehhez nem kell külön kommentár. A jelenlegi „állapot” kialakulásában sok, tőlünk nem független körülmény játszik közre, még akkor is, ha eiTől olykor nagyokat hallgatunk. Valljuk be őszintén, ha az országos válogatott vagy szűkebb házunk táján a megyei csapatok egy-egy mérkőzésen kielégítően szerepelnek, hamar túltesszük magunkat a meglevő, nemegyszer pattanásig feszítő problémákon. Ahhoz, hogy eddig jutottunk, nemcsak a labdarúgást irányító országos és területi szervek, hanem az egyesületek, a klubok vezetői is felelősek. E cikk keretében nem kívánok foglalkozni a sportág jelenlegi helyzetét motiváló valamennyi körülménnyel, a vezetés színvonalával, a morális helyzettel, az anyagi és tárgyi feltételekkel stb. E bonyolult rendszeren belül a sportág fejlődése szempontjából egyik meghatározó kérdést, az utánpótlás helyzetét érintem csak. Országosan, de sajnos, megyei szinten sincs az utánpótlás nevelésében kellő előrelépés. Ügy is mondhatnám, hogy az alapoknál nincs minden rendben. Megyénkben a felnőtt korú játékosok száma jóval meghaladja az ifjúsági és a serdülő korú labdarúgókét, pedig az alapoknak kellene a legerősebbnek lenniük, aztán a megfelelő kiválasztás, képzés után az emeletek már „szűkülhetnének”. A szinte egy helyben topogásnak számos oka van, ezek közül csak néhányra utalok. OKTATÁSPOLITIKÁNKBAN, az iskolai, ifjúsági mozgalmi munkában a testnevelés, a sport megszerettetése a nevelésben nem kap megfelelő szerepet. Az ifjúságnak a sport iránt megnyilvánuló érdektelenségében, a helytelen szemlélet térhódításában kommunikációs eszközeink is tevékenyen besegítenek. Ügy gondolom, nem kell csak a televízió ifjúsági műsoraira utalni, ahol a pinceklubok, a különböző irányzatokat képviselő zenekai'ok részére rendszeres szereplést biztosítanak, ugyanakkor a sportról kevés szó esik. Nem hallgatható el az sem, hogy sportpropagandánk szegényes, sokszor ötletszerű. A labdarúgást irányító országos szervünk, az MLSZ részéről az elmúlt években ugyan történtek erőfeszítések -az utánpótlás rendszeresebb foglalkoztatására, „területi- tornak” kiírása —■ középiskolás bajnokságok szervezése stb. — azonban ezek a kezdeményezések döntően az országos ifjúsági válogatott kialakítását voltak hivatottak elősegíteni. Az utánpótlásunk nevelésével összefüggő szakmai jellegű támogatás azonban csak igen kis területre szorítkozik. A tehetséges labdarúgók felkutatásához, kiválasztásához az eddigieknél sokkal több módszertani segítségre lenne szükség, nemcsak a területi szakszövetségek, hanem az egyesületek részére is. A középiskolák a múltbein — különösen a megyeszékhelyen, de Gyöngyös és Hat{2Mtiwj&to Í913. november 14., szerda van városokban is — az utánpótlás tömegbázisai voltak. Jelenleg elkeserítő a helyzet, nemcsak azért, hogy a sok középiskola közül csak háromban foglalkoznak szakosztályi keretek között a labdarúgással, hanem nagyfokú érdektelenség is tapasztalható a nevelő testület és a fiatalok részéről. Ma már a sport területén is a korszerű és tudományos irányításról és felkészülésről beszélünk, ugyanakkor középiskoláinkban alig van labdarúgó szakos testnevelő tanár. A középiskolás labdarúgó-bajnokság lebonyolításának jelenlegi rendszere inkább gátolja, semmint segíti a rendszeres sportolást a tanulók között. A kieséses jellegű torna helyett az országos versenykiírásban megyei bajnokság szervezését tartom célravezetőnek. A tehetségek . felkutatása mellett az ilyen rendszerű torna visszaadná a középiskolás labdarúgó-mérkőzéseknek ' azt a hangulatát, amelynek a mi korosztályunk oly sokszor volt tanúja és élvezője. AZ IFJÚSÁGI CSAPATOK részére szervezett bajnokságokból kevés tehetséges labdarúgó kerül kiválasztásra, jóllehet ennek formái — sportiskolái felvételek, megyei ifjúsági tornák rendezése stb. ■ — évről évre bővülnek. A tehetségek felkutatására szövetségi, de főleg egyesületi szinten azonban kevés figyelmet fordítunk. A falusi sportkörökben ifjúsági, de a felnőtt csapatokban is sok fiatal rúgja a labdát, nem egy közülük „őstehetség”. Szakemberek irányításával — meggyőződésem —, hogy rövid idő alatt magasabb osztályban szereplő \ csapataink erősségévé válhatnának, de nincs, aki „felfedezze” őket. Sportegyesületünk vezetőinek egy része még mindig nem ismerte fel az utánpótlás nevelésével való törődés fontosságát. A gyors, nem kellően megalapozott, rövid időtartamú sikerek érdekében az erősítésnél továbbra is meghatározó a sokszor kétes értékű „játékosimport”. Egyesületi vezetőknek világosan kell látniuk, hogy a tartós siker ^alapja csak a szakmai munka színvonalának emelése lehet ifjúsági csapatainknál. Ez azonban csak áldozatvállalással, a jelenlegi erkölcsi és anyagi normák felülvizsgálásával érhető el. Sok tehetséges fiatal azért is idő előtt eltűnik, mert korán és érdemtelenül kapnak kisebb-nagyobb kedvezményeket. A JELENLEG meglevő kedvezőtlen állapot felszámolása országos és megyei szintű intézkedéseket igé- nyel, emellett azonban szák- j " osztályai nkbah is van ten- - nivaló, még akkor is, ha közülük jó néhány nem a legkedvezőbb körülmények között működik. Ahhoz, hogy az utánpótlás nevelésében előbbre lépjünk, szembe kell nézni a valós helyzettel, . nincs félmegoldás, mivel azok csak látszateredményekre vezetnek. A sok problémázgatás és értékelés ideje lejárt, a tetteknek kell következni, mert ez a fel- emelkedés záloga. A megyei labdarúgó szövetségünk az elmondottak szellemében a városi és járási szövetségekkel szorosan együttműködve az 1973—74- es bajnoki évben néhány figyelmet érdemlő kezdeményezést tett. NB III-as csapataink ifjúsági gárdája a három megye — Heves-Borsod—Nóg- rád — által működtetett NB-s ligában szerepel. Területi rendszerben — a megyei sporthivatal anyagi támogatásával — megszerveztük a serdülő bajnokságot. Vasárnaponként megyénk városaiban és községeiben több száz fiatal kap lehetőséget a rendszeres sportolásra. Dicséretre méltó törekvések is tapasztalhatók. Például az egri járásban Andornaktá- lya község szinte erején felül vállalkozott a bajnok- Ságban való szereplésre, Megszervezetük hat csapat részvételével az „Agria labdarúgó ifjúsági tomá”-t. Megyei ifjúsági válogatottunk felkészítése tervszerűbbé vált, mint az elmúlt években, azonban a jelenlegi szereplés alapján elmaradnak a várakozástól. Az említett szerény eredményeket csak sportegyesü teteink megértésével, támogatásával érhettük el. Azonban a kijelölt útnak még csak a kezdetén tartunk; ahhoz, hogy az előrelépés gyorsabb legyen, sok á közös gond,, téimivaló. Ezek közül a teljesség igénye nélkül csak néhány fontosnak ítélt feladatra utalok. 1. Egyik alapvető szempontnak tartjuk a megfelelő tömegbázis kialakítását, amelyet elsősorban az iskolákra kell alapozni. Az általános és középfokú intézmények, valamint az egyesületek között az együttműködés sokféle formája lehetséges. A kezdeményezéshez meg kell nyerni az iskolai úttörő és KlSZ-bizottsá- gok támogatását. 2. Az utánpótlás tervszerű nevelésével kapcsolatos egyesületi feladatokat célszerű hosszabb távra kidolgozni. Olyan programot kell kialakítani, amely alkalmas a bázisvállalatok, az egyesületet támogató szervek megnyerésére. S. A szakmai munka színvonalának emelése egyesületeinknél egyik legfontosabb feladat. .■Lényeges változásra csak akkor számíthatunk, ha a szakosztályok nem a versenykiírás kényszere alatt, , hanem' szakmai, meggyőződésből foglalkoznak a fiatalokkal. Az NB-s és megyei I. osztályú csapatainknál az utánpótlás nevelését képesítéssel rendelkező edzőkre kell bízni. Az is lényeges követelmény, hogy az ifjúsági csapatok ügyesbajos dolgait külön személy intézze. 4. A tehetséges fiatalok felkutatásának egyik módszere lehet az egyesület volt játékosainak felkérése a vidéki mérkőzések látogatására. A szakember szemével kiválaszthatják a legtehetségesebb játékosokat. 3. Fel kell újítani a múltban jól bevált, úgynevezett játékos- toborzókat. Különösen hasznos lehet a tehetsógkeresésnek ez a formája altkor, ha a különböző típusú iskolákkal az egyesületek a rendszeres kapcsolat kiépítésére törekszenek. A cél elérésének eszköze lehet, a jól megválasztott propaganda, különböző kedvezmények, mipt pl. az egyesületi mérkőzésre ingyenes jegy nyújtása, stb. LABDARUGÓ SZÖVETSÉGÜNK támogat minden olyan, megmozdulást, amely a közös cél elérése érdekében történik. Sajátos eszközéivel, korszerű edzésmód- szerék publikálásával segíti az ifjúsági oktatók munkáját. A megyei sportvezetés bízik abban, hogy egyesületeink vezetői magukévá teszik az utánpótlás nevelésére, a gyorsabb ütemű fejlődés érdekében megjelölt feladatokat és azok megvalósításáért a legjobb tudásuk szerint munkálkodnak. Miskolczi László a Heves megyei LSZ elnöke Jégpálya . *. jéepálya ... jégpálya ... Három város, de mennyi pálya ? Egyre hűvösebbé válik az idő, s ezt kedvező jelnek tekintik a téli sport szerelmesei, különösen a korcsolyázni kívánók. Sajnos az utóbbi években az időjárás szeszélyessége miatt, máskor pedig hanyagság, nemtörödés miatt kevés jégpálya készült megyénkben, főleg a városokban. Lesz-e változás, vagy sem? Egyáltalán terveznek-e jégpályát építeni iskoláink, sportköreink? Ezekkel a kérdésekkel kopogtatták be munkatársaink Gyöngyösön, Hatvanban és Egerben a sportféUigyelőségekhez, GYÖNGYÖSÖN Kérdésessé vált, hogy az ITSK-pályán az idén tudnak-e majd korcsolyázni a gyöngyösi fiatalok? Nagy meglepetés ez a bizonytalankodás, mert egy régi-régi gyakorlatot kérdőjelez meg. Varga Pál tanár, a jeges- ügyek gyöngyösi patrónusa, érdeklődésünkre azt válaszolta: anyagi természetű gondok merültek fel. Az intézet, szeretne a városi tanácstól támogatást kapni a pálya felújításához. Mi naív kérdést tettünk fel: rá lehet fizetni a jégpálya üzemeltetésére? Egy biztos, túlságosan furcsa dolog lenne, ha a nagy hagyományokkal büszkélkedő gyöngyösi jegesélet filléres viták miatt az idén dicstelenül kimúlna. A járásban már sokkal „egyszerűbb” az ügy, ahogyan azt Dobos Bertalantól, a járási sportfelügyelőség vezetőjétől megtudtuk. Eddig is a községek körül található természetes vízfelületek befagyása adta a korcsolyá- zási lehetőséget az ottani fiataloknak. Ez nem változik a mostani fagyos hónapok alatt sem. Felmerült ugyan a selypi teniszpálya átalakítása, de kevés meggyőződéssel. A salakot a jég szinte el- porlasztja és elég mély rétegben —, intenek a következményre az érdekeltek. Ki ad majd pénzt a felújítására a tél elmúltával? A költői kérdésre egyelőre nincs válasz. HATVANBAN — Hatvanban is, mint egyebütt a megyében, az időjárás függvénye a téli jégsport — mondotta érdeklődésünkre Ádám Éva, a sportfelügyelőség dolgozója. — Emiatt az egyesületek nem foglalkoznak komolyabban a kérdéssel, nem törekszenek korcsolyapályák létesítésére. Inkább az iskolákra korlátozódott a közelmúltban ez a feladat. Elsősorban az új hatvani szakközépiskola, majd az egyes számú általános iskola járt elöl jó példával. Itt mindig kihasználták a hideg heteket, s az udvaron jégpályát építettek. Az Idén mintha megmozdult volna a Kinizsi sportkör is! Vezetői hajlanak arra, hogy a korábbi évek gyakorlatához híven, sporttelepükön ismét korcsolyapálya létesüljön. Gondunk ezzel kapcsolatban a személyi feltételek biztosítása, illetve a pálya megindításához szükséges összeg előteremtése. Reméljük, mire beáll a kemény tél, már ez sem jelent problémát Hatvanban. EGERBEN — Egerben az ősz beálltával minden évben ismétlődő probléma a téli sport feltételeinek megteremtése. Sajnos már több éve, hogy az időjárás, az enyhe tél nem kedvez a terrfiészetes jégfelületek kialakításának — mondotta Pető Miklós, a városi sportfelügyelőség vezetője. — Műjégpályaterveink már vannak, de azok még csak tervek. Az enyhe téllel vívott harc a jégért, sajnos elveszi a kedvüket a kísérletezőknek. Az elmúlt évben « Egri Vasutas Sportegyesület —■ Novak Tivadar sportegyesületi elnök és néhány sportegyesületi tag szorgalmas, megfeszített- munkájával — mindössze 17 napon tudta üzemeltetni a jégpályát. — Évekkel korábban a dohánygyári kézilabdapályán és a stadion teniszpályáján is volt néhány napig jégpálya. De ez a sok munka, befektetés, erőlködés végül is hiábavalónak látszott Így újabb kísérletet csak kedvező időjárás esetén remélhetünk tőlük, — A városi tanács 1971- ben megépített a Kocsis Bernét utcai lakótelepen egy 25—50 „méteres bitumenes kézilabdapályát, kiemelt szegéllyel, hogy kedvező téli időjárás esetén ömlesztett természetes jégfelületet képezhessen ki. Az elmúlt évben néhány esetben tartály- kocsiból próbálták “cl jégfelületet kialakítani, sajnos, az enyhe idő egyik napról a másikra, ezt felolvasztotta. A sok kudarc után mégis elmondhatjuk, hogy nem adtuk fel a harcot és ha a tél időjárása is kedvező lesz, újra próbálkozunk a természetes jégpályák kialakításával. Ezt a tervet a városi tanács illetékes szakigazgatási szerve is a tanács más vezetőivel szorgalmazza és xnindea lehetej intézkedést megtesz, hogy a város ifjúságának téli- sportolási lehetőségét- megteremtse. — Az Egri Vasutas Sportegyesület elnökétől azt a tájékoztatást kaptuk legutóbbi hogy a Vasutas Klub mellett a sportpályájuk felületét már kiképezték, a melegedőhelyiségeket javítgatják, és két hét múlva jöhet a kedvező téli időjárás... A NÉPÚJSÁG TIPPJEI A 46. HÉTRE: 1. MÁV DAC—Komló 1 2. Szekszárd—Pénzügyőr 1 3. Eger—Békéscsaba 1 4. Oroszlány—Olajbány. 1 5. Izzó—BVSC 1 x 6. Kister.—Kazincb. x 2 7. SKSE-MVSC x 1 8. BVTSK—Volán X 2 9. Cagliari—Bologna 1 10. Cesena—Lazio x 2 11. Fiorentina—Napoli 1 x 12. Lanerossi—Milan 2 13. Sampdoria—Torino 1 x Pótmérközések: 14. ÉPGÉP—Rudabánya x 3 15. Vác—Ózd 1 16. Gyöngyös—Nagybát. 1 INNEN-ONNAN Egri Volán—MEAFC 76:65 (38:37) NB III- as női kosárlabda- mérkőzés, Miskolc. V.: Kadóczi. Petró. VOLÁN: Majoros 25. Széphegyi 17, Lesó 14, Szamosi 12, Kadványi 5. Csere: Varga 2, Gallai 1, Keresztes: Nagy. Edző: Galambos János. Az utolsó bajnoki mérkőzésen nagy volt az iram, az egyetemisták szívósan harcoltak, de végül a jobb egyéni teljesítményt nyújtó egri csapat biztosan szerezte meg a győzelmet. Jók: Majoros, Széphegyi, Lesó. * December 2-án 1U.30 órakor rendezik meg Egerben a XX. sz. iskola tornacsarnokában (Cse- bokszári lakótelep), a IV. Ku- lacskovszky országos modern- gimnasztikcü versenyt Megyei tekebajiioksáy ered- menyei: Egri Spartacus ’ II.— Gyöngyösi Izzó G:z, Egri Forgácsoló-Lőrinci 3:5, Egri Olajbányász—Egercsehi ü :8, Aszód— Petőfibánya 1:7, Gyöngyösi Izzó-Aszód 7:1, Lőrinci—Egri Olajbányász. 3:5, Petőfibánya— Egercsehi 2 :tí, Egri Forgácsoló- Egri Spartacus 0:8. A megyei csapatbajnokság végeredménye: l. Egercsehi 22, 2. Gyöngyösi Izzó. 20, 3. Petőfibánya 18, 4. Egri Olajbányász 12, 5. Lőrinci 8, 6. Egri Forgácsoló 4, 7. Aszód 0 ponttal. * A labdarugó 'NB £11. állása: Északi csoport: 1. Borsodi V. 13 10 2 1 31-12 22 2. Bors, B. 13 9 1 3 34-10 19 3. Törekvés 13 6 3 4 15-10 15 4. Rakamaz 13 7 1 5 18-18 15 5. E. Vasas 13 6 2 5 20-15 14 6. Petőfi b. 13 5 4 4 14-12 14 7. Kirald 13 5 3 5 19-17 13 3. GYESE 13 5 3 5 14-13 13 9. Edelény 13 6 1 G 15-19 13 3 0. Egercsehi 13 5 2 6 10-20 12 11. Papp J. SE Lg 4 3 G 19-21 11 12. Trencs. SE 13 4 3 6 18-21 11 13. MEAFC 13 3 5 5 17-27 11 14. Misk. B. 13 3 1 0 9-13 10 15. Ozdvid. B. 13 3 3 7--25 9 16. Hatvani K. 13 2 2 9 12-22 6 Vasárnap az Egerben megrendezésre kerülő Egri Dózsa—Bé- késes|iba NB I. B_s labdarúgómérkőzés 13 órakor kezdődik, a találkozót Teusehler vezeti. * Egn Spartacus—Műm 5:3 (5377:5354) NB I-es férfi teke- mérkőzés. Ld.: Virág 941, Tősi 936. illetve: Juhász 918, Ács 915. A bajnokság állása ; 1. FTC 23 18 — 5 134: 50 36 2. Előre 24 17 — 7 119: 73 34 3. Pápai V. 24 16 — 8 120: 72 32 4. MOM 24 14 — 10 108: 84 28 5. Csepel 24 12 1 11 103: 89 25 6. Pécsi Gáz 24 12 1 11 101: 91 25 Röplabda Egerb en megrendezték a XV1U. Bornemissza Gergely férfi ifjú . sági röplabdatornát. A küzdelmekben tíz egyesület vett részt. A kupát a Kecskeméti Sportiskola I. együttese nyerte mej a Vasas és a N1M előtt A további sorrend: 4-5. ZTE ésTFSE, 6. Kazincbarcika, 7. MEAVC. 8. Gyöngyösi Vak Boty- tyan Szakközépiskola, 9. Kecskemét 11., 10. Debreceni Tóth Árpád Gimn. A versenybíró- sa.g a kupa mellett megjutalmazta a leg sportszerűbb csapatot, valamint a legjobb mezőnyjátékost és a. legjobb támadójátékost is. A legsportszerűbb csapat díjat a Gyöngyösi Vak Bottyán Szakközépiskola együttese kapta, a legjobb mezőnyjátékos díját Róka Gaszkony (Vasas) nyerte el, míg a legjobb támadójátékos címet Barcsok László (Kecskemét) kapta. Képünkön a Kecskeméti Sportiskola—ZTE összecsapást látjuk, amint Bortov László a kecskemétiek legjobb támadójátékosa magasan felugorva üti át a labdát az ellenfel térfelére, .. _______________ _____ . (Foto: Molnár István) 7 . SZVSE 24 11 — 13 96: 96 22 8. RF Ép. 23 11 — 12 75:109 22 9. Gy. Rich. 24 10 — 14 87:105 20 10. DÉLÉP 24 10 — 14 83:109 20 11. E. Spart. 24 9 — 15 85:107 18 12. V. Ikar, 24 8 — 16 71:121 16 13. ESMTK 24 6 — 18 58:134 12 rk A gyöngyösi járási labdarúgóbajnokság állása: l. Selypi Ép. 11 8 2 1 32-10 Ifi 2. Márkáz ll 8 — 3 37-13 16 3. Vámosgy. 11 ,7 1 3 40-17 15 4. Boldog 11 7 — 4 35-27 14 5. Gy.-oroszt 11 6 2 3 28-17 14 6. Visznek 11 6 2 3 16-12 14 7. GYESE II. 11 6 1 4 39-20 13 8. Petőfib. II. 11 6 1 4 32-25 13 9. Gy.-pata ll 5 2 4 31-25 12 10. Nagykök. ll 4 — 7 23-28 8 11. H. Spart. ll 3 — 8 13-27 6 12. Nagy füg. 11 2 2 7 11-34 6 13. Visonta 11 1 1 9 8-34 3 14. Kisnána 11 1 — : L0 7-42 2 * A füzesabonyi járási serdülő labdarúgó-bajnokság őszi végeredmúnye: 1. Fűz. I. sz. í. 6 5 X — 28. i 13 2. Sarud 6 5 3 — 39- 6 11 3. Poroszló 6 4—2 17_10 8 4. Fűz. II. sz. i. 6 3 —i 3 32-11 6 5. Besenyőt. 6 2—4 11-25 4 6. Kompolt 6 1 — 5 6-34 3 7. Meaőtárk, ü — — 6 i-z% —