Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Lagos! fogadtatás • < PLUSZ 34—39 FOK VOLT a hőmérséklet Lagos- > ban, a Nigériai Szövetségi Köztársaság fővárosában, > amikor Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki <; Tanácsának elnöke és kísérete megérkezett. Ennek el- < lenére megszámlálhatatlan ember várta a repülőtéren | és a városba vezető hosszú úton a magyar államfőt. A > nigériai vezetők hivatalos fogadási rendezvényei' nagy- < szabásúak voltak. Yakubu Gowon hadseregtábornok, ? köztársasági elnök esti fogadása bővelkedett kápráza- > tos külsőségekben. :■ t A fogadási ünnepélyeken Nigéria egyik legkivá- l lóbb jazz-zenekara és énekese olyan új számokat is ? előadott, amelyek a Magyar Népköztársaságot és ál- ? lamfőjét köszöntik. A 39 éves tábornok-elnök egyik \ magasrangú tisztségviselője azt mondta a magyar de- 5 legáció tagjainak az ünnepségeket jellemezve: „szoda- / lista országból most fogadunk először államfőt, ezt '{ meg kell ünnepelni”. Mind a tekintélyes Nigériai Daily > Times, mind a Nigérián Chronicle kiemeli a látogatás > jelentőségét .TEGNAP KEZDTEK meg tanácskozásaikat Lagos- > ban a magyar és nigériai külügyi, külkereskedelmi és < mezőgazdasági szakértők. A három tárca szakértői kü- í lön-külön tárgyaltak arról, miképpen fejleszthetők to- \ vább az immár nem új keletű magyar—nigériai kap- 5 esolatok. A tárcák jellege világosan mutatja, milyen < alapterületenk kívánják bővíteni a magyar—nigériai > kapcsolatokat, várhatóan új egyezmények megkötésé- < vei is. I Ugyancsak tegnap Yakubu Gowon elnök hivatalé- í ban fogadta Losonczi Pált. A beszélgetés rendkívül s szívélyes volt. A nigériai elnök egy kérdésére Losonczi s Pál mosolyogva jelentette ki: „Reggel madárdalra éb- í redtem, és ez külön is kellemes volt. Ezeknek a mada- s raknak egy része hol nálunk él, hol Afrikában”. A tá- l bomok értette a célzást és jelentőségteljesen bólintott, s IGEN, az embereknek, nemzeteknek is le kell küz- < deniük sok eddigi áthidalhatatlannak tűnő távolságot. > Tulajdonképpen erről beszélgetett a két államfői. Kijevien íoiyisiódtak a szovjet—Jugoszláv tárgyalások KijeVbcn folytatódtak a szovjet—jugoszláv tárgyalások. Leonyid Brezsnyev és Josip Broz Tito találkozója. K1JEV: Kedden Kijevbet. folyta­tódtak Leonyid Brezsnyev és Jos zip Broz Tito tárgyalásai. Az elvtársi légkörben és a kölcsönös megértés szellemé­ben lefolytatott eszmecserén áttekintették a két ország po­litikai. kereskedelmi gazda­sági, tudományos-technikai és kulturális kapcsolatainak idő­szerű problémáit. A két ál­lamférfi fontos nemzetközi problémákat., köztük az euró­pai béke és biztonság erősíté­sével, valamint a közel-kele­ti helyzettel kapcsolatos kér­déseket vitatott meg. ★ Andrej Gromiko. az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere kedden találkozott Milos Minies jugoszláv mi-i niszterelnök-helyettessel, kül- ügymi niszterrel. Izrael nem hajtja végre a megállapodást... KAIRO, TEL AVIV, JERUZSÁLEM: A biztonsági Tanács leg­utóbbi tűzszüneti felhívásá­ban foglaltak végrehajtását célzó hatpontos egyiptomi— izraeli egyezmény aláírása után nem egész 48 órával világossá vált: az izraeli kormánynak nincs szándéká­ban végrehajtani a megálla­podás pontjait. A kedd délutánig beérke­zett hírügynökségi jelenté­sek tanúsága szerint az iz­raeli csapatok a Kairót Szuezzel összekötő országút három pontján hétfőn erő­szakkal akadályozták meg az ENSZ-erőket abban, hogy a hatpontos egyezmény értel­mében átvegyék az útvonal ellenőrzését, és azon ellen­őrző pontokat létesítsenek. Az izraeli katonák azt köve­tően, hogy megtagadták a 101-es kilométerkő körzeté­nek kiürítését az ellenőrző pontot átvevő ENSZ-kato- náktól mindössze 10 meter­A közel-keleti tűzszüneti megállapodásnak megfelelően egy r:\S7,-egység a Kairó— Szuez országút 101-es ki­lométerkövénél. körökben, valamint az ENSZ hivatalos képviselőinek kö­rében. A tárgyalásról távozó finn tábornok mindössze annyit közölt: „most (a ked­di tárgyaláson) nem volt félreértés”. A Kairóban berendezett ENSZ-központ szóvivője ked­den nyilatkozatban foglalko­zott az izraeli katonák hét­fői akcióival. A szóvivő vi­lágosan leszögezte: az izrae­liek nem hajlandók alávetni magukat a megállapodás ama pontjának, hogy ENSZ- erők vegyék át a Szuezzel az összeköttetést biztosító útvo­nal ellenőrzését. Meir a kneszet zsúfolásig megtöltött üléstermében ki­jelentette: „Izrael soha sem fog visszavonulni az októ­ber 22-i tűzszüneti vonalak­ra, minthogy ezek a tűzszü­neti vonalak soha nem lé­teztek.” Brezsnyev Indiába látogat Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöksé­gének tagja egy korábbi meg állapodús alapján november 26-tól 30-ig hivatalos baráti látogatást tesz Indiában. Brandt és az európai parlament A nyugat-európai integrá­ció soronkövetkező szaka­szának konkrét programját fejtette ki Willy Brandt nyugatnémet kancellár stras- bourgi beszédében. A szö­vetségi kormányfő az euró­pai parlament ülésén mond­ta el beszédét, amelyet nyomban nyilvánosságra hoztak a nyugatnémet fővá­rosban is. Bevezetőben Brandt be­hatóan foglalkozott a közel- keleti konfliktussal, amely- lyel — az Egyesült Államok és a Szovjetunió különleges felelősségének elismerése mellett — szembe kell néz­nie Nyugat-Európának is. Nyugat-Európában — mon­dotta a továbbiakban Brandt — most megkezdődhet az integráció új szakasza. <~ nyugat-európai uniói nem ugrásszerűen, hanem fokoza­tos fejlődés útján kell elér­ni, de az uniónak még eb­ben az évtizenben valósággá kell válnia. A kancellár együttműkö­dést sürgetett a Közös Piac és az európai szocialista or­szágok között. Azzal érvelt, t hogy az EGK nem tekint­hető elzárkózó közösségnek, mert „a nyugat-európai tö­mörülés nincs kárára az. össz-európai együttműködés­nek”. Másrészt — mondotta — az európai együttműködés nem tartóztathatja fel a”: nyugút-európai integrációt. Latin-fimerika a chilei puccs alán t'épfdvírónkon érkezett Az olasz hatóságok nagyszabású neo-fasiszta összeeskü­vést lepleztek le. Megtalálták az összeesküvők feketelistá­ját. amelyen több mint ezer meggyilkolandó politikus, mű­vész és közéleti személyiség neve szerepel. Képünkön: az egyik neo-faslszta, De Marchí ügyvéd letartóztatása. (Népújság-tele to to — AP—MTI—KS) Tiltakozások a FIFA döntése ellen A HÍREK KÖZÖTT, ame­lyek napról napra a chilei katonai junta újabb népelle- nes lépéseiről számolnak be, az utóbbi időben érthetően háttérbe szorultak Latin- Amerika belső kérdései. Pe­dig egesz Latin-Amerika közeli útjára nem maradhat hatás nélkül a népi egység kormányának erőszakos megdöntése, a szélsőjobbol­dali elveidet valló Pinochet- csoport fasiszta lerrorural- rna. Természetesen elsősorban a chilei belső fejlődés irány­zata a leglényegesebb. San- tiagoból azt jelentik a kül­földi tudósítók: ma már a kereszténydemokrata párt híveinek többsége is. a pucs- csisták ellen hangolódott. A szerveződő ellenállás sorai­ban mind több az egykori kereszténydemokrata, megje­lentek a katonák és az alsó­papság tagjai is a kommu­nisták és szocialisták által vezetett illegális hazafias, antiimperialista szervezetek­ben. A legutóbbi nyolc-tíz nap­ban gyanúsan sokat foglal­kozott a szélsőjobboldal bra­zil és az amerikai sajtó „Peru belső problémáinak sűrűsödésével”. A latin-ame­rikai kérdések szakértői at­tól tartanak, hogy a jelen­legi imperialistaellenes, ha­ladó tiszti csoportok ellen amt lkai—brazil áldással (es«' ,'eg támogatással) táma­dást készítenek elő. Peruban a vezetők is fel­figyeltek bizonyos ellenséges elemek élénkülő tevékenysé­gére és Alvarado Velasco el­nök a hónap elején bejelen­tette: azért volt szükség négy ember eltávolítására az országból, mert azok kap­M73- november 14,. szerda csolatban álltak egy ellen­forradalmi összeesküvés megszervezéséveL Érdekes és fontos dolog: a chilei puccs hatására nem változtatta meg az államosí­tások ütemét a perui kor­mányzat, ahogy azt egyes „jól tájékozott” amerikai la­pok jósolgatták. Maldonadu bányaügyi miniszter a nő­nap bejelentette, hogy a Cerro de Pasco bányaválla­lat államosítására hamarosan sor kerül. A bánya amerikai tulajdonosai a chilei puccs napjáig „igazságos kártérí­tést” követeltek, majd a puccs után közölték: „nem tárgyalnak, ellenállnak az államosításnak”. Maldonado miniszter bejelentése azt mutatja: Peru kormányát nem lehet sem zsarolni, sein megfélemlíteni. TERMÉSZETESEN nem­csak Peruban érezhető a chilei ellenforradalmi puccs hatása. Uruguayban például, ahol már több mint két éve, amióta Torrés progresszív kormányzata helyén Borda- berry elnök jobboldali kor­mánya működik, az amúgy is döntő szerepet játszó ka­tonai csoport azt követelte az elnöktől, hogy azonnal tiltsa be a kommunista pár­tot. Venezuelában — ahol még az idén választások lesznek — halla liánul éles kommunistaeüenes kampány kezdődött Az Illegalitásban küzdő baloldali erők vála­szul fokozzák harcukat a polgári szabadságjogok visz- szaálli táróért. Ami Argentínát illeti: Jó­sé Rucci szakszervezeti veze­tő (még mindig kinyomozat- lan hátterű) meggyilkolása után Juan Peron kormány­zata előbb csak a szélsőbal­oldali gerillák — mindenek­előtt a maoisták es anarchis­ták-trockisták — elleni küz­delem tokozását jelentette be, de hamarosan hangot kapott egy másik tendencia is. A peronista mozgalomban ugyanis az elnök visszatéré­se és hatalomra kerülése óta még nem dőlt el a harc a baloldali, azaz radikális pe­ronisták és a legkülönbö­zőbb árnyalatú jobboldaliak között. Most, a chilei puccs óta egyre gyakrabban hal­latszik az is, hogy „fel kell lépni mindenféle marxista behatolás ellen”. A latin-amerikai katonai kormányok legtekintélye­sebbje és legerősebbje két­ségkívül a brazil tiszti cso­port kormánya, amely azt a politikai eszmét szeretné politikai gyakorlattá változ­tatni, hogy az USA-tól dél­re Brazíliának és az Egye­sült Államoknak kell ve­zetnie es miután Washing­tonnak „másutt is van dol­ga”, a kontinensen Brazília Vállalja ezt a szerepet. A brazil munkásosztály leg­jobb erői azonban az illega­lity; nehéz körülményei kö­zött is küzdenek a tiszti ül­lőm ellen és a latin-a kai országok egyenjogú, ha íado szövetségéért. AZ AMERIKAI Államok Szervezete esztendők óla ter­vezet! reformiái i;-a I (sai;- legutóbb még éppen u1 an:' i • '.a álláspont és a Ci -.-uvetw!.is ;c . b: i te:, 'avasla! ■ i. \" • de kor: íyzata Must mm nélküle készülnek Washing­tonban a régóta időszerű re­formra; ez a tény is mutat­ja, milyen jellegűnek terve­zik a változtatásokat A re­form azonban nem lesz könnyű: a chilei puccs át­menetileg elnyomhatja ugyan a népi erőket, ám az anti- imperializmus szelleme ma már kiirthatatlanul ótt él a latin-amerikai közgondolko­dásban. Cíardos Miklós (Népújsag-telefoto: AP—MTI—KS) re vontak vissza állásukat —, lebontottak egy úttor­laszt a 130-as kilométerkő­nél és 15 perces ultimátumot szabtak a 119-es kilométer­kőnél, mindössze 9 kilomé­terre Szuez városától felál­lított. ENSZ ellenőrző pont felszámolására. Az. izraeliek — miután az ENSZ-katónak visszautasították az ultimá­tumot — tumultuózus jele­netek kíséretében a szó szo­ros értelmében kidobták az ENSZ-katonákat sátraikból, a sátrakat lebontották és le­vonták az ENSZ-lobogót. A vasárnap aláírt egyez­mény izraeli részről történt megsértésének kivizsgálására — mint jelentettük — ked­den reggel a 101-es kilomé­terkőnél levő ponthoz uta­zott Ensio Siilasvuo tábor­nok, a közel-keleti ENSZ- békeerök főparancsnoka. Ve­le egy időben — a hírügy­nökségek jelentése szerint — a helyszínen volt Dajan izraeli hadügyminiszter is, akivel azonban az ENSZ- erők főparancsnoka csak a későbbiekben találkozott. Siilasvuo és Dajan keddi eszmecseréjét várakozás előz­te meg kairói diplomáciai A nemzetközi labdarúgó szövetségnek (Ell A) a Szov­jetunió! a világi link.»ágról kizáró liatározata éles tilta­kozást v oltott hi Europa szer­te. ROMA; Artemio Franchi, az ólasz labdarúgó szövetség elnöke, aki egyben az UEFA elnöke is, kijelentette: a FIFA szá­mos súlyos hibát követett el a Chile—Szovjetunió világ­bajnoki selejtező mérkőzés­■1 kapcsőlatban. Franchi kö­zölte: az UEFA, megkísérel kimét közbertjárni a FIFA n-'íl, hogy az ügy méltányos és sportszerű megoldást nyerjen, s ne végződjék a Szovjetunió játék nélküli ki­zárásával a VB-küzdelmek­ből > Az rJasz lapok többsége elítéli «■’ FIFA határozatát, amellyel kizárta a Szovjet­uniót. Az Unita pl. így Ír: „Szégyenletes döntés. A Szovjetunió fizeti meg a FI­FA sportszerűtlen és a puccsistákat támogató maga­tartását. Azért zárják ki a VB küzdelmeiből, mert er­kölcsileg teljesen megalap' zott és jogos kéréssel állt elő, amely egyébként teljes mértékben összhangban állt a szabályzattal is. BRÜSSZEL; Számos belga lap bírálja á FIFA döntését, amely a nemzetközi sportközv éle meny túlnyomó részének vé­leménye ellenére kizárta u Szovjetunió labdarugó válo­gatottját a további küzde­lemből, mert nem volt haj­landó a konc "itrációs tábor­rá alakított ■ iagói stadi­onban játszani. FRANKFURT AM MAIN: A nácizmus üldözöl 'el sző. ítségének elnöksége mély­ségesen elítélt a FII' \ ha­tározatát. követeli a döntés felülvizsgálatát és szolidari­tásáról biztosítja a szovjet labdarúgó szövetséget.

Next

/
Thumbnails
Contents