Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

Medea

Kovács elvtárs közbejött okok miatt megunta a feleseget. A teleség egyszerű, de szerelmében le1 kés és odaadó volt, istenítette Kovács elvtársat, akivel együtt indult ß boldogság és az élet felé, Fele úton azonban — Kovács elvtárs és mások miatt is — azonban lemaradt e férjétől, szellemiekben, politikai felkészültségben. tisztánlátásban és miegvéb másban olyannyira, hogy Kovács ' kartárs válni kény szerült tőle A válás oka hivatalosan a feleség butatóga. babonás volta. a Kovács elvtárs szellemi és baráti körébe való beilleszkedni képtelensége, de nem hivatalosan természetesen belejátszott a válásába Kovács elvtúrs új munkahelye főnökének leánya Is. Aki szőke volt, míg eddigi felesége fekete, finom, trug eddigi felesége nagyhangú és művelt is volt, modern, mlnisaok- nyás, míg eddigi felesége úgy nézett ki a miniben, mintha *z maxi lenne.

Válóper, osztozkodás, mi legyen a lakással, ki a hibás a házasság felbomláséért, kié legyein a gyerek, vagy a gyerekek...

Igen: Grillparzer Medeájárói van szó. A klasszikus történet, a Jázonért önmagát feláldozó és az árulót önmagával büntető Medea története Grillparzer realisztikus drámái közül való, s mint Ilyen, avatott rendező kezében, igencsak alkalmas arra. hogy egyszerre mumuson be egy nálunk alig ismert osztrák klasszikus szerzőt, s egy ma is ható, elgondolkodtató drámát.

Babarczy László rendezése egyetlen pillanatnyi időt nem engedett semmiféle teatralitásnak, romantikus szipogás- nak. Kemény, gyors, szívet es lelket ütő rendezése pergő ritmusra gyorsította fel a ;,fenséges tragédiát", s így a pergő képek gyors váltását néző embernek nem jutott ideje másra, mint a mondandó lényegére. A maga korában hazájában új drámakorszakot is hozó Grill- palzer, aki a vad romantikától jutott el az akkori realisztikus játékfelfogósig —, így lehetett és lett görög sorstragédia ürügyén mai szerző a televízió képernyőjén.

Hogy Medea izgalmas, szép és ízig-vérig mának tűnő színpadi alkotás volt — az üres színház nézőktől független színpada magabiztos mozgást teremtett a kameráknak! —hogy szép és emlékezetes televíziós élményt nyújtott, abban igen nagy része van a magával ragadó dinamikával, őszinte átéléssel és tiszteletre méltó szép magyar beszéddel szóló Kohut Magdának, aki lebilincselő nőiességével, megrendítő anyaságával fényét es ízét adta e tragédiának. Sinkó László Jázonóban azonban sajnos, már kevés volt a hiteles, több a külsőség. a belül tomboló érzelmeket helyenkínt érthetetlen harsogással próbálta kifejezni. Csupán a dráma utolsó pillanataiban vált emberivé és elgondolkodtatóvá alakítása. Gobbi Hilda, Gora alakjában méltó társa volt a drámabéli, a televíziós Medeának. Agárdi Gábor Kreonja és Dániel Vali Kreuzája kiegyensúlyozott alakítás volt.

G.vurkó Géza

r

En nem Iátok, te nem beszélsz,

ő nem hall

Olasz film

A nézők már felállnak és távozni készülnek, mert a bűnügy felderítése megtörtént, a magukat megcsúfoló és a saját fecsegésüknek bizonyos mértékig áldozatul eső filmbéli hősök nevetségessé válása már kielégítette a krimihez szokott néző kíváncsiságát. A szatíra bombája azonban csak ezután robban. A három pár ismét vonalon utazik, most már el Velencéből, amikor az egyik kocsi folyosóján hátulról leszúrnak valakit. Ök tartják magúkat a rendőri kioktatáshoz, miszerint az állampolgárnak kötelessége segíteni a biztonsági szervek munkáját, rögtön jelentkeznek tanúskodni. S miután senki egyéb nem maradt a helyszínen, a rendőr, a hulla és a mi három fontoskodó párocskánkon kívül, a másnapi lapok már szalag- ; címben teszik fel a kérdést:! lehet, hogy ezek a gyilko-; sok? Es a cím alatt ott sorakozik a hal fénykép.

Nem állítjuk, hogy ez a. szatirikus színezéssel meg- élénkített film azért ragad- ta meg figyelmünket, mert; minden kockájáról csöpögnek az eredeti ötletek. Azt 1 sem állíthatjuk, hogy ennél mozgalmasabb, akár tempó- ' sabb krimit nem láttunk volna.

A szálakat rutinosan mozgatják a forgatókönyv Írói — vannak vagy heten —. a rendező, Mario Camerini nem hagy ki egyetlen fontos lépést sem az éjszakai történések rekonstrukciójából, visszajátszásából. Mindezzel együtt alkalmunk nyílik bepillantani Velence építészeti remekei közé. Nemcsak a Szent Márk teret mutatják meg nekünk, éhes és mindenre rászálló galambjaival, nemcsak a híres lovásszobrokat. hozzák testközelbe a felvételek, de a márványba álmodott épületegyüttesek. freskók, folyosók, hidak, lépcsők, tornyok, árkádok és a vízi utcák, a lagúnák gyakran elvonják figyelmünket a hat ügyetlen emberke hazudozásaitól. Mert ugyebár Valerio és a „colos” Regina szerencsét próbálni megy Velencébe, Me- tello és Cecília úgyszintén, Gorletti és Monica már a

o,msmM

tfTi- neven»b®f 1*., kedú

armvlra csak a párbeszédre épült maga a történet. így, kivetítve Velence lagúnái, házai, tornyai, árkádjai, lépcsői közé — így egészen más. Három kitűnő színésznő, Francesca Romana Co- luzzi, Isabella Biagini és Janet Agren mellett három kitűnő színész, Enrico Mon- tesano, Gastone Moschin és Alighiero Noschese vett részt a bonyodalmakban, míg a rulettező úr szerepében Vittorio de Síca tűnt fel.

Luigi KuveiUer operatőri munkája és Manuel de Sica zenéje jó hangulatot és keretet biztosított ennek a nem nagyigényű, de szórakoztató olasz filmalkotásnak.

(farkas)

8 színpadon Az egri Gyermekszlnház vasárnap délelőtt a kisdobos . „ . bérleteseknek tartott előadást a Hámán Kató megyei Üt8 nézőtéren lÜTőházban. A legkisebb színházlátogatók a televízióból népszerű „Móka Mikinek”, vagyis Levente Péternek és művésztársainak tapsolhattak. Felvételünk a nagy sikerű előadáson készült: Móka Miki bemutatja televízióját, s ehhez természetesen segítőkre is volt szükség — jelentkezhettek, s így játszhattak az iménti nézők is.

Gyerekek

T v-mozaik

Valószínűleg a karácsony eseménye lesz egyik legközismertebb olvasmányunk televízióváltozata. A Jókai Mór „Es mégis mozog a Föld ..című regénye alapján készült háromrészes tévéjáték dramaturgja: Szántó Erika, rendezője: Hajdu- fy Miklós.

★

Három műsorciklus is premier előtt áll. Szükebb környezetünkkel, „Az otthon művészeté”-vei ismertet meg az azonos című, hatrészes műsor. Témája a bútorstílusok története, a bútorművészet fejlődése. — Tágabb hazánkat járja be — földrajzi, kultúrtörténeti, építészeti stb. nevezetességeinket, hagyományainkat idézve a Bemutatjuk Magyarországot című színes filmsorozat. A 12 részre tervezett ciklus eddig elkészült részei: A budai Várhegy; Esztergom; A porcelán; A Balaton I—11.; Várak; A magyar lovak. — Végül határainkon messze túlvisz a „Japán titkos földjén” című, nyolcrészes csehszlovák rövidfilmsorozat.

szerencse, azaz a vagyon tetején ülnek. de a gyanú együvé zárja ezt a hat embert. Mindegyik védekezik — a 6aját logikája szerint.

Hazudniuk kell, mert ők egymáshoz sem őszinték.

Amit el akarnak hallgatni, az a bizonyos kis lyukas idő; az alibi ideje, amely alatt a dúsgazdag asszonyt meggyilkolják, kinek-kinek az ötlete szerint népesedik be.

És itt kezdődik a baj, míg végül ezeket a különböző társadalmi ranglétrán támaszkodó svihákokat a gyanú alól nem tisztázza a valódi gyilkosok kézre kerítése.

A rendező a szereposztással vitt élénkséget ebbe a játékba, amely szépszerivel színpadon is megfért volna,

V>AAZWWWWVVWWVVVVVVV/VVVVVVVVVVV\A/VVWVVWV\/\A/VVVVVXAAA/XA/VX/VVKAAA/V'*V\^^

Az étel- és feleségfaló

uralkodót nemcsak iskolakönyveinkből ismerjük, számos filmfeldolgozás is foglalkozott Vili. ’Henrikkel.

Közülük is igen elmékezetes a Korda Sándor rendezte angol változat. Nemsokára ismét brit filmen kísérhetjük végig a hírhedt királyt és korát. A BBC hatrészes sorozata kerül képernyőre.

★

Vértessy Sándor mondja: „Nemrég az újvidékiekkel közösen műsort készítettünk a drávaszabolcsi hídról. Számos érdekes emberrel találkoztunk, ők szerepelnek majd a filmben, köztük Tito volt partizántársa, különvonat- vezetője. És egy „műsoron kívüli” történet: hozzámlép

Újvidéken egy csinos asz- szony, megnéz, megérint és hitetlenkedve kérdezi: „Valóban maga az?” Kihúzom magam, önbizalmam lesz, de az asszonyka máris folytatja: „Mert ha valóban maga a Vértessy, írja már fel a kedvenc számomat és küldje el a kívánságműsorban!”

S a kaland vége? Fölírtam. Elküldtem.”

fVálaszol

AZ ILLETÉKES

*V\VN>\VVVNNVNVVXXVWÄXXVNNVNNSV\

Jogos volt a panasz az automatákra

Lapunk októberben ismét bírálta, hogy a hatvani állomás automatái nem működnek jól. Az Utasellátó Borsod—Heves megyei igazgatósága kivizsgálást folytatott le a cikk megjelenése után, s megállapították, hogy a szóvá tett időszakban és azóta is több esetben, nem működött kielégítően a ká- vésautamata pénzvisszaadó szerkezete. A gép kezelésével megbízott dolgozó hozzá nem értése és gyakorlatlansága miatt többször volt probléma az automatával. A reklamáló fogyasztókat az üzem nyitva tartása idején kártalanították, de az éjszakai órákban ez természetesen nem történhetett meg.

A pénzvisszaadó szerkezet javítására intézkedés történt, s ugyanakkor függetlenített autómatakezelőit állítottak munkába.

A fiatal férfi a fémfogantyúba kapaszkodik, a kis nő a férfi kezét fogja. Nézelődnek a mozgó villamosban. Minden ülőhely foglalt. A fémvasalásokon napfény villog.

A kis nő megrántja a fiatal férfi kezét.

— Nézd csak, Muki.

— Mit?

— Ott — mutatja az állóval az irányt a kis nő. — Mit gondolsz, férfi, vagy nő?

—- Melyik?

— A piros blúzos mögött, kockás kuliban.

Kemény arc, kurtára nyírt dús hajzat. Már nem fiatal.

— Hát — tűnődik hangosan a férfi, — én nem is tudom.

— Muris — mondja a kis nő.

A villamos rángatózva megáll. A kis nő tovább nézi a kulikabátost.

— Pötyi — szól a férfi, — leszállunk.

Fél kézzel lesegít! feleségét a lépcsőn: a másikban

tömött aktatáskát cipel. A súly húzza a karját.

Kézen fogva sétálnak.

— Utálok cipekedni — mondja a férfi — De ma muszáj hazavinni.

Pötyi a kirakatokat vizsgálja.

— Nézd csak. Muki — szólal meg. — Neked hogy tetszik az a kockás?

A kiraka'' an szoknyák. Miklós sjer-.’t női kirakatok előtt időzni, kombi iákat, bugyikat., melltartókat nézeget- > ni.

'■ j;». Tetszik' — feleli.

* — Megvegyem?

dékany yíálmán :

SÉTA KÖZBEN

— Ahogy tetszik, szivem.

,— Nem akarok olyan holmit venni, ami neked nem tetszik. Se szoknyát, se mást.

— Igazán tetszik. A kockás illik hozzád.

— Örülök — mondja Pötyi.

— Megegyeztünk, hogy a fizetésedet magadra költhe- ted — mondja Miklós; majd homlokát ráncolva hozzáteszi: — Amíg Ilyen kevés lesz a fizetésed. Jóval kevesebb, mint a bankban volt.

— Én akartam — mondja Pötyi. — Én akartam a reklámosokhoz kerülni,

— Persze hogy te.

— Tudom, te mindig megértesz engem, okos, megértő férjecském vagy.

— Az a fontos, hogy jól érezd magad.

— Reklámszervező leszek. Egészen más, mint az irodában.

A férfi hallgat.

— Sose talállak meg telefonon — mondja aztán.

— Kirakatrendezők mellett dolgozom, folyton a terepen vagyunk.

— Te csak cipekedsz — mondja Miklós.

— Csak a kis szerszámosládát viszem, az meg nem súly.

— Múltkor az állványt is

te cipelted.

— Az állvány se nehéz, kiil kiben i.s legtöbbször autón megyünk.

— En utálok cipekedni —

mondja Miklós. — Még egy ilyen táskát is.

— En föl se veszem —- mondja Pötyi.

— Nekem mindegy — von vállat a férfi. — Az a fő. hogy jól érezd magad az új állásban. — Tovább mentek Engem nem érdekel a fizetésed, ha jól érzed magad.

Pötyi megszorítja a kezét.

— Egyáltalán nem érdekel, ha jól érzed magad — mondja megint Miklós. — A bankban több fizetésed volt.

— Csak átmenetileg lesz kévés bb — magyarázza Pötyi, —. amíg tanulom a szakmát. Ha kész leszek, sokkal többel keresek, mini a bank- ön«. kokkal, sokkal többet.

— Elhiszem — mondja a térti.

— Egy év alatt kitanulom

— mondja Pötyi. — Mindenki azt mondja, hogy van érzékem a reklámhoz.

Szótlanul ménnek egy ideig. Az utca zajos. Egy nő lelép a járdáról, a rendőr ráfütyül és magához Inti.

Pötyi oldalra csavarodó fejjel járás közben is a kirakatokat nézi.

— Te, Pötyi — szólal meg Miklós. — nem akarod mégis megvenni a kockás szoknyát? Még visszamehetünk.

— Ráér, Muki.

— Igazán helyes szoknya. Kár lenne elszalasztani. Ha nincs nálad elég pénz, csak szólj.

— Tulajdonképpen nincs is szükségem szoknyára — magyarázza Pötyi. — Inkább pulcsi kellene.

— Pulcsi?

Pötyi rávillantja szürkéskék szemét:

— Ez téged meglep?

— Nem. dehogy.

Miklós leszegett fejjel kullog. Pötyi a véllával hozzádől.

— Muki, ne tagadd — dorombolja, — láttam, hogy meglepődtél.

— Nem lepődtem meg, csak úgy tudom, hogy elég pulcsid van.

— Szerinted szoknyát kellene vennem?

— Újabban mindig más

■pulcsi van rajiad — mondja gyorsan Miklós. — Szinte mindennap másik.

— Az nem lehet, te csacsi — nevet Pötyi.

Miklós tenyere átnyirko- sodik. nagy lélegzettel azt mondja;

— A bankba mindig ugyanabban jártál.

— Az más.

— A szép holmikat kíméli az ember — mondja Miklós,

— Igen, de még azt hiszik, hogy csak egy pulcsim van.

— Az előbb azt mondtad, nincs elég pulcsid.

— Mukikám, én azt mondtam, hogy a szoknyához viszonyítva nincs elég.

Miklós meglóbálja a táskáját:

— Azelőtt se csak a szekrényben lógtak — dünhyögl. — Csak a hivatalba jártál mindig egybe.

— A jó pulcsikat kímélni akartam — feleli Pötyi.

— Most már nem akarod kímélni?

Pötyi megpillantja a reklámos zlopot a járdaszélen.

— Dehogynem — mondja a kezénél fogva vonszolva a férjét. — Tudod, hogy én mindig vigyázok a holmiA jaimra. — Az előzetes mozi- jelentést nézegeti a reklámoszlopon. — Kés p vízben — olvassa hangosan a filmcímet. Az egyik képen szőke nő fekszik bikiniből a vitorlás fedélzetén: magas, sovány fiú lesi a vitorla mögül, egy másik férfi pedig csibukoz- va kormányoz a heverő nő lábánál.

— Jövő csütörtökön megnézzük, jó? — szólal meg Miklós. — Előre megváltom a jegyet.

— Remélem, nem megyünk vidékre.

— Intézd el, hogy ne küldjenek vidékre.

{Folytatjuk.)