Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-09 / 262. szám
Családjogi törvényünk módosításáról Napirendre került — rövidesen törvényhozó testületünk, az országgyűlés témája lesz — a családjogi tör- vény módosítása. Kézenfekvő a magyarázat: a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődése lényegesen érinti, befolyásolja a családok helyzetét — s családjogi törvényünket több mint két évtizeddel ezelőtt, 1952-ben alkotta meg az országgyűlés. ★ Tóth Ferenc, az MTI igazságügyi tudósítója írja: A család és a házasság védelme, a gyermek fejlődésének, nevelésének előmozdítása széles körű, sokágú feladat. Ez igen sok esetben társadalmi szokások leküzdését, elmaradt, helytelen nézetek felszámolását, tehát lényegében társadalmi problémák megoldását jelenti. A megoldás összefügg a családot érintő újszerű problémákkal — például: a népesedés alakulásával — is, és gazdasági, szociálpolitikai meg más intézkedéseket tesz szükségessé. A jogi intézkedések is hozzájárulhatnak a helyes megoldásokhoz. A családjogi intézmények mellett szerepet játszhatnak az egészségügyi, társadalombiztosítási, munkaügyi, lakásügyi jogszabályok. A családjogi törvény a család, ezen belül a gyermek védelmével kapcsolatos feladatoknak, tehát csak egy részét, de fontos részét határozza és oldja meg. Családjogi törvényünk több mint húsz év óta van hatályban. A megszületése óta eltelt idő megmutatta, hogy helyesek voltak azok az alapvető elvek. amelyekre a törvény épült. Három fő célkitűzést ötvöz a családjogi törvény módosítása: A házasság intézménye fokozott védelmet igényel, növelni kell a házasulok és a házastársak egymás iránti és a társadalommal szembeni felelősségét. Erősíteni kell a családi kapcsolatokat, mozdítsák elő a jó családi környezet, a társadalmi fejlődéssel összehangolódott jó családi közösség kialakulását, a nő védelmét a. családon belül. Jogos igény továbbá, hogy fokozottan védjék a gyermekek érdekeit, biztosítsák a családi környezetben való nevelésüket, mozdítsák elő helyes irányú fejlődésüket, a közvélemény szerint a tartási igényeket soron kívül kell kielégíteni. (MTI) Hűtőgépgyár Jász Mezőgazdasági termelés — 1973 fi szakkönyv nélkü.özhetetlen... »» ff Bégen volt az már, ami“ kor a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, szakemberei csak legyintettek, ha a termeléssel összefüggésben a szakkönyv, a továbbképzés, a tanulás, az olvasás került szóba. Az viszont még napjainkban is a falusi valóság egyik ténye, hogy az iskolázott — főként felsőfokú végzettséggel rendelkező —- szakemberek igénylik elsősorban a mindennapi munkájukhoz a szakkönyvek, a szakfolyóiratok rendszeres olvasását. □ □ a — Nagy forgalmat bonyolítottunk le Egerben és bizományosaink közreműködésével vidéken, a községekben is mezőgazdasági szakkönyvekből — mondja Botos Barnáné, az egri „Bornemissza Gergely” Könyvesbolt vezetője. — Mit, milyen könyveket keresnek a legjobban? _ Itt, Egerben vitathatatlanul a kiskertművelés, a kisállattenyésztés, valamint a szőlészeti-borászati témájú könyvek a legkeresettebbek. Különösen gyorsan szétkapkodták Prohászka Ferenc A szőlő és a bor c., immár kilencedül kiadást megért könyvét. — Van-e minden, amit keresnek? — Sajnos, néha előfordul, hogy nemet kell mondanunk egy-egy vásárlónknak. Főleg az állattenyésztési szakkönyvekben mutatkozik hiány, A beszélgetés során az is kitűnt, hogy a könyvesbolt — és ez érvényes a megye valamennyi könyvesboltjára — nem végez igényfelmérést, s következésképp a ■megrendelések sem választékban, sem mennyiségileg nem tükrözik a megye mezőgazdasági szakkönyvige- nyét. Kimondottan mezőgazda- sági könyvesbolt nem működik sehol a megyében. Ilyen — a budapestieken kívül — Kecskeméten, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Győrött, Mosonma- gyaróvárott, Debrecenben, Komáromban, Gödöllőn, Kaposvárott, Nyíregyházán, Szolnokon, Szekszárdon, Keszthelyen és Veszprémben létezik. □ □ □ Novaion, a termelőszövetkezet irodaházában András- sy Géza főmezőgazdász szó- bájában hétköznapi segítőtárs a szakirodalom. íróasztal, fölött, két-háromsoros polc húzódik, megrakva könyvekkel, folyóiratokkal: — Ezek jelentős része puszta információ: könyvek, publikációk címének, témáinak a gyűjteménye. Az ember gyorsan átfutja, s amire éppen és gyorsan szüksége van, annak utánanéz. — Könnyen be tudja szerezni, amit szeretne? — beküldik általában, •mit kor az ember. Aztán meg az a helyzet, hogy aki akar, az informálódhat több módon. Nemcsak könyvek, de folyóiratok is varrnak, s azokban is megtalálna . a legújabb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési eljárások, technológiák leírását. Ifj. Szucsik István, a novai i szőlészeti-borászati ágazat vezetője, kint a határban, a szőlőtábla mellett másként beszél a könyvek beszerezhetőségéről: —- Nagyon jó lenne Egerében is egy mezőgazdasági szakbolt, mert így vidéken az ember nehezen jut hozza egy-egy újdonsághoz. Egyszerű példát mondok: a. Kertészeti Lexikon-hoz sem jutottam hozzá Egerben, pedig ez igazán alapvető, mondhatni ábécé egy kertészeti szakember számára. Ezen a vidéken pedig nem kevés az olyan gazdaság, ahol a kertészet valamelyik ágával nagyüzemi méretekben foglalkozunk . „. — Szükség van-e elengedhetetlenül ma mar egy szakembernek a mindennapi termelőmunka során a szak- könyvre? — Az űj eljárások tömege jelenik meg a szakirodalomban. Én nemrégen végeztem a főiskolát —mondja ifj. Szucsik István —, de mondhatom, hogy nem élnék meg az iskolában tanultakból. Például a metszést sem úgy csináljuk már, ahogy tanultam. Nem beszélve a növényvédő szerekről, a különböző kémiai anyagokról, amelyekhez hozzá sem lehet nyúlni a velük kapcsolatos ismeretek nélkül... Andrássy Géza főmezőgazdász íredig arról beszélt, hogy az új technika és technológia ismeretére már jóval a használatuk, a bevezetésük előtt elengedhetetlenül szükség van. Ugyanis eleve nem lehet a korszerű és hatékony eljárásokat és gépeket alkalmazni addig', amíg ú közép- es alsó szintű szakemberek — maguk a szövetkezeti gazdák — be nem látják az ésszerűségét annak. — Mi például minél előbb szeretnénk áttérni a zárt- rendszerű kukoricatermesztésre. Ezáltal biztosítanánk a szükséges alaptakarmányt állattenyésztési ágazatunk számára, vagyis ott is csak így tudunk előbbre lépni. Ha azonban vásárolunk egy gép sort, annak nagy terület keli, hogy gazdaságosan ki legyen használva, ami pedig azt jelenti: szakosodnunk kell! Vagyis nem minden növényt termelni, hanem csali néhányat. Nos, mindennek a belátása nem megy könnyen, ha a szövetkezet tagjai és szakemberei nen értik meg világosan az ősz szefüggéseket a gépesítésszakosodás és a vetésszerkezet alakulása között. — A ' megértés íegJonCosabb eszköze pedig a szakkönyv ... — Igen, a szakkónyv, a szakmai konzultációk, viták* amelyek ma már nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági termelésben., □ o o „Élelmiszertermelésünk jelenlegi színvonalán, a komplex termelési rendszerek terjedésének, az ipari eszközök és anyagok fokozódó fel- használásának időszakában megnőtt a tudomány közvetlen szerepe a termelés- és műszaki fejlesztésben...” — írja dr. Kovács Imre, a MÉM főosztályvezetője a „Mezőgazdasági Szakirodalmi Híradó” októberi számában. Ugyanebben a tájékoztatóban olvasható egy praktikus könyvelési információ: „Az üzemi kézikóúyvtá- rak gyarapítása termelési költségként számolandó el!...” Termelési leöltség — 1973- ban a mezőgazdasági szakkönyv. „„ Faludi Sándor November 5-én avatták fel a Jászberényi Hűtőgépgyár Jászárokszálláson megépített. livAö- es Idimatechnikai gyáregységét. A 8401) négyzetméteres gyártócsarnokban áruházi es kereskedni mi hűtőberendezéseket, hűtőkamrákat, továbbá légkondicionáló készülékeket gyártanak. A licenceket és technológiákat a Clark—Tyler-cégtől vásárolták. (MTI-foto: Kunkovács László) Befejezés elölt a betakarítás Pétervásárán A négy községet magába foglaló pétervásári Gárdonyi Mezőgazdasági Termelőszö vetkezet földjein befejezés előtt áll az őszi betakarítás. A mintegy 300 hektárnyi kukorica jelentős részén már betakarították a termést. A termésátlaggal elégedettek a közös gazdaság vezetői: harmincöt mázsa az átlag hek- táranként. Ez valamivel jobb, mint a tervezett, s hasonló a helyzet a közel 100 hektárnyi területű almásban is, ahol a 110 vagon termésből mintegy 80 vagonnal exportra szállítottak. Az őszi vetés is a befejezés előtt áll, a mintegy 400 hektár vetéstervüket e hét végére teljesítik. Az őszi munkák a betakarítással még nem érnek ugyan véget, mivel az őszi mélyszántásból mintegy 500 hektárnyi szántani való még hátra van. Tanáeiüko^á^ a OH munkarendszerről Csütörtökön a Koho- és Gépipari Minisztérium es a Vasas Szakszervezet rendezésében a Láng Gépgyár művelődési Házában munkaértekezletet tartottak annak a 21 kohó- és gépipari vállalatnak a képviselői, amely 1971. októberben * csatlakozott a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszerhez. Holtai Endre, a Vasas Szakszervezet titkára foglalta össze a kétéves munka eredményeit és gondjait. Elmondta, hogy napjaink egyik fontos gazdasági problémája a munka- és üzemszervezés. Ennek elméleti megalapozásához és gyakorlati megvalósításához adhat jelentős segítséget azoknak a vállalatoknak a tapasztalata, amelyek már legalább két éve a „Dolgozz hibátlanul'’ munkarendszer bevezetésén, illetve megvalósításán munkálkodnak. Tovább kell finomítani a DH és a munka, es üzemszervezés kapcsolatát az azonos és kapcsolódó területeken az együttműködést még tökéletesebbé kell tenni. A vállalatok nagyobb részénél, érezve a feladat jelentőségét, gyorsan alakultak meg az irányitó bizottságok, készültek el a feladat- tervek. A gondos munka mindenütt jelentős minőség- javulást. selejt- és garanciális hibacsökkenest, jobb gépkihasználast eredményezett. A szakszervezeti szervek a propagandamunkában is és a munkabizottságokban is jól támogatták a munka- rendszer bevezetését.’’ Koitai Endre vitaindítója után a vállalatok gazdasági vezetői, szakszervezeti tisztségviselői ismertették a DH munkarendszerben elért eredményeiket, tapasztalatai - kát, módszereiket és további terveiket. A FIATAL AGRIA .Kicsit több jogot kaptunk, mint amennyivel élni tudunk.. Rendkívül szunpatüius ez a jelző: „tűzről pattant”. Frisseség, elevenség fakad belőle, maga az üde fiatalság a megkívánt tettrekészséggel, a feltételezett céltudatossággal. A beszélgetés végén magamban így jellemeztem Halmai Klárit, az egri Agria Bútorgyár nemrégiben.újra megválasztott KISZ-titkárát. Pedig a társalgás nem így indult. — Nem sokat tudok mondani — nézett tanácstalanul. — Még soha nem nyilatkoztom ... Segít? Aztán a jegyzetfüzet majdnem megtelt. A gyári fiatalok "kétszer kezdtek: egyszer két évvel ezelőtt, amikor teljesen kicserélődött a vezetőség, s hagyományok híján a jó szándékra építette munkáját azzal a céllal, hogy erősítse a szervezeti életet, vonzóvá tegye a fiatalok számára. A sikert azon is lemérhetjük, hogy jelenleg tizenkét tagfelvételi kérelem elbírálása van folyamatban. A második kezdet, vagy helyesebben: a második lépcső a most lezajlott beszámoló és v'ezelöségválasztó taggyűlés dátumára esik, amikor a fejlődő, nagy ütemben újrafiatalodó gyárban még határozottabban megje löltek az ifjúsági mozgalom helyét, szerepét, feladatait. — Már két esztendővel ezelőtt is szerencsésnek mondhattuk magunkat — jelentette ki Halmai Klári. — Jó időpontban „született” az akkori ve&elöüég, -m ifjúsági törvény előkészítésének, megalkotásának időszakában, a jogok és kötelességek megformálásakor. A gyár vezetői a miniszteri rendelet megjelenése előtt már kidolgoztak egy végrehajtási utasítást. Még most is úgy érzem, hogy kicsit több jogot kaptunk, mint amennyivel élni tudunk. Nem olyan könnyű ez. Készt veszünk a termelést segítő mozgalmakban, ott vagyunk a társadalmi megmozdulásokon. két kezünkre számíthat. a gyár is, a város is, . a gyár vezetői rendszeresen tájékoztatják a KISZ-fiatalokat nemcsak a feladatokról, hanem a gondokról és a lehetőségekről. A négyszög valóban az — helyünk van a vélemények asztalánál. Ügy érzem, a szó legkomolyabb értelmében partnernak tekintenék bennünket. — Mi. hát a gond? A/ ifjúsági mozgalomban’ olyan természetes követelmény a jó szervezeti / élet, már szinte elkoptattuk állandó hangsúlyozásával u jelentőséget. A gyár ötven százaléka harminc- éven aluli fiatalokból áll, ez körülbelül kétszázhúsz főt jelent. A taglétszám az alapszervezetben hatvan fő, vagyis olyan köze pes a szervezettség nálunk. Lehetnénk többen is, de... hol? Az egri 3-as számú iskola úttörőcsapatával közös klubhelyiséget alakítottunk ki, munkát és pénzt öltünk báe, mivel azonban nem felel meg az SZMT egyik bizottsága által elképzelt lióyetelmónyeknek, egyelőre tilos belépni mindenkinek. Probléma azonban az is, hogy sok a bejáró fiatal. Igaz, jó programmal rávehetek lennének egy későbbi hazautazásra, de... hol? — Bizonyára ez csak átmeneti állapot. — Persze mi is annak tekintjük, s úgy pórbáljuk irányítani a munkánkat, hogy az „átmenetben” is találjunk feladatot. Akad bőven. Üjra- születő gyár, sok új, zömmel fiatal dolgozóval. Fontosnak tartjuk, hogy .alaposan megismertessük a fiatalokkal munkahelyüket, a feladatokat, és megismertessük egymással is őket. Most már megszervezhetjük a kiváló ifjú technikusok, szakmunkások mozgalmát is. Természetesen ■ a KISZ politikai oktatása is kezdetét veszi, s továbbra sem maradunk el a termelést segítő mozgalmakról. Ezeknek most különösen nagy jelentőségük lesz. — Amit itt hirtelenjében felsorolt, nem látszik köny- nyű feladatnak. Hogy bírja majd? — Olyan munkakört kaptam a gyár vezetődtől, hogy el tudjam látni a KlSZ-titká- ri funkciót is. Aztán meg az alapszervezet nem én vagyok. .. Ott a vezetőség, lelkes munkatársak együttese, s bevált forma a KISZ-cso- portok szervezése is. És a pártvezetőség nemcsak papíron tekinti feladatának az aranytartalék irányítását, támogatását, Mindez!; olyan fiatal lány mondta el. aki néhány évvel ezelőtt határozottan Iájelentette: csupán ideiglenesen jött a gyárba dolgozni.. (katai) fäpjwifßft A 1073, november a, «enteis
