Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

xWjWSSfcv y: A kutatás és a termelés összhangja Közgazdászok kiszámítot­ták, hogy minden rubel, amit tudományos kutatásokra for­dítanak, három és félszer nagyobb hasznot hajt, mint a beruházásokra — például új üzemek építésére —, for­dított kiadás. /Ezt a tényt ismerték fel a Szovjetunióban, amikor új •intézményeket — tudomá­nyos-ipari egyesüléseket —, létesítenek, hogy meggyorsít­sák a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását. A szovjet üzemek egyesülései már régebben működnek, az új intézmények létesítését különleges igények indokol­ták. Az. APN tudóstíőja, Sz. Tyihomirovtól, a szovjet mi­nisztertanács mellett műkö­dő Tudományos és Műszaki Tanács elnökétől kérdezte meg, mi indokolta ezt a kü­lönleges együttműködési for­mát? — Napjainkban szüntele­nül csökken az új anyagok, gépek, berendezések, techno­lógiái folyamatok kidolgozá­sának ideje. Különösen áll ez olyan iparágakra, mint a rakéta- és rádiótechnika, a repülés és az elektronika. A műszaki fejlődés meg­gyorsítása minden egyes iparág számára létfontosságú lett. Ez pedig csak úgy ér­hető el, ha a legújabb ered­mények folyamatosan alkal­mazásra kerülnek a terme­lésben. Indokolt a törekvés, hogy a „kutatás-termelés” ciklus egyetlen tervidőszak­ban valósuljon meg. Ezt se­gítik elő az újszerű tudo­mányos-ipari egyesülések. — Beszélhetünk-e máris “konkrét eredményekről? — A tudományos-ipari egyesülésekkel kapcsolatban korai leime általános követ­keztetést levonni, mive! s ^legöregebb” is csak négy­éves múltra tekinthet vtsz­aza. Bizonyos eredményekről ■> ......." ' -----------------------' ' az onban beszámolhatunk. A leningrádi Plasztpolimer fennállásának kilenc hónap­ja alatt megterveztek, felál­lítottak és üzembehelyeztek egy ipari-kísérleti berende­zést, amelyhez hasonlót ko­rábban három-négy év alatt tudtak volna létrehozni. A Piscsepromautomatika Egye­sülés az új berendezések, technológiák kidolgozását egy-másfél évre csökkentette. Sorolhatnánk az ilyen és eh­hez hasonló példákat, ami arra utal, hogy ténylegesen meggyorsult, szinte folyama­tossá vált a tudományos ku­tatások eredményeinek al­kalmazása a termelésben. A kutatók és a tervezők mindenkor világosan látják, hogy az általuk javasolt megoldások miként valósít­hatók meg a termelésben, ugyanakkor az üzemiek jo- előre tudják milyen újdon­ságra számíthatnak és felké­szülhetnek azok bevezetésére A tudományos-ipari egye­sülések tevékenységükkel és eredményeikkel bizonyították létjogosultságukat, kedvező hatást gyakoroltak egész iparágak fejlődésére (APN) A titokzatos Usztrnsan Tadzsik régészek Sahri sz­tori falu határában — Lenin­abad közelében —, az ása­tások során félig-meddig el­szenesedett falmaradványo­kat találtok. Etekből türel­mes munkával emberi ala­kokat, félig madár félig szi­rén — fantasztikus — lénye­ket állítottak össze. Amikor a restauráció a vége felé közeledett a szemlélő elé csodálatos kép tárult, három vágtató lovas, aranykoronás istenasszony, háromfejű dé­mon, küzdő harcosok, csoda­lények, mintha a jó és a rossz harcát akarták volna ábrázolni az ókori művészek. Az alakok és a kivitelezés technikája arra utalnak, hogy a szobrok az L e. VI— VIII. században készültek, az Usztrusan birodalom virág­zása idején. A történészek megáüapítá- sa alapján az Usztrusán bi­rodalom magában foglalta sf ma! Tádzsikisztán, Őzbe- tesztén és Kirgiz!» jelentős részét Az ókori ország meg-1 ismerés» érdekében még s> negyvenes években kezdték el az ásatásokat Sikerült feltárni az ural­kodó palotáját a hatalmas élelmiszer- és fegyverraktá­rakkal, de - a legfontosabb, hogy a kutatók birtokába rendkívül értékes muzeális tárgyak kerültek. A romok alapján feltéte­lezhető, hogy a palota egy ostrom során leégett, a belső tereket és falakat díszítő pannófc és írizek javarésze megsemmisült de amit si­került rekonstruálni az is rendkívül értékes. Megtalál­ták a birodalom trónját is, valamint az uralkodó arcké­pével díszített bronz pénzér- . inéket A palota kisebbik terme az usztrusani festészet . fejlettségéről tanúskodik. A . freskók feltárják az uszt- : rusániak szellemvilágát rai- . tológiai és kulturális-teológiai ; szemléletét esztétikai ízlését ' és ebből következtethetünk e nép mindennapi éleiére is. Usztrusan kultúrájának meg­ismerése Közép-Ázsia jelen­legi népeinek őseiről ad hír­Aeatt jfegetrova. A FELTALÁLÓ _ . -a. - • Síár többszőr hafflcrftasa ró­la, személyesen azonban még nem találkoztunk. Egyszer véletlenül megtudtam, hogy Moszkvában, az Ural szálló­ban lakik. Hívtam a szállodát. — „Gennagyijt keresi? Rögtön hívom”. Hosszú perceik után fiata­los, temperamentumosán csengő hang szólalt meg ® telefonban. — Bocsásson meg, hogy megvárakoztattam. Az ágyból keltem feL Tudja, rokkant vagyok... — Ügy hallottam, kikül­detésben jár Moszkvában. — Igen. De miért telefo­noz társalgunk? Ha van ide­je, keressen fel! * A betegség nyolcéves korá­ban támadta meg. Ügy tűnt, örökre ágyhoz köti: csak bal kezének ujjait tudta mozgat­ni. Bénasága megfosztotta a mozgás lehetőségétől, az ál­talános iskolát magánúton vé­gezte eL 14 éves volt, amikor beiratkozott a középiskolába. Húszéves korában kitűnő eredménnyel érettségizett. Az életnek ezen a fordulópont­ján, amely sók millió fiatal­nak a legboldogabb idősza­kot jelenti, Germagyij meg­kezdte a küzdelmet a teljes jogú emberi életért, hogy ne kelljen szánalmat, részvétet éreznie. Nem tudott sorsába bele­nyugodni. .. Az államtól la­kást, rokkantsági segélyt ka­pott, az orvosok egészsége helyreállításán fáradoztak. Gennagyij azonban aktív tagja akart lenni a társada­lomnak. Olyan készülékek tervezéséről álmodozott, ame­lyek lehetővé teszik a rok- fa-naifcah: a bénák mozgását. Ehhez azonban tovább kellett tafittlBÍAi ■. ­Eelvét éö vizsgára jelentke­zett. A Voronyezsi Műszaki Egyebem levelező tagozatára került Ma már a negyedik évfolyamot végzi. A hajtómű­vek szakembere lesz, de ne­véhez máris több műszaki újdonság szerkesztése fűző­dik. A bénulásos betegek moz­gását biztosító jármű hozta meg Gennagyij számára sz­élső elismerést — Kiötlöttem a „vascsa­csit” — mondja találmányá­ról. Ez a lépegető lábú szék a lóhoz, vagy inkább a szamár­hoz hasonlít, — mondja. — A bénulásos betegeknek ez­zel a szerkezettel akartam új vaslábakat adni, hogy otthon, az utcán mozoghassanak, munkába mehessenek vele, lépcsőkre kapaszkodhassa­nak. A jármű mozgását pneu­matikus-hidraulikus beren­dezés biztosítja. Már esek a kísérleti modell elkészítése van hátra. Hasonló elvek alapján szerkesztettem mega geológusok számára a lépege­tő terepjárót, amelyet ez egyenetlen terepen használ­hatnak. E terepjáró „vasló" teherbíróképessége másáéi tonna lesz. Nincs rajta sem kerék, sem szántalp, mozgá­sát csupán az önműködőess kitolható és a terep dombor­zatától függően meghosszab­bítható lábak biztosítják. Beszélgetésünk közben ilyen mondatok ütik meg a fülemet: „Elmentem a pro­fesszorhoz”. „Jártam a gépko­csitervező intézetben". Pedig mozgását ma még emberi ka­rok segítik. Ügy emelik le a vonatról, repülőgépről, autó­ról. ölbe viszik a főmérnö­kök, a professzorok irodáiba, a tudományos-kutató intéze­tek be,, a műszaki lapok szesz keszíőségeíbe, ahol gyakran jelennék meg cikkei. Nehéz a feltalálok élete, de Gennagyijé kétszeresen az. Találmányainak elismerése azonban jelzi — szükség van a munkájára. „Szokatlan haj­tóművek” című könyve nem­rég jelent meg a Znanyije Könyvkiadónál ÉS a V«ro- nyeas megyei pártbizottság máris megbízta az egyik gyá­rat, hogy készítse el Genna­gyij Guszkov új motorjának kivitelezési tervét — A Zaparozsec személy­autóhoz készített motor­konstrukció ez — mondja a feltaláló. — Üzemanyagfo­gyasztása másfélszer keve­sebb a szokásos motorénál, élettartama pedig jóval hosz- szabb. A hagyományos for- gattyűs hajtószerkezet he­lyett mást terveztem a mo­tornál A napokban a szerpu- hovi motorgyárat akarom fel­keresni, mert valamit még meg kell beszélnem velük. Egy ember, aki úrrá lett saját socsár- Ügy tűnik, a betegség meghátrált előtte, kettőjük párviadalában az ember győzött. Zinovij Kanyevszkij Elektronika az egészségügy szolgálatában A Szovjetunió Egészség­ügyi Minisztériumának Szá­mítóközpontjában az intézet munkatársai szociálhigiéniai és egészségügyi szervezéstani kutatóintézetében az egész­ségügyi intézmények autó- -mitikus irányításának prob­lémáival foglalkoznak. A Számítóközpontban az úgynevezett egészségügyi mu­tatok rendszerét dolgozták ki Ezek lehetővé teszik, hogy automatizálják az egészség- ügyi intézmények irányítá­sát, növeljék hatásfokukat A Számítóközpont kidolgozta azokat á programokat, me­lyek segítségével országos méretekben automatizálni le­het a gyógyszerkészlettel való gazdálkodást A gyógyszerek iránti keresletre vonatkozó minden információt elektro­mos számítógépekkel dolgoz­nak feL Ezek segítenek meg­határozni, hogy mely gyógy­szerekben mutatkozik hiány, és kizárják annak lehetősé­gét, hogy a szükséges gyógy­szer ne álljon rendelkezésre. Matematika! algoritmust dolgoztak ki az automatizált rendszer számára, mélyek se­gítségével s legnagyobb gyógyintézményeíket és az elsősegélyszolgálaíot irányít­hatják. A Szovjetunió min­den nagyobb városának első­segélynyújtó állomását élek- teonikus számítógépekkel t 4 képen: Konc Poltszkeja és Zinajda Zenytne az Egészségügy» Minisztérium Számítóközpontjának,mérnökei a beérkezett informáci­ót dolgozzák fel■ a Minszk—ZZ elektromos számítógépen. rétik íeü, melyek a diszpé­csertől pontos utasítást kap­nák, hogy melyik alállcmás munkájának kell segítséget nyújtani, és milyen különle­ges összetételű mentőcsopor­tot kell az adott helyre kül­deni, majd a beteget melyik klinikára kell szállítani az elsősegélynyújtás után. Elek­tronikus számítógépek segít­ségével a beteghívástól az or­vos megjelenéséig eltelt időt 20—25 százalékkal lehet csök­kentemig és & betegek ellátá­sát ugyanilyen százalékba» lehet javítani. A számítóköz­pontban már kidolgozták azt a módszert is, melynek segít­ségével meg lehet állapítani a 30 moszkvai elsősegély- nyújtó állomás optimális ha­tókörét Az Egészségügyi Miniszté­rium számítóközpontja a ki­alakított automatikus irányí­tási rendszer vezető szerve, mely munkájával átfogja a gyógyító-megelőző és jár­ványügyi szolgálat egészét Repülővel szállítják a vadászokat Repülőgépekkel szdlUtják a messzi vadászterületekre a vadászokat - és kutyaszánokat A- köz­pont és a vadászok között állandó rádióösszeköttetést tartanak. A Szovjetunióban évente eladásra kerülő sarkiróka-prémek több mint egynegyedét, a hermelin több mint felét a különböző nyúlprémek csaknem felét1 a mókus és pézsma­pocok egyötödét a Jakuí ASZSZK vadászai szállítják. Jakutföld 3 millió négyzetkilométe­res területén többfajta értékes prémet adó állatot tenyésztenek. A.prémek nemcsak a Szov­jetunióban, de külföldön is nagy keresletnek örvendenek. Jakutföldén 55 szovhoz és 14 kolhoz foglalkozik értékes prémesállatok tenyésztésé­vel, évi jövedelmük meghaladja a 9 millió rubelt ---------------- -----------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents