Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Nagy Október szellemében Irta: Púi a Frigyes, külügyminísztéríumi államtitkár i Nagy Októberi Szocialista Forrada­A lom ötvenhat évvel ezelőtti győzelme, a szovjet állam létrehozása gyökeres íorulaíoi hozott az emberiség történetébe: megnyitotta a kapitalizmusból a szocializmusba való át­menet, a szocialista és a gyarmati forradal­mak korszakát, halálos sebet ejtve a kapita­lizmus világrendszerén. A fehér ellenforradalom és a nemzetköri imperializmus szövetsége minden eszközzel a forradalom eltiprására, a szocialista állam megsemmisítésére tört Mozgósították a nem­zetközi reakció minden erejét, s évekig tartó katonai intervenciót, politikai és gazdasági blokádot szerveztek. Az első szocialista áHans életerejét bizo­nyította, hogy megdöntésére a nemzetközi imperializmus és a belső ellenforradalom ös­szefogott ereje sem volt képes. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom alapvető fordulatot jelzett a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcban is. A szovjet állam vezetői már a forradalom másnapján nagy jelentőségű kezdeményezé­sekkel lépték fel, meghirdették a békedek­rétumot, a benne a szocialista állam nem­zetközi tevékenységének elveit. A békedek­rétum harcot hirdetett az imperialista hábo­rú ellen, felszólította a népeket a vérontás megszüntetésére, az igazságos, annexiók nél­küli békére. Biz a fontos okmány tartalmazta a szocialista és a kapitalista országok békés egy ifi ás mellett élésének lényeges gondola­tait is. ; V Mindez a szocialista forradalom győzel­mének természetes velejárója volt. 'A szo­cialista állam természetétől idegen az agres­szió, a háború, más népek leigázása és ki­zsákmányolása. A' szovjet állam akkor is és később is az agresszió ellen, az elnyomot­tak és a. kizsákmányolták oldalán lépett fel, az 5 igazukért harcólt. A 'szovjet állam' a tartós béke biztosítására, a népek bizton­ságának a megszilárdítására törekedett lé­tezésének első pillanatától kezdve. Közismert, hogy a szovjet állam küzdel­mét a tartós bélié biztosítására a két világ­háború közötti időszakban nem koronázta tel­jes siker. Ennek fő oka az volt, hogy az euró­pai tőkés országok befolyásos uralkodó körei a hitlerizmussal való megbékélés útját ke­resték, arra spekuláltak, hogy támadásának élét Kelet felé, a Szovjetunió felé fordít­hatják. E politika gyászos következményeit a mai nemzedékek is megismerték. A nyugat-európai országok vezetői azon­ban nem szívlelték meg a második világhá­ború tanulságait. Nem sokkal a háború be­fejezése után az amerikai imperialisták ve­zérletével éles fordulatot hajtottak végre po­litikájukban. Felszították a hidegháborút, ka­tonai tömböket tákoltak össze a Szovjetunió és az új szocialista országok ellen, katonai támaszpontokkal vették körül őket. Tűzzel- vassal igyekeztek gátat vetni a szocializmus, a haladás térhódításának. Ezek után a szo­cialista országoknak nem maradt más vá­lasztásuk, mint a harc; az imperialista pro­vokációk határozott visszaverése, a békemeg- védelmezdse. A béke és biztonság megszi­lárdítására vonatkozó javaslataik akkor még süket fülekre, találtak Nyugaton. A hetvenes évekre alaposan megválto­zott a helyzet; megérlelődtek a Szovjetunió és más szocialista országok erőfeszítéseinek gyümölcsei. 1971 tavaszán, a Szovjetunió Kommunista Pártiának XXIV. kongresszu­sa. már olyan széles körű békeprogramot fo­gadhatott el, amiről korábban nem is ál­modhattunk. E békeprogramban — amelyet a szocialista országok, köztük hazánk kor­mánya is örömmel üdvözölt és elfogadott —, felvázolt javasatok realitását mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy azóta kevés ki­vétellel megvalósultak a gyakorlatban. Mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy megjavult a szocialista és tőkés országok egymás közötti viszonya, együttműködése Ezen belül a legfontosabb — az egész világ- helyzetre való kihatása miatt —, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolatainak lényeges _ meg javulása. Európában az úgyne­vezett német kérdéskomplexum legfontosabb problémái megoldást nyertek, s közel az idő, amikor ez a kérdés véglegesen rendezésre kerüL A Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének 1969 márciusában kibo­csátott felhívása nyomán kezdetét vette az európai biztonsági értekezlet előkészítése. Je­lenleg ennek a második szakaszában tartunk és minden remény megvan arra, hogy a nyu­gati huzavona ellenére végül is sikeresen fe­jeződik be. Vietnamban az év elején hosszú tárgyalások után megszületett a fegyverszü­neti megállapodás. A Közel-Keleten a har­cok új fellángolása után, az arab országok számára kedvező körülmények között tűz­szünet jött létre e háborús tűzfészek fel­számolásának Ígéretével. Jelentős eredmé­nyek születtek a leszerelés témakörébe vágó kérdésekben is. Nixon elnök moszkvai láto­gatása alkalmából aláírták az úgynevezett SALT-megállapodást, s elhatározták továb­bi tárgyalások folytatását a nukleáris fegy­verkezés korlátozásáról. L. I. Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának amerikai látogatása so­rán történelmi jelentőségű szerződés került aláírásra a nukleáris háború megakadályozá­sáról. Ez év januárjában Bécsben megkezdőd­tek a közép-európai haderőcsökkentésre vo­natkozó előzetes tárgyalások, október 30-án pedig az érdemi megbeszélések. E néhány .tény >s bizonyítja, hogy milyen óriási utat tett meg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom óta a béke és a biztonság ügye Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy nincsenek még akadályok. Az utóbbi évek tapasztalatai arra intenek, hogy az imperia­lizmus és a reakció nem teszi le egykönnyen a fegyvert. Kénytelen közeledni ugyan a bé­kés egymás mellett élés eszméjének elfoga­dásához, időnként azonban visszaesik a „régi bűnökbe”, és megkísérli a régi politika, a ré­gi módszerek felújítását. Az elmúlt hetekben tanúja lehetett a világ, hogy a tőkés orszá­gokban a hidegháborús erők aktív szervez­kedésbe kezdtek, amelynek célja a nemzet­közi enyhülés tendenciájának visszafordítása. Az Egyesült Államokban a hadiipari kom­plexum és a cionista lobby, Nyugat-Euró- pában a konzervatív, jobboldali erők indultak rohamra az enyhülés ellen. A chilei fasiszta puccs azt bizonyítja, hogy az imperialisták, a belső reakciókra támaszkodva továbbra is útját akarják állni a* haladásnak. A közel- keleti fegyveres konfliktus nem robbanhatott volna ki újra, ha Izrael az Egyesült Álla­moktól nem kapott volna meg minden se­gítségeit agresszív politikájához. A saigoni rezsim — ugyancsak amerikai segédlettel —, sorozatosan megsérti a párizsi megállapodást, területszerző akciókat szervez, s azt sem hajt­ja végre, amibe korábban beleegyezett. Mindezzel számolni kell, amikor a bé- kéért és a biztonságért vívott harc kilátásait vizsgáljuk. Biztosak vagyunk azon­ban abban, hogy a szocialista országok és az antiimperialista front összefogott ereje visz- szaszorítja a hidegháború lovagjainak új tá­madását és megakadályozza törekvéseinek érvényesülését Hisszük, hogy a Nagy Októ­ber szelleme a béke és biztonság megszilár­dításáért folytatott mai harcunkban is dia­dalmaskodni fog. c* Aczé! György rádió* és televízióbeszéde Ünnepi díszben köszön­ti a főváros a Nagy Októberi S zocialista Forradalom 56. i 7 fordulóját. Díszkivilágítás teszi hangulatosabbá az esti városképet, hatalmas fény­erejű reflektorok sugarai emelik ki a környezetből a főváros legszebb műemlékeit, a Duna-hidakat. valamint a gellérthegyi Felszabadulási Emlékművet és a Felvonulás téri Lenin szobrot A hagyományokhoz híven, ez óvigedúLó előestéjén kato­nai tiszteletadással felvonták az állami zászlót az Ország­ház előtti Kossuth Lajos té­ren, a Gellérthegyen pedig a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a mun­kásmozgalom vörös zászlaját Zenés őrségváltás lesz az ál­lami zászlónál november 7-én délben, az Országház előtt. Az évforduló előestéjén Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Közt -=.% Bizottság tit­kára rádk és tele víri óbe­szédben méltatja a történel­mi sorsfordulót hozó 1917 je­lentőségét, ugyanazon a na­pon délelőtt az MSZMP Köz­pont: Bizottsága. az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzá­sa ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Este díszelőadás volt az Állami Operaházban. Ma J. Pavlov.a Szovjetunió budapesti nagykövete a rá­dióban és a televízióban mél­tatja az októberi forradalom jelentőségéi _ _ !í. A. VORONOVSZKIJ ELVTARSNAK, AZ SZKP CSUVAS TERÜLETI BIZOTTSÁ­GA ELSŐ TITKÁRÁNAK SZ. M. IZLJUKOV ELVTÄRSNAK, a CSUVAS ASZSZK LEGFELSŐ TANÁCSA EL­NÖKSÉGE ELNÖKÉNEK HL B. ZAJCEV ELVTAESNAK, A CSASZSZK MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK Csebokszár! Kedves Elvtársaki A Szovjetunió és a haladó emberiség nagy ünnepe, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkalmából az MSZMP Heves megyei Bizottsága, Heves megye Tanácsa, Heves megye lakossága ne­vében forró, elvtársi üdvözletünket és leg­jobb kívánságainkat küldjük Önöknek, a testvéri csuvas dolgozóknak és rajtuk ke­resztül a Szovjetunió kommunizmust építő népének. A népek börtöneként Ismert cári Orosz­ország helyén az elmúlt 56 év alatt a szov­jet nép lenini pártja vezetésével a társadal­mi, gazdasági élet, a kultúra és a tudomány területén óriási eredményeket ért el. A Szov­jetunió sikerei, történelmet formáló győ­zelmei erősítik a népek hitét a szocializmus és a kommunizmus erejében, eszméinek igazában és további harcra, munkára bá­torítják a szocializmus és a haladás minden hívét, Szívből örülünk a Szovjetunió és benne a csuvas nép kimagasló eredményeinek és őszintén kívánunk további nagy sikereket a szovjet nép boldogulásáért, a világbéke fenntartásáért vívott harcukban. Éljen és virágozzék a Csuvas ASZSZK és Heves megye állandóan fejlődő és egyre gazdagodó testvéri kapcsolata. Oláh György sz MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára Fekete Győr Endre Heves megye Tanácsának elnöke * Üdvözlő táviratot küldött a csuvas fő­város pártbizottságának és tanácsának az Egri Városi Pártbizottság, valamint az Egri Városi Tanács. A megye és a város tömeg­szervezetei, intézményei, üzemei ugyancsak táviratban köszöntötték a testvérszerveze­tek, intézmények és üzemek dolgozóit. Koszorűzások, megemlékezések, kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján A megyei pártbizottság első titkára átnyújtja a kitün­tetést Oláh Istvánnak, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság titkárának. Sokrétű, változatos prog­rammal ünnepelte dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulóját. A hagyomá­nyos ünnepi megemléke­zéseken., koszorúzás! ün­nepségeken túl kiemelkedő eseményei voltak az év­fordulónak az országszerte elkészült új gazdasági, kul­turális és egészségügyi léte­sítmények avaíóünnepsé- gei. Heves megyében az ipari és mezőgazdasági üzemek­ben a termelési eredmé­nyek fokozásával, kommu­nista műszakok szervezé­sével ünnepelték az évfor­dulót. Ünnepi megemléke­zésekre, kitüntetések át­adására került sor a külön­böző intézményeknél, vál­lalatoknál és szervezetek­nél. Egerben A történelmi városban ko­szorúzás! ünnepségeket ren­deztek a világ első proletár államának létrejötte, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóján. Kedden délután fél 4-kora Népkertben levő szovjet ka­tona szobránál és az állami temetőben elhelyezett szovjet hősök díszsírjánál került sor koszorúzás! ünnepségre. A magyar és a szovjet himnusz •hangjai után a népkerii kaio- naszobor talapzatára Horváth Istvánná, az Egri Járási Párt- bizottság munkatársa, dr. Nagy Sándor, az Egri Városi Pártbizottság osztályvezetője, Varjú Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-titkára. Orosz La­jos, a megyei tanács egri já­rási hivatalának párttitkára helyezték el koszorúikat A szovjet hősök díszsírjánál Sólyom Ernő. az Egri Járási Pártbizottság titkára. Trezse- zsenyik Sándor, az Egri Vá­rosi Pártbizottság titkára. Ko­vács Bertalan, a megyei ta­nács egri járási hivatalának elnökhelyettese, valamint Se­bestény László, az Egri Váro­si Tanács elnökhelyettese ko­szorúzott. A párt- és állami vezetők, tömegszervezetek és fegyveres testületek koszorúi után a különböző intézmé­nyek, vállalatok és üzemek dolgozóinak virágai borítot­ták el a katonaecnlékművet és a hősök sírját. A koszorú- \ zási ünnepségeket az Intetna- cionáJé hangjai zárták. A fegyveres testületek tag­jai álltak díszői séget a Fei- srznbadulási Emlékműnél, ahol délután fél 5-Kor vette kez­detét a megyeszékhelyen rendezett központi koszorú- zási ünnepség. Az egri tiszti helyőrség zenekara játszotta él a magyar és a szovjet him­nuszt, majd Oláh György, a megyei pártbizottság első tit­kára, Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizottság első tit­kára. Pelyhe Szilárd, az Eg­ri Városi Pártbizottság első (Foto: Per! Márton) titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, He­gyi János, a megyei tanács egri járási hivatalának elnö­ke, dr. Varga János, az Egri Városi Tanács elnöke helyez­ték el a megemlékezés koszo­rúit az emlékmű talapzatán. Megkoszorúzták az emlékmű­vet a KISZ megyéi, járási és várooi bizottságának, a fegy­veres testületek, a Hazafias Népfront, valamint a Szak- szervezetek Heves megyei Ta­nácsának képviselői, majd a vállalat. >lc. intézmények, üzer riiek dolgozói helyezték el vi­rágcsokraik *t. A koszorúzá­st ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget "*• Az egri Gárdonyi Géza Színházban tartotta meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára emlékező' ünnepségét a Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola, (Folytatás a 2. oldatom}

Next

/
Thumbnails
Contents