Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

Bástya a Visegrádi utcában A Visegrádi utca, első •meieii lakásnak két kijára­ta volt. Az egyik ajtó a lép esőházba vezetett, a másik egy utcára nyíló Itülönieljá- rathoz. így, ha a szemben le­vő „bagolyvárból” figvelmez- telő jelzés érkezett az ille­gális párt tagjai feltűnés nélkül távozhattak. Budapesten, a Visegrádi utca 13. szám alatti házban alakult meg 1918. november 24-én a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. A lakást Kassák bajos bérelte, az ak­tivista művészeit itt tartot­ták rendszere« kiállításaikat. Az átelleni, hajdani lakta­nyaépület abban az, időben malommunkások szállásba ■ lye volt. Ha ogv-egy szobá­ban már nem maradt üres ágy. kitettek az ablakba egy égő gyertyát, jelez.ve, hogy minden hely foglalt. Különös hangulata volt a sötét,, csúf épületnek, amelynek ablaka­iban esténként sorra gyúltak ki a pislogó fényű gyertyák; innen ered a „bagolyvár” el­nevezés. Most november 20-án a fővárosban újból megnyílt a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja megalakulásának emlékmúzeuma. Még- a meg­nyitás előtti napokban be­szélgettem a kiállítás ren­dezőjével, dr. Szikossv Ee­,-enccei. a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum főelőadó­jával. — Mennyiben gazdagodon az emlékmúzeum u felújítás során? — Sikerült kibővítettünk a helyiséget, amely most ere­deti nagyságában áll a mú­zeum rendelkezésére. Ez. a lakás, a két kijáratával, olyan volt a forradalom hó­napjaiban. mint egy erős bástya. Egy házzal arrébb, a Visegrádi utca 17. szám alatt lakott Szamuely Tibor: mö­götte. az Ügynök utcában, ma Kresz Géza utca. Kút; Bél« lakóit; a szemben levő munka««álláson pedig min­dig készenlétben állott né­hány ügyelő elvtárs. hogv idejében jelt adjon, ha ve­szély közeledik. A kibővített helyiségek egyikében Kun Béla-emlékszobál rendez­tünk be. És lesz egy külön előadóterem, ahol a látoga­tók előre bejelentett- kérésé­re előadásokat szervezünk. A képzőművészetben, például az 1917—19-es években olyan jelentős művészek tevékeny­kedtek, mint Uitz Béla, és még jó néhányon, akik a kom­munista mozgalomnak is ak­Klasszikus és a mai szovjet irodalom a téli könyvvásárokon A könyvesboltok gazdag választékához sok szűrnél járulnak hozzá a klasszikus • és a mai szovjet irodalmat reprezentáló kötetek. A Cse­hov művei sorozat második köteteként látott napvilágot a Sirály című mű, amely­ben a címadó drámán kí­vül olyan örökbecsű alkotá­sokkal találkozhat az olva­só, mint A Ványa bácsi, A három nővér, s a szerző agyfeivonásos remekműve: A dohányzás ártalmasságá- ról. A Dosztojevszkij művel sorozatban most kiadott el­beszélések és kisregények olyan írásokat tartalmaz, amelyek nemcsak azok szá­mára izgalmasak, akik most ismerkednek meg a nagy író művészetével, de a mű­vészetét már régóta tiszte­lők számára is az újabb fel­fedezés örömével hat. Kor­ban hozzánk közelebb áll, de már klasszikusnak számító író Aiekszandr Kuprin. Vá­logatott elbeszéléseit az Eu­rópa Kiadó jelentette meg. Népszerű és ismert regé­nyei mellett maradandó él­ményt nyújt az olvasónak az elbeszélések most kiadott gyűjteménye. . A szovjet irodalom egyik legnagyobb alakja Maxim Gorkij. Életművéből ezúttal fiatalkori r- mekét, a Foma Gorgyejeve: kínálják a bol­tok az olvasóknak. Az fró első korszakának csúcspont­ja és egyben záróműve a Foma Gorgyejev, amely a kispolgári életfelfogás ellen lázadó rokonszenves hős tör­ténete. A szovjet irodalom­nak kiemelkedő alkotója volt Alekszej Tolsztoj. Gol­gota című monumentális műve a forradalom és pol­gárháború idejét mutatja be. Makarenko neve fogalom­má vált a modem pedagó­giával foglalkozók körében. A közelmúltban megjeleni mű, a Pedagógiai hőskölte­mény, a nagy szovjet peda­gógus nevelői élményeit tar­talmazza. Számos híve van hazánkban az Ili—Petrov szerzőpár műveinek. A vi­lágsikerű 12 szék folytatása, Az aranyborjú című szatíra a fiatal szovjet állam igazi, égető kérdéseit, visszássága­it, jellegzetes figuráit ragad­ja meg, s a groteszk nagyí­tás tükrében leleplez min­dent, aminek az új körülmé­nyek között el kell tűnnie. A második világháborút közvetlenül megelőző és a Nagy Honvédő Háború idő­szakának kiemelkedő alak­jai közé tartozik Konsztan- tyin Szimonov. A Nem szü­letünk katonának és az Élők és holtak után regénytriló­giájának befejező része lá­tott napvilágot az Európa Könyvkiadóiról, Az utolsó nyár címmel. Miit !» :i‘aulaiunk: 18.15: Érdek és érdekeltség A televízió politikai vita- estsjtuzata. A most adásra kerülő rész címe: Érdek­konfliktusok. Az adás vita­indító fűmmel indul: A Ti- szakécskére települi „Vegy- épszer" Vállalat dolgozói mondják el véleményüket egy, a valóságban is lezaj­lott eseményről. Arról volt ugyanis szó, hogy a tisza- kécskei gyáregység nyeresé­ges volt 1972-ben, az „anya- vállalat’ ’ azonban nem, s ezért a gyáregység dolgozói nem kaptak nyereségrésze­sedést. A dolgozók nagyon határozottan szóvá tették, hogy szabály ide, szabály oda, ez igazságtalanság, hi­szen ők jól dolgoznak. az eredméhyek ilyetén alakulá­sa nem az ő hibájuk. Igazuk tív harcosai voltak Az ö művészetüket elemezve, le­hetetlen nem szólni a korról, a történelmi eseményekről. Hégi filmhíradókból össze- ülítunk majd egy dokumen- tumfilmel, melyet a látoga­tók kérésére levetítünk, összegezve: a múzeumban aktív népművelői, munkát szeretnénk folytatni — Milyen módon jutott az itt látható gazdag dokunien- tműanyag a múzeum tulaj­donába■ ? — Részijén könyvtarakban, levéltárakban folytatott ku­tatómunka alapján bukkan­tunk rá azokra a forrásokra, könyvekre, újságokra, plaká­tokra. amelyek alapján meg­kezdtük az anyag gyűjtését. Igen sok segítséget kaptunk a régi elvtársaktól, akik, ha személy szerint nem is ren­delkeztek tárgyi emlékekkel, neveket, címeket mondtak olyan személyekről, akikről feltételezték, hogy őriznek dokumentumokat. Így jutott hozzánk például László Jenő teljes hagyatéka: ő a kom­munista párt egyik alapító tagja volt. s 1919-ben kivé­gezték. Érdekes története van ennek a szép rézszamovár­nak is, melyet Lenin küldött Kun Bélának ajándékba. A szamovárt Kun Béla titkár­nője őrizte egy ideig, majd miután ő is emigrált, a csa­lád gondjaira bízta. Tőlük került ide. a múzeumba. — Az egyik vitrinben lát- ható egy térkép, ahol apró karikák jelzik a kommunis­ta párt szervezetének kiépü­lését az ország területén. Hogyan készült ez a térkép? — Ebben a munkában a Vörös Űjság volt legfőbb se­gítőtársunk, híreiből nyomon tudtuk követni a pártszerve­zetek megalakításának he­lyét, idejét. Sajnos, nagy hiá­nyosságunk, hogy Szeged és Debrecen kivételével, a vi­déki szervezetek működésé­ről semmilyen tárgyi doku­mentumunk sincs. Hálával fogadnánk, ha azok. akik őriznek fényképeket, vagy más, írásos emlékeket, eljut­tatnák a múzeumunkhoz. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulási emlékmúzeumának ma csak egy, «főbejárata van. Az egy­kori „bagolyvárat” is lebon­tották, az üres telekre tágas, nagy ablakos lakóház épül majd. De ha erre jár a lá­togató és végighaladva a ter­meken, szembenéz az. arcok­kal, akik az üvegablakok mö­gül tekintenek rá, gondoljon arra: ezeknek a férfiaknak és nőknek, nap mint nap, a hátsó kijáraton kellett, oson­va menekülniük, mert ha bátor emberek voltak is, szerettek volna élni. De ez csak keveseknek sikerült kö­zülük. Sokan, sokan mártí­rok lettek! László Ilona Harmadízben rendezték meg Heves megye irodalmi színpadainak műsoros talál­kozóját. Elismeréssel kell fo­gadni a hatvaniak szándékát, fáradozását, amellyel immái harmadszor szervezik meg ezt a szakmai bemutatót. A/ idén tíz irodalmi színpad, színjátszó együttes mutatta be produkcióját a kétnapos program során. A művészi szép élményére hangolt közönség és zsűri egyébként eléggé hullámzó szí nvonató előadássorozatot tapsolt, vagy bosszankodott végig. Ami egyértelműen ör­vendetes: témaválasztás és műfaj szempontjából igen változatos volt a műsor. Ki­terjedt az elvontabb erkölcsi­világnézeti kérdésekre épp­úgy, mint az időszerű politi­ka jelenségeire. Más kérdés, hogy a problémákkal való művészi szembesítés mennyi­re sikerült...!? A közönség és a bíráló bi­zottság tetszését a siroki gyermekszínpad „Tűzanyo” című verses mesejátéka nyer­te el leginkább. A kis szerep­lők — Borics József rendező irányításával — önmagukat adták. Tréfás báj. játékos de­rű sugárzott minden meg­mozdulásukból. Hozzájuk ha­sonlítani, sajnos, egyetlen fel­nőtt csoportot sem lehet. Fel­felcsillant ugyan a komédiá- zó képesség itt-ott, de he­lyenként avatag tém^válasz­(Szabó Sándor feli:.) tusba, anakronisztikus anek- dotázasba fulladva, mint a rozsaszentmértoniaknál, akik Urbán Ernő „Por az ágy alatt” című, ma mar naív pa­raszti humorú vígjátékát mu­tatták be, vagy a Gyöngyösi Játékszín „Hans Sachs” egy- felvonásosában. A színpadi megjelenítés azonban messze elmaradt a „Tűzanyó” derű­jének hitelétől. Talán még a hatvani Irodalmi Színpad nyújtott e téren szellemeseb­ben szerkesztett és rendezett műsort. Ennek fiataljai „A könyv komédiája” címmel, Ráth—Végh István írásai alapján, Praznovszky Mihály vezetésével léptek színpadra. Erősen kifogásolható a nagyrédei Szőlőskert Művelő­dési Ház csoportjának vállal­kozása is! Kisfaludy ..Kísér­tet" című szerelmi bohózatát mutatták be, megőrizve a mű születési korának idejétmúlt, népszínmüves jellegét. A da­rab gyengéit, sajnos, a sze­replők sem tudták feledtetni. Még inkább vitatható az adácsiak vállalkozása. A mű­sort — „Fohász az emberiség­hez” — Erdélyi István írta, rendezte, s anyaga meglehe­tősen homályos, ideológiailag zavarosnak tűnt. Jeleneteiben az élet értelméről, cseppfo­lyós általános igazságokról szóló szöveggel vergődtek az egyébként tehetségesnek tűnő szereplők. Fárasztó monoló­Szerény szín­vonal Az amatőr színjátszók hatvani szem léiéiől goiíai recitáltak egy át talán nem mnkcionaits díszletek között. Az egyik például, tel­jesen érthetetlen módon, a szöveg előadása közben le-föl mászott egy kettős létrán(7>. Természetesen a sorozatijait akadt néhány kidolgozottabb, hatásos, expresszív részlet is! Ilyen volt a gitárzenei mon­tázs a karácsondiak Chiléről szóló antifasiszta összeállítá­sában. És szépen illeszkedett a hegedű-intermezzo a vá- mosgyörkiek „Anyám volt, anyám” című programjához. Kár. hogy a muzsikus nem maradt a kulisszák mögött Mert a színpadra lépve. a szereplő fülébe „baseválva", már megbontotta a korábbi összhangot. Egyébként ezen a találko­zón is feltűnt az utóbb annyi­ra divatossá lett morbid han­gulatú, igen tragikus hang­szerelésű, intellektuális ösz- szeállftások túltengése. a az ehhez illeszkedő csoportos előadói stílus. Rákos Sándor ..Anyasirató”-ja, de még in­kább a vámosgyörkiek műso­ra a nyers tragikum mélysé­gedben vájkált, s gyászosan elidegenítő volt. anéiküt hogy a közönség többsége ér- zelmiieg-hangulatilag azono­sulhatott volna mondanivaló­jával. vagy egyáltalán kellő­képen felfoghatta volna a mű eszmeiségét. Tehát szerény.. igencsak hullámzó színvonal jellemez­te nagy általában a két na­pot. Am ennek ellenére sem vitathatjuk el a harmadik hatvani találkozó létjogosult­ságát. Mert segített felmérni. hol tart a mozgalom, hol tartanak ezek a szorgalmas, öntevékeny művészeti cso­portok? S erősítette a szándé­kot, hogy a jövőben is talál­kozzanak hasonlóan nemes céllal. Moldvay Győző 7-eRS*NSZtCy J 0EHQ-. QjmmMj 1973. november 3()„ péntek is lett. A minisztérium köz­pontilag segített a kialakult helyzeten. Ez azonban végül is Deus ex machina megol­dás, s így indokolt volt, hogy a történtekről a kecs­keméti pártiskola hallgatói is vitatkoznak. A műsorban ezt a vitát is figyelemmel kísérhetjük. Persze, az ér­dekeltéréseknek és az ebből eredő konfliktusoknak nem ez az egyetlen formája. Szó esik a műsorban arról is, hogy több vidékre telepített üzemben, azonos munkakör­ben és képzettséggel dolgozó munkások kevesebb fizetést kapnak, mint fővárosi tár­saik. Már az eddigi adások­ból is kitűnt, hogy a szer­kesztők gondolatébresztő és állásfoglalásra késztető mű­sornak szánják a sorozatot, s ezzel egyben minden né­ző szám;:;;! se itséget is akarnak nyújtani a saját helyzetében adódó érdekel­lentmondások reális megité- léséhefc __ V agy kezdjem azon?Hogy: ha valakinek kiköpött zsi- ványképe volt valaha, hát ez a lapszerkesztő, előttem is, a kalauz előtt is, az uta­sok előtt is, szinte a bilincs után kiabált!... Hát szóval megjártam ez­zel a szerkesztővel! De várjanak, várjanak! Nincs vége itten ennek a históriának. Mert elvezé­nyeltek három napja múlt teg­nap az Álmos vezér térre, egy nyomozáshoz. Elég csak az, hogy ott a pos­tahivatal és bank egymás mellett van a sarkon és az autóbusz- és villamosmegál­ló együtt. Nagy a forgalom mindig ott. Egyszerre, mintha megüt­nének, megis­merem a pá­don, két lépésre tőlem, azt az angyaiarcú kis úrilányt. Nem is a pádon Hanem áll a pad túlsó végén és egy csomagját te­szi le a padra. Azután pe­dig a csomagjára rá a re- tiküljét. Na! Jön úgy néha az em­bernek, hogy mintha a szé­nié úgy akadna meg vala­mi csodán, hogy számot sem tud adni magának, mi Ez a rétik ül sokkal nehe­zebb, úgy látom, ahogy ez a kislány leteszi, mint ami könnyű, semmi, vicik-vaca- kot tartanak ilyenben nősze­mélyek ... Mi lehet ebben a táskában? Odafordulok, de ' nagyon barátságosan, ehhez úri­kisasszonyhoz és mondom: — Meg tetszett a múlt­kor ijedni a 95-ös villamo­son. Az az úr. a hamis öt­koronással, kiabált... Abban a szent pillanat­ban, még be sem érem fe­jezni, amit mondok, már tudtam, hogy kivel állok szemben. Csak ahogy rám nézett és rám íörmedt: mit akarok tőle? És ahogy félrekapta a fejét. És egy fiatalembert hívott volna magához. De az hirtelen, mintha nem látná, megfordult és ello­holt ... volna! Már készen voltam a do­loggal : — Ne csináljon lármát, édes. ne csináljon botrányt, mert magának rosszabb! Ne mulasson semmi igazolványt, drága! A reuküljét mutassa csak, drága! ... Halló, fia­talember! Jöjjön csak! ír Mit meséljem tovább” Benne volt a többi az új­ságban is. Negyvennyolc darab ha­mis, hét darab jó ötkoro­nást találtam a retikülben Ezeket már beváltotta a kis nő. Hárman gyártották: egy lakatossegéd és egy műsze­rész Pesthidegkutan ezt & hamis pénzt. És ez a kis angyalarcú nő, akit én is, nem több. mint legfeljebb tizenöt éves­nek néztem, hogy olyan zsenge kis alakja és olyan, finom, úrilányos ruházata volt, mint az iskolásnöven­dékeknek! ...Hát ez már két éve élt, persze balkéz­ről, a műszerésszel és vohi egy kislányuk is... Ez járt, meg a bátyja, akivel oö megcsíptem beváltani az öt- koronásokat .. Húszat elsütöttek könnye*) naponta! ★ Tudom, hogy felterjesztet­tek a jutalmon kívül előlép- , tetésre is, hogy ilyen ügyes fogást csináltam ... Hát persze, hogy nem volt érde­mes szájaíjak a felügyelő úrnak nagyon, hogy: Na tessék látni, ez már nem a rendelet szerint volt gyanús külsejű, ez a kis angyalarcú nő! El mertem csípni még­is!... Mig a rendelet sze­rint csak szidást kaptam a lapszerkesztőért!. . . De itt már mégis elmesél­tem ezt a dolgot maguknak, ahogy történt. (VégcJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents