Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-27 / 277. szám

MŰSOROK. 8.^u 8.52 9.27 12.20 12.35 14.00 14.07 14.51 15.10 16.05 16.20 17.05 17.25 17.35 18.05 18.30 19.25 20.10 21.03 22.30 22.57 n.10 KOSSUTH Operettrészletek Harsán a kürtszó! Muszorgszkij: A szorocsinci vásár, Háromfelvonásos víg opera Ki nyer ma? Melódiákoktól Kantáta Mesejáték Éneklő Ifjúság Kádióiskola Riport Népi zene Fiatalok stúdiója Fúvósmüvek Ismerkedés Kovács András filmrendezővel Haydn: B-dúr szimfónia A Szabó család Tánczeno Áriák Az ÜJ Írásról Bánki: Két bors ökröcskc Operettrészletek Beethoven-zongoramüvek PETŐFI 8.85 Zenekari muzsika 9.03 Népdalest 9.50 Táncdalok 11.53 Könyvek, tájolt, emberek 12.00 Két trió 13.03 Törvényköny» 13.20 Áriák 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután 18.10 Riport 18.35 Magyar táncokröl 18.55 Braimis-kórusmüvek 19.07 Statisztika. Vészi Endre rádiódrámája 20,28 A rock mesterei. V. rész 20.58 Nótáit *1.25 Kodály dalköltészet*. I. rész 22.25 Színházi riport *2.10 Tánczene 23.15 Szimfonikus zen* Szolnoki Rádió Alföldi krónika A tegnap esti hangversenyről Szabó Miklós énekel Lakáshivatal Képesítés nélkül Szerkesztik a hallgatók. Közben: Cittörőhíradó MAGYAR 9.00 iskola-tv 17.13 Hírek 17.20 Tízen Túliak Társasága 17.50 Ki minek mesterei 18.50 Játék a betűkkel 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hírado 20.00 Az arnyak délben tűnnek el. tv. Marja sziklája 21.15 Az én csatornám 21.45 Tv-hiradó 21.55 Vita a köztéri szobrokról POZSONYI 11.20 16.00 18.15 19.00 20.00 21.35 22.05 R.-expedíció öserdeink Volt egyszer egy zenekar és 21.10 Híradó Az árnyak délben tűnnek el. Szovjet tv-sorozat. 4. rész Music a, viva A labdarúgás hírei Rí VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Bob herceg Színes magyar film. Fél ü és 8 órakor Fellini — Róma Színes olasz—franciái film. i rtl BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél ti és i'él § órakor Nászéjszaka a börtönben Színes olasz film vígjáték. ÍÜNGYÖSI P’JSKIN Egy srác fehér lovon rüNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 és este 7 órakor A „Satnrnus” csapdájában I—II. rész LTV AKT VÖRÖS CSILLAG Cható földje U'VANI KOSSUTH A holnap lovasai 3 VÉS Hárman a kincs nyomában :rSABONY Malomkő Wífror JkabáÉoh* műszőrme bundák Ahol valamikor a Nagyrét húzódott A csurgói 1700 dolgozót foglalkoztató Napsugár Ipari Szövetkezet harminc országba exportálja mzati termékeit. Képünkön: téliesített bakfis műbői. it. (MTI-foto — KS) EyeV városának egyik külö­nösen szépen fejlődő része a Bu­dapest felöl bevezető főútvonal­nak, a mustárt) Lenin útnak a környéke. Az elsősorban érde­kelt egriek megelégedéssel, az ide érkező idegenek pedig szin­te csodálkozással nézik az erre kialakuló „modern" Egert. A legtöbbjükben azonban felmerül a kérdés: mióta van ez igy, mi volt erre regebben, az elmúlt évek során, vagyis a közeli év­századokban? Száz-százötven évvel ez­előtt a város itt tulajdon­képpen a Lenin utat már beljebb keresztező, keleti irányban haladó Sas útig terjedt. Ez az út azután már az 1800-as években sem volt jelentéktelen: ez veze­tett a „tihamérj részen” mű­ködő „Fekete Sas” neveze­tes kocsmához, ahonnan az út a nevét is kapta. Tovább alig száz lépés után, ismét kelet felé irá­nyulva, a „Vasul utca” kö­vetkezik. Az utca bejáratá­nál régebben egy vámház állott, amit az egriek so- lcáig mint „cédulaházat” em­legettek. De nem ez volt a fontos, hanem az utca ke­leti végén létrehozott vasút­állomás! Ennek a megvaló­sítási idejét pedig rögzíti az, hogy az eger-kfüzesabonyi vasútvonalat 1872-ben he­Szicíliai tragédia Egerben: 19 órától szerda rv isi-!, t óráig, a Bajcsy-Zsi- ■/ . tiicai rendelőben. (Te- . jU-to) Rendelés gyerme­. :k i . izére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. ■«ám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27). Palma di Mbntechiarónak 25 000 lakása van. A felnőt­tek 40 százaléka trachomá­ban (szembaj), krónikus, ví­rusos hepatitiszben (máj­gyulladás) vagy tuberkuló­zisban szenved. Palma di Montechiarónak nincs kór­háza es mentőszolgálata. Rendkívüli törvény Hétezren kivándoroltak, a munkaképes lakosság 80 szá­zaléka munkanélküli. A „fe­hér özvegyek” száma — asz- szonyok, akiknek a férje kül­földön dolgozik — megha­ladja az ötezret, a szegények listáin több mint négyezren szerepelnek, a lakások 80 százalékában nics víz, a há­zak 70 százalékában nincs W. C., és teljesen elavult a csatornarendszer is. Szicíliá­nak ez a kisvárosa mindösz- . sze 30 kilométerre fekszik ? AgrigentótóL | Palma di Montechiaróban 1060 áprilisában konferen­ciát rendeztek Nyugat-Szicí- lia elmaradott vidékei élet- körülményeinek és egészség- ügyi helyzetének felmérésé­re. Ezen a konferencián olyan megdöbbenés uralkodott, I hogy a szicíliai helyi kor­mányzat rákényszerült egy í rendkívüli törvény meghoza- j falára Pahna di Montechiaro ; és a szomszédos Licata sza- ; nálásáról. Tizenhárom év telt ; el azóta, de megállapítható,; hogy semmi sem történt. Még a községi tanácsházá­ban sincs W. C., semmiféle korszerű csatornázási beren­dezést nem létesítették, és a városban a szennyvíz nyitott csatornakon az út szélén ío- : lyik el. Széket az iskolába Ha valaki havi 30 000 lírát, keres, akkor a gazdag polgá­rok közé sorolják. A hét ál­talános iskola közül négyet; magánházakban helyeztek el. Ezekben az épületekben az : egészségügyi helyzet hihetet- ! len. A közelmúltban az I egészségügyi hatóságok egyik tisztviselője elrendelte az 1 egyik iskola bezárását, mert' nem voltak ablakai, ém a; háznak semmiféle csatroná- : zása nem volt. Az anyák kö­nyörögnek az óvodákban, hogy vegyék fel gyermekű-; két, mert ott legalább kap­nak valamit enni. Az egydi általános iskola tanulói nem­rég levelet intéztek a körze- ; ti tanügyi hatóságokhoz az­zal a kéréssel, hogy adjon nekik- iskolapadokat. Jelen­leg minden gyermeknek ott­honról kell egy széket magá­val vinnie. Hat évvel ezelőtt a minisztérium 100 millió lí­rát irányzott elő egy iskola építésére. Ez az iskola mind a mai napig nem készült el, és csak az a kérdés, hova lett az építésre előirányzott pénz. Palma di Montechiaróban minden családban átlagosan 7 gyermek van, de sok csa­lád 13—14 gyermeket nevel. A négyezer munkanélküli legnagyobb része mezőgaz­dasági munkás. A környéken nincsenek gyárak, nincs ipar. Amikor azután a lakásokat, iskolákat, gyárakat, utakat, vizet és megfelelő csatorna- rendszert -követettek, ennek egyetlen következménye az lett, hogy följelentették őket a közúti forgalom akadályo­zása miatt. Együtt az állatokkal 1960-ban Silvió Pampiglio- ne professzor, a Római Egyetem tanára megvizsgál­ta 600 Palma di Montechia­róban élő család helyzetét, és megállapította, hogy 3404 la­kos ' 5085 házii állattal él együtt, továbbá, hogy még a pékségben is együtt élnek emberek állatokkal. Az egyik pékségben a kö­vetkezők aludtak: a pék, a felesége, 7 gyermekük, egy szamár és öt kecske. Egy másikban: egy anya, két gyermeké, . egy számár, öt kecske, tizenkét tyúk. S az­óta csak azért javult vala­mennyire. a helyzet, mert csökkent a pékségek száma. (Volksstimme) lyeztélc üzembe, amelyhez azután 1908-ban az Eger— Putnok közötti szárny csat­lakozott. Igen, itt áll a „nevezetes” egri vasútállomás, ám mi van, vagy inkább mi volt mögötte? Tanulmányozzuk át most az 1913-beli „Eger rendezett tanácsú város tér- képe” kiadványt! A térkép feltünteti az ..Eger állomást”, és tőle dél­keletre, a Sas ut mellett a századforduló körül létesí­tett „városi villanygyár ás jéggyár” szerepel. Az állo­más és az Eger-patak által határolva az akkori „Érsek- keid” déli kerítésétől lefe­lé pedig „Nagyrét” és „Káp­talani földek” a jelzés, vé­géig, a Sas útig terjedően. Bizony egészen az 1930-as évekig, amidőn itt kiala­kult a most is „Csákó” né­ven emlegetett városrész —, erre még vetések, rétek hullámoztak. A „Nagyrét” egyébként igen nevezetes „rendezvények” helye volt időnként —. így például az egri vadászok „galamblövé­szet” versenye zajlott az Ér­sekkert alatt, de szerintünk — akkor még gyerekek sze­rint — a csodával határos volt, midőn a tévében mi­nap látott Kvasz András re­pülőgépe az első repülést itt bemutatta, és a gép 50 mé­ter (!) magasra emelkedett. ★ De térjünk csak vissza a Lenin útra, az akkori Deák Ferenc utcára. Az ut keleti szélén, a mostani Nagy Jó­zsef utcáig, a XVIII. szá­zadban püspöki gazdasági területek húzódtak, ahol ér­dekes épületek is állottak. Igv például ilyen volt a nemrégen lebontott nagy magtár, a „Granaeium Do- minak” —, amely nemcsak városképi okokból lett Eger­ben általánosan ismert, de mert nagyon hosszú ideig ehben működött a „Hering- féle gépgyár” —. a török idők után Egerbe költözött Hering családnak műhelye. A Deák Ferenc utca ke­let felőli oldalának képe az 1910-es években lényegesen megváltozott. Az akkori dr. Szmreesányi Lajos — ma Klapka György — utcától délre szép lakóházak épül­tek. „villasor” alakult ki. Ekkor nyílt meg az Érsek­kert déli széle felé futó A bölcs pá&züm Volt egyszer egy szegény pásztorfiú, aki messze földön arról volt nevezetes, hogy minden kérdésre bölcsen meg tudott felelni. A fiú tehetsé­ge a király fülébe jutott, de nem hitte el, ezért magához hivatta és kételkedve igy szólt hozzá: — Te volnál az a bölcs pász­torfiú? Nos, majd én meg­leckéztetlek. Felteszek ne­ked három kérdést, de nehe­zeket ám, mert én nagyon okoé király vagyok, s ha mindháromra jó feleletet adsz, saját gyermekemnek te­kintelek és behozlak királyi palotámba. A rongyos ruhájú pásztor­fiú meghajolt és szerényen szólt: — Tessék, felséges kirá­lyom. Hogy hangzik az a három kérdés? — Hát figyelj, fiam. Az el­ső kérdésem: hány csepp víz van a világ összes tengerei­ben? A fiú mintha meghökkent volna egy pillanatra, aztán megemberelte magát és rá­vágta: — Felséges királyuram, előbb tömesd el a folyókat, hogy egy csepp víz se juthas­son a tengerekbe, s akkor azonnal megmondom. A ten­gerekbe ömlő folyók vizét ugyanis még nem számolhat­tam meg, mert nagyon fiatal vagyok, ahhoz nőnöm kelle­ne. Egyébként összességében, tehát a folyók vizét is bele­számítva — és itt mélyen gondolkozva a mem., zeten függő arany csillárra dobta a szemét — pontosan 26 896 uiilliárdbillio 819ü milíiómil­liárd 998 ezermillió és 3 csepp víz van a tengerekben. — Honnan tudod? — cso­dálkozott el a király. —Biztos és pontos adat, — mondta nagyon komolyan a pásztorfiú. — Ha nem hiszi felséged,, számoltasson ulá­A király intésére a szolgák nyomban hozták neki az író- fels/.erelést. Ekkor a fiú be­lemártotta tollát a tintába, s apró pöttyöket rajzolt a pa­pírlapra. Fél óráig is eltar­tott, mig végzett. A papírt odanyújtotta a királynak, nam. Meglátja, egy cseppet sem tévedtem. — Hehehe! — vakarta meg sz.akállát a király — kényte­len vagyok elhinni. Mert ho­gyan és kikkel számoltassam meg? De most jön a máso­dik, nehezebb kérdés: hány csillag van az égboltozaton? A szegény pásztorfiú fel­kiáltott: — Fejből nem tudom pon­tosan, de hogy kiszámíthas­sam, kérek egy ív fehér pa­pírt. egy üveg tintát és egy tollet, .. ........ .___ am ely tele volt oly sűrűn pettyekkel, hogy a papírnak egy szem fehér része sem látszott. A király számolgat­ta volna, de a szeme káprá- zott bele. — Pontosan ennyi csillag van az égen! — mosolygottá bölcs pásztorfiű. A király nézte a tintától teljesen fekete papírt, már szédelgett, aztán mérgesen összegyűrte, még a keze is csupa tintás lett tőle, és most már erélyes hangon szólt: — A harmadik kérdésein következik, te kölyök; hány gróf Barkóczy Ferenc, most dr. Münnich Ferenc újra. Az, ugyancsak ottani v l- lasort most megszakító Ne y József utca (egy időben I - vente utca!) sem léte/, t még ekkoriban. \ Ott csak a ..Bukuli árok” futott le az Érsekkert kérdésé mei t szerénykedett északi cselid- lakús-épületekig, és a vá* is fiatalságának életében s k gyönyörűséget jelentő kor­csoly apálya-tóh' r. A korcsoly ap. \—t. Eger egyik első sporlletesitm i- n.ye. És érdekes, hogy erre, részben a korcsolyapálya he­lyén fejlődtek ki a város újabb spor(alkotásai. Az el­ső világháború végéig az Érsekkertben csak teniszpá­lyák voltak, ahol inkább szórakoztak, mint verse­nyeztek a „fehér sport” hí­vei. A „régi sporttelep”, a mai salakos pálya csak az 1920-as években valósult meg, az uj stadion a korcso­lyapálya-tó helyén pedig már szinte „napjaink alko­tása”: ezt 1954. augusztus 20- án adták át hivatásának, míg a hozzátartozó öltöző- épületet. 1958-ban vették használatba. ★ Ezzel elértünk „sétánk” utolsó állomásáig: a mosta­ni Klapka György 'utca vo­naláig. Századunk elején még itt az akkori Fürdő ut­cáig ért az érseki magán­kért, amíg az említett villa­sor el nem készült. Lejjebb azonban Joseph Sartory 1796-ban készült térképe mar mutatja a mai Park Szálló helyén a „Bischöfliches Wirts- haus”-t (püspöki kocsmát), a keleti szomszédságban pe­dig szégyenletesen „Mist- Hanfen”-t, azaz szemétdom­bot jelez... Az új szálloda, a „Korona Szálló” ünnepé­lyes használatba vétele 1929 húsvét hétfőjén történt. Végül megemlíthetjük, hogy a jelenlegi Szálloda ut­ca helyén száz évvel ez­előtt egy szénáskert és ía- rakodo (a térképek szerint „Hen und Holzdepsi Ion um) működött, míg régebben pe­dig itt lett volna - a törö­köknek egy búcsújáróhelye, egy „bektári kolostor” és az ottan; szép kupolás épület­ben- állítólag Dede szultán nyugodott... Ennek nyomaira azonban még senki sem búi kant. Hevesy Sándor "•* \áAVWtVVNAAVVAAAVAAVV^ másodperc van az örökkéva­lóságban? — Ez a legegyszerűbb! — tarta szét karját a fiú. — Hálsó-Panorarniában van a gyémánthegy, amely egy óra magas, egy óra széles és egy óra mély. Erre a gyémá’ t- hegyre minden órában rá­száll egy húsz perc súlyú kismadár és csőrö ' á ''':t megköszörúli rajta. Ha e"51 az egész gyémánthegv e i pott, ekkor telik el az örök­kévalóságból egy másodperc. — Megfejtetted! — kiál­tott örömmel a király. — Bölcs ember vagy, . fiammá fogadlak, ezentúl itt lakhatsz velem, királyi palotámban. —Köszönöm, — vü'ns-rdt szerényen a fiú,— de nem tehetem. — Micsoda? — csodálko­zott a király. — Nem tehetem, felséges királyom, mert ha ebben az elzárt királyi palotában lak­nék, elbutulnék, s csak kér­déseket tudnék feladni, ame­lyekre mástól várnám a fele­letet. Megyek ki az életbe, a hegyek közé, a birkanyájam­hoz, hogy feleleteket találjak az élet rejtelmeire. — Nem értelek! — húzta össze bozontos szemöldökét a király.. A rongyos ruhájú pásztor­fiú már a kijárati ajtó arany­kilincsét fogta, onnan szólt vissza: — Akko.r engedje meg, fel­séges királyom, hogy ez le­gyen az én egyetlen kérdé­sem. Gondolkozzon rajta, 6 ha megfejtette, jöjjön ki hozzám a legelőre, leme­gyünk a falvakba a nép kö­zé, együtt él majd velem cs az egyszerű emberekkel, akiktől sokat lehet tanulni. Németből fordította■ Dénes Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents