Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-27 / 277. szám

II vásár mindig kettőn áll! ' Az év végi, decemberi ün- »epekhez kapcsolódó vásár­lási hullám tetőpontja per­sze még messze van —, de az érdeklődés, a tájékozódás a kirakatok előtt már min­denképpen megkezdődött; az ajándékozási tervek formá­lódnak. Mindenesetre, min­den esztendőbein ez az az időszak, amikor a legfonto­sabb lenne azonnal és pon­tosan tudni minden termék­ről — mit is „tud”, mire al­kalmas. mit bír ki, hogyan kell vele bánni — mert ilyenkor rövid időszak alatt az átlagosnak sokszorosát vásárolják az emberek. Valóban: mit is kell tud­nia egy terméknek •— le­gyen az mosópor, fehérne­mű, kötöttholmi, szövet, éb­resztőóra vagy automata mosógép? Nos, nem azt kell tudnia, amit elvárnak tőle, hanem csak azt, amit állíta­nak róla. Ez a döntő. Nem kevés vita, reklamáció, visz- xzaélés, csalódás, kár — eb­ből kerekedik. Ebből, hogy mást várunk él egy-egy áru­tól, mint amire kép«. Ha erre nem képes egy cikk, amit állítanak róla — élet­tartam, éltartóság, vízhat- lanság, tisztítási hótok elvi­selése stb. — akkor az más ügy. Akkor az egyszerűen minőségi hiba. Tájékozat­lanság, félreértés, nemtörő­dömség viszont az, ha olyasmire kényszer: tok egy- egy gépet, inget, kardigánt — amire képtelen. De hogy mát tud egy-egy termék — azt tudatni kell mindenki­vel, akit érdekel Rengeteg holmj halmozódik ma már az üzletek polcain: — egymás­tól különböző, de azonos rendeltetésű termék. Ráadá­sul — és ez jó dolog —.he­tedhét országból összehord­va. De hát nemcsak az ár, a szín, a forma különbözik — egy-egy olasz, magyar vagy NDK-kardigán esetében — hanem — szinte kivétel nél­kül mindig — a nyersanyag, a kikészítés az összerakás módja is... A műanyagot valamikor —- elintéztük az­zal, hogy nylon — ma már százféle ilyen-olyan „Ion”, „fezter”, „gél” létezik — no, meg ezek keveréke, variá­ciója — egymással és a ter­mészetes anyagokkal — .. .És ugyanarra a hatásra nem viselkednek egyformán. Más egy Thips s más egy Terta lemezjátszó „logiká­ja” ... S nem egyformán rakták össze az NDK meg a Hajdúsági mosógépet... Az olasz cipők, csizmák sosem, lesznek olyan melegek a fé­li zimankóban, mint a len­gyel cipőipar termékei. Ön­magát szidja tehát az, ‘aki olasz cipőben akar sétálni — meleg lábbal — a decembe­ri hidegekben. Illetve — azért nem egé­szen önmagát. Ugyanis — amit egy terméknek tudnia kell — azt szóban vagy írás­ban el kell mondani a ve­vőknek. Legutóbb pl. sofc vita volt a magyar „Szisztéma” elne­vezésű szekrény miatt — meri a vevőnek nem mond­ták meg nyomatékosan, hogy otthon, gyakorlat és pros­pektus nélkül (!) — nem tudják összerakni ts közben még rongálják is a szekrény részeit... Vagy a magyar automa­ta mosógép hibáinak többsé­géről a gyár előszeretettel híresztelte, hogy azok a ve­vők hibái — szakszerűtlenül bánnak a géppel... Hát nem. A vevő azért nem köteles tanfolyamra járni, hogy egy mosógépet kezelni tudjon — és nincs vevő, aki ne venné szívesen —, ha az eladó, vagy a gyár képviselője — türelme­sen elmagyarázza mit kell tenni, hogy ne legyen hiba. Igaz — a vásár mindig ket­tőn áll — az a jó vevő te­hát, aki —- vessenek bár dü­hös pillantásokat az eladók — addig ki nem megy az üzletből, amíg minden szük­ségeset meg nem kérdezett, s a kérdéseire választ nem kapott. Semmit: se a mosó­port, se pulóvert, se autót nem tanácsos megvenni használati utasítás, kezelési leírás, üzemeltetési útmutató nélkül. Igaz, nem ismerhet valamennyi terméket az el­adó — de azt megkövetel­heti a gyártól — vagy az importálótól — a vevő és a saját maga érdekében, hogy írásban és világosan tisztá­zott legyen — mit tud a termék... S az a jó keres­kedő, aki nem mulasztja el — ennek az ismeretnek fon­tosságára felhívni a kedves vevő figyelmét. Még a leg­nagyobb karácsonyi vásári forgatagban sem .. „ Gerencsér Féréssé . . / Benehát - hétvégi paradicsom Hová mégy a hét végére? hangzik a kérdés egyre gyakrabban. Felruccanunk a Mátrába. — így a válasz. | Hihetetlen, de a gyöngye- ! eíek egyik legkedveltebb pi­henőhelye a Mátra, még kö­zelebbről: Mátraíüred, Nem divat már mindenáron a Ba­latonhoz kirándulni, Sopron­ról és Pécsről is kiderült, oda és vissza az út még autóval sem „egy ugrás” csupán, A gyöngyösiek felfedezték a Mátra szépségét, Aztán Mátrafüreden felsó­hajtanak, amikor körülnéz­nek Hej, ha nekem itt lehet­ne egy kis hétvégi házam. Csak annyi, amelyikben a lurkókkal elférünk. Kertjé­be virágot, cserjét, néhány gyümölcsfát ültethetnénk. De hát, hol van ez? Mire vár még mindig a városi tanács? Máshol lehet hétvégi telke­ket kialakítani az üzemi munkások részére: Miskol­con, Salgótarjánban, de Eger­ben is, csak éppen Gyöngyös lenne mostoha? Az első tárgyalás már meg­történt. A részletes rendezési terv programvázlatát már a tanács végrehajtó bizottsága is megszemlélte, megvizsgál­ta és beleegyezését adta a további munkákhoz. Ezzel az aktussal már na­gyobb lendülettel „üzemel” a gépezet. Az optimistább em­berek szerint, akár egy év múlva elérkezhet, a várva várt pillanat. Ki lehet mon­dani, hogy az üdülőtelkek ér­tékesítésének nincs további akadálya. Az ügy ezzel az OTF-hez kerül majd át ★ Benehát. Így nevezik azt » részét Mátrafürednek, amelyik a pataktól keletre terül el. Fenyves borítja az innenső oldalát, a tetején vi­szont kényelmes fennsík vár- £» a kíváncsi turistát. Nincs Máírafureden újabb üdülőtelkeket alakítanak ki — Jobb mint eier ember pihenhet kényelmesen — Az ideális telek 120— 150 négyszögöl nagy magasságban, de a fü­redi házak tetői fölé nyúlik. Ezen a beneháti részen lesz majd az üdülőtelep, a hétvé­gi házak helye. Néhány év­vel ezelőtt már megépítettek itt egy úttörőtábor. Űt is kanyarog fel a dombra, ha nem is kifogástalan minősé­gű, de még autóval is fel le­het bukdácsolni máris a helyszínre. ★ A védőerdő karéjában há­rom részt fognak fel a tel­kek. A legkisebbiken 300, a nagyobbikön 500, míg a leg­terjedelmesebben 1000 sze­mély részére lehet helyet ki­alakítani. A két kisebb terü­leten az egy-kétszintes épüle­tek szolgálhatják majd a tulajdonosok kényelmét. A telkek nagysága 120—150 négyszögöl lesz. Gondoskodnak arról is a tervezők, hogy helyük legyen a gépkocsiknak, de a sétálni szándékozók is kellemes kör­nyezethez jussanak a közpar­kokban. Kispályák, játszóte­rek hívogatják majd a fiata­labbakat, a kis elárusítópavi­lonok, bazárok pedig a be­vásárlást könnyítik meg. Üt, víz, villany, csatorna: ez is épül majd. it Benehát rövid időn belül alkalmat ad a gyöngyösiek­nek régi álmaik valóra vál­tására. Nem titok, arra is gondolnak már most a város illetékesei, hogy a telkek zö­mét gyöngyösiek vásárolhas­sák meg, és az ipari munká­sok aránya is megnyugtató legyen. Valljuk be, így lesz ez ez rendjén. (gmf) Több eseenemö­ruhnsuti eikk ■ A Csecsemőruházati Szö­vetkezet készíti a forgalom­ba kerülő csecsemőkelengyék 85 százalékát. Az idén egy­millió-kétszázezer csecsemő­kelengyét varrnak és terve­ik szerint 1974-re mintegy 20 százalékkal emelik a cse­csemőruházati cikkek terme­lését. (MTl-foto — Balassa Ferenc) Hétfő: határkő 100 milliós wm AGRIA Megyénk tanácsi iparánál: rendkívül dinamikusan fej­lődő vállalata az Agria Bú­torgyár-: belföldi szállításai mellett exportjával is jelen­tőssé vált a szakmában, s ma már tekintélyes cégek méltó versenytársa A válla­lat éleiében döntő jelentő­ségű az idei év, s minden bizonnyal sokáig emlékeze­tes határkövet jeleni a teg­napi nap, hétfő — amelyen a gyár kollektívája elérte már a 100 millió forintos ter­melési értéket is! A remek teljesítmény nem kevesebb, mint 25 szá­zalékkal múlja felül az idei tervet, s így már most meg­van minden remény arra, hogy a jövő évi program is sikerüL Mi lesz a gyöngyösi rendőrkapitányság épületével ? Néhány hét múlva elköl­tözik a Gyöngyösi Járási- Városi Rendőrkapitányság a Széchenyi utcai épületéből. Hogy hová mennek? Átvet­ték az állami építőipari vállalat volt székházát, ame­lyik a toronyház szomszéd­ságában található. i Mi lesz a több emeletes, közismert saroképület sorsa? Az juthat bárkinek az eszébe, nagyon sok lehetősé­get kínál ez a külsejében is figyelemre méltó sarokház az egyébként is épületszűké­ben levő városi szerveknek. Efelől kérdeztük meg Ke­resztesi Lajost, a városi ta­nács elnökhelyettesét. — Abból kell kiindulnunk, hogy a városi tüdőgondozó intézetet át kell rövidesen helyeznünk, mivel az épüle­tet lebontjuk. Az Április 4. téri új lakótelep kialakító­Belépés csak fehér köpenyben TÉVEDÉS ne essék, kedves olvasó, nem kórházba, vagy laboratóriumba kívánjuk be­vezetni, ahol már hosszú év­tizedes hagyományai vannak a fehér köpeny viselésének. Ellenkezőleg, .olyan helyre, ahol sokak számára talán kü­lönösnek tűnik a fehér kö­peny. Éspedig egy korsze­rű sertés-, vagy szarvasmar­ha-telepre. Tesszük ezt ■ azért, mert a fehér köpeny valóságos szim­bólumként szerepelt nemrég egy országos jelentőségű me­gyei tanácskozáson is, ahol az ^Imúlt ősszel kezdődött és csaknem nyolc hónapon át tartó száj- és körömfájás tanulságairól beszéltek. Olvasóink talán joggal fel­vethetik a kérdést, mi köze van a fehér köpenynek a ragadós száj- és körömfájás­hoz? Mire azt válaszolhat­juk, igen is köze van a tisz­ta, higiénikus viseletnek egy- egy járvány megelőzésében. A tudományos-technikai forradalom vívmányai az ál­lattenyésztésbe is betörtek. Ma már egyre több szakosí­tott sertés- és tehenészeti te­lep működik az országban és örvendeteséül Heves me­gyében is. A megye területén az elmúlt öt év alatt 11 sza­kosított sertéstelepet és nyolc szakosított tehenészeti telepet létesítettek. Vala­mennyien jól felszereltek, korszerűek, szociális helyisé­gekkel is ellátottak Mégis több helyen nem tartják be az alapvető - állategészségügyi zonyítják ezt az elmúlt nyolc hónapban dúlt járvány ta- és higiéniai előírásokat. Bi- pasztalaiul. A Heves megyei Állategészségügyi Állomás adatai szerint a Füzesabonyi Állami Gazdaság, a komlói, a horti, a kiskörei és a ti- szanánai termelőszövetkezet sertéstelepén, valamint a Fü­zesabonyi Állami Gazdaság, az átányi és a káli termelő- szövetkezet tehenészeti te­lepén fertőzött a száj- és kö­römfájás. Az aldebrői, gyön­gyösi, hatvani, tarnamérai, poroszlói, viszneki sertéste­lepen, valamint a sarudi, pá­lld, hatvani szajlai és péter- vásári szarvasmarha-telepen viszont mégis sikerült meg­akadályozni a járvány betö­rését. A BETEGSÉG elterjedését a tapasztalatok szerint az is elősegítette, hogy az üzemek nem tartották be a megelő­zésre hozott utasításokat, kü­lönösen a személyi és gép­járműforgalomra, a takar­mányozásra és a fertőtlení- tesre vonatkozóan. Az állat­tartó telepek még mindig nincsenek megfelelően beke­rítve. Az istállók között gya­kori egy-egy gépműhely, vagy raktár, amelyet nem tudtak elkülöníteni a tele­pektől. A tapasztalatok sze­rint bebizonyosodott, hogy az üzemekben nincs elegendő fertőtlenítő szer és fertőt­lenítő gép sem, amelyekkel a szereket alkalmazzák. Hoz­zájárult a járvány elterje­déséhez az abraktakarmá­nyok szállítására használt zsákok megbízható fertőtle­nítésének hiánya is. A köz­ségekben pedig csak akkor sikerült tudatosítani a jár­ványveszélyt, amikor az em­berek maguk is meggyőződ­tek a betegség súlyosságáról és a rendkívül gyors terje­déséről. Zavarta a védeke­zést, hogy sok száz állat be­fogadására alkalmas karan­ténnak használható istálló nem volt a megyében. A jár­vány idején mindössze 11 ka­rantén működött, de ezek té­len és kora tavasszal a sá­ros utakon az állatszállító járműveknek megközelíthe- tetlenek voltak. Van tehát miből tanulniuk az üzemeknek. A. járvány megelőzésére fontos, hogy a jövőben az állattenyésztő te­lepeket mielőbb bekerítsék. Legyen mindenütt megfelelő szociális helyiség, és az ál­lattenyésztésben dolgozók mihamarabb kapjanak mtm- karuhát. A nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban az abraktakarmányokat és a tápokat ezentúl ne textilzsá­kokban szállítsák és tárolják, hanem hagyományos papír­zsákokban, vagy pedig öm­lesztve. Ezzel elkerülhető a fertőzésveszély. A ragadós száj- és köröm­fájás megelőzésére a me­gyében továbbra is a helyi párt- és tanácsi szervek ösz- szehangolt együttműködésére lesz szükség. Ennek köszön­hető elsősorban, hogy az el­múlt nyolc hónapban a pusz­tító járvány ellenére sem ■volt fennakadás a lakossági hús- és tejellátásban. Közös védekezéssel sikerült a me­gye állatállományának nagy részét megmenteni a beteg­ségtől. Így a betegség fo­lyamatossága sem tört meg az állattenyésztő üzemek­ben. NEMRÉG a kormány is ér­tékelte a ragadós száj- és körömfájás tanulságait. Ha­tározatot hozott, hogy a meg­előzés érdekében jövőre kellő mennyiségű oltóanyagot vá­sárolnak Fejlesztik az üzemi állatorvosi hálózatot, és 1974. őszén bevezetik az állategész­ségügyi szakmunkásképzést. Várható, hogy már jövőre a közös .gazdaságok a járvány megelőzéséhez szükséges technikai eszközök beszer­zésére állami támogatást kapnak Mindezekkel lénye­ges lépést tehet előre mező- gazdaságunk a járványos száj- és körömfájás snegeiő zésében... Meatusz Károly | sárnak egyik következménye ez. Az intézetnek helyet kell találnunk. De hol? — tette fel a kérdést Keresztesi La­jos. — Erre lenne alkalmas a rendőrkapitányság székháza, igaz? — Kézenfekvő megoldás. De a város vezetői ezt csak akkor mondhatták ki, ami­kor az egészségügyi szak­emberek véleményét meg­hallgatták. Ők így nyilat­koztak. — Az épület viszont sok­kal nagyobb annál, semmint csak a gondozó kapjon itt helyet. — Ezért arra gondoltunk, ide telepítjük át a mostani a bőrgyógyászati szakrende­lést és még néhány, kisebb egészségügyi intézményt is. A felszabaduló helyeken pe­további orvosi körzetek u..,födhetnek Azt is terve­zik a kórház vezetői, hogy a legfelső emeleten nővér­szállást rendeznék be. — Mibe került az épület használatba vételérték a biz­tosítása? — Hárommillió forintba Ebből egy- és kétmillió fo­rintos törlesztést kell telje­sítenünk két részletben a következő év első felének a végéig. — Kapott a tanacs ehhez segítséget? — Sajnos, nem kaptunk. Magunknak kell előteremte­nünk a meglevő kereteink­ből. Bevallom, ez sernköny- nyű feladat. Ennyit a tárgyban folyta­tott beszélgetésből, A kiin­dulópont tehát az voít, hogy a tüdőgondozó intézetet va­lahová tenni kellett. A kór­ház és a szakrendelő már olyan zsúfolt, hogy egyik sem jöhetett számításba. Újat építeni nincs miből. Még egy kérdés azonban felmerülhet: hárommillió a használatba vételért, továb­bi költségek az elengedhe­tetlen. átalakításra is kel­lenek — nem lehetett volna ezért egy új épületet fel­húzni? Válaszként gondol­juk el: röntgen, bőrszakren­delés, más intézmények is és még a nővérszállás. Mind­erre a hárommillió és még valamennyi nagyon. kevés lenne. De a kapcsolódó ré­szek is figyelemre méltóak. Üjabb helyek szabadulnak fel az átcsoportosítással és azokban újabb egészségügyi munka kezdődhet. Egy tény. Mindez nem végleges megoldás, csak át­meneti. Hogy milyen idő­szakra? Várhatóan legalább tíz évre. Sok függ attól is, mikorra kap új kórházat Gyöngyös. Erre pedig biz­tos időpontot felelősséggel ma senki sem tud megje­lölni, (G, Molnár F.) MB&£&Q 1973. november kedd

Next

/
Thumbnails
Contents