Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-25 / 276. szám
*AH&Aö AMJKÁS KEP Mint buja háttér 'J’arka-viragus Vásznon, a képnek Messzi-mögöttes Tőreiben, hol Búvá kakuklú Illata sétál. Ott mosolyog csak Bennem a fürge, Régi gyerekkor. Zöld, arany cs kék, Sárga, azúrszin Égi csapatja Leskel a fényben. Néhol a barna Bánata fogja Kézen a türkizt És az opálos Táj nevetése Kis szelet ébreszt, Míg az előtér Talpazatánál, Hol kom -r. '.-zöld I ii csak a szőnye; S néhol a bokrok Rejtenek sgy-egy Balga veszélyt is, Jellemem, álmom Összekaroiva Táncol előre. 'JŐamOUZölyáLat Orvosi bravúr — Hallotta már, hogy a Mars-szondát ma másodpercnyi pontossággal célba jutatták? — Még nem. A reggeli köd miatt leállt a forgalom az autópályán. A reggeli lapok csak este érkeznek. — Drága uram, az őnpar- tcolóhely felfedezése óta a parkolási gond már a múlté! önnek nincs más dolga, mint hogy elhelyezze könnyű műanyagból készült, Parkomat elnevezésű parkolóhelyünket, amelynek ára mindössze 499.90 DM, vagy leteriti 599.90 DM-ba kerülő Parki- ■nette elnevezésű kesztyűtartóban is elhelyezhető lehelet- vékony nylon parkolóhelyünket! — Ostoba találmány. Ugyan hol teríthetem le a Parkinettet, hol helyezhetem el a Parkomatot? — No de, uram! Ne legyen már olyan szőrszálhasogató. Láthatja, hogy az emberek a kezemből tépik ki az új parkolóhelyeket! Miért akar okosabb lenni a többinél?, ★ Drága nram, a lyukas diétás kanál, és a fognélküli diétás villa után most a diétás lakással rukkolt elő! Vajon milyen értelemben nevezhetjük ezt a lakást diétásnak? — Rendkívül egyszerű: először is háromszor olyan drága, mint egy normál lakás, másodszor pedig nincs benne konyha, ■úr „Miután a házasságkötő komputer összehozta önöket, szeretném felhívni figyelmüket korszerű elektronikus válásszolgáltatásunkra. Csupán válaszolniuk kell az elválasztó komputer lyukkártyáin feltűntetett kérdésekre és a gép máris megmondja önöknek, miért kell házasságukat minden körülmények között felbontaniuk. A díjszabás változatlan.” ★ A természetimádatod jutott eszembe, drágám — újságolja a feleség, amikor csomagokkal megrakottan érkezik haza. — Ezért vásároltam három viragmintás ruhát! ★ — Édes fiam — zsörtölődik feleségével a férj — talán mégse lenne olyan túlságosan nehéz valamiféle egyensúlyt találni a fizetésem és a te kiadásaid között? — Ugyan, hogy tudod ösz- 6zehasonlitani a kettőt —, vág < «Assza a feleség? — Hiszen 4b mindennap vásárolok, te pedig havonta egyszer Kapsz fizetést! ★ Róma egyik külvárosi piacán a zöldségárus a következő szavakkal kínálja áruját: — Vegyenek ebből a salátából! Annyi benne a kloro- fil, mint a fogkrémben és a rágógumiban! ■úr A pénznek az az előnye — mondta Francoise Sagan —, hogy feleslegessé teszi a gondolkodást. ★ A gyerek hazajön az iskolából. — Nos, hogy haladtok > szexuális neveléssel? — kérdi az apa. — Hát ami a* elméleti! részt illeti, az bizony egy kissé unalmas... ★ Laura Antonelli olasz filmszínésznő egyik kolléganőjéről csupa jót mond. — Igazán kedves vagy —- jegyzi meg a társaság egyik tagja —, annál is inkább, mert ő kígyót-békát kiabál rád. — Lehet, hogy mindketten tévedünk — válaszolt mosolyogva a művésznő. Andre Gide közel 80 éves korában egy nap így szólt barátjához: — Majd meglátod, milyen rettenetes dolog az öregség! — De van legalább valami, ami kárpótol érte? — Minden bizonnyal — válaszolt az író. — Például az ember némi nehézséggel emeli szájához a poharat, de legalább ritkábban szomjas. ★ Egy amerikai milliárdos luxusautót vásárol. Megállapodik egy kocsinál és átad az autószalon tulajdonosának egy 15 000 dollárról szóló csekket. — Végtelenül sajnálom, nram — szabadkozik az eladó —, nem tudok visszaadni, a kocsi pedig csak 10 000 dollárba kerül. — Nem számít! A visszajáró pénzt adja motorkerékpárban! úr Gianacario Giannini megkérte egy kollégáját, dobjon be egy levelet, amelyet a barátjának írt. — Miért írtad a borítékra olyan feltűnően nagy betűkkel, hogy „csak saját kezébe.” — Mert nagyon szeretném, ha a felesége olvadna elJ PARDI ANNA: NOVEMBER A tarlók borotvalatlan férfiarcán nyári káprázatok kilőtt félszeméi takarja sár, fekete banditakötés. S mit rövid napsütésben árnyék kiformált; elhagyott dobokat, hegedűt, trombitát összegyűjti az alkony öreg kéregető asszonya, összegyűjti kóbor fia, a szél, s holt lovak farához ütődik, eseng, zenél az egész vidék. FAZEKAS LAJOS: Adjon az ember... Igazságot halljatok emberek, mint mesét a gyermek. Üvölt a kor. Otthonaink falában antennák gyökereznek. Dalt és zenét! ne üvöltést, ricsajt hozzatok hideg drótok. Az éj csöndjével takaródzaiok, ti gonddal vívódók. Sugár-ujja! érintse arcotok a Nap-kontyú virradat; * ngy nézzetek az égre, a tájba, v mint a hajnali tavak. Igazságot halljatok emberek, mint mesét a gyermek. Adjon az ember az embernek hitet, békét, szerelmet. Rudolf von Virchoar, a XIX. század egyik kiemelkedő orvosprofesszora vizsgáztatott. Jelöltjét az egyik beteg ágyához vezette és ráparancsolt: vizsgáljon, de a betegtől egy szót se kérdezzen. A fiatalember kopogtat, hallgatózik, pulzust mér, mindinkább izzad, láthatóan fogalma sincs róla, mi baja a betegnek. Hirtelen mentő ötlete támad. — Engedje meg, professzor úr, hogy felhagyjak a vizsgálattal Lelki ismeretemmel nem tudom összeegyeztetni, hogy diagnózist adjak, amikor a beteg — súg. — Ügy? A beteg súg?! Gratulálok orvosi bravúrjához. A beteg mind ez ideig SÜketnema volt. ^AAAAAAAAéAVNAAAMéVNAAAAAMM^AAMAAAAAAAAAWlAAAAAóAAAÓAAé^/WWtAAAAA/VWSAA/VWvA/vWWWV Filmet írok A titkárnő szeme feketén csillog a sok kozmetikai szuroktól. — Kis türelem, fiatalember, nemsoká magára kerül a sor! — mondja. Fel óra múlva bekopog a nagy igazgató ajtaján. Hangot nem hallok, lassan nyomom le a kilincset. A nagy igazgató iratok között turkál: — Jöjjön beljebb! — Tiszteletem, igazgató urrr! Felnéz rám, de látom, hogy csak néz, és nem lát. Aztán kicseréli a szemüvegét, felismer. — Aááá, maga az? — Megismétli: — Maga az!... Na jó. Tudom már, maga írja a Rómeó és Júlia forgatókönyvét. Összevágom a bokámat. — Nagyon jó, mondhatnám remek. Hiába, az a Sekszpir ügyes ember. A Rómeó és Júlia szép darab. Bár lehetne egy kicsit modernebb, nem mondom azért szép. Csak egy hibája van. — igenis, egy hibája van. Elvégre, igazgató úr, egyetlen egyszer Sekszpir is hibázhat. — Na ja, hát ő is ember, tjein igaz? Az a baj, tudja, hogy a darab valahol... izében játszódik ... — Veronában, ké- remszépen. „Hét nagy család élt Veronában" — ahogy Sekszpir is mondja. — Áhá, már emlékszem. Hát ez nem jó. Egyáltalán: rossz. A közönség nem tudja, hol van Verona. Ha a bolgár tengerparton, vagy Moszkvában volna, jobban tudnák, mert oda turisztikáénak főleg. Veronából csak a szalámit ismerik az idősebbek. A cselekményt áttesszük mondjuk... ide a Velencei-tó mellé, például Agarára. — De kérem, igazgató úr, a sírjuk is ott van Veronában. — Miért? Agárdon talán nincsenek sírok? Aztán az nem lehet, hogy Júliának dajkája is van. Minek egy olyan nagy darab nőnek dajka? Abból csinálunk egy Tempó Kátéess takarítót, vagy egy bejárónőt. Érti? — De ... izé ... — Hagyja csak, fiam, jobban értem én ezt mint maga meg a Sekszi. És micsoda lehetetlen név az, hogy Rómeó? Róbert vagy Robi. — De... — Majd maga, fiam, megcsinálja, mert maga mai gyerek. Maga érti, hogyan gondolom. Szávai a két család haragszik. De miért haragszik? Nem szeretem az ilyen komor dolgokat. A két családnak egyáltalán nem szabad haragudnia egymásra. Sőt, nagyon jóban vannak. Még üzlettársak is lehetnek, hiszen annyi kisipari engedélyt kiadtak már, hogy még... Mondjuk: Capulet és Montecchi üzlettársak. övék a... mondjuk ... Kapusi és Monostori cipőfelsőrész-készítő. A lányukat és a fiukat egymásnak szánják, de azok tudni sem akarnák a házasságról. Robi egy kis táncosnőbe van be- le bolondulva, Juliska pedig ... pedig ... "o. Juliska pedig beleszeret egy hűli-; gánba. Ebből kiin-J dúlva bonyolódik aj politikai esemény. Az\ erkélyjelenetet ki-J hagyjuk, mert er-] kélydtszletünk nincs, ellenben a Plágovicsí majd. szerez hozzá< muzsikát, a dalt pe-< dig eleneklik a bár-] ban, mert bárdíszletünk viszont van bő-] ven. A kriptajelenetet is kihagyjuk, egyrészt mert ninesi kriptáink, másrészt', nem hülyítjük a kö-< zönséget. Helyette] Robi és Juliska nászúira mennek a líl-i lafüredi Palota szálA lóba, s amikor visz-' szaérkeznek, hoznak] magukkal egy fco-< szárút az apjuk sír-] j ára. — De kérem, iga2 gató úr, ez nem ai „Rómeó és Júlia"! — Na és ha nem? Hát ki mondja, hogy] az? Egyszer irhát fiatalember valami korszerűt, valami ere-', dalit is. Dénes Géza-------wrnmS* C sokonai és az , egri név" A kétszáz éve született Csokonai tiszteletére aula elő a televízió a költő Dorottya című alkotását. A darab egyik főszereplője, Dorottya a következő mondatokkal tüzelj' ellenállásra női társait. Kik állottak bele a leány- seregbe, Kik voltak vezéri az amazonoknak, S örök egri nevet kik nyertek magoknakHogyan korül az egri jelző a versbe s vajón eredeti szótári értékűck-e az egri és a név hangsorok, vagy jelképesen valami mást, valami többet fejeznek jti. Hogy a két szó többet jelent mint a szavak eredeti jelentéstartalma, különösen kitűnik, ha a következő szólásokban figyeljük meg az egri név jelzős szerkezet nyelvi szerepét: Felütötte az egri nevet, elnyerte az egri nevet, kivívta az egri nevet. Csokonai gyakran szövi bele verseibe szólásunkat. A Diétái Magyar Múzsában a következő változatot építi bele a vers szövetébe: z Mennyi sok ellenség viadalján, ] Hány hadi tűzbe \ Nyertetek egri nevet I A Tempeföiben ..domine Csikorgó poéta” szá.iaba adja Csokonai a szólást: \ Menjen kend a nemes gavallérok közé, Kinyer egri nevet, akkor lássuk, valé. Csokonai egy újra felfedezett mulatságos versezeté- ben is szerepet kapott ázor- ! szagszerte híres mondás: Haza jöttem, ittam rá kardszagi Egrit. Hogy illy figurásán nyertem el az egrit. Miért élt oly gyakran ' Csokonai az idézett szólásokkal? Elsősorban azért, mert ezek á nyelvi fonnák nagyon szemléletesen és hatásosan fejezik ki a következő elvontabb fogalmi tarai talmat: hős, vitéz, bátor, kitartó, becsületet szerez magának, derék, helytálló stb., stb. Csokonai verseiben is a jó, a derék, a vitéz, a bátor, a hős szavak jelentése ebben az egyetlen szóban sűrűsödik: egri. Mivel az „egri név” jelzős szerkezet s az elnyerte az egri nevet szólás használati érteke, kifejező ereje nem minden televíziónéző számára volt világos, ezért szóltunk rövid cikkünkben arról, milyen átvitt jelentés- tartalmat és hangulati értéket képvisel az idézett szólás Csokonai verseiben. A szólás különben önmagában is utal eredetének hátterére. Az egri hősök valóban fegyverrel, hősi küzdelemben vívták ki, nyerték el az egri nevet, s ez a nyelvi forma azóta ezekkel a rokonérlel- mü szavakkal egyenlő értékű jelentést hordoz: emberül inselkedik, nagy telteket visz véghez, híres, elhírese- dett, bátor, hős és mindenkor és mindenben helytálló. Dr. Bakos József
