Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

Az ellenőrök névjegye r A BOLTBA lépő vásárló : láthatatlan. szövetségese rendszerint csupán szerény névjegyével ad hírt magá- t Tói: az árura erősített kis t kartonpapírról, amelyen t vagy megfejthetetlen szám- ( jelekkel, vagy az ismeretlen ■ .jótevő nevével találkozunk, 1 t a felirattal: a gyári MEO minősítette és felhasználás- ' ra alkalmasnak ítélte a ter­méket. Az ipari minőségellenőr­zés — mert erről tudósíta- ’ nak a termékeken levő név­jegyek —, eredendő és alap­vető fogyasztói érdekekhez kapcsolódik. Gondoljuk meg, anélkül, hogy ezeket az ér­dekeket ^behatóbban vizs­gálnánk: vajon miként ér­telmezhetők az életszínvonal alakulásának, a reáljövedel­mek növekedésének százalé­kai, a termékek minőségé­nek mérlegelése nélkül? Aligha szorul bizonyításra, hogy ha egyazon cipő, azo­nos áron forgalomba hozva, mondjuk két évig, illetve egy évig hordható, az a ci­pővásárlásra fordított kiadá­sainkat, s ezzel: életszín­vonalunkat érzékenyen érin­ti. A minőségellenőrzés pe­dig arra hivatott, hogy a kellemetlen meglepetésektől megóvjon bennünket A kar- szerű minőségellenőrzés olyan eszközökkel, műsze­rekkel dolgozik, amelyeket aligha pótolhat a bolti ve­vő „ráérzése” — kézi labo- »atóriummai pedig igazán nem indulhatunk mondjuk a sarki cipőboltba. A hazai minőségellenőrzé­si rendszer széles és tudo­mányosan jól felkészült há- , lózatra épül, hozzátartoznak az ágazati vizsgáló intézetek laboratóriumai, a KERMI — tehát a kereskedelem — eV lenőrzései, az Állami Ke­reskedelmi Felügyelet szak­értőinek vizsgálatai, a Szab­ványügyi Hivatal tételesen | rögzített előírásai, ám mind­ez csupán lényeges kiegészí­tője, de nem helyettesítője 1 az iparvállalat házi rend- * szerének, a termelt áruk minőségét rendszeresen kant- t rolláló gyári meó-nak. EGÉSZ SOR iparágban va- ’ lóban alapos szűrő-védő há- I lózatot jelent a rneo — te- f gyük hozzá: mindenekelőtt I azokban az ágazatokban, ' ahol a keresleti tényezők, a I versenyhelyzet erre az ele- : tni termelői érdekre mind­untalan emlékeztei’ a vál­lalati vezetőket Ilyen pél­dául a háztartásvegyipari, kozmetikai cikkeket gyártó ipar, ahol a verseny szünte­lenül újdonságok kidolgozá­sára, sőt, időnként árleszál­lításra is kényszeríti a vál­lalatokat. Túlzás lenne még­is, ha az itt tapasztalható előnyös változásokat felüle­tes általánosítással az egész iparra jellemzőnek minősí­tenénk. Nos, igen: az ipari való­ság némileg más! Hiba len­ne persze, ha a termékek minőségének gyengéit kizá­rólag a meó-k számlájára írnánk: nyilvánvalóan bele­szólnak ebbe anyagellátási, alkatrészkooperálási, gyár­tástechnológiai zavarok, la­zaságok is. Csakhogy: a meó-nak éppen az lenne eredendő feladata, hogy mindezek hátrányos hatása­it, a gyártmány végállomá­sán, a kibocsátás előtt meg­akadályozza. Tevékenységük mérlegelésekor azonban fi­gyelembe kell venni azt az alapvető tényt, hogy a meo dolgozói is a vállalat irányí­tása, igazgatása alá — és persze érdekeltségi körébe •— tartoznak, ami alighanem meghatározza működésük le­hetőségeit és határait A VALÓSÁGOS, mélyebb ipari érdek természetesen az, hogy a termék esetleges gyenge minősége ne rontsa a vállalat hírnevét, ne mér­sékelje a holnapi megren­delések lehetőségeit. S ahol ez az érdek — a kereslet­kínálat visszajelző műszerén — már ma is jól leolvasha­tó, ott, mint már említet­tük, jól figyelnek is jelzé­seire. Ahol azonban még ma is hiányjelleg motiválja a gazdálkodást ahol tehát a közveti«! érflek még nem csorbul a netán gyenge ter­mék kibocsátásával —■ el­végre az is eladható —, ott bizony, hogyan is fogalmaz­zunk, nos, ott nem éppen nyugodt foglalkozás meóe- nak lenni. Mindemellett a társadalom joga, hogy itt is — csak­úgy, mint az ipari termelés bármely szférájában —, az önvédelem alapjára helyez­kedjék, és minden eszköz­zel fellépjen a nem teljes­értékű termékek forgalomba hozatala ellen. Ismeretes, a hírlapi közlésekből tudo­mást szerezhetünk arról, hogy a kereskedelem minő- ségeilenőrei, a KERMI szak­emberei elég gyakran von­ják meg a forgalomba ho­zatal jogát arra érdemtelen termékektől. E tilalmak in­dokai között rábukkanha­tunk olyan megállapítások­ra, mint: a termék rendel­tetésszerű használatra al­kalmatlan, vagy: festése, külső alakja rossz, sőt, akadt példa arra is, hogy életve­szély miatt vonták meg az árusítási jogot. Itt pedig, eme érveket ol­vasva, méltán adódik a kér­dés: vajon mi következetté tilalom kimondása után ab­ban a gyárban, ahol a kér­déses terméket legyártották, árusításra alkalmasnak ítél­ték? A „mi történt” kérdés alighanem legenyhébb, bár teljességgel jogszerű válto­zata így hangzik: fizetett-e valahol valaki, persze nem közpénzből, hanem szemé­lyes zsebből kártérítést ezért? A másik kérdés helyett ta­lán célszerűbb idéznünk egy paragrafust a Büntető Tör­vénykönyvből, elnézést kér­ve a hoszadalmas citálásért, de a szöveg nincs minden tanulság híján, s így hang­zik: „BTK 230. § (1): Ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy szövetkezet vezető munkakört betöltő vagy mi­nőségi ellenőrzést végző dol­gozója, aki rossz minőségű ipari terméknek vagy olyan mezőgazdasági terménynek, amelyre vonatkozóan a mi­nőségi előírásokat kötelező hatályú állami szabvány ál­lapítja meg, jó minőségi ter­mékként vagy terményként való értékesítése, használat­ba adása, illetőleg forgalom­ba hozatala iránt intézke­dik, vagy annak értékesíté­sét, használatba adását, ille­tőleg forgalomba hozatalát, bár ez munkakörénél fogva kötelessége volna, nem aka­dályozza meg, amennyiben súlyosabb bűncselekmény, nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő.” A KORMONDAT, a Jog­ban avatatlan számára oly­kor kissé bonyolult, de — ebben az esetben alighanem mindenki érti. Valóban min­denki érti? Tábori Andrá9 Fel nem használt forintok---------------------—---------— I Mibő! telik az árleszállítá­sokra, kiárusításokra, áren­gedményekre? Hiszen ráfize­tésből nem lehet megélni. Erre a célra minden keres­kedelmi vállalat, szövetkezei külön alappal rendelkezik. Képtelen ráfizetni, a csődtől tehát emiatt nem kell félte­ni senkit. De — hogy is megy ez, mi­lyen tapasztalatokat lehet megfogalmazni? Keressünk néhány példát erre, ■ • a a Belkereskedelmi miniszteri rendelet segít mindenkit az eligazodásban és a tenniva­ló kijelölésében. így írja elő rendelet az árkockázati alap kialakításának a módját, amely általában. százalékot jelent. Függően attól is, hogy kisebb vagy nagyobb értékű árucikkekkel kereskedik a vállalat, a százalék is válto­zik. A kockázati alapból lehet és kell fedezni az ideiglenes kiárusítások és vásárok árkü­lönbözetét, az ajándéktár­gyak és a tárgynyeremények értékét, valamint a vásárlá­si visszatérítések összegét. De ebből a pénzössv-egbő! fizethetik ki azokat a kiadá­sokat is, amelyeket kénytele­nek megtenni azért, hogy a raktáron maradt árut átala­kítsák, rendbehozzák,, eset­leg átíestessék. így esetleg kelendőbbé válik, megveszik. Még annyit: az alapon lé­vő pénzt a nyereséghez nem lehet hozzácsatolni, hanem a maradékot át kell vinni a kö­vetkező évre, ugyancsak az alapra. Esetleg tartós betét­ként is el lehet helyezni banknál 1 ■ S 1 Az első nyilvánvaló meg­állapítás: semmiféle érdeke nem fűződik egyetlen keres­kedő vállalatnak sem ahhoz, bogy az alapot megspórol!*­Az alap megmarad alapnak, legfeljebb nő, és ha nagyon ügyes akar lenni valamelyik cég, akkor ezt a nagyobb pénzkeretet tudja később fel­használni. Akár még a ke­reslet befolyásolására is, de még a kankurrens vállalattal folytatott verseny alakításá­ra is. Egy tény, hogy kisebb vál­lalatok, szövetkezetek na­gyobb pénzügyi ügyletet nem tudnak lebonyolítani az alap segítségével, mert ők kisebb összeggel rendelkeznek csu­pán. Ilyen a vámosgyörki ÁFÉSZ, amely két évvel ez­előtt alig százezer forintot tudhatott az alapon, az év végén pedig 36 ezret. Ez az arány a következő években is megmaradt. Talán ezért is óvatoskodott, és tavaly há­rom, az idén pedig nyolc esetben élt az árak módosí­tásának, csökkentésének a lehetőségével a saját elhatá­rozásából. A domoszlóí Mátraalji ÁFÉSZ kockázati alapja va­lamivel gazdagabb volt min­dig, mint a vámosgyörkié, mégsem fordították saját el­határozásukból egyszer sem ezt a pénzt a kereslet megnö­velésére az árak leszállítása útján. IBIS Szezon végi kiárusítás. Ez adja zömét az árcsökkentés­nek. Csupán a GYÖNGY- SZÖV rendez év közben is árleszállítást, más és más árucikkeket vonva be ebbe az akcióba. Si úgjf tetssikj önző vál­lalati érdek is, de ennél sok­kal fontosabb, népgazdasági érdek is, hogy ne porosodjék semmi eladatlanul a raktá­rak mélyén vagy a polcokon. A jó kereskedő, igaz nem is kell olyan nagyon jó keres­kedő hozzá, már „menet közben” is látja: mi az, amit visznek a vevők és mi az, amiért nem kapkod senki. Miért kellene tehát akár fél évet is várni a szezon végé­re? Ha ismeri az árkockázati alapját, azt is tudja, meny­nyit használhat fel ebből ese­tenként. De használja fél, arra va­ló az a pénz! Ne a takarékba tegye, mert a kamatjából is „csak” ár­kockázati alap keletkezik, így csak azt éri él, hogy egy­re szaporodik az alapra írt forint, de végső fokon holt tőke marad. • S S 9 Felkelti a vevő érdeklődé­sét, ha valami ajándékot is kap a vásárlásakor. Vesz egy tv-t és ingyen adnak hozzá neki egy antennát. Mondjuk. De megtörténik, hogy na­gyobb értékű vásárláskor egy-két száz forintot érő utal­ványhoz jut. Nyilván ezt az utalványt is abban az üzlet­ben váltja be, ahol kapta, így az üzlet, a kereskedelmi vállalat, a szövetkezet kettős haszonra tesz szert. Ráadásul olyan pszichikai hatást vált ki a vevőjéből, hogy azt szinte „örökre megfogta” magának. Biztos, hogy kitű­nő propagandistát is talált meg benne, aki szétviszi a hírét g, vele történteknek, Ügy gondoljuk, manapság senkinek sem kell bizonygat­ni — főként a kisgyermekes szülőknek nem —, hogy mi­lyen égető szükség van az óvodákra mindenütt a me­gyében. A meglévők zsúfol­tak, az újak még fel sem épültek, máris egymásnak adják a kilincset az illetéke­seknél a szülők... Enyhíteni szeretnénk ezen m gondon,. nem vitás. S az sem, hogy a tanácsok min­den tőlük telhetőt megtesz­nek az ügy érdekében. Ám az 6 „pénztárcájukból” is ki­fogy egyszer a pénz. Éppen ezért fogadják örömmel — s adunk mi hírt minden eset­ben —, ha az igyekezetüket mások a legcsekélyebb mun­kával, vagy összeggel támo­gatják. így volt ez akkor is, amikor néhány hónappal ez­előtt ünnepélyes keretek kö­zött lerakták az egri Nagy­váradi úti óvoda alapitövét Már nem emlékszem rá, hogy hány vállalat, üzem képviselője vett részt az ak­tuson, s hány közösség ne­ki ígéret szép szó... vét említették meg a rövid­ke beszédben, de egy tény: mindenki ígért valamit. Pénzt, anyagot, fuvart, szak­embert, profilba vágó mun­kát. Egyszóval „felajánlást tettek" bizonyos munkák el­végzésére. A fél város megmozdult ezért az óvodáért. Akkor! Most viszont néhány hó­nappal később e vállalások sorsa miatt aggódunk. Arról van szó, hogy vontatottan halad a teljesítésük. Sok he­lyen év végi hajrá van, más­hol rosszul számoltak az idő­vel, s pontosan az az idő­pont nem felel meg a válla­latoknak, amikorra kérik tő- ük az ígért segítséget. A ta náC6i építők elvégezték a munkájuk felét, s lassan el­vonulnak a helyszínről. A szakemberekre majd később, néhány speciális munkánál és az utolsó simításoknál lesz szükség. Segített már a/ ÉVIÉP, a Vízmű Vállalat és az ÉMÁSZ jelentkezett az EVILL, az Uniszerv Szövet­kezet, valamint a TIGÁZ is Napok kérdése, s az épít­kezésnél a többi vállalaton, üzemen lesz a sor, hogy a május 1-i átadáskor vala­mennyi ük képviselőjét a pontosan teljesített, önzetlen támogatásért köszönthessék az óvoda kis lakói. Ezért idéztük a mondást: ae ígéret szép szó... (szilvás) A párttag gyűlésekről jelent fűk: Stabil, eredményes párt ni un ka a körúti építőknél Bár még egy jó hónap hát­ravan az esztendőből, mégis biztosra vehető már: az Egri Közúti Építő Vállalat ismét jó évet zár. 1973-as politikai célkitűzéseiket maradéktala­nul valóra váltják. Közös a munka, így közös a siker is, a vállalat kommu­nistái azonban különösen so­kat tettek a központi, a me­gyei, a városi párthatároza­tok sikeres végrehajtása, a Ezzel újabb vevőket is tobo­roz. A GYÖNGYSZÖV például a dolgozóinak a babakocsi- vásárlásakor jelentős, ezer forint értékű utalványt ad. Az édesanyának, a saját dol­gozójának adja. Gyorsan gon­doljuk végig: ez már kap­csolható a nőpolitikái hatá­rozathoz, az érdekvédelem­hez, de a népesedéspolitikai határozathoz is. Az utal­ványt pedig ott váltják be nála. Ráadásul a kockázati alap terhére történik ez, nem is rosszul. Véletlenül sem akarjuk ki­sebbíteni a gyöngyösi szövet­kezet leleményes kezdemé­nyezésének az értékét a meg­jegyzéseinkkel. Sőt! Bizonyí­tani akartuk, hogy a lehető­ség felhasználása milyen sok­feleképpen történhet, ha egy­általán keresik a megoldást, a jobb megoldást. 9 * m m Nincs szükség megtakarí­tásra az árkockázati alapon. Miután ilyen megtakarítás mégis jelentkezik, kitűnik, hogy a felsorolt szövetkeze­tek nem a céljának íjiegfele- lően forgatták meg a pénzt, az alap pénzét. Még annyit: ha kimond­tuk, hogy a nehezen mozdu­ló raktári készletet állandóan serkenteni kell a mozgásra, tegyük hozzá azt is — a már végleg leárazott cikkeket megfelelő rr.ódor. kellene kí­nálni az üzletekben. Olyan helyre kitenni, hogy a vevő­nek a tekintetét magára vonzza. Ez is kereskedői „fo­gás”, ne szégyelljék az al­kalmazását Szóval: van még tenniva­ló olyankor is, amikor ké­szen kapják a megoldás le­hetőségét De hát ezt már kereskedője válogatja. G. Molnár Ferenc tervszerű, a gazdaságos mun­ka, a termelékenység, a ha­tékonyság, az üzemi, a szo­cialista demokrácia érvénye­sülése, a jó munkahelyi han­gulat érdekében. Ahogyan a múlt éves mun­kát értékelő beszámoló, — amelyet a vezetőség nevé­ben Szamosi Gábor párttitkár ismertetett — és a nagy szá­mú hozzászólásokban is többször hangsúlyozták: a kommunisták mindig ott vol­tak, hallatták szavukat, el­mondták véleményüket a vállalati tervekkel, fejleszté­sekkel, a termeléssel kap­csolatban, bátran vitatkoztak, érveltek, ha volt véleményük és szükségesnek tartották el­mondani, minden esetben szót kértek és szót is kaptak. A rendszeresen megtartott személyes és csoportos elbe­szélgetéseken — vezetők, kommunisták cserélték ki vé­leményüket — igen sok okos, hasznos ötlet hangzott el, majd került megvalósításra Egerben, Ózdon, Salgótarján­ban, Balassagyarmaton is. A viták, a félreértések tisztázá­sa, a döntések után a kom­munisták személyes példa- mutatással, konkrétan meg­határozott és értékelhető pártmunkával segítették a vállalati, a munkahelyi fel­adatok eredményes végre­hajtását. Lendületet adott továbbá a vállalat dolgozóinak az év közben végrehajtott 6,63 szá­zalékos bérfejlesztés, javult A tejipar helyzetéről és célkitűzéseiről tartott sajtó- tájékoztatót szerdán dr. Sira­tta István, a Tejipari Válla­latok Trösztjének vezérigaz­gatója. Egyebek közt elmon­dotta: idén az előző évek át­lag 3—5 százalékos alap­anyag-felvásárlási növekedé­sével szemben várhatóan 18 százalékkal több tej folyadé­kot, illetve 14 százalékkal na­gyobb tejzsírmennyiségeí kell átvenni, földolgozni és értékesíteni a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztésére ho­zott minisztertanács: határo­zat eredményeképpen. Az alapanyag többletmennyiség 190 millió liter. A tejterme­lés növelésének célja és a tejipar alapvető feladata 3 munkájuk minősége, több beruházást dicsérettel, elis méréssel vettek át tőiül: a megrendelők. Felkarolta a pártszervezet az újítókat, rendszeresen se­gítette a szocialista brigádo­kat, közmegelégedéssel ren­dezték a nők bérét, egyre színesebb, tartalmasabb az i f j úkommun isták munkája is. Mindez egyben azt is bi­zonyítja: nyílt, elvtársi a kapcsolat a gazdasági és a politikai vezetés között a •vállalatnál. Méltán lehetnek tehát büsz­kék munkájukra, eredmé­nyeikre a kommunisták, akik azt is érzik, tudják: hol, mi­ben tettek kevesebbet, min kell változtatni min lehet ja­vítani. Az 1973-a* taglétszám lé­nyegében azonos a tavalyi- vaL Egerben, Gyöngyösön, Salgótarjánban is többször elhangzott már: ráfér egy kis pezsgés, mozgás a párt csoportokra is. Tovább keli bővíteni a személyekre szó­ló konkrét pártmegbízatáso­kat, a politikai oktatások ad­ta lehetőségeket is eredmé­nyesebben kívánják kama­toztatni a jövőben, A vállalat kommunistái, dolgozói mindig is szívesen vállaltak többet a jobb, az eredményesebb munka érdé kében. Erre a lelksedésre alapozva emeli most maga­sabbra a mércét az alapszer­vezet vezetősége. - koós — lakosság tej és tejtermék- szükségleteinek minél telja- sebb kielégítése. Az idén az alapanyagtermelés fejlődésé­nek üteme meghaladta a fo­gyasztás növekedésének mér­tékét. A növekvő tej terme­lés lehetővé tette viszont & fehérjetakarmány-import csökkentését és a sajxexpori; növelését. A tervek között szerepe! a választék bővítése ércekében néhány új termék gyártásá­nak előkészítése. 3*?3, a<x«a»bee osüterfg£ Tájékoztató a tejipar helyzetéről (Foto: Puskás Anikó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents