Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
A Gazdaságkutató Intézet előrejelzése; Dinamikus fejlődésre számítanak f CSILLAGJOSLASRA nem j vállalkoznak, ennek ellené- j re megtudhatjuk: milyennek | ígérkezik az 1974-es gazdasági év. I A mai gazdaságirányítási rendszerünkkel csaknem egyidős — 1967 derekán alakult — Gazdaságkutató Intézetben az ipari, az építőipari, a bel- és a külkereskedelmi vállalatok véleményét összesítve ismerhetjük meg. Olyan előrejelzés ez, amelyet eggyé ötvözve kellően hasznosíthat a gazdasági vezetés, egyszersmind tanulságos lehet a kérdésekre választ adó egyes vállalatoknak is. Ám mielőtt a negyedik ötéves tervidőszak utolsó előtti esztendejében várható gazdasági fejlődés jellegzetességeit találnánk, Simán Miklós osztályvezető segítségével hadd ismertessük: miként tart kapcsolatot e kis létszámú intézet a hazai vállalatokkal, s hogyan tájékoztatja a vezetést a gazdasági folyamatokról — Intézetünk elsődleges feladata a gazdasági vezetés tájékoztatása — halljuk. — A vállalatoknak csak ritkán adunk információkat, többnyire akkor, ha mi is kérünk tőlük adatokat. A kérés szót hangsúlyozni szeretném: mindenkor előrebocsátjuk, hogy a gazdaságirányítás számára nagy jelentősegű, ha a várható fejlődést megbízhatóan becsülnék fel. PTESf A GAZDASÁG részletfolyamatai iránt érdeklődnek. Foglalkoznak ugyan az árak alakulásával, de nem az egyes cikkek árváltozásaival; figyelemmel kísérik a lakossági fogyasztás alakulását, de nem azt, hogy melyik réteg mit fogyaszt; számba veszik a termelés szerkezetének alakulását, a hatékonyság javulására utaló mozzanatokat és még sorolhatnánk a’ példákat. Az intézeti előrejelzések készítésekor több forrásra építenek: elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal adatait veszik figyelembe, de helyet kapnak a személyes iiiformációk-tapasztala- tok és a kérdőívek alapján megismerhető iparvállalati vélemények is. E kérdőíveket évente egyszer — a harmadik negyedévben — juttatják el a hazai vállalatok mintegy feléhez (e vállalatok adják az ipari termelés 80—90 százalékát). Íme az 1973 hátralevő hónapjaira és a jövő évre vonatkozó kérdései:: milyen mértékben változik a termelés, az értékesítés, hogyan változnak az átlagjövedelmek az előző évhez képest; milyen mértékű készletváltozást vár és milyen létszámváltozással számol az év végéig január 1-hez képest?... A válaszok pedig: csökken, változatlan (némileg, közepesen, erősen) növekszik. A válaszokat számítógép dolgozza fel, majd összesíti — ily módon nyerhetünk képet arról: miként feltételezik a megkérdezett vállalatok a magyar népgazdaság idei-jövő évi fejlődését. Következzék tehát az előrejelzés! Milyen a végéhez közeledő 1973-as esztendő? A központi elemzések tanúsága szerint jó gazdasági óvet zárunk: az ipari termelés a tavalyinál gyorsabban, a tervet is meghaladó mértékben nő, s ugyanez mondható el a mezőgazdaságról: a tavalyinál gyorsabban, a tervezett mértékben nő a lakosság fogyasztása. S ami ugyancsak figyelemreméltó : a külkereskedelmi egyensúly is a tervezettnél fokozottabban javul. A megkérdezettek derűlátóan vélekednek a jövő évről: általában az ideihez hasonló, dinamikus fejlődésre számítanak. Elsősorban a beruházási javakat gyártók bizakodnak és terveznek az ideinél jelentősebb termelésnövelés v. A munkaerőmozgás folytatódik: létszámemelkedést remél a többi között a híradástechnikai, a műszer- és a vegyipar, ahol viszont rosszak — nehezek a munkakörülmények, mint a kohászatban, a szénbányászatban és néhány textilipari vállalatnál a munkáslétszám további csökkenésével számolnak. VÉGEZETÜL: miként változik a fogyasztás? Mind az ipar, mind a kereskedelem növekvő forgalmat remél (jóllehet, az ipar derűlátóbb, mint a kiskereskedelem). A feltételezések szerint leggyorsabban a vegyes iparcikkek forgalma nő, egyöntetű vélemény viszont, hogy a ruházati cikkeké nem éri el az idei növekedést Ami pedig az áremelkedést illeti: mind a kereskedelmi, mind az' iparvallalatok számolnak vele, de megítélésük szerint a drágulás lényegesen kisebb lesz, mint az idén volt, Földes Tamási A parttaggyu lések rő I jelentjük s A mátrai üdülőkben is akad tennivaló öt önálló gazdaság! egység területén dolgozik a SZOT és a Magyar Tudományos Akadémia mátraháza—• mátrafüredi üdülőinek közös pártszervezete, amelynek két esztendő munkájáról a napokban — a vezetőség megbízásából, a testület egyik tagja — Kecskés József adott számot a taggyűlésen. Mint kiderült: a mátrai kommunisták sem töltötték haszontalanul az idejüket az eltelt időszakban. Nem is tölthettek, hiszen meglehetősen sok itt a feladat — gondoljunk csak a sok száz beutaltra, aki szinte maxima- # lis igénnyel érkezik pihenésre a hegyek közé. Aligha lehet ezt figyelmen kívül hagyni, percig sem szabad megfeledkezni erről. Annál is inkább, mert vendégségben ugyanígy gondolkodnak talán, hasonlókat óhajtanak, várnak » mátraiak is. Mindent a Kedves Vendé- gért — még ha ez olykor nehéz, néha esetleg lehetetlennek látszik is. Mert sajnos, a mátrai üdülőépületek már nem éppen maiak, kevésbé kelhetnek versenyre az újab- . bakkal, korszerűbbekkel. S Dár állítólag e hegyeknek mindig varázsa van — nem mindenki ölül például az esős, cudar őszi időnek, a saras erdei ösvényeknek vagy éppenséggel a hó nélküli télnek. A beutaltakat azonban — így, vagy úgy — mindenképpen elégedetté lehet tenni, ha • az üdülő dolgozói így akarják. A Mátrában pedig így akarták, így akarják. E célt szolgálta a pártalapszer- vezet munka tervében többi között a szocialista brigád- mozgalom erősítése, a munkaverseny rendszeres figyelemmel Kísérése, ösztönzése, értékelése, a személyzet politikai. szakmai továbbképzése. Törődnek a kommunisták az üzemi demokrácia fejlesztésével, harcoltak tiszt*, «ágáért —- hiszen rossz lég- tefcrú vezetés mellett sem az dot akarnak fordítani a munkaversenyre, mert nem hagyhatják — s ezt megfogalmazták a hozzászólók is —, hogy például a mátrafüredi SZOT, vagy éppen a mátraházi Vasutas Üdülőben szinte egy helyben topogjanak. Biztatóan fejlődnek az átszervezett, felfrissített KlSZ-szer- vezetek, s a fiatalokat támogatják o jövőben is a még jobb eredményekért. Általában arra törekszenek, hogy méltóképpen köszönthessék az üdültetés jövőre elérkező 25 éves jubileumát. (gyóni) ■üdülők dolgozó!, sem a be^"" jövőben, Még nagyobb gon- utaltak nem érezhetik jól magukat. Ennek során került például leváltásra a mátrafüredi üdülő vezetője, s próbálnak számos intézkedéssel rendet teremteni a szállóban, segítik napjainkban is a helyzet javítását. Fokozott gond- üal foglalkoztak a karbantartó üzem rendkívül fontos tevékenységével — vezetőségi ülésen is beszámoltatták a munkáról a terület felelős vezetőjét — taggyűlésen tárgyaltak az üdülők személyzetének nagy részét jelentő nők sorsáról. S tettek is az 1051 asszony és lány körülményeinek javításáért. Benne van a kommunisták munkája az idei, jelentős bérrendezés sikeres megvalósításában, az étkezési normák számottevő felemelésében, a 44 órás munkahét bevezetésében, a munkásszállások korszerűsítésében, a dolgozók ügyes-bajos dolgaival jobban törődő személyzeti és munkaügyi főelőadó státuszának létrehozásában. A pártvezetőség, a pártszervezet javaslata alapján rendezték meg a vezetőségek akadémiáját, amelyen az üdülők irányítói bővíthetik időről időre általános & egyre magasabb fokú Ismereteiket, minek nyilvánvalóan vala- mem-" -n hasznát látják. Szervezeti életükben jelen-" tős eredmény, hogy a tagok 77 százaléka végez pártmunkát, rendszeresebbé. *. hatékonyabbá vált a pártcsoportok munkája, megfelelőbb » kéthavonta — inaokolt esetben gyakrabban is — tartott párttaggyűlések isnogatcttsága, élénk érdeklődés Kíséri a beszámolta tásokal, a beszámolókat. Van persze itt is, amivel még ma .,err. elégedettek. Baljaira] ást mutat, a munkafegyelem még imitt-amoít kívánnivalót hagy maga után. A tennivaló így természetesen napirenden marad, s a fegyelem sértőivel szemben sokkal szigorúbbak lesznek a A helyi árualapok biztosításéért Zöldségtermelő szakcsoportok — a háztájiban A fogyasztási szövetkezetek sokirányú tevékenységében mindig is fontos szerepet töltött be a zöldségtermel letés és -felvásárlás. A növekvő fogyasztói igények növekvő termelést tettek szükségessé az elmúlt évtizeiben. Ez a társadalmi szükséglet hozta létre a felvásárlás és értékesítés vonalán is az olyan „kereskedelmi nagyüzemeket", mint a budapesti ZÖLDÉRT s a miskolci AGROKONZUM alakította át az egykori MÉK- eket a termelői és fogyasztói érdekeknek jobban megfelelő SZÖVTERMÉK-efcké valamennyi megyében, így Hevesben is. E „nagyüzemi” termeltető-fel vásárló-értékesítő apparátusok mellett a fogyasztási szövetkezetek ilyen irányú tevékenysége fokozatosan a kisüzemi, háztáji, illetve kertszövetkezetek félé irányult, s megyénkben az utóbbi két évben különösen figyelemre méltó kezdeményezések történtek: fólia alatti primőr zöldségtermelő szakcsoportok alakultak, s alakulnak napjainkban is az AFESZ-ek szervezésében és irányításával, — Milyen eredmények születtek e szakcsoportok szervezésével eddig megyénkben, s hol tartanak jelenleg? Erről beszélgettünk úr. fíavellant Ferenccel, a Heves megyei MÉSZÖV elnökével. — Elöljárójában arról szeretnek szólni, hogy fogyasztási szövetkezeteink igen nagy súlyt helyeznek az úgynevezett helyi árualapok felvásárlására s a helyi ellátás javítására. Ehhez azonban minél több, helyben, a házi kertekben, és a háztáji gazdaságokban megtermelt zöldségfélére van szükség. Éppen ezért az utóbbi években, de különösen ebben az évben szövetkezeteink megyei választmányának és a MÉSZÖV elnökségének ajánlása, segítő kezdeményezése alapján több községben kezd elterjedni. a primőr- zöldségtermelés a fólia alatt, s e tevékenység során egymás után alakulnak á zöldségtermelő szakcsoportok, így többek között a kápolnai, a hevesi, a tarnamérai, az egri fogyasztási szövetkezetek körzeteiben, Boldog, Kát, Kápolna, Ludas, Hatvan város, Nagytálya és Heves községekben alakultak már ilyen szakcsoportok, illetve e községekben van jelenleg is folyamatban a szervezésük. — Az eddigi termelési eredményekről, a felvásárlásról és értékesítésről anynyit: 350—400 vagon as az árumennyiség, amely például eddig ebben az évben forgalomba került. Jól, illusztrálja néhány áruforgalmi adat is szövetkezeteink növekvő szerepét a megjv zöldség-gyümölcs ellátásában. Amíg például 1970-ben még 74 zöldségboltot üzemeltettek, addig 1973-ban már 92 ilyen bolttal rendelkeznek. Ugyanakkor a zöldség-gyümölcs forgalmazás érdekében további 12 ABC- ■jellegű áruházban és 18 különböző élelmiszer szaküzletben is árusítanák zöldségféléket. A forgalom már 1971-ben meghaladta a 39 millió forintot, s ez év első háromnegyed évében pedig — 31 millió 371 ezer forintos forgalommal — 7,2 százalékkal értünk el nagyobb forgalmat, mint az előző óv hasonló időszakában. Itt szeretném megjegyezni azt is. hogy a SZÖVTERMÉIv megyén belüli értékesítésének mintegy 25—30 százalékát teszi ki az a mennyiség, amelyet az AFESZ-ek részére szállítanak. y — Hogyan, milyen kőnk« .f tét anyagi-szervezési segít- >' séget nyújtanak a fogyasztási szövetkezetek a háztáji, kertgazdasági szakcsoportoknak? — A SZÜVOSZ VII. kongresszusának határozata alapján az élelmiszer-gazdasági .termelés fejlesztése érdekében úgynevezett „modell- szövetkezeteket” kellett kialakítani. Megyénkben így került sor — egyebek mellett — á primőrzöldség, valamint a hétvégi kertszövetkezeti termelést szervező, segítő szövetkezetek kijelölésére. Előbbire a hatvani, utóbbira az egri körzeti fogyasztási szövetkezet kapott megbízást. Mindkét szövetkezet jelentős anyagi támogatásban részesült a SZÖ- VOSZ-tól, és a MESZÖV- től, hogy a többi szövetkezet számára is mintául szolgáló háztáji, illetve kertgaz- daságokat megszervezze. Így indult el a munka. Aztán — amikor a már említett községekben a szakcsoportok megalakultak — szövetkezetenként kibontakoztak a segítségnyújtás, a támogatás különböző formái. Az egri ÁFÉSZ például a körzetében a kisgazdaságok palántaellátását segítette elő: a . nagy- tályai termelőszövetkezettel mintegy 150 ezer paprika-, paradicsom-, káposztapalánta előállítására kötött szerződést, s 12 ezer forint támogatást adott a termelőszövetkezetnek, hogy kedvező feltételek mellett továbbadhassa a palántákat a kisgazdaságok termelőinek. Aki a virágot szereti, nem fizet rá Az Óbuda Termelőszövetkezet 45 ezer négyzetméter területű üvegházaiban -Iff fa, ta krizantémot és 55 fajta szegfűt nevelnek. Képüniiön: vágják, osztályozzák a nrUc tárnokát az üvegházakbaA ,. __. . . . _ iMTl-foto — Febérváry Ferenc) E mellett az is a primőrter- meiést segíti, hogy a kápolnai, tarnamérai, hatvani es az egri körzeteikben — ME SZÖV és ÁFÉSZ szervezésben — az ország legjobb fólia alatti zöldségtermesztés i szakemberek tartottak előadásokat a szakcsoportok tagjai részére. Ugyanakkor a MÉSZÖV közel kétezer szak kiadvánnyal is elősegítette a szakmai ismeretek terjesztését, s ugyanezt a célt szó: gálták és szolgálják a különböző bemutatók, tapasztalatcserék is. amelyeke; ugyancsak a MÉSZÖV és az ÁFÉSZ-ek szerveztek, ifiéivé szerveznek a szakcsoportok részére. — A közvetlenebb, konkrétan a termelést szolgáló támogatások skálája is széles. Szövetkezetein!: ’ ugyanis igen jelentős mértékben látják, el a kisgazdaságokat vetőmagvakkal, fóliával, kisgépekkel, műtrágyával, növényvédő szerekkel. Ezek forgalma például a múlt évben meghaladta a 30 millió forintot. Ugyancsak itt kell megmelíteni azt is, hogy ez év tavaszán, az egri, hevesi, tarnamérai, kápolnai, hatvani és a domcszlói ÁFÉSZ- ek — a SZÖVTERMÉK-keí együttműködve — a csonthéjasok és a bogyósok háztájiban való •elszaporilasc érdekében mintegy 30 ezer darab gyümölcsfa és bogyós szapo-i-ílóanyag értékesítéséhez több mint 120 ezer forint kedvezményt adtak. A feltétel természetesen az volt, hogy a termelők értékesítési szerződést kötnek a- szőve tk ezetekkel. — Annak il lusztráiására, hogy szövetkezeteink milyen- nagyságrendű támogatást nyújtotta!: .közreműködésükkel a háztáji és kert- gazdaságoknak, álljon itt egy kis statisztika: 1966-tól napjainkig mintegy 270 ezer gyümölcsfát, 180 ezer bogyóst és 410 ezer különböző szőlőoltványt hoztak forgalomba. Ez a mennyiség szerényen számolva is c azt jelenti, hogy több mint háromezer holdnyi kert ét háztáji terület betelepítését, felújítását tették lehetővé. — Külön, említésre méltó, hogy a városokba^ — Egerben és Gyöngyösön -— az üzemileg nem. művelhető parlagterületeken eddig hat kertszövetkezeti társulás kezdte meg működését mintegy ezer taggal, akik több mint 300 hétvégi házat építettek, s közel 100 hold szőlőt, gyümölcsöst, bogyóst telepítettek eddig. ■— Milyen további, a zöldségtermelő kisgazdaságok fejlesztésével kapcsolatos tervek foglalkoztatják a. MÉSZÖV vezető testületéit. a szövetkezetek igazgatóságait? — A fólia alatti primőr- zöldségtermelés további elterjesztése érdekében Eger. Hatvan, Gyöngyös városok környékén egy-két, Verpeléti Füzesabony, Heves, Pété rvasara, Szí halom és Apó székhelyű körzeti fogyasztási szövetkezeteink területén pedig további 6—8 szakcsoport megalakítását tervezzük. Ezenkívül szövetkezeteink fokozni kívánják a szakcsoportok és kertgazdaságok kisgépigényének vetőmagszükségletének ki e: é lését úgy, hogy azok ÍV .1- ma a műtrágyával ée -ő- vériyvédó szerekkel eg -lesen egy év alatt elerje í>0 millió forintot. Ennek /et- keztében — a már említett egyéb segítségnyújtás formái útján — szerein-" elérni, hogy 1975-re a -urge- nya és zöldség-gyün. os felvásárlásunk és ér; íesíté- sünk meghaladja az ..-vi 1200 vagont — mondotta befejezésül dr. Havellan Ferenc. Faludi Sándor szerda
