Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
A műszaki hónap eseményei 1973. november 18., vasárnap A Nap kél: 6.53, nyugsziks 16.06 órakor A Hold kél: nyugszik; 12.50 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon JENŐ < nevű kedves olvasóinkat! Jenő véleményünk szerint ősi magyar név, men a magyarok egyik törzse nevét már Kontantinosz Por- phyroyennetosz „Genach” formában — azaz a mai Jenő őseként — említi. 175 évvel ezelőtt született, és 58 éves korában Pécse« halt meg Kecskés Károly mérnök és feltaláló, a Tisza-szabáhjuzás egyik vezetője, a Duna szabályozásának előkészítője. Az 1830-as években a Rábán és a Pinkán végzett felméréseket, s készített szabályozási terveket. Később Pozsonyba került és a Duna-szabá- lyozás munkálatainál dolgozott. 1844-től az országos építési főigazgatóság főmérnöke, s ettől kezdve foglalkozott a Tisza-szabályozás ügyeivel. Vásárhelyi Pál mérvűk halála után, 1847 elejétől ő lett a Tiszavölgyi Társulat főmérnöke, 1848-ban pedig Széchenyi István megbízta a Duna-szabályozási tervek felülvizsgálatával. 1853-ban középítési felügyelőként a bécsi kereskedelmi minisztériumban a magyarországi vízügyekkel foglalkozott. 1855-ben az Alsó-Tisza áradásainak okait vizsgálta meg, tudományos alapossággal. Neki tulajdonítják a kotrógépeknél használt végtelen szállítószalag kikísérletezéséi is. Jelentős tervei, mérnöki tanulmányai sajnos elkallódtak* IDŐJÁRÁS; Ä jövő hét első napján gaz. dag és változatos program- mai várják az érdeklődőket a műszaki hónap megyei rendezői. Az eseménysorozat Egerben már délelőtt fél tízkor megkezdődik: a Technika Házában Bendes Tibor okleveles gépészmérnök tart előadást az ipari és a mezőgazdasági nagyfogyasztók villamos berendezéseinek fejlesztési lehetőségeiről. Ezután Horváth István villamosmérnök tájékoztatja az érintett szakembereket a hazai villa- mosenergia-rendszer távközHétfőns lesi-, távmérési- és távműködtetési hálózatának időszerű fejlesztési kérdéseiről. Délután viszont a szerszámgépek NC-vezérléseinek magyarországi gyártásáról lesz szó Tajnafői László főmérnök előadásában. Ugyancsak hétfőn, este hét órakor kerül sor egy filmvetítéssel illusztrált előadás megtartására Halló, itt mi beszélünk címmel. A megyei művelődési házban rendezett program előadója Béres Sándor, a HTI egri üzemének vezetője lesz. A megye három városában hétfőn kezdődik meg a Nyitott kapuk hete, amelynek keretében az iskolai csoportok, osztályok szervezett kirándulást tehetnek a legjelentősebb üzemekben., gyárakban. Az egri fiatalok a Dohánygyár, a Finomszerel- vénygyár, az AGR1A Bútorgyár, a KAEV gyáregysége, a Finommechanikai Vállalat, valamint az EV ILL dolgozóinak a munkájával ismerkedhetnek meg. Gyöngyösön az Izzó gyáregysége, a Vas- és Fémipari Vállalat, a Kitérőgyártó Üzem, illetve az Állami Építőipari Vállalat kapui nyílnak meg a fiatal érdeklődők előtt. Hatvanban pedig a Konzerv- és a Cukorgyár dolgozói, valamint vezetői várják a látogatókat. * változóan felhős Újságíró—oh ásó találkozó Mezőtárkáuybaa Hétfőn este, 6 órakor, Me- zőtárkányban, a helyi művelődési házban újságíró—olvasó találkozóra kerül sor, amelyen Fáludi Sándor és Men- túsz Károly, a Népújság munkatársai találkoznak a lap olvasóival. Tájékoztatást adnak a lap szerkesztéséről és válaszolnak az elhangzó kérdésekre, Egészségünk védelmében Van-e vegyszermaradvany ai almában, körtében,»«? Eidekes vizsgálatokat végeznek az egri növényvédők 73» Os2zI színek mm egri piacon Derűs, de csípős volt az idő czombaton. Az egri piacon tobzódtak az ősz színed, vöröslő paprikafüzérek, aranysárga szőlőfürtök, zöld káposztahalmok, sárga belsejű, szétvágott sütőtökök csábították a háziasszonyokat a vásárlásra. A hűvösebb idő ellenére is élénk volt a forgalom S volt is miből válogatni. A piacot kétségtelenül a fejeskáposzta uralta. Kilónként kétforintos áron, szinte kor- iá tan mennyiségben _ lehetett be-öle vásárolni. A sárga húsú burgonya ára — a krumpli árának maximálása óta eltűnt a Rózsa és a Gül Baba — * kilónként 2,60 forint volt a SZÖVTERMÉK pavilonjaiban s volt is belőle elegendő. A piros paradicsompaprika ára csupán 4 forint volt, de minőségét tekintve, még ezt az árat sem nagyon érte meg. A fehér színű paprika 6—7 forint között mozgott kilónként, de minősége hasonlóan gyenge volt, mint a paradi- . csompaprikáé. A karfiol 8,50- ért kínálta magát. leg jelent az egri helytörténeti füzetek negyedik száma Néhány év óta kedves hagyományt folytat Eger Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A történelmi múltú megyeszékhely históriáit, néprajzi, nyelvészeti emlékeit, honismereti és helytörténeti füzetekben adja közre. A hét végén jelent meg a negyedik füzet, dr. Bakos | Józsefnek, a nyelvészeti tu- ?' dcmány kandidátusának és > Fekete Péter főiskolai adjunktusnak tollából. A közel kétszáz oldalas tanulmányban a szerzők Eger és Fel- német belterületének élő és történeti névanyagát foglalják össze. A kiadvány folytatása a tavaly megjelent első kötetnek, amelyben Eger és Felnémet külterületi neveit gyűjtötték össze. Az utcákkal kapcsolatos megjegyzést .két, feltételezéseket, esetenként az adatközlők véleményét mondják el a nyomtatott oldalakon. A kiadványt térképmelléklet, továbbá Eger város hangulatos utcáiról készült fényképek teszik szemléletessé. A képek Molnár István egri fotóművész munkáját dicsérik. A gyümölcsök közül az alma volt az első számú favorit, minőségétől függően 4,80 —6,50 forint volt az ára. A körte 5,50-ért kelt, a szőlő pedig méltó vetélytársa lett a banánnak. Legalábbis árban. Mindkettő kilőj áérí 25 forintot kértek. Igaz, volt gyengébb minőségű szőlő is — 10—14 forintos áron, de velük alig lehetett dicsekedni. Az őszt jelezte a rengeteg sütőtök. Sülve is árulták, egy parányi darabért „csupán” négy forintot kért az élelmes magánkereskedő. Megjelent — nagyobb mennyiségben — a savanyűkáposzta is, örömére a töltött- vagy székelyká- poszta kedvelőinek. Halból — az első osztályú ponty kilója 20, a II. osztályúé 17 Ft — volt bőségesen, de a vevők inkább a frissen vágott baromfira szavaztak. Élő baromfiból az áru és a kereslet is kicsi' volt. S végezetül az árakról: volt miben válogatni, de túlzás lenne állítani, hogy olcsón. Kivéve a káposztát és az almát. (k. I.) A vizsgálat tárgya: alma, körte és különböző zöldségfélék. A laboratóriumi asztalon apró üvegcsészékben, elhelyezett minták, legalábbis ezt bizonyítják. Kémiai eljárásokkal és bonyolult műszerek segítségével elemzik valamennyit Most azonban nem arra kíváncsiak, hogy mondjuk mennyi cukrot, avagy savat tartalmas egy-egy gyümölcsféle, hanem azt kutatják, hogy a permetezésekkor a gyümölcsökre szórt növényvédőszerekből maradt-e valami a leszüretelt termésbe. Mi fogyasztók nem is gondolunk arra, hogy a laboránsok nap mint nap egészségünket védik, ezekkel a vizsgálatokkal. Modern „boszorkánykonyhájukból” kikerülő adatok, feljegyzések pontosan mutatják, hogy a burgonya, paradicsom, paprika vagy éppen a borsó alkalmas-e táplálkozásra, árusíthatják e az üzletekben, a piacokon? A Heves megyei Növényvédő Állomás egri laboratóriuma a megye valamennyi termelőszövetkezetével, állami gazdaságával. valamint kereskedelmi szervével kapcsolatban van. Ezen kívül a hevesről exportra kerülő zöldség . és gyümölcsféléket, továbbá az ide érkező import; árukat: déligyümölcsökét, gyógynövényeket mind vizsgálat alá veszik. Az elmúlt tíz hónapban például közel 150 növénymintát elemeztek kémiai módszerekkel és ezek alapján engedélyezték forgalmazásukat. Három alkalommal mégis .zárolniuk kellett a terményeket, miután mintavételkor, szárított zöldségben, burgonyában és almában az előírt szabványnál magasabb növényvédőszer maradványokat találtak. Ez azonban elenyésző a korábbiakhoz képest. Bizonyítja, hogy a közös gazdaságok már komoly gondot fordítanak a növényvédelemre, és helyesen használják nagy hatású kémiai szereket, mind a zöldségkertészetben, mind a gyümölcsösökben. (m, k.) Matematikai tudományos előadás az egri főiskoláit (Tudósítónktól): A Bolyai János Matematikai Társulat rendezésében került sor, dr. Kertész Andornak, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárának, az NDK Tudómé-' nyos Akadémiája tagjának halmazelméleti előadására Egerben, a Ho Si Minis Tanárképző Főiskola matematika tanszékén. Előadásában foglalkozott a halmazelmélet rövid történetével, s a teljes indukciós bizonyítási móddal. Itt említet-- te meg, hogy a matematika az egyetlen olyan tudomány, amely nemcsak az állítást bizonyítja, hanem a bizonyítás módszerét is. Előadása befejezéseként, dte Kertész Andor elmondta, hogy jelenleg a végtelen algebrai struktúra vizsgálatával foglalkozik, ennek eredményei könyvben is hamarosan megjelennek. Katona István Bóka Sándor a Heves megveí Berakázási Vállaiaf á| igazgatója Bóka Sándor személyébe» új igazgató került a Heves megyei Beruházási Vállalat élére. Az új igazgató beiktatásán részt vett Fekete Győs Endre, a Heves megyei Tanács «elnöke, dr. Varga József elnökhelyettes és dr. Hortobágyi István, a megyei tanácsi tervosztályának vezetője is.^ Az igazgató beiktatása utáas a megye építés: szervezeteinek képviselői tanácskozásom vettek részt, amelyen _ as együttműködés hatékonyságának javításáról mondták Sft véleményüket, - Az első titok . . Kő kövön nem marad . Íllalorvo§i íisTOlet Szombat déltől hétfő reggelig* Isősegély esetére: Eger: Állat- gészségügyi Állomás Állatkor- áza Eger. Szövetkezet u. 4. (Az ;gerhez tartozó, valamint a bél- pátfalvi, bátort és a makiári ál- itegészsegügyi körzetben). (Teuton: 13-48). Füzesabony: Petó- i Termelőszövetkezet irodája Irinyi u. 11 (Telefon: 99-132). Hatvan: Vágóhíd. Telefon: 2-10. Pétervásáras Községi Ta- lácsháza (volt pétervásárt já- ás és veroelét* állategészségügyi íörzet). (Telefon: 19.) Gyöngyös: Állatkórház. Tele‘on: 11-645. Heves: Megyei tanács vb. Já- •ási hivatal. .Telefon: 124. A hét utolsó munkanapján ■eggel 7 órától a munkás züne- j. napún 20 óráig. Dél van. , A Pipis-hegy fölött szinte lóg az eső lába. Elszürkült az ég, bármelyik pillanatban hullhatnak az első cseppek. A kőfejtők a felhőket nézik, leteszik a nehéz kalapácsot, a csákányt, megpihen a mászókötél, s az ütött-kopott csille is, ahogy félig kiömlött belőle az összezúzott kő. Ebédelni indul a szakma legidősebbje, Cserta István is. Nem messze az épület — ott húzódik a simára nyesett hegyoldal tövében —, ahol a hosszú, fából ácsolt asztalon már párolog a köménymagleves és makarónié csirkeaprói ék-pörkölt. •— Általában tizen üljük körül az asztalt. így van ez már évek óta, mióta együtt van a brigád. Bár éh csak pár éve kerültem ide, a far- kasmáji bányából, mert itt könnyebb valamivel a munka, s több a pénz. Nyugdíj előtt állok, meg nem is engednek már fel a sziklafalra — mondja. Ötven éves múlt. Harmincöt éve „nyűvi a hegyet”. — Ha megérem, mpg öt telem lesz itt. Remélem, olyanok, mint a tavalyi, vagy a tavalyelőtti, mert azok kedveztek a kinti munkának. A legrosszabb a negyvenes, meg az 55—56-os tél volt. Mínusz tizenhét fokos hidegben a hó alól ástuk ki a fejtést. — Az idén milyen telük lesz? — Mi nem szoktunk jósolni. Egy biztos jelünk van csupán: ha előkerül a pufajka, akkor már hideg van 1 a hegyen. Bár csak addig fázik az ember, amíg el nem kezdi a munkát. Van, hogy robbantunk, utána letisztítjuk a falat, majd hasítunk. Néha akkora darabok zuhannak alá, hogy 15—20 ék is kell bele, meg 4—5 ember az ékveréshez. Mert ez a legfontosabb ... — Az ékverés? — Igen, mert a kőhöz érteni kell. Mindegyikben másként húzódnak az erek. A kő olyan, mint a fa: az erek nyomán szépen hasad, és könnyebb is szétütni. Aki nem ismeri ezt, az nehezen boldogul véle. Erre tanítót-£ tarn azt a néhány fiatalt is,? aki a kezem alatt fejtette aj követ. Csakhogy nekik ez $ már nem volt igazi munka,? mind tovább vándorolt'innen.? Pedig alig kóstoltak bele a? nyűvésbe. Megunták, mielőtt? egy kis töredékét lefejtették? volna annak, amit mi eddig.? — Hogy én hány tonnát? fejtettem? Soha nem jutott? eszembe, hogy kiszámoljam ? Bizonyára sokat, mert ren-? geteget dolgoztam eddig.? Csak gondoljon arra, hogy? most, öreg koromban, ebben? a kis fejtőben évi másfél ezer? tonna kő kerül a csillébe a? kezem alól. Mire mi nyugdíj-? ba megyünk, új bányát kell? vágni, mert itt kő kővön nem? marad... Ahogy beszélgetünk, a bar-J nára kopott asztalon majdnem kihűl az ebéd. Talán^ már újra is kell melegíteni. Bizonyára lesz rá idő. mert? odakinn, a falhoz búvó épület? felett lassan barnára festi a? sziklákat a csapkodó, szélfutta eső... (szilvás) (MTI líov ács Sándor felv. — KS) i&e«l9f@%gnéitifelc töKS2i««iatci££o£cn nie (Csefán József tudósítónktól) Módosították az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában a törzsgárdaszabályzatot. A módosítás kedvező a régi dolgozóknak. Az új szabályzat értelmében az üzemben eltöltött évek arányában nő a nyereségrészesedés. Öt év után. 20. tíz év után 35, tizenöt év után 50, húsz év után 70, huszonöt év után 90 harminc esztendő után 100 százalékkal nagyobb a részesedés. Kedvezményeket kapnak a régi dolgozók a vállalati üdülő igénybevétele esetén is. Húsz év után 20, harminc év után 30, 40 . év után 50 százalékkal kevesebb térítést kell fizetni az üdülőben. Emelkedett a törzs- gárdatagok szabadsága is: a jubileum évében, 25 év után például hat nap, 40 év után Í2 nap jutalomszabadság jár. Rendkívül kedvező „újítás” született a nők számá- ra is. Az üzemben a dolgozók többsége nő. Közülük a gyermekgondozási segély bevezetése előtt többen is kénytelenek voltak megválni az üzemtől, amíg kisgyermekeikéi gondozták. Azok számára, akik a gyermek gondozása miatt hagyták ott az üzemet 1066. december 31-ig, s a gyermekgondozási idő letelte után ismét munkaviszonyba léptek, ezt az időt a törzsgárdatagsághoz be kell számítani. A Magvar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács napilapja. — Főszerkesztő: PAPP JANOS. — Kiadja a Heves megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. - Szerkesztőség - 3301 Eger. Beloiannisz utca 3 (Pf 23 33(111 Telefon: 12-73 20-29 24-44 3200 Gyöngyös: Rózsa I., U6-97. 3000 Hatvan: Kossuth tór 8. (Városi Tanács épülete) 10-51. Kiad ón i va tál: Eger 3301 Beloiannisz u 3 < Pf. 23 3301) Telefon: 12-68 — Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy hónapra 39,= ffc, Slőfizet hfltő bármelyik-postal» vatólnál éti kézbesítőnél — index: 20.002 — Heves megyei Nyomda Vállalat, Éger, Bróüy Sándor uisa 4 m, . igazgató.; SObVMOS íQMSBa